Világgazdaság, 2010. január (42. évfolyam, 1/10263-20/10282. szám)

2010-01-14 / 9. (10271.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Győr-Moson-Sopron: állástalansági rekord A tavaly decemberi 7,2 szá­zalékos rátával évtizedes re­kordot döntött a munkanél­küliség Győr-Moson-Sopron megyében. Három hónapos csökkenés után az év vé­gén 14 887 fő volt állás nél­kül, ez 931 fős növekedés a novemberihez képest; eköz­ben az egy hónappal koráb­binál hatodával kevesebb, 617 olyan munkahely létre­jöttét jelezték az Állami Fog­lalkoztatási Szolgálatnak, amelyhez nem nyújtott tá­mogatást a költségvetés.­­ MTI-Eco Rendrakás Dél-Dunántúlon Negyven, már bezárt hulla­déklerakó környezetének helyreállítása kezdődhet el az év első felében a Dél-Ba­­laton és Sió-völgye hulladék­gazdálkodási projekt kereté­ben, a kivitelezésre másod­szor hirdetett közbeszerzési eljárást a bonyolító Balaton és Sió Kft. A projekt becsült értéke 10,5 millió euró, a beruházást 65 százalékban az Európai Unió kohéziós alapja, 25 százalékban a magyar költségvetés, 10 százalékban a Balaton és Sió Kft. finanszírozza.­­ MTI- Eco Díjazzák az innovátorokat Immár 18. alkalommal hirde­tik meg a Magyar Innováci­ós Nagydíjat. A Nemzeti Fej­lesztési és Gazdasági Mi­nisztérium, a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium, több más szak­tárca és az Iparfejlesztési Közalapítvány felhívására azok a Magyarországon be­jegyzett vállalkozások jelent­kezhetnek, amelyek 2009- ben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel jelentős üzle­ti hasznot értek el. A pályá­zatok beadási határideje: 2010. február 10.­­ VG Infocentrum Zalaegerszegen Több mint 620 millió forint­ból épülhet meg a zala­egerszegi Infocentrum, amelynek alapkövét tegnap rakták le. Az eseményen Újhelyi István, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára el­mondta, a kormány az el­múlt húsz év legnagyobb vidéki felsőoktatási fejlesz­tése előtt nyitotta meg az utat az Új Magyarország fejlesztési terv forrásaival. Nemcsak az összesen 55,4 milliárd forintnyi uniós tá­mogatásban részesülő 13 vidéki egyetem és főiskola a nyertese a sikeres pályá­zatoknak, hanem a felsőok­tatási intézmények vonzás­­körzetébe tartozó térségek is. I VG ­ NAPI MAKROADATOK (jan.-nov., millió euró) 4 196 Munkanélk. (szept.-nov., %) 10,5 Reálkeresetek (jan.-okt.)1 -2,1 1 Éves változás (%), 2 Negyedéves változás (%). Forrás: VG-gyűjtés GDP (2008, Mrd Ft) 26 543 GDP (III. név)1 -7,1 GDP (III. név)2 -1,8 Ipari termelés (nov.)1 -7 Beruházások (III. negyedév)­ -8,9 Beruházások (III. negyedév)2 -1,8 Kiskereskedelmi forgalom (okt.)1 -7,5 Fogyasztói árak (nov.)­ 5,2 Jegybanki irányadó kamat (%) 6,25 Finansz. képesség (2009. II. név, millió euró) 1268 Áht-egyenleg (jan.-dec., Mrd Ft)-918,6 Külkereskedelmi egyenleg BELFÖLD Ellenőrzött táppénzesek Szigorodtak a szabályok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár orvosai 40 ezer „beteget” lefüleltek NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET Megúszták az emberek, de jól jött az egészségpénztárnak is, hogy a múlt év végén az influen­zajárvány nem okozott tömeges megbetegedést, így vélhetően nem lépik túl a táppénzre elő­irányzott 102,8 milliárd forintos kasszát. Biztos adatok egyelőre az első 11 hónapról vannak, arra az időre 100 milliárdot fizetett ki e célra az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) - tudtuk meg a biztosító szakembereitől. A kassza betartásában jelen­tős szerepe van az augusztustól megszigorított táppénzszabá­lyoknak, s annak is, hogy a vál­ság hatására megszűnt munka­helyek miatt nem nőtt a táppén­zes állományban lévők száma. Az előző években meghaladta az 1,1 milliót a táppénzes esetek száma, a múlt év első tizenegy hónapjának átlaga alig több egy­milliónál. Az augusztusi szigorí­tások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó be­tegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táp­pénz mértéke pedig - a biztosí­­totti jogviszony idejének függvé­nyében - a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a koráb­bi 70 és 60 százalék helyett. Öt­ven százalékra esett vissza a kórházban töltött időre járó táp­pénz mértéke is. Jelentős válto­zás, hogy a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes ál­lomány ideje. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akik­nek korábbról van biztosítási idejük. Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogvi­szony megszűnése után kifizet­hető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csök­kent, a múlt év augusztusától pe­dig már csak 30 napra jár ez az ellátás. A jogalkotók ez utóbbitól vélhetően azt várták, hogy a munkanélküliségtől fenyegetet­tek ne a táppénzes állományba meneküljenek. Az egy beteg esetre jutó táp­pénzes napok száma az elmúlt öt évben harminc körül volt, ám a bérek növekedése miatt fokoza­tosan nőtt az egy napra jutó táp­pénz összege, a tavalyi év tizen­egy hónapjában átlagosan 3320 forint volt, ez 7 százalékkal ha­ladta meg a 2008-as év hasonló időszakának kifizetéseit. A jogszabály maximálta az egy napra kifizethető táppénz összegét is. Ez a biztosítási jog­viszonyban lévőknél nem ha­ladhatja meg a minimálbér 400 százalékának harmincad ré­szét, ez tavaly 9533,33 forint volt. A biztosítási jogviszony megszűnését követően ez az arány a minimálbér 150 száza­lékának harmincad része, ez 2009-ben 3575 forint volt. A mi­nimálbér tavaly 71 500 volt, az idén 73 500 forint. Az OEP - a költségvetésben meghatározott keretek között - méltányosságból is folyósíthat táppénzt, amennyiben a biztosí­tott nem rendelkezik az előírt biztosítási idővel. Ennek időtar­tama azonban a korábbi 45 he­lyett ugyancsak 30 napra csökkent. A táppénzkassza kordában tartásában jelentős szerep hárul az OEP úgynevezett felülvélemé­nyező orvosi ellenőrző hálózatá­ra. A 276 felülvéleményező főor­vos mellett 30 ellenőrző főorvos koordinálja a munkát. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal vizsgálták meg a keresőképtelen állományban lévők jogosultsá­gát, s 40 ezer esetben nyilván.­A KERESŐKÉPTELENSÉG OKAINAK SORRENDJE 1. légúti betegségek 2. mozgásszervi bajok 3. vírusfertőzések 4. sérülések 5. emésztőszervi bajok 6. keringési betegségek 8. mentális gondok tetták keresőképessé a betegállo­mányban lévőket. Az ellenőrző doktorok a kezelőorvos jelenlé­tében vizsgálhatják meg a bete­geket, betekinthetnek a doku­mentációba, szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalhatják a beteget. Megállapíthatják a ke­resőképességet, és javasolhatják a táppénz folyósításának meg­szüntetését. Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végez­hetik az orvosok. Ám ez utóbbi esetben a felülvizsgálatért 15 800 forintos díjat kell fizetni. Tavaly ezer esetben kezdeményezték a foglalkoztatók a táppénzen lévő dolgozóik ellenőrzését. FIGYELNEK. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY TÁPPÉNZES ADATOK Táppénzre jogosultak száma (ezer fő)* Táppénzesek napi átlagos létszáma (ezer fő Táppénzkiadás (milliárd forint) Az OEP részben a szigorúbb szabályoknak köszönheti, hogy tavaly nem lépte túl a táppénz­kassza elő­irányzatát BALESETI TÁPPÉNZ: VÁLTOZÓ SZABÁLYOK Januártól változott az üzemi balesetekre vonatko­zó szabályozás, ám a de­cemberről áthúzódó ese­tekre a korábbi jogszabály vonatkozik. A korábbi egy­séges üzemi balesetekből kiemelték az úti balesete­ket. Ám üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a dol­gozók lakására történő uta­zás során történik. Az úti baleset esetén a baleseti táppénz összege a járulék­alapot képező jövedelem naptári napi összegének 90 százaléka, míg egyéb esetben megegyezik a járu­lékalapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz ösz­­szege megegyezik a jogo­sultság kezdő napját köz­vetlenül megelőző naptári hónapban végzett munká­ért kifizetett, az egészség­­biztosítási járulékalapot ké­pező jövedelem naptári na­pi összegével. Mélyponton az agrárárak Novemberben az állati termékeké esett jobban TENDENCIA. Egyre kisebb mértékben csökkennek a me­zőgazdasági termelők árai. A novemberi éves áresés 5,2 szá­zalékos volt, miközben az első tizenegy hónap átlagában­­10,2 százalékos volt a mutató - tette közzé a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A múlt év ele­jén még a 30 százalékot közelí­tette az áresés, de ez csalóka, mivel jórészt annak a hatása, hogy a 2007-ben kezdődött élelmiszerár-robbanást meg­előző szintre tértünk vissza. Az éves mutató azt is elfedi, hogy 2009 márciusától is volt egy jelentős drágulási hullám, ez azonban igen hamar, már a nyári hónapokban a visszájára fordult. Az elmúlt három év jelentős mozgásaiért elsősorban a növé­nyi termékek, ezen belül is a ga­bonafélék voltak a leginkább fe­lelősek. A valós termelési folya­matoktól nemegyszer elszakad­tak a tőzsdei jegyzések, így a spekulatív befektetők alakítot­ták a trendeket. Ennek megfele­lően a múlt évben is a növényi termékek ára mutatott erőtelje­sebb mozgásokat: 14 százalék­kal múlta alul a január és októ­ber közötti időszak átlagában az egy évvel korábbi szintet. Eköz­ben a vágóállatok és állati ter­mékek 4,3 százalékos árcsökke­nést mutattak, azért is, mert több hónap késéssel követik csak a takarmányárakat. Most először volt azonban kisebb az idén az egyhavi ármozgás a nö­vények körében (3,7 százalé­kos), mint az állati termékeknél (7,1 százalék). Ha azonban az abszolút szinteket tekintjük, ak­kor mindkét kör nagyjából a hosszú távú átlag körül látszik stabilizálódni. A kereslet lassú felépülésével várható az agrár­árak emelkedése is, míg a követ­kező nagy ársokkot - legalábbis Európában - az agrártámogatás átalakítása okozhatja. VG Mezőgazdasági árak (éves változás, százalék) VízCRAFIKA Forrás: KSH ­ ELLENTÉTES TRENDEK A VILÁGBAN Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szerveze­te, a FAO által közölt globá­lis árindex 15 havi csúcsra emelkedett tavaly decem­berben. A növekedést első­sorban a cukor, az olajos magvak és a tejtermékek drágulásával magyarázták - idézte a távirati iroda. A FAO élelmiszerár-indexe 171,9 pont volt a novembe­ri 168-at követően. Ez 2008 szeptembere óta a legmagasabb mutató, de 20 százalékkal még mindig alacsonyabb, mint 2008 júniusában volt. A mutató már az egymást követő ötödik hónapban emelkedett, és további drá­gulás várható. f­­ Egységes volt a monetáris tanács DÖNTÉS. Meglepően egysége­sen döntött a piacok számára kissé váratlan, mindössze ne­gyed százalékpontos kamatvá­gásról a jegybank - derült ki a monetáris tanács december 21-i ülésének rövidített jegyzőköny­véből. Az alapkamat 25 bázis­pontos csökkentését hét tag tá­mogatta, egy tag - Bánfi Tamás - pedig 50 bázispontos mérsék­lésre szavazott. A piaci szerep­lők még az utolsó napokban is inkább a fél százalékpontos vá­gást tartották valószínűbbnek, habár a forint árfolyamának év végi megingása többeket elbi­zonytalanított. A jelenleg 6,25 százalékos irányadó ráta további, de óvato­sabb ütemű csökkentését várják az elemzők. Az utóbbi hónapok­ban kissé alábbhagyó befektetői optimizmus miatt azonban töb­ben azt jelezték, hogy néhány hónapon belül megállhat a bő egy éve tartó kamatcsökkentési ciklus. Igaz, azóta majdnem a felére csökkent az alapkamat, ezt az áfaemelés nyomán bekö­vetkezett áremelkedés vártnál kisebb mértéke, illetve a kocká­zati megítélések javulása tette lehetővé. Maga a monetáris tanács is lát kockázatokat a­ jelenlegi pénzügyi folyamatokban. Az ülésen többen kiemelték azon­ban, hogy a kedvezőtlen nemzet­közi események ellenére a hirte­len kamatpolitikai váltás indo­kolatlan lenne, és nem lenne összeegyeztethető az MNB eddi­gi, egyenletes lépésekre és ki­számíthatóságra törekvő kamat­­politikájával. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatá­sán nem lehet úgy áttekinteni, mint az áfanövekedésén, mert nem lehet kiszámítani a kocká­zati prémium emelkedésének tartósságát. Az elemzők a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón is hiá­ba vártak a jövőbeni kamatala­kulásra vonatkozó utalásra. Sokan úgy vélik azonban, hogy a jegybank is érezheti: még mindig jelentős fékezőerőt je­lent a reálgazdaságnak a nem­zetközi összevetésben magas kamatszint. A korábbi felelőtlen fiskális politika, a 2000-es évek­ben főként a választások körüli kiugró hiányadatok miatt elve­szített befektetői bizalom még nem tért vissza. BD 2010. január 14., csütörtök

Next