Világgazdaság, 2006. február (38. évfolyam, 23/9288-42/9307. szám)

2006-02-13 / 31. (9296.) szám

10 VILÁGGAZDASÁG 2006. február 13., hétfő VÁLLALATOK ÉS PIACOK CÉGSOROK Vezetőváltás a Plus élén A Plus Élelmiszer Diszkont Kft. tájékoztatása szerint Székács Tibor, a társaság elnök-ügyvezető igazgatójának munkaviszonya közös megegyezéssel múlt hét végén megszűnt. Utódjául a cég európai ügyvezetése a 37 esztendős Eszenyi Pétert jelölte ki, aki 2003 szeptembere óta dolgozik Plus Europa irányítása alatt, és eddig a romániai hálózatépítésért felelős vezető volt. (VG) Az év végén erősített az EDS Tavaly az utolsó negyedévben több mint duplájára, 112 millió dollárra növelte nettó eredményét a világ egyik vezető tevékenységkihelyezési szolgáltatója, az Electronic Data Systems (EDS). A teljes év már kevésbé volt sikeres a magyar leányvállalattal is rendelkező cégnél: nyeresége a 2004-es 158 millió dollárról tavaly 150 millióra csökkent, míg 19,75 milliárd dolláros árbevétele 100 millió­val volt kevesebb az előző évi­nél. Az 1100 embert foglalkoz­tató EDS Magyarország Kft. 2005-re 44 millió eurós árbe­vételt jelzett előre, ez 10 szá­zalékos bővülést jelent az elő­ző­ évhez képest. Erre az esz­tendőre további 15 százalékos emelkedést ígérnek. (VG) Volkswagen: 20 ezer fős leépítés A Volkswagen konszern pénteken bejelentette, hogy tavaly meg­hirdetett általános költségcsökkentési programja keretében al­kalmazottainak 5,8 százalékától, vagyis mintegy 20 ezer dolgo­zójától készül búcsút venni. Az elbocsátások csak a Volkswagen márka gyárait érintik, a csoport többi tagját (Audi, Seat) nem. A cég tavaly az előzetes adatok szerint adózott eredményét 697 millióról 1,1 milliárd euróra tornázta fel, miközben értékesítése 7 százalékkal, 95,27 milliárd euróra hízott. (VG) M­EPS Forrás: cégközlés (millió dollár) 2004 Árbevétel 19 863 Üzemi eredmény -102 Nettó eredmény 158 Saját tőke 7 440 Hosszú lej. hit. 3 168 2005 19 757 542 150 7 512 2 952 Eladja az Iglót az Unilever Az angol-holland fogyasztásicikk-gyártó Unilever 2005-ös eredményeinek közzétételével párhuzamosan bejelentette: el­adná európai fagyasztottélelmiszer-üzletágát. A többek között az Iglo és Bird’s Eye márkaneveket magában foglaló, 11 or­szágban gyártó üzletágra akár 2 milliárd eurót is költhet a jö­vendőbeli vásárló. A cég azonban megtartja olaszországi fa­gyasztott élelmiszerekkel foglalkozó egységét, mert ez az egyetlen nyereségesen üzemelő részleg. Az Uni­lever tavaly árbevételét mindössze 3 százalékkal tudta növelni, így tovább­ra is nagy szükség van arra a megtakarítási cso­magra, amely 2006-ra 700 millió euró megspó­rolását ígéri. (VG) §§§§§§§§§§§ M UNILEVER (millió euró) Árbevétel Üzemi eredmény Adózott eredmény Saját tőke Hosszú lej. hitelek Forrás: cégközlés 2004 2005 38 566 39 672 4 239 5 314 2 894 3 502 7 264 8 361 6 893 6 457 mm Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaság 2005. éves gyorsjelentésének kivonata I. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-nél 2005-ben bekövetkezett fontosabb változások össze­foglalása a) A tulajdonosi struktúrát érintő változások, részvénycsere Az FHB közgyűlésének 12/2005. (04.22) számú határozata alapján a cégnyilvántartásba történő be­jegyzést követően 2005. június 14. napján megtörtént a Társaság által kibocsátott összes, 1.000 Ft névértékű részvényének 10 darab, egyenként 100 Ft névértékű részvénnyé alakítása. A Társaság jegyzett tőkéjét a változás nem érintette. A Társaság tulajdonosi szerkezete enyhe átrendeződést mutat a 2004. év végi állapothoz képest. A külföldi intézményi befektetők tulajdoni részaránya 33,1%-ról 25,4%-ra csökkent, míg a belföldi intézményi tulajdonosok aránya megnövekedett (3,3%-ról 8,8%-ra). Változás mutatkozott a magán­­személyek és a Bank munkavállalóinak tulajdoni arányában is: míg 2004 végén együttesen a részvények közel 1,5%-át birtokolták, addig 2005. december 31-én az arány már meghaladta a 3,4%-ot. Tulajdonosi szerkezet Részvények száma (db) Tulajdoni részarány a teljes alaptőkére vetítve BÉT-re bevezetett „A” ÁPV Rt. 2004.12.31. sorozatú törzsrészvények 3.300.001 2005.12.31. 33.001.020 2004.12.31. 50,00% 2005.12.31. 50,00% Belföldi intézményi befektetők/társaságok 217.437 5.818.152 3,29% 8,82% Külföldi intézményi befektetők/társaságok 2.184.092 16.790.459 33,09% 25,44% Magánszemélyek 89.121 2.276.387 1,36% 3,45% FHB munkavállalók 9.350 111.932 0,14% 0,17% FHB Rt.0 2.060 0,00% 0,00% Összesen 5.800.001 58.000.010 87,88% 87,88% „B” sorozatú szavazatelsőbbségi részvények ÁPV Rt. 211.430 2.114.300 3,20% 3,20% Intézményi befektetők 588.570 5.885.700 8,92% 8,92% Összesen 800.000 8.000.000 12,12% 12,12% Részvények összesen 6.600.001 66.000.010 100,00% 100,00% b) A Bank vezető tisztségviselőinek és szervezeti felépítésének változásai A Bankcsoport vezető tisztségviselői közül Dr. Szőke Miklós 2005. április 21-től, Kéri Attila 2005. április 22-től mondott le Felügyelő Bizottsági tagságáról. A Bank 2004. évi éves rendes közgyűlése 2005. április 22-i hatállyal visszahívta az Igazgatóságból Ács Zsuzsannát és Egressy Zoltánt, s külső tagként ötéves időtartamra az Igazgatóságba választotta 2005. május 5-től Karvalits Ferencet és Dr. Czok Gyulát, valamint 2005. május 28-tól Dr. Csányi Gábort. A közgyűlés 2005. április 22-i hatállyal vissza­hívta a Felügyelő Bizottságból Nagy Huszein Tibort és ötéves időtartamra a Felügyelő Bizottság tagjává választotta 2005. április 22-től Heim Pétert, valamint 2005. május 5-től Kék Mónikát, Molnár Kata Orsolyát és Baranyi Évát. A Bank 2005. november 1-vel létrehozta a Banküzemi és Informatikai Igazgatóságot, amelyet Foltányi Tamás vezérigazgató-helyettes irányít. Az új Igazgatóság szervezetébe tartozik a számítástechnikai, a back office és a dokumentumkezelési szakterület. c) Változások az alkalmazottak körében A Bank létszáma 2005. december 31-én 270 fő volt, az egy évvel ezelőttinél 35,6%-kal magasabb. A konszolidált létszám 2005 év végén 301 fő volt, ami a 2004. év végi 228 főhöz képest pedig 32,0%-os növekményt jelent. II. Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 2005. december 31-i konszolidált, nem auditált mérlege (IFRS szerint) * MEGNEVEZÉS Eszközök 2005. december 31. 2004. december.31. Változás (%) Készpénz 781 1.924 40,6% MNB-vel szembeni követelések 29.111.170 10.162.635 286,5% Bankközi kihelyezések 11.387.134 18.743.934 60,8% Eladási célú értékpapírok 3.419.128 3.854.179 88,7% Refinanszírozott jelzáloghitelek 259.710.776­­ 241.080.095 107,7% Hitelek 170.713.875 132.015.233 129,3% Tárgyi eszközök 1.794.317 1.133.552 158,3% Egyéb eszközök 7.889.397 8.594.658 91,8% Eszközök Összesen Kötelezettségek 484.026.578 415.586.210 116,5% Bankközi felvételi 31.443.253 8.989.330 349,8% Jelzáloglevelek 404.515.486 367.278.862 110,1% Egyéb kötelezettségek 24.312.714 21.820.714 111,4% Kötelezettségek Összesen Részvényesi vagyon 460.271.453 398.088.906 115,6% Jegyzett tőke 6.600.001 6.600.001 100,0% Visszavásárolt saját részvény - 2.8490 -Ázsia 1.446.047 1.709.014 84,6% Általános tartalék 1.891.109 1.157.536 163,4% Cash-flow hedge tartalék -1.907.468 1.139.073 167,5%­Részvényopció tartalék Értékesíthető pénzügyi eszközök valós 210.036 220.393 95,3%­érték változása -9790 -Felhalmozott vagyon­(Veszteség) 15.519.228 8.949.433 173,4% Részvényesi vagyon összesen Kötelezettségek és Részvényesi 23.755.125 17.497.304 135,8% Vagyon Összesen 484.026.578 415.586.210 116,5% A FÁK-szállításokra kell alapozni Matolcsy: Csökkenteni kell az egységnyi GDP előállításának energiaigényét A biomassza erőművek fejlesztése, a felhasználás hatékonyságának javítása és az import diverzifikálása segítené a leginkább az ener­giabiztonságot. B. HORVÁTH LILLA Új energiapolitikát vázolt fel Matolcsy György volt gazdasági miniszter a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetemen tartott pénteki energiakonferencián. Szerinte az országnak nincs szüksége arra, hogy új gázbeszerzési forrásokat és útvonalakat keressen. Egység­nyi GDP előállításához ugyanis ma háromszor annyi energiát használunk fel, mint a fejlett or­szágokban, tehát takarékosságra és arra kell törekedni, hogy a vil­­lamosenergia-termelésen belül megváltozzon a felhasznált ener­giaforrások aránya. Az új kormánynak ezért létre kell hoznia egy 50 milliárd forin­ . A HAZAI ÁRAMTERMELÉS * A felvázolt energiastratégia megvalósulása esetén. tos energiatakarékossági alapot, amelyet évente 40 milliárd fo­rintnyi uniós és 10 milliárdnyi költségvetési forintból kellene feltölteni. Egy másik, hasonló szerkezetű és nagyságú alapból kellene támogatni a megújuló­­energiahordozók (biomassza,­­eta­­nol,­­dízel és geotermikus) előál­lítását. Ha e két törekvés valóra válik, 2020-ra legfeljebb annyit energiát használunk fel egységnyi GDP előállításához, mint az akkori uniós átlag. Matolcsy György szerint az al­ternatív szénhidrogén-beszerzé­seket és a stratégiai gáztárolást csak uniós programok részeként szabad fejleszteni. Az ország szá­mára ugyanis drága a cseppfo­lyós földgázhoz való hozzáférés megteremtése, s csak újabb füg­gőséget okoz. Szerinte a Közel- Kelet sem kínál az orosznál biz­tosabb vagy olcsóbb gázszállí­tást, ezért fölösleges a Nabucco gázvezeték. Lapunknak kifejtette: az általa felvázolt program beindítása kapcsán nem kell attól tartani, hogy az első években energiael­látási problémák jelentkezné­nek, ha nem hoznák létre a stra­tégiai gáztárolót és nem gondos­kodnának más gázforrásokról. Az év eleji gáznyomáscsökkenés ugyanis rendszeresen tapasztal­ható, a mostani eset súlyosságát pedig szerinte a politika kam­pányfogásként eltúlozta. A gon­dot szerinte inkább az okozta, hogy a szokásosnál egymilliárd köbméterrel kisebb gáztartalék­kal indították a telet, mert - in­formációi szerint - előzőleg eny­­nyit kiárusítottak a kereskedel­mi készletekből. A konferencia többi előadója nem volt ilyen derűlátó az al­ternatív megújuló energiahor­dozókban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban. Többen az atom­energia kibontakozó reneszán­szára és gázfelhasználásunk rossz arányainak okaira hívták fel a figyelmet. Csaba László közgazdász egy ellentmondás­ra il rátm­utatott: a magyar ál­latok ádázzal való takarékosko­­dást és annak nagyobb arányú felhasználását egyaránt pénz­zel támogatja. Az is rontotta a helyzetet, hogy a visszaélések letörésére a kilencvenes évek­ben a fűtőolajra jövedéki adót vetettek ki - emlékeztetett Tóth József, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke. A takarékos­kodás hiányának okát Botos Katalin egyetemi tanár részben abban látja, hogy összehasonlí­tó áron évek óta nem drágul az olaj és a gáz. Az előadók egyetértettek ab­ban, hogy a FÁK-államokétól elté­rő gázforrásról nem érdemes gondoskodnunk. Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem energiaipari kutatóközpontjának vezetője szerint azonban az orosz energiapolitika változhat a térsé­günket mint tranzitterületet elke­rülő észak-európai gázvezeték megépítésével. Ekkortól ugyanis az oroszok úgy is elláthatják gáz­zal régi uniós vevőiket,­hogy köz­ben elzárják a térségünket ellátó vezetékek csapjait. Ez az új függőség a közép­ázsiai beszerzések növelésével oldható. Erre ösztönzött Haszan Haszanov, Azerbajdzsán nagykö­vete is, rámutatva: országának térségünkön belül egyedül Ma­gyarországgal nincs gázipari kapcsolata. Kaderják Péter sze­rint segíthet az is, ha az oroszok­nak helyet adnánk a magyar gáz­nagykereskedelemben is. Varró László, a Mal Rt. vezető közgazdásza ugyanakkor elkép­zelhetetlennek tartja, hogy az oroszok bárminemű zsarolásra, befolyásolásra akarnák használ­ni az olajat vagy a gázt. Gazdasá­guk energiaexport-függősége mi­att ugyanis nagyon rá vannak szorulva, hogy minél több szén­­hidrogént adjanak el. Politika és érzelmi motívu­mok azonban mindenképpen ki­mutathatók az orosz energia-kül­politikában - derült ki Gereben Ágnes, az ELTE tudományos fő­munkatársának előadásából. A revánspolitikát említve emlékez­tetett: Oroszország számon tart­hatja, hogy több ország is be­csapta az elmúlt években. Tóth József szerint a növekvő kínai olajigény miatt idővel keve­sebb orosz olajjal kell beérnünk. Azt az aggodalmat viszont nem érzi megalapozottnak, hogy a stratégiai gáztárolók létesítése és fenntartása - erről a héten dönt a parlament - számottevően meg­­növelheti az­ gáz árát. Szerinte lite­renként plusz 1,5-2,0 forintról le­het szó, de a nagyobb biztonság­nak mindig ára is van.­­ A BLOOMBERG ÉRTESÜLÉSEI SZERINT egymilliárd dolláros cseppfolyósföldgáz- (LNG-) tároló építését tervezi az Ad­riai-tengeren a 25 százalékban a Mal kezében lévő horvát INA, az osztrák OMV, a francia Total, a cseh RWE és a szlovén Geoplin. A legvalószínűbb helyszínnek a Krk szigetet jelölték meg. A végső döntés még nem született meg, s a legoptimistább tervek szerint is csak 2011-ben fejeződhetne be az építkezés. Forrás: Matolcsy György közlése (energiaforrások, százalék) Ma 2020-ban* Szén 20 ’ 20 Paks 38 38 Szénhidrogén 300 Biomassza néhány % 30 Kaderják Péter

Next