Világgazdaság, 2007. július (39. évfolyam, 124/9641-145/9662. szám)
2007-07-31 / 145. (9662.) szám
It 3 wm,.y,-71 <"■<^ ' 7 'Vfh WMM KÖZELEDÉS. Óriási idegenforgalmi komplexumot épít ki a dél-koreai Hyundai Asan társaság Észak-Koreában, a helyi kormány közreműködésével. A beruházás egy része - a szállodák, a gyógyfürdő, az üzletek, éttermek, a cirkusz és a felújított buddhista kolostor már fogadja a vendégeket, de újabb hotelekkel, golfpályával, más szórakozási lehetőségekkel és egy észak-déli családegyesítő központtal fog bővülni. Mindez persze csak a háttér, a fő látványosság Korea büszkesége, a Kumgang-hegy. Bár a társaság által kínált program turisták tömegét vonzza, a beruházás politikai jelentősége nagyobb az idegenforgalminál. A Kumgang-túra a két ország együttműködésének, egymáshoz való közeledésének a szimbóluma még akkor is, ha a fanyalgók a kirándulásból éppen a valódi Észak-Koreát hiányolják, az idegenforgalmi komplexumot pedig Hyundai Citynek csúfolják. Észak-Koreának ugyanis egy olyan, elkerített részén tölthetnek el néhány napot, ahová ottani turista be sem léphet, s a kisszámú északkoreai alkalmazottal is csak módjával lehet beszélgetésbe bonyolódni. Majdnem minden újonnan épült, ami pedig nem, oda nemigen lehet bejutni. Pedig a túra kezdete ígéretes: az országba a déliek csak külön engedéllyel, ideiglenes vízummal, szigorú vizsgálat után léphetnek be, s csak miután eleget tettek a kalandtúrába illő megszorításoknak, hátrahagyták mobiltelefonjaikat, laptopjaikat, túl nagy felbontású fényképezőgépeiket és a nyugati propaganda szolgálására alkalmas eszközeiket. Beutazni ezt követően is csak a szervező turistabuszaival lehet, fotókat készíteni csak erősen módjával, telefonálni pedig sehogy. A játékszabályok betartásával azonban szabad a közlekedés a városban, többórás túrák tehetők meg kísérők nélkül a csúcsok, vízesések, tavak, tengerparti pihenőhelyek között. Vagyis nincs igaza annak, aki elégedetlenkedik. A „Hyundai City” létrehozása óriási előrelépés ahhoz képest, hogy két ellenséges ország összefogásából született, s hogy dél-koreai állampolgár bő ötven éven át be sem tehette a lábát hazájának ebbe a külön országba szakadt részébe. A Hyundai egyébként messze többet tett eddig északon, mint hogy 300 millió dollárból létrehozott egy idegenforgalmi komplexumot, amely tavaly már 400 ezer vendéget fogadott. Falvakat, iskolákat épített az ott lakók számára, technológiát és eszközöket szállított mezőgazdasági termelésük javítására. VG Irány az észak-koreai Kumgang-hegy! A Hyundai Asan-beruházásnak nagyobb a politikai, mint a turisztikai súlya 121 VILÁGGAZDASÁG DÉL-KOREA RÖVIDEN Vonattal Buszántól Kazanyig Dél-Korea és Oroszország közötti vasúti összeköttetéslétesül. A Buszán kikötővárostól az észak-koreai Radzsin kikötővároson át Kazanyig lehet majd eljutni. A Bloomberg Gazdát cserél a Bobcat gyártója Az amerikai Ingersoll-Rand vállalat 4,9 milliárd dollárért eladja Bobcat iparigép-gyártó üzletágát a délkoreai Doosan Infracorenak. A felvásárlás a legnagyobb tengerentúli átvétel a koreai történelemben. A koreai cég a világ hetedik legnagyobb építésiberendezés-gyártója lesz. A BBC News Kumho-támogatás a Manchesternek A Kumho Tire Co., Dél- Korea második legnagyobb gumiabroncsgyártója szponzorszerződést kötött a Manchester United futballcsapattal, a támogatás összegét nem hozták nyilvánosságra. A Korea Times Óriásmegbízás a Hyundainak A világ legnagyobb hajógyára, a Hyundai Heavy Industries megszerezte idei legnagyobb megbízását: 1,3 milliárd dollárért gyárt egy tartályhajót európai cégnek. Rendelésállománya 80 százalékkal nagyobbra a tervnél, Bloomberg írt'^É* 1k»ÍM ■£k" 'ai* Őssejttárolás a CHA Biotechnél A dél-koreai lakosoknak már mintegy 17 százaléka őrizteti őssejtbankban újszülöttje köldökvérét a később esetleg szükségessé váló orvosi beavatkozás céljára - mondta lapunknak az állami fenntartású CHA Biotech társaság igazgatója. Mint Hjung Mincsangtól megtudtuk, a 15 évre szóló tárolás ára ezer dollár. A megbízás ennek lejártával meghosszabbítható, vagy dönthet a szülő a köldökvér sorsáról, ez lehet megsemmisítés, adományozás vagy kísérletre való felajánlás is. A 2000-ben létrejött intézet köldökvérből klónozott sejtekkel állatkísérletek során már ért el eredményeket, például meggyógyított gerincsérülés miatt járóképtelenné vált kutyát, de emberkísérlete még nem volt. VG Növekedés szoros gyeplővel Dél-Korea a mostaninál erősebb nemzetközi gazdasági szerepre pályázik KITÖRÉS. Piaci alapú gazdaságban és demokratikus társadalomban épül Dél-Korea, látszólag éppen úgy, mint Magyarország. Növekedése szolgálatába azonban gyakran az európai államétól eltérő eszközöket állít, többnyire sikerrel: éves GDP-bővülése a hatvanas évek átlagában még 0,2 százalék volt, a 2000 utáni években pedig a kiinduló esztendőhöz viszonyítva már 578,7 százalék. A távol-keleti ország közel a nulláról indult, amikor 1945-ben létrejött a kettészakadt Korea fejletlenebb, szegényebb, ásványi kincseket és energiahordozókat nélkülöző déli részéből. Akkortól él a gazdaságpolitikai vezérlő elv: hitel jöhet, működő tőke csak módjával. Furcsa ezt hallani, amikor térségünk országai a külföldi beruházóktól is remélik a fellendülésüket. Dél-Korea másképp gondolkodik - mutatott rá Dzsin Pak, a Koreai Fejlesztési Intézet professzora a Koreai Sajtóalapítvány programjának egyik előadásán. - A külföldi hoz ugyan pénzt, szaktudást és technológiát, de azokat nem az ország, hanem a saját érdekei szerint használja fel. A kölcsönt viszont a saját céljaink szerint költjük el, kisebb a korrupció lehetősége is, és hatékonyabb lesz a felhasználás módja.” E szigorú elvek persze oldódnak. Mára számos világcég telepedett meg az országban, a buszani konténerkikötő az ötödik legnagyobb a világon - legújabb fejlesztéseihez 10 százalék erejéig vár külföldi befektetőket is. A távol-keleti államban a kül- és a belföldi magáncégeknek egyaránt vannak korlátai. Bár a délkoreai export jelentős részét éppen néhány nagy magánvállalat bonyolítja, az európaihoz képest jelentős az állam gazdasági szerepvállalása is. „Nem engedjük ki a kezünkből a stratégiai iparágakat, és azokat sem, ahol túl nagy lehet a spekuláció” - válaszolt a Világgazdaságnak a professzor. Az államnál marad a teljes villamosenergia-ipar, a vasút, a szénbányászat, a lakásépítés és -értékesítés, és persze a földterületek hasznosítása is. Más utat választott Dél-Korea mezőgazdasága mostani szerkezetének a kialakítására is. A hatvanas-hetvenes években indított Újfalu mozgalomban a parasztokat önmaguk megsegítésére, függetlenségre és együttműködésre buzdította. Mezőgazdasági fejlesztési alapjából nem az itthonról ismert térségfelzárkóztatási elv alapján osztotta a pénzt, s pláne nem volt szempont a legszegényebbek megsegítése. Azok kaptak az állam pénzéből, akik már bebizonyították, hogy eszközeikből a legnagyobb eredményeket tudják kihozni. A cél a hatékony mezőgazdaság megteremtése volt, s ezt elérték. „Ez a politika valóban nagy társadalmi elégtelenséghez, tiltakozásokhoz vezetett - ismerte el lapunknak Dzsin Pák. - Két dolgot azonban tudomásul kell venni: egyrészt a demokrácia nem garancia a fejlődésre. Másrészt a fejlődés óhatatlanul egyensúlyhiányhoz vezet, ezt viszont a kormánynak vállalni kell. Sok ország kormánya ezt nem teszi meg, mert félti a népszerűségét, s mert nem akarja kockáztatni a következő választások megnyerését. Jelenleg 4 százalék körüli a munkanélküliség, és körülbelül ugyanennyien, azaz 8,7 millióan csak idény- vagy alkalmi munkát kapnak.” Az országban egyébként épp most hoztak létre egy újabb * Az öt nagy gazdasági erő. ** Az előbbiekkel való megállapodások kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó országok. *** A megállapodások szorgalmazói. **** A leendő dél- és kelet-ázsiai közösség tagjai._________________ egyensúlyhiányt is, szintén nemzetgazdasági mérlegelés eredményeként. A mezőgazdasági területben szűkölködő Dél-Korea egy 2,3 ezer hektáros területet kanyarít ki a Keleti-tengerből Puan városnál egy 33 kilométer hoszszú, 2011-re elkészülő gáttal. Bár lesz még ott egy édesvizű tó is, a környezetvédők vigasztalhatatlanok. Azt mondják, a tengertől elrabolt sós területen nem is lehet majd rizst termeszteni, a beruházásra viszont már elköltöttek 2,5 milliárd dollárt, földönfutóvá tettek húszezer halászt, mellesleg tönkretették számos madárfaj fészkelőhelyét. A munkanélküliséget és az egyenlőtlenségeket az ellenzék is felrója a kormánynak. „Az OECD- országokon belül Dél-Koreában a legnagyobb a szegények aránya” - mutat rá Kvon Dzsang Gil, a Demokratikus Munkapárt alapítója és volt elnöke. Adatai szerint a 48 milliós ország lakosaiból 95 százalék kifejezetten szegény, 5 százalék viszont nagyon gazdag. A parlamentben mindössze öt százalékot képviselő párt hangjánál erősebb a Nagy Nemzeti Párté, amelynek egyik vezetője, Kvon Dzsang Sze a piacgazdaság kiterjesztésében és a verseny erősítésében látja a kiutat. Igaz, itt nyitott kapukat dönget. A kormány a fenti korlátoktól eltekintve maga is versenypárti, s igyekszik erősíteni az ország nemzetközi pozícióit. Ezt megnehezíti, hogy „a Koreai Köztársaság ma is háborúban áll egyetlen közvetlen szomszédjával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal” - legalábbis így citálja a nemzetközi jogot Kvon Dzsong Gil. Más helyi politikusok a két ország kapcsolatát „legfeljebb” hidegháborúsnak, vagy már annak se nevezik, abban viszont egyetértenek, hogy az észak-déli viszony miatt a déliek kényszerű katonai fejlesztései, jelenleg is nagy védelmi kiadásai, valamint az Észak-Koreával baráti kapcsolatban lévő országokhoz fűződő hűvös viszonya nem segítette nemzetközi gazdasági kapcsolatai erősödését. Mellesleg a délkeletázsiai térség gazdasági összefogását sem. „Dél-Korea nem része egy olyan gazdasági tömörülésnek, mint az Európai Unió. Külgazdasága emiatt nehezebben fejlődik, minden országgal különkülön kell együttműködési és vámmentességi megállapodásokat kötnie” - panaszolják sokan. Dél-Korea gazdasága valóban sokkal elszigeteltebb, mint bármely európai uniós államé, de a helyzet talán nem ennyire borús Az elszigetelődés oldódása az 1997-es pénzügyi válság óta erősödött fel, amikor az ország deklarált céljává vált a kétoldalú mellett sokoldalú megállapodások kötése. Li Szong Bong, a Koreai Nemzetközi Gazdaságpolitikai Intézet (KIEP) kutatója szerint országa számára az USA-val és Kínával, továbbá Japánnal és az ASEAN-nal kötendő szabad kereskedelmi megállapodások az elsődlegesek. Dél-Korea most is több mint húsz országgal kötött vagy készít elő hasonló egyezséget. Chilével, Szingapúrral és az EFTA-val már 2004-ben megszületett a megállapodás, azóta felfutott a velük való kétoldalú áruforgalom. Li Szong Bong szerint számítani lehet a működő tőke beáramlásának és a technológiaét adásnak a növekedésére, valamint a politikai kapcsolatok és a stabilitás erősödésére is. Az ország vezetése hosszabb távon egy az EU-hoz hasonló délkelet-ázsiai szervezet létrehozását tartja kívánatosnak. VG | SZABAD KERESKEDELEM Forrás: KIEP Kategória Potenciális partner A* USA _______________Kína_________ _______________Japán________ ________________EU___________ _____________ASEAN 13." Mercosur ________________India _______________Oroszország _______________Kanada_______ ______Mexikó_______ Ausztrália______ **** CEFTA _______________Új-Zéland______ *****______ Japán _____________ Kína_____í _________________ASEAN_________ (százalék) Forrás: Koreai Fejlesztési Intézet Évtized GDP/év 1960-0,2 1970-2,6 1980-38,7 1990-189,7 2000-578,7bázis 1960 STRATÉGIA. A lakásépítés és a területhasznosítás is azon iparágak közé tartozik, amelyeket az ország stratégiai megfontolásból állami ellenőrzés alatt tart VÁLTÁSOK TÍZÉVENKÉNT A fejlődés irányát kezdetben a hátrányok leküzdése, később a versenyképesség megteremtése diktálta, ma ezek kiegészültek a világpiaci szerep erősítésével. Az ország az ötvenes években még erősen támaszkodott az amerikai segélyekre, de ezek lassan elapadtak. A hatvanas évek délkoreai gazdasági célkitűzése tehát az import helyettesítése, a munkaintenzív iparágak megteremtése és az export ösztönzése volt. A hetvenes években ez katonai megfontolásból kiegészült a nehézipar és a nehézvegyipar fejlesztésével, ám tíz évvel később az iparon belül így kialakult aránytalanságokat kellett felszámolni. A kilencvenes években az újonnan feljövő ágazatok - főként az IT és a k+f - kaptak állami hátszelet, s mindvégig cél volt mezőgazdasági termelés intenzitásának a növelése is. 2007. július 31., kedd Búcsú a régi mértékektől TRENDKÖVETÉS. Hivatalos dél-koreai helyeken a hónap eleje óta nem szabad a hagyományos súly és hosszúság mértékegységeket használni, a dönt, e gönt vagy a pyöngöt, csak a metrikus rendszer egységeit. Tilos e két mértékegység párhuzamos használata is, viszont egy 100 négyzetméteres lakás hirdetéséhez lábjegyzetben hozzáírható hogy ez a korábbi 30 pyöngős méretnek felel meg. Augusztustól ellenőrzik is a rendelkezés betartását. Aki megszegi a törvényt, először figyelmeztetésben részesül de a visszaesőkkel akár 500 ezer vonos, 539 dolláros büntetést is fizettethetnek. Korea Times