Világgazdaság, 2005. december (37. évfolyam, 233/9245-253/9265. szám)
2005-12-01 / 233. (9245.) szám
2005. december 1., csütörtök VILÁGGAZDASAG 13 CÉG-PÉNZ-PIAC Felemás kereskedelmi törvény A fő vitás pontokban nem jelent előrelépést az új jogszabálytervezet - véli a szakma Hiába csempészték vissza - bár nem pontosan így nevezve - a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozását a zárószavazásra váró kereskedelmi törvénybe a tucatnyi szocialista képviselő által jegyzett módosító indítvány elfogadásával, a szakma elégedetlen. Úgy vélik, hogy ez nem az, mint amit egyeztettek. MUNKATÁRSAINKTÓL Egyes szakmai szervezetek - mint arról lapunk korábban beszámolt - a belkereskedelemről szóló, csaknem harmincéves elavult jogszabályt felváltó új kereskedelmi törvény tervezetének egyeztetése során erőteljes nyomást fejtettek ki, hogy a jogszabály tiltsa be a beszerzési ár alatti értékesítést. Ezt azonban a gazdasági tárca a benyújtott változatban elvetette, mondván, a beszerzési ár alatti értékesítés a fogyasztóknak kedvező, és tilalma a versenyt jelentősen korlátozná. Ellenőrzése pedig a kivételek - akciók, bevezető árak, végkiárusítás, szezonárak és egyebek - miatt nehézkes. Ráadásul a versenyhatóság alkotmánysértőnek minősítette az elképzelést, mert korlátozza a piaci versenyt. Ezt kívánta orvosolni a szocialista képviselők most zöld utat kapott javaslata, amely a törvénytervezet jelentős piaci erőt képviselő vállalkozásokra vonatkozó passzusát módosítja. A javaslattevők azzal indokoltak, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény passzusai a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan arról rendelkeznek, hogy a törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott számlázott átadási ára, hiszen ez gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősíthető. Az élelmiszer-biztonságról szóló elfogadott országgyűlési határozat vonatkozó pontja szerint ezt a kérdést a belkereskedelemről szóló törvényben kell szabályozni. Mivel pedig ez hatályát veszti majd, ezért indokoltnak tartották ebben a törvényben megfogalmazni a szabályozást. A célegyenesben lévő jogszabály egyeztetése során három kérdésben - a nyitva tartás, a beszerzési ár alatti értékesítés és a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma - alakult ki komolyabb szakmai vita. A zárószavazásra váró törvény új eleme a munkaszüneti napokon való zárva tartás elrendelése, illetve önkormányzati rendelet általi feloldási lehetősége, a december 24-i korlátozott nyitva tartás, valamint a jelentős piaci erő fogalmának és a visszaélés kritériumainak meghatározása. VÉLEMÉNY KRISÁN LÁSZLÓ, a VOSZ kereskedelmi szekciójának elnöke: Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek. A végleges verziót betűről betűre megvizsgáljuk, s azt követően mondunk majd véleményt. Annyi azonban már most is látható, hogy hiányoznak a kereskedelmi szakma szempontjai, helyette a politika, a beszállítók és az agrárium érdekei érvényesülnek. Ez esetben beszállítói, illetve agrártörvényt kellett volna alkotni. A kereskedelem szereplői egységes keretrendszert szerettek volna. Most azonban bekerültek olyan témák is, amelyeket három más jogszabály - az agrárrendtartás, a munka törvénykönyve, valamint a versenytörvény - kategorikusan tartalmaz. Ahelyett, hogy ezeket betartanák, betették egy negyedik törvénybe is. Ez nem az, amit a szakma egyeztetett. A kicsiknek és a nagyoknak sem jó, ami született. VÁMOS GYÖRGY, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára: Nem beszélhetünk előrelépésről a fő vitás pontok, így a nyitva tartás, a nagy alapterületű kereskedelmi egységek építése, valamint a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma kapcsán. Utóbbival kapcsolatban bár nem született önálló paragrafus, ugyanakkor a törvény szerint jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül a beszerzési ár alatti értékesítés is, ha azt egy 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cég teszi meg. Nem világos az sem, milyen összefüggés lesz a gyakorlatban a kereskedelmi és a hatályos agrárrendtartási törvény között. Ez utóbbi ugyanis egy rövid passzusban tiltja a mezőgazdasági termékek beszerzési ár alatti értékesítését, és a termelők feljelenthetik a vétkes kereskedőt. FEINER PÉTER, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Ha más paragrafusba is, de „becsempészték” a törvénybe a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát úgy, hogy kivételeket nem rögzítettek: nem tudni például, mi a teendő a szezon végi kiárusítások esetében, vagy akkor, ha egy nagyobb tétel élelmiszer fogyaszthatósági határideje vészesen közeledik. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban továbbra is a munka törvénykönyve az irányadó, a választások előtt ugyanis egyik párt sem merte megszavazni a vasárnapi kereskedelmi szünetet. A lakosság ugyanis szereti a bevásárlásokat vasárnap végezni, és ezt az igényt a kereskedelem kiszolgálja, bár mi nem lettünk volna az ellen sem, ha vasárnap zárva kellett volna tartani az üzleteket. BALDAUF LÁSZLÓ, a CBA Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója: Kifejezetten sajnálom, hogy nem került be a törvénybe egyértelműen a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, ami azért lett volna fontos, hogy a multinacionális cégek ne élhessenek ilyen téren tőkeerejükkel. A törvénybe bekerült ugyan a gumiszabály, a jelentős piaci erővel való visszaélés, ám ez nem kényszeríti a multinacionális vállalatokat, hogy tisztességesen járjanak el beszállítóikkal szemben. Utóbbiak pedig inkább nem jelentik fel a kereskedelmi hálózatokat, mert akkor többet nem vásárolnak tőlük. A szakmai szervezetek által benyújtott javaslatokból a törvény a legfontosabbakat nem tartalmazza, és így nem a kereskedőket védi. A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban úgy vélem, a kereskedelmi alkalmazottak túlterheltek, és legalább heti egy rögzített pihenőre szükségük lenne, mint Európa jó részén élő kollégáiknak. Újabb divatlánc jönne hazánkba Hazájában és Kelet-Európában is terjeszkedne a Wöhrs nürnbergi ruházati kiskereskedelmi lánc. A jelenleg Németországszerte mintegy negyven áruházát működtető társaság húszmillió eurót szán a következő két évben hazai hálózatának bővítésére, továbbá vizsgálják a piacra lépés lehetőségét Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is. A közel háromezer főt foglalkoztató divatáruházlánc aktív terjeszkedési politikájával a jelenlegi 313 millió euróról 2007-ig 420 millióra szeretné növelni árbevételét - írja a Handelsblatt. A társaság korábban már próbálkozott egyszer gyors terjeszkedéssel, de ez akkor kis híján a vállalat összeomlásához vezetett: két esztendővel ezelőtt a Wöhrl története során először veszteséges volt. Ezt követően azonban kilábaltak a krízisből, s a legutóbbi üzleti évben már hárommillió eurós adózás előtti nyereséget realizáltak, amely az idén akár kétszeresére is növekedhet. (J7) Már felajánlhatók az AH-papírok MUNKATÁRSUNKTÓL Mától lehet vételre felajánlani az Antenna Hungária (AH) részvényeit. Az ajánlati időtartam 2006. január 5-ig tart. Az AH privatizációja révén 75 százalék plusz egy részvénynek megfelelő részesedését szerzett Swisscom Broadcast AG részvényenként 5250 forintot ajánl. Ez az ár 11 százalékkal magasabb a pénzügyi felügyelethez (PSZÁF) történt benyújtás (2005. november 11.) előtti 180 napos tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárnál, s megfelel annak az összegnek, amelyet a cég a meghatározó részesedésért fizetett. (A svájci szakmai befektető az idén októberben zárult ügylet során 286 millió svájci frankot, azaz mintegy 46,8 milliárd forintot adott a 75 százalékos pakettért.) A Swisscom a Világgazdaság érdeklődésére tegnap megerősítette: továbbra is szándékában áll kivezetni az AH-papírokat a tőzsdéről, amennyiben elegendő részesedést sikerül szerezniük. Utalt arra is, hogy a PSZÁF elfogadta ajánlati dokumentumukat. Mindez azért érdekes, mert időközben kiderült, hogy a svájci állam privatizálná a hazai műsorszóró új tulajdonosát, amely ebben az esetben esetleg nem sieti majd el az Antenna kivezetését, hanem megvárja, míg az anyavállalat sorsáról döntenek az érintettek. A Swisscomban a svájci államnak 66,1 százalékos részesedése van. A Swisscom mellett az AH-ban a legnagyobb részesedése - 15,85 százaléka Megdet Rahimkulov érdekeltségi körébe tartozó Firthlion Ltd.-nek van. Ezen túlmenően a bel- és külföldi intézményeknek összesen közel öt, bel- és külföldi magánszemélyek kezében valamivel több mint három százaléknak megfelelő csomag van. Kisebb pakettel szerepel a részvényesek között a társadalombiztosító, egyes önkormányzatok, az EBRD és az EIB. Megdet Rahimkulov a HVG mai számában megjelenő nyilatkozatában jelzi: valószínűleg elfogadja a Swisscom ajánlatát, az adott feltételek mellett megvan a szokásos 50 százalékos profitja a műsorszóró társaság papírjain. Ha ez megtörténik, az egyben azt is jelenti, hogy a Swisscom 90 százalék fölé kerül az AH-ban, így vélhetően nem lesz akadálya a kiszorításnak, s a részvények Budapesti Értéktőzsdéről történő kivezetésének, amelyet a Swisscom a meghatározó részesedés megszerzését követően jelentett be. Megdet Rahimkulov M AZ AJÁNLAT__________ » ajánlattevő: Swisscom Broadcast AG » lebonyolító: Raiffeisen Bank Rt. » ajánlat ár: 5250 forint részvényenként » nyitva álló határidő: 2005. december 1.-2006. január 5. CÉGSOROK Pénzügyi befektetők veszik meg a TDC-t Két pénzügyi befektető 15,3 milliárd dollárért megvásárolja a legnagyobb dán távközlési szolgáltatót, a TDC-t - jelentették be az érdekeltek. A vevők tagadták, hogy az üzlet célja az lenne, részekre bontva értékesítsék a volt monopóliumot. A TDC többségi tulajdonosa a magyarországi vezetékes piacon tevékenykedő Hungarian Telephone and Cable Corporation csoportnak. Utóbbi vásárolta fel az alternatív szolgáltató PanTelt és leányvállalatát, a PanTel Technocomot. (Bloomberg, VG) Enyhébb bírság kartellügyben Nyolcmillió forint bírságot szabott ki a Ferro s. r. l.-lel szemben piacfelosztó kartellben való részvétel miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A bírság alacsony összege, valamint az ugyancsak eljárás alá vont Bayer AG mentesülése a bírság alól annak köszönhető, hogy a felek együttműködtek a GVH-val a kartell feltárásában. A benzil-butil-ftalátot (BBP) érintő piacfelosztás 2000. augusztus és 2002. július között éreztette hatását Magyarországon. A Bayer AG bírságát teljes egészében elengedték, mivel a vállalat elsőként hozta a GVH tudomására a jogsértést. A GVH-t másodikként értesítő Ferro 30 százalékos bírságcsökkentésben részesült. (VG) Interspar Sopronban is Sopronban megnyílt a Spar Magyarország Kft. 21. Interspar áruháza. A hipermarkettel együtt a kereskedelmi vállalat immáron 163 egységet működtet. A háromféle üzlettípusból álló hálózatban jelenleg 120 szuper- és 21 hipermarket működik, valamint a társaság portfóliójába tartozik 22 Kaiser's szupermarket is. A 18 pénztárral felszerelt, 4150 négyzetméter eladóterű új Interspar 155 embernek ad munkát. A kínálatban mintegy harmincezerféle árucikk szerepel, amelyek hatvan százaléka élelmiszer, a többi pedig iparcikk jellegű termék. (VG) Hatszáz menedzsert bocsát el a BA Vezetőinek több mint egyharmadát bocsátja el Európa harmadik legnagyobb légitársasága, a British Airways (BA). A tervezett lépés miatt 597 vezetőnek kell távoznia a cégtől. Ettől mintegy 50 millió font (18,3 milliárd forint) megtakarítást remél a társaság. Willie Walsh, a BA vezérigazgatója már korábban jelezte, hogy a bérköltségek 300 millió fontos csökkentését kívánja elérni 2008-ig. Elődje, Rod Eddington 14 ezer állást szüntetett meg a cégnél, a társaságnál jelenleg 46 ezren dolgoznak. (VG) Nőtt a SkyEurope vesztesége A szeptemberrel zárult üzleti évben közel 1,8 millió utast szállított a SkyEurope az egy évvel korábbi 700 ezer után - jelezte a szlovák fapados légitársaság tegnap. A forgalomban lévő repülőgépek száma közben kilencről 13-ra emelkedett. A társaság ugyanakkor veszteséges a négy gépből álló Embraer-flotta idő előtti kiselejtezése miatt. A SkyEurope adózás utáni vesztesége 26,8 millió euróra emelkedett 10,1 millióról, az árbevétel pedig közben 52,6 millióról 112,7 millióra nőtt. (VG) KARRIERVONAL Egységesülő cégvezetés a Transelektrónál A Transelektro csoport közgyűlése az átalakulási folyamat újabb lépcsőjeként személycserékről is döntött. Székely Balázs (30) lett az ipari és kereskedelmi holdingon belül a Ganz Transelektro Villamossági Rt. elnöke amellett, hogy nemrégiben nevezték ki a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. elnök-vezérigazgatójává. A műszaki és a közgazdaság-tudományi egyetemet végezte el Budapesten, majd tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, ahol MBA-fokozatot szerzett. Pályáját a CA Értékpapír Rt.-nél kezdte, dolgozott a Duna Plaza Kft.-ben, a Tri-Matic Kft.-ben, a 4Smarts Kft.-ben és a Nextra Hungary Kft.-nél. A Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. eddigi vezérigazgatója, Guba János (50) december 1-jétől elnök lesz, utódja Fekecs Béla. Ugyanez a vezetőpáros áll a Ganz Rock Kazán és Erőművi Berendezések Rt. élére is. Guba János gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. 1980-tól az Energiagazdálkodási Intézetnél dolgozott különböző beosztásokban. Fekecs Béla (44) gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, egyetemi doktor, a közgazdaság-tudomány kandidátusa. Dolgozott kutatóként a BME-n, Stuttgartban az IPA-nál, projektvezetőként Ausztriában a Voest Alpine Steiner GmbH-nál. Ezt követően egyéni vállalkozóként tevékenykedett. (VG) Szerkeszti: Fabók Margit, margit.fabok@vg.hu Jelenleg több száz tarifacsomag van Magyarországon. Nehéz eligazodni? A Nemzeti Hírközlési Hatóság mobiltarifa-összehasonlító Nemzeti Hírközlési Hatóság