Világgazdaság, 2009. szeptember (41. évfolyam, 167/10179-188/10200. szám)
2009-09-16 / 178. (10190.) szám
2I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Nyugdíjra vágytak - de hiába Bekeményítettek nyugdíjügyben: az év első felében beérkezett igénybejelentéseknek ugyanis közel ötödét elutasították. A rokkantsági és baleseti rokkantsági ügyek kapcsán közel kétszer annyi az elutasítás, mint korábban volt. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság által közzétett adatok szerint 282 793 igénybejelentés érkezett - ez egyébként az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,9 százalékos emelkedés. Az első fél évben 28,3 százalékkal, 42 064-re nőtt a szolgálatiidő-számítások száma, miközben a nyugdíjasként végzett keresőtevékenység alapján számított nyugdíjnövelésre a tavalyinál 3,7 százalékkal kevesebb, összesen 94 320 kérelem érkezett. i VG A kkv-k kétharmada nem marketingezik A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze harmada folytat tudatos marketingtevékenységet, éves szinten átlagosan a forgalmuk 4 százalékát fordítva rá. Azok a mikrovállalkozások és kkv-k, amelyek marketingeznek, nagyobb éves forgalomra számíthatnak, mint azok, amelyek nem - derül ki az Ipsos és a Marketing Commando együttműködésében készített felmérésből. Ha lassan is, de nő a marketingtevékenységet folytató cégek szánja, 2002-ben ugyanis még csak 18,7 százalékuk szánt erre pénzt. i VG Válság és verseny GVH-s szemmel A válságra nem gyógyír a verseny korlátozása - hangsúlyozta tegnap Nagy Zoltán a GVH tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti vitája kapcsán. A versenyhivatal elnöke elmondta: a piacok nem megfelelő működéséhez nem a verseny, hanem a kellő szabályozás hiánya vezetett. A versenyt érintő jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket előzetesen egyeztetni kell a GVH-val, ez azonban mostanában gyakran elmarad. VG Az idén is meghirdetik a Gábor Dénes-díjat Immáron 21. alkalommal hirdeti meg a Novofer Alapítvány a Gábor Dénes-díjat, amellyel a szakma által is elismert kreatív és innovatív tehetséget tüntetik ki. Díjazási javaslatot a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, egyesületek, a szakmai, érdekvédelmi szervezetek, a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetettek nyújthatnak be. A beküldési határidő október 9. VG @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu BELFÖLD Vita az adószámokról Az eltiltott cégvezetők kiszűrése ebben a formában aggályos CÉGÜGY. Vihart kavart az adóazonosító jel cégbejegyzése; azért írták elő a közlését, hogy a cégvezető eltiltása esetén egyértelműen kiszűrhető legyen az érintett személy összeférhetetlensége. Az ügyvédi kamara leginkább eltörölné, az igazságügyi kormányzat megoldásként rendeletmódosítást fontolgat, az adatvédelmi biztosnak aggályai vannak. Mint ismeretes, a megújult csődtörvény nyomán változott a cégtörvény. Előírja, hogy a vezető tisztségviselők adóazonosító jelét cégjegyzékbe kell venni. A szabály azonban az adóazonosítóval nem rendelkező külföldi cégvezetőknél nem alkalmazható. A jogi képviselők és a cégbíróságok egyaránt bizonytalanok, ilyenkor milyen adat rögzíthető a cégjegyzékben. Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a külföldi adószámát kell feltüntetni, annak híján pedig e tényről az érdekeltnek nyilatkoznia kell. Ám ez csak a fővárosi ügyekben érvényesülhetne, de - figyelemmel a bírói függetlenségre - ott sem maradéktalanul. Ezért a Budapesti Ügyvédi Kamara a cégnyomtatvány, illetve a cégtörvény módosítását kezdeményez-ÜGYVÉDI JAVASLAT ■ a kötelezettség eltörlése ■ nyomtatványmódosítás ■ cégtörvény-módosításe az igazságügyi és rendészeti tárcánál. Réti László, a kamara elnöke elmondta: elsődleges javaslatuk, hogy a külföldi tisztségviselőket ne is kötelezzék ilyen bejelentésre. Ezzel szerinte az adatvédelmi aggályok is megszűnnének. Egyébként pedig változtatna az idevágó nyomtatványon, vagy csak akkor írná elő a bejelentést, ha az érdekeltnek van magyarországi adóazonosító jele. A minisztérium szerint a jogszabály nem várja el, hogy a külföldi bejelentkezzen a magyar adóhatósághoz. Feltüntethető a külföldi tagállamban bejegyzett adószáma, ha nincs, úgy bármilyen közteherviseléssel kapcsolatos azonosító száma is. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy az érdekelt az illetősége szerinti tagállamban ne fizessen közterhet. Amennyiben közteherviseléssel összefüggő azonosítója sem lenne, ezt egyértelművé kell tenni a bejegyzési kérelemben. A tárca mindenesetre megfontolja az ügyvédek javaslatát, illetve a bejegyzési kérelem kitöltéséről, a nyomtatványok tartalmi elemeiről rendelkező miniszteri rendelet módosítását, hogy egyértelmű, világos legyen a külföldieket érintő adószámbejelentés. Mindez azonban az adatvédelmi problémákat nem oszlatja el. Az adatvédelmi biztos irodája úgy tájékoztatta lapunkat: az ombudsman korábban, a törvénymódosítás előtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak jelezte, hogy adatvédelmi szempontból nem ért egyet a vezető tisztségviselőket érintő diszkvalifikációs szabályok miatti eltiltások nyilvánosságra hozatalával, az adatok cégjegyzékben való közzétételével. Észrevétele ellenére a törvény a jelen formájában hatályos. Az adóazonosító jel nyilvánossága felvet adatvédelmi problémákat, mivel az az adózási nyilvántartások azonosító kódja és adózással kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében használhatják törvényben meghatározott szervek. KK OMBUDSMANI VÉLEMÉNY. Az adóazonosító jel nyilvánossága felvet adatvédelmi problémákat FOTÓ: FOTOLIA Budapesten keresnek munkatársakat külföldi cégek ÁLLÁSBÖRZE. Negyedik alkalommal szervez nemzetközi információs és állásbörzét a magyarországi Eures (Európai Foglalkoztatási Szolgálat). A rendezvényen a legkülönfélébb munkakörökbe keresnek jelentkezőket, az álláslehetőségek részletei folyamatosan kerülnek föl a rendezvény honlapjára (www.nemzetkoziallasborze.hu). A gazdasági válság óhatatlan magyarországi velejárója a munkalehetőségek beszűkülése, a munkavállalók utcára kerülése. Mindeközben az EU-ban hivatalosan jelenleg is több mint 800 ezer betöltendő állás van, és sokszor csak a munkaerő megfelelő mobilitása hiányzik. Részben e szempontokat is szem előtt tartva szervezik meg ismét az állásbörzét. Az október 17-i rendezvényen az álláskeresők találkozhatnak a külföldi munkaadókkal, megismerhetik az állásokat kínáló országok munkaviszonyait, és jogi segítséget is kaphatnak. Emellett ingyenes pályaválasztási, uniós továbbtanulási és önéletrajzírási tanácsadás is lesz. Az állásbörze legnagyobb előnye az álláskeresők és a munkáltatók közötti közvetlen kapcsolat kialakításának a lehetősége - hívják fel a figyelmet a szervezők. Továbbá az, hogy a megjelenő külföldi foglalkoztatási szolgálatok Eures-tanácsadói pontos és hiteles útmutatást nyújtanak az Európai Gazdasági Térség tagállamainak élet- és munkakörülményeiről, munkaügyi szabályozásáról, tanácsot adnak az érdeklődő álláskeresőknek a külföldi álláslehetőségekről. Az Eures 1993- ban jött létre, és 31 európai ország állami foglalkoztatási szolgálatát tömöríti. VG További részletek vg.hu/eures 2009. szeptember 16., szerda Programokkal a munkahelyekért Az MNB szerint üdvözlendők, az érintettek szerint javítandók az elképzelések FOGLALKOZTATÁS. Hiába állították össze a foglalkoztatás csökkenését megakadályozó programokat, ezek hosszabb távon nem tudnak segíteni a gondokon - legalábbis így vélekednek a lapunk által megkérdezett érintettek, illetve szakértők. A szociális ellátásban komoly változást hozó közmunkaprogramok az önkormányzatok szerint összességében jó irányba mutatnak ugyan, részleteiket tekintve azonban jelentős átalakításra szorulnak. A kormány által meghirdetett munkahelymegőrző programok pedig bürokratikusak, s csak felületi kezelésre elegendők. Összesen 45 millió forintos segítséget kaptunk, igaz, három hónappal azután, hogy majdnem tönkrement a vállalkozásunk - mondta a Világgazdaságnak Dudás Ernőné, a Cell-Modul Kft. ügyvezető igazgatója. A lapunk által megkérdezett cégek is osztják az előző véleményt: a támogatások lassan csordogálnak a vállalkozásokig, arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen megfelelni a követelményeknek. Egy-egy pályázat lejárta után ugyanis több hónapon keresztül tartani kell a szerződésben vállalt létszámot, természetesen segítség nélkül. Nem felhőtlen a közmunkaprogramok ege sem, az önkormányzatoknak ugyanis többletköltséggel jár a szociális paradigmaváltás. Míg korábban ugyanis a rendszeres szociális segély 90 százalékát fizette az állam, addig az ezt felváltó rendelkezésre állási támogatásnak (rát) már csak 80 százalékát állja. Pedig nem meglepő módon még mindig többségben vannak azok, akik nem dolgoznak, hanem otthon várják a segélyt. Sokaknak nem fűlik a foguk a munkához Gödöllőn sem. Gémesi György polgármester elmondása szerint a mintegy 120 eltartott közül mindössze 45 végez közmunkát, 15 ember azonban abszolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért. Takács Istvántól, Esztergom önkormányzatának sajtófelelősétől megtudtuk, a városban 228 segélyezettből mindöszsze 45 fő hajlandó megdolgozni a jussáért. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egyébként havonta átlagosan 40-50 ezer embert, míg júliusban csaknem 80 ezer rászorulót tudtak bevonni a közfoglalkoztatásba országszerte. A közmunka-, valamint a munkahelymegőrző programok megoldani nem, csupán tompítani tudják a jelenlegi foglalkoztatásbeli gondokat - állítják a munkaadói szervezetek képviselői. Úgy vélik, a kormány rövidlátó, hiszen kizárólag a válság kezelésére hoz intézkedéseket, ahelyett, hogy a jövőbe is tekintene. S a foglalkoztatásbeli gondokra a kereslet- és beruházásösztönzés lehetne hatásos gyógyír. AZ MNB JELENTÉSE. Mindezzel szemben a közfoglalkoztatási programok kedvező foglalkoztatási hatását emelte ki a jegybank minapi jelentése is. Ez azonban nem sokáig tudja majd ellensúlyozni a versenyszféra elbocsátásait. Az Út a munkához program a korábban rendszeres szociális segélyben részesülő tartósan munka nélkül lévők körét érinti, vagyis az abban részt vevők jellemzően nem a válság következtében elbocsátott csoportok. A program keretében pedig igen alacsony hozzáadott értékű munkákat ÚT A MUNKÁHOZ - REMÉNYEK ■ Évente mintegy 80-100 ezer fővel csökken az aktív korú segélyezettek létszáma ■ Kettéválik a szociális segélyesek, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora ■ A regisztrált álláskeresők a jövőben a munkára kész és képes népességből kerülnek ki ■ A munkaerő-piaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munka nélkül lévők létszáma, nő a felhasználás hatékonysága ■ Javul a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója Forrás: VG-gyűjtő végeznek. Bár a foglalkoztatási statisztikákat javítja, a program rövid távon nem enyhíti számottevően a válság hatását - fejtették ki kérdésünkre a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az intézkedések elsődleges célja sem annyira ez, mint inkább a tartósan állástalanokra ható ösztönzők megváltozása és hosszú távú visszavezetésük a munkapiacra. . A kiírt támogatott álláshelyekről rendelkezésre álló adatok alapján a program következtében további jelentős létszámbővülést már nem várnak az MNB-s szakemberek. Várakozásaik szerint a programnak köszönhetően valamivel több mint 40 ezer fővel nő a tartósan foglalkoztatottak létszáma, ez az elmúlt hónapokban a nemzetgazdasági foglalkoztatottsági adatokban közel ellensúlyozta a versenyszféra ágazatainak elbocsátásait. A legtöbb szakember ugyanakkor a foglalkoztatási helyzet romlását vetíti előre az idei második fél évre. A szezonális munkák kifutásának hatásaként például év végéig összesen mintegy 60-80 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottak létszáma a nemzetgazdaságban. BÖHM GÉMESI GYÖRGY: A mintegy 120 eltartott közül mindössze 45 végez közmunkát, 15 ember azonban abszolút elzárkózott az elképzelés elől, miszerint meg kell dolgozni a segélyért