Világgazdaság, 2007. július (39. évfolyam, 124/9641-145/9662. szám)

2007-07-31 / 145. (9662.) szám

I­t 3 wm,.y,-71 <"■<^ ' 7 'Vfh WMM KÖZELEDÉS. Óriási idegenfor­galmi komplexumot épít ki a dél-koreai Hyundai Asan társa­ság Észak-Koreában, a helyi kor­mány közreműködésével. A be­ruházás egy része - a szállodák, a gyógyfürdő, az üzletek, étter­mek, a cirkusz és a felújított buddhista kolostor­­ már fogad­ja a vendégeket, de újabb hote­lekkel, golfpályával, más szóra­kozási lehetőségekkel és egy észak-déli családegyesítő köz­ponttal fog bővülni. Mindez per­sze csak a háttér, a fő látványos­ság Korea büszkesége, a Kum­gang-hegy. Bár a társaság által kínált program turisták tömegét vonzza, a beruházás politikai je­lentősége nagyobb az idegenfor­galminál. A Kumgang-túra a két ország együttműködésének, egymáshoz való közeledésének a szimbóluma még akkor is, ha a fanyalgók a kirándulásból ép­pen a valódi Észak-Koreát hiá­nyolják, az idegenforgalmi komplexumot pedig Hyundai Citynek csúfolják. Észak-Koreá­­nak ugyanis egy olyan, elkerí­tett részén tölthetnek el néhány napot, ahová ottani turista be sem léphet, s a kisszámú észak­koreai alkalmazottal is csak módjával lehet beszélgetésbe bonyolódni. Majdnem minden újonnan épült, ami pedig nem, oda nemigen lehet bejutni. Pe­dig a túra kezdete ígéretes: az országba a déliek csak külön engedéllyel, ideiglenes vízum­mal, szigorú vizsgálat után lép­hetnek be, s csak miután eleget tettek a kalandtúrába­ illő meg­szorításoknak, hátrahagyták mobiltelefonjaikat, laptopjaikat, túl nagy felbontású fényképező­gépeiket és a nyugati propagan­da szolgálására alkalmas esz­közeiket. Beutazni ezt követően is csak a szervező turistabusza­ival lehet, fotókat készíteni csak erősen módjával, telefo­nálni pedig sehogy. A játéksza­bályok betartásával azonban szabad a közlekedés a város­ban, többórás túrák tehetők meg kísérők nélkül a csúcsok, vízesések, tavak, tengerparti pihenőhelyek között. Vagyis nincs igaza annak, aki elégedetlenkedik. A „Hyundai City” létrehozása óriási előrelé­pés ahhoz képest, hogy két el­lenséges ország összefogásából született, s hogy dél-koreai ál­lampolgár bő ötven éven át be sem tehette a lábát hazájának ebbe a külön országba szakadt részébe. A Hyundai egyébként messze többet tett eddig észa­kon, mint hogy 300 millió dol­lárból létrehozott egy idegenfor­galmi komplexumot, amely ta­valy már 400 ezer vendéget fo­gadott. Falvakat, iskolákat épí­tett az ott lakók számára, tech­nológiát és eszközöket szállított mezőgazdasági termelésük javí­tására. VG Irány az észak-koreai Kumgang-hegy! A Hyundai Asan-beruházásnak nagyobb a politikai, mint a turisztikai súlya 121 VILÁGGAZDASÁG DÉL-KOREA RÖVIDEN Vonattal Buszántól Kazanyig Dél-Korea és Oroszország közötti vasúti összeköttetés­­létesül. A Buszán kikötővá­rostól az észak-koreai Radzsin kikötővároson át Kazanyig lehet majd eljutni. A Bloomberg Gazdát cserél a Bobcat gyártója Az amerikai Ingersoll-Rand vállalat 4,9 milliárd dollá­rért eladja Bobcat ipari­­gép-gyártó üzletágát a dél­koreai Doosan Infracore­­nak. A felvásárlás a legna­gyobb tengerentúli átvétel a koreai történelemben. A koreai cég a világ hete­dik legnagyobb építésibe­­rendezés-gyártója lesz. A BBC News Kumho-támogatás a Manchesternek A Kumho Tire Co., Dél- Korea második legna­gyobb gumiabroncsgyár­tója szponzorszerződést kötött a Manchester United futballcsapattal, a támogatás összegét nem hozták nyilvánosságra. A Korea Times Óriásmegbízás a Hyundainak A világ legnagyobb hajó­gyára, a Hyundai Heavy Industries megszerezte idei legnagyobb megbízását: 1,3 milliárd dollárért gyárt egy tartályhajót európai cégnek. Rendelésállomá­nya 80 százalékkal na­gyobbra a tervnél,­­ Bloomberg írt'^É* 1k»ÍM ■£k" 'ai* Őssejttárolás a CHA Biotechnél A dél-koreai lakosoknak már mintegy 17 százaléka őrizteti őssejtbankban újszülöttje köl­dökvérét a később esetleg szükségessé váló orvosi be­avatkozás céljára - mondta lapunknak az állami fenntar­tású CHA Biotech társaság igazgatója. Mint Hjung Mincsangtól megtudtuk, a 15 évre szóló tárolás ára ezer dollár. A megbízás en­nek lejártával meghosszabbít­ható, vagy dönthet a szülő a köldökvér sorsáról, ez lehet megsemmisítés, adományo­zás vagy kísérletre való fel­ajánlás is. A 2000-ben létre­jött intézet köldökvérből klónozott sejtekkel állatkísér­letek során már ért el ered­ményeket, például meggyó­gyított gerincsérülés miatt já­róképtelenné vált kutyát, de emberkísérlete még nem volt.­­ VG Növekedés szoros gyeplővel Dél-Korea a mostaninál erősebb nemzetközi gazdasági szerepre pályázik KITÖRÉS. Piaci alapú gazdaság­ban és demokratikus társadalom­ban épül Dél-Korea, látszólag ép­pen úgy, mint Magyarország. Nö­vekedése szolgálatába azonban gyakran az európai államétól elté­rő eszközöket állít, többnyire si­kerrel: éves GDP-bővülése a hat­vanas évek átlagában még 0,2 százalék volt, a 2000 utáni évek­ben pedig a kiinduló esztendőhöz viszonyítva már 578,7 százalék. A távol-keleti ország közel a nulláról indult, amikor 1945-ben létrejött a kettészakadt Korea fej­letlenebb, szegényebb, ásványi kincseket és energiahordozókat nélkülöző déli részéből. Akkortól él a gazdaságpolitikai vezérlő elv: hitel jöhet, működő tőke csak módjával. Furcsa ezt hallani, ami­kor térségünk országai a külföldi beruházóktól is remélik a fellen­dülésüket. Dél-Korea másképp gondolkodik - mutatott rá Dzsin Pak, a Koreai Fejlesztési Intézet professzora a Koreai Sajtóalapít­vány programjának egyik előadá­sán. - A külföldi hoz ugyan pénzt, szaktudást és technológiát, de azokat nem az ország, hanem a saját érdekei szerint használja fel. A kölcsönt viszont a saját céljaink szerint költjük el, kisebb a kor­rupció lehetősége is, és hatéko­nyabb lesz a felhasználás módja.” E szigorú elvek persze oldódnak. Mára számos világcég telepedett meg az országban, a buszani kon­ténerkikötő­­ az ötödik legna­gyobb a világon - legújabb fej­lesztéseihez 10 százalék erejéig vár külföldi befektetőket is. A távol-keleti államban a kül- és a belföldi magáncégeknek egy­aránt vannak korlátai. Bár a dél­koreai export jelentős részét ép­pen néhány nagy magánvállalat bonyolítja, az európaihoz képest jelentős az állam gazdasági sze­repvállalása is. „Nem engedjük ki a kezünkből a stratégiai iparága­kat, és azokat sem, ahol túl nagy lehet a spekuláció” - válaszolt a Világgazdaságnak a professzor. Az államnál marad a teljes villa­­mosenergia-ipar, a vasút, a szén­bányászat, a lakásépítés és -ér­tékesítés, és persze a földterüle­tek hasznosítása is. Más utat választott Dél-Korea mezőgazdasága mostani szerke­zetének a kialakítására is. A hat­vanas-hetvenes években indított Új­falu mozgalomban a paraszto­kat önmaguk megsegítésére, füg­getlenségre és együttműködésre buzdította. Mezőgazdasági fej­lesztési alapjából nem az itthon­ról ismert térségfelzárkóztatási elv alapján osztotta a pénzt, s plá­ne nem volt szempont a legszegé­nyebbek megsegítése. Azok kap­tak az állam pénzéből, akik már bebizonyították, hogy eszközeik­ből a legnagyobb eredményeket tudják kihozni. A cél a hatékony mezőgazdaság megteremtése volt, s ezt elérték. „Ez a politika valóban nagy tár­sadalmi elégtelenséghez, tiltako­zásokhoz vezetett - ismerte el la­punknak Dzsin Pák. - Két dolgot azonban tudomásul kell venni: egyrészt a demokrácia nem ga­rancia a fejlődésre. Másrészt a fej­lődés óhatatlanul egyensúlyhi­ányhoz vezet, ezt viszont a kor­mánynak vállalni kell. Sok ország kormánya ezt nem teszi meg, mert félti a népszerűségét, s mert nem akarja kockáztatni a követ­kező választások megnyerését. Je­lenleg 4 százalék körüli a munka­­nélküliség, és körülbelül ugyan­­ennyien, azaz 8,7 millióan csak idény- vagy alkalmi munkát kap­nak.” Az országban egyébként épp most hoztak létre egy újabb * Az öt nagy gazdasági erő. ** Az előbbiekkel való megállapodá­sok kedvezőtlen hatásait ellensú­lyozó országok. *** A megállapodások szorgalmazói. **** A leendő dél- és kelet-ázsiai közös­­ség tagjai._________________ egyensúlyhiányt is, szintén nem­zetgazdasági mérlegelés eredmé­nyeként. A mezőgazdasági terü­letben szűkölködő Dél-Korea egy 2,3 ezer hektáros területet ka­­nyarít ki a Keleti-tengerből Puan városnál egy 33 kilométer hosz­­szú, 2011-re elkészülő gáttal. Bár lesz még ott egy édesvizű tó is, a környezetvédők vigasztalhatatla­nok. Azt mondják, a tengertől el­rabolt sós területen nem is lehet majd rizst termeszteni, a beruhá­zásra viszont már elköltöttek 2,5 milliárd dollárt, földönfutóvá tet­tek húszezer halászt, mellesleg tönkretették számos madárfaj fészkelőhelyét. A munkanélküliséget és az egyenlőtlenségeket az ellenzék is felrója a kormánynak. „Az OECD- országokon belül Dél-Koreában a legnagyobb a szegények aránya” - mutat rá Kvon Dzsang Gil, a De­mokratikus Munkapárt alapítója és volt elnöke. Adatai szerint a 48 milliós ország lakosaiból 95 szá­zalék kifejezetten szegény, 5 szá­zalék viszont nagyon gazdag. A parlamentben mindössze öt szá­zalékot képviselő párt hangjánál erősebb a Nagy Nemzeti Párté, amelynek egyik vezetője, Kvon Dzsang Sze a piacgazdaság kiter­jesztésében és a verseny erősíté­sében látja a kiutat. Igaz, itt nyitott kapukat dönget. A kormány a fenti korlátoktól elte­kintve maga is versenypárti, s igyekszik erősíteni az ország nemzetközi pozícióit. Ezt megne­hezíti, hogy „a Koreai Köztársa­ság ma is háborúban áll egyetlen közvetlen szomszédjával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal” - legalábbis így citálja a nem­zetközi jogot Kvon Dzsong Gil. Más helyi politikusok a két or­szág kapcsolatát „legfeljebb” hi­degháborúsnak, vagy már annak se nevezik, abban viszont egyet­értenek, hogy az észak-déli vi­szony miatt a déliek kényszerű katonai fejlesztései, jelenleg is nagy védelmi kiadásai, valamint az Észak-Koreával baráti kapcso­latban lévő országokhoz fűződő hűvös viszonya nem segítette nemzetközi gazdasági kapcsolatai erősödését. Mellesleg a délkelet­ázsiai térség gazdasági összefogá­sát sem. „Dél-Korea nem része egy olyan gazdasági tömörülés­nek, mint az Európai Unió. Kül­gazdasága emiatt nehezebben fej­lődik, minden országgal külön­­külön kell együttműködési és vámmentességi megállapodáso­kat kötnie” - panaszolják sokan. Dél-Korea gazdasága valóban sokkal elszigeteltebb, mint bár­mely európai uniós államé, de a helyzet talán nem ennyire borús Az elszigetelődés oldódása az 1997-es pénzügyi válság óta erő­södött fel, amikor az ország dekla­rált céljává vált a kétoldalú mel­lett sokoldalú megállapodások kö­tése. Li Szong Bong, a Koreai Nemzetközi Gazdaságpolitikai In­tézet (KIEP) kutatója szerint or­szága számára az USA-val és Kí­nával, továbbá Japánnal és az ASEAN-nal kötendő szabad keres­kedelmi megállapodások az el­sődlegesek. Dél-Korea most is több mint húsz országgal kötött vagy készít elő hasonló egyezsé­get. Chilével, Szingapúrral és az EFTA-val már 2004-ben megszü­letett a megállapodás, azóta felfu­tott a velük való kétoldalú árufor­galom. Li Szong Bong szerint szá­mítani lehet a működő tőke be­áramlásának és a technológiaét adásnak a növekedésére, vala­mint a politikai kapcsolatok és a stabilitás erősödésére is. Az or­szág vezetése hosszabb távon egy az EU-hoz hasonló délkelet-ázsiai szervezet létrehozását tartja kívá­natosnak. VG | SZABAD KERESKEDELEM Forrás: KIEP Kategória Potenciális partner A* USA _______________Kína_________ _______________Japán________ ________________EU___________ _____________ASEAN 13." Mercosur ________________India _______________Oroszország _______________Kanada_______ ______Mexikó_______ Ausztrália______ **** C­EFTA _______________Új-Zéland______ *****______ Japán _____________ Kína_____í _________________ASEAN_________ (százalék) Forrás: Koreai Fejlesztési Intézet Évtized GDP/év 1960-0,2 1970-2,6 1980-38,7 1990-189,7 2000-578,7­­bázis 1960 STRATÉGIA. A lakásépítés és a területhasznosítás is azon iparágak közé tartozik, amelyeket az ország stratégiai meg­fontolásból állami ellenőrzés alatt tart VÁLTÁSOK TÍZÉVENKÉNT A fejlődés irányát kezdet­ben a hátrányok leküzdé­se, később a versenyké­pesség megteremtése dik­tálta, ma ezek kiegészültek a világpiaci szerep erősíté­sével. Az ország az ötvenes években még erősen tá­maszkodott az amerikai se­gélyekre, de ezek lassan elapadtak. A hatvanas évek dél­koreai gazdasági célkitű­zése tehát az import he­lyettesítése, a munkain­­tenzív iparágak megte­remtése és az export ösz­tönzése volt. A hetvenes években ez katonai megfontolásból kiegészült a nehézipar és a nehézvegyipar fejleszté­sével, ám tíz évvel később az iparon belül így kialakult aránytalanságokat kellett felszámolni. A kilencvenes években az újonnan feljövő ágazatok - főként az IT és a k+f - kaptak állami hátszelet, s mindvégig cél volt mező­­gazdasági termelés intenzi­tásának a növelése is. 2007. július 31., kedd Búcsú a régi mértékektől TRENDKÖVETÉS. Hivatalos dél-koreai helyeken a hónap ele­je óta nem szabad a hagyomá­nyos súly és hosszúság mérték­egységeket használni, a dönt, e gönt vagy a pyöngöt, csak a metri­kus rendszer egységeit. Tilos e két mértékegység párhuzamos használata is, viszont egy 100 négyzetméteres lakás hirdetésé­hez lábjegyzetben hozzáírható hogy ez a korábbi 30 pyöngős mé­retnek felel meg. Augusztustól el­lenőrzik is a rendelkezés betartá­sát. Aki megszegi a törvényt, elő­ször figyelmeztetésben részesül de a visszaesőkkel akár 500 ezer vonos, 539 dolláros büntetést is fizettethetnek. Korea Times

Next