Világgazdaság, 2010. február (42. évfolyam, 21/10283-40/10302. szám)

2010-02-01 / 21. (10283.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN GKI: a bérek nyomottak maradnak A magyar gazdaság 2010- ben stagnálás körüli álla­potban lesz, a külső egyensúly a tavalyihoz ha­sonló aktívumot mutat - derült ki a GKI által, az Erste Bank együttműködé­sével készített előrejelzés­ből. A lakossági fogyasztás szintje kissé tovább csök­ken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében - az szja­­csökkentésre is tekintettel - mindössze egy százalék­kal nőnek. Az államháztar­tás GDP-arányos hiánya a következő kormány gazda­ságpolitikájától függően valószínűleg 4-5 százalék között lesz a kutatóintézet szerint. i VG Törölte az adóhivatal a kalkulátor adatait Miután az Alkotmánybíróság múlt heti határozatában visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyon­adó lakóingatlanokra vonat­kozó részeit, az APEH elnö­ke elrendelte a vagyonadó­kalkulátort használókról rög­zített adatok adatvédelmi szabályok szerinti megsem­misítését - derül ki a szer­vezet közleményéből. Az adatok megsemmisítése az AB-határozat közzététel­ének napján, 2010. január 28-án megtörtént, erről jegyzőkönyv készült. A be­vallást benyújtó adózók esetében az adóhatóság in­tézkedik az iratok megsem­misítéséről is, és erről az 9|QI9^V (•'t 1 B3 érintetteket személyre szólóan tájékoztatja. i VG Megújuló mellékutak Pest megyében Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi­nisztérium államtitkára, vala­mint Hatvani Miklós, Isaszeg polgármestere közösen ad­ta át a forgalomnak az Isaszeget Gödöllővel össze­kötő utat, valamint a sződi bekötőutat. A Közép-Ma­­gyarország operatív prog­ram keretében, összesen 413 millió forint értékben megvalósult beruházások révén a környék 55 ezer la­kosának mindennapi közle­kedése válik biztonságosab­bá.­­ VG Beszerzési vezetők: új elnökség a klub élén A Magyar Logisztikai, Be­szerzési és Készletezési Tár­saság (MLBKT) egyik legak­tívabb tagozata, a Beszerzé­si Vezetők Klubja (BVK) ja­nuár 28-án új elnökséget választott. A nyolc korábbi vezető közül öten kaptak is­mét bizalmat. Az elmúlt idő­szakban az elnökségi ülé­sek állandó meghívottjai kö­zül ketten - Horváth Ferenc (MTV) és Werle Zoltán (MÁV) - az elnökségben folytatják tevékenységüket. Új tagként csatlakozik a klub vezetéséhez Szekér Zsolt (GE):­­ VG @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján. http://wap.t-zones.hu JÖVŐKÉP. Egy előremutató oktatási program szárnyakat adhat hazánknak, miközben a széles körű korrupció súlyos te­herként nehezedik az ország életére - e kettőséggel adott hátteret Sólyom László köztár­sasági elnök a Bölcsek Tanácsa által készített, pénteken bemu­tatott tanulmánykötet címvá­­lasztásához. A Szárny és teher címet viselő kiadvány elsősor­ban az oktatási rendszer meg­újításával és a magyarországi korrupció visszaszorításával foglalkozik. A pénteki bemutatón Sólyom László leszögezte: a kötet meg­születéséhez vezető munka 2008 őszén kezdődött el, és a tanulmá­nyok tavaly év végére készültek el. A kiadvány jelentőségét a köz­­társasági elnök a következő sza­vakkal húzta alá: „Bízom abban, hogy a Magyarországra neheze­dő terhekkel mindenki tisztában van, és mindenki változásra vá­gyik. Ez a kötet akár az állam­­igazgatásban, akár az oktatás te­rületén vagy a vállalatvezetők asztalára kerülve hozzájárulhat az alapvető rendszerek megújítá­sához.” A tanulmánykötet a korrupció leküzdése érdekében tízéves nemzeti program elindítását tűzi ki célul. A készítők szerint Ma­gyarország korrupciós érzékelési indexe - a Transparency International kimutatása szerint - a tavalyi 5,1-ről 6,4-6,7 közötti értékre javítható, ez Szlovénia je­lenlegi értékelésének felel meg. Mindehhez azonban erős politi­kai elhatározásra van szükség, e nélkül ugyanis nincs esély e küz­delem sikerre vitelére - véleke­dett a pénteki bemutatón Éva Joly EP-képviselő. A bölcsek szerint a korrupció elleni küzdelem jegyében egy külön intézményt is életre kelle­ne hívni. Emellett azonban a bí­róságokon és az ügyészségen be­lül is az ilyen ügyek kezelésére külön egységeket kell létrehozni, az Állami Számvevőszék korrup­cióellenes feladatait pedig meg kell erősíteni. Szorosabban be kell vonni ebbe a munkába a Gazdasági Versenyhivatalt is - mutatott rá a pénteki eseményen Fodor István, az Ericsson Ma­gyarország alapítója. A Bölcsek Tanácsa nem ki­sebb feladatot tűz ki célul, mint hogy Magyarországon a térség leghatékonyabb oktatási rend­szerét kell megteremteni, nem pedig a legolcsóbbat. Ehhez nem megújítani, hanem újjáépí­teni kell az oktatás egész szisz­témáját - vélekedett Lámfalussy Sándor közgazdász. A kötetben a készítők jövőképeket is felvá­zolnak arról, szerintük milyen­nek is kell lennie a magyar isko­lának 2020-ban és 2030-ban. Ennek elérésében komoly szere­pe van a tanulók, a pedagógu­sok és a szülők jogainak és köte­lességeinek újrafogalmazá­sának is. Emberi és anyagi erő­forrásokat kell átcsoportosítani a pedagógusi, tanulói és szülői közösségek megerősítésére, és arra kell törekedni, hogy a peda­gógusképzés a magyar felsőok­tatás legnívósabb képzése le­gyen - fogalmaznak továbbá a bölcsek. A leszakadó iskolák számára célzott, mentorált segítséget kell biztosítani, a kiváló isko­láknak pedig csak nekik szóló pályázatokat kell kínálni - véle­kedett a kötet bemutatóján Csermely Péter, annak egyik társszerzője. Hozzátette: Ma­gyarország gazdasága csak a szakképzés megújításával vál­hat versenyképessé. KB 12 LÉPÉSSEL A KORRUPCIÓ ELLEN ■ elkötelezettség a korrupció elleni valós küzdelemre ■ a korrupció elleni nemzeti program elkészítése és elindítása ■ az intézményi rendszer át- és kialakítása ■ a különféle törvények módosítása ■ hatékonyabb közbeszerzési jogszabályi rendszer kialakítása ■ néhány nagyobb jelentőségű közbeszerzés felülvizsgálata ■ az önkormányzati rendszer ellenőrzési rendszerének felülvizsgálata és korrigálása ■ az állami és uniós támogatások, pályázatok rendszerének átalakítása ■ az egészségügyön belüli korrupció csökkentését szolgáló program indítása ■ az állami intézmények belső ellenőrzési egységeinek bevonása a programba ■ a nyilvánosság minél szélesebb körű alkalmazása, ellenőrzése, valamint a közérdekű adatok közzété­telét érintő szabályszegés szankcionálása ■ civilszervezetek aktivizálása Forrás: Bölcsek Tanácsa, ZG-gyűjtés BELFÖLD Kartellek: sok milliárd a tét A szabályszegéseket olcsón meg lehet úszni, mivel kevés per indul KENDE KATALIN Sokmilliárdos károkat okoznak a kartellező vállalkozások, ám nem gyakran - legalábbis ke­vés sikerrel - lépnek fel elle­nük jóvátételért, így aztán a jogsértők olcsón megússzák a visszaéléseket, jóllehet az ered­ményes kártérítési perek, a ki­fizetendő összegek nyomán a cégek ezerszer is meggondol­nák, hogy titkos megállapodá­sokra lépjenek-e. A sikertelenség egyik fő oka, hogy igen nehéz az okozott hát­rányok összegszerű megállapí­tása. Három éve egy budapesti nemzetközi kartellkonferencián is elhangzottak elgondolkodtató becslések, így az is, hogy a jog­sértő szövetkezések a nemzet­közi tapasztalatok szerint leg­alább 10 százalékkal, eseten­ként - mint például a világot behálózó vitaminkartellnél - 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat. Magyarországon pár éve azt rögzítették, hogy a Gaz­dasági Versenyhivatal által kar­­tellezés miatt kiszabott bírsá­gok meghaladták a 20 milliárd forintot (ez a szám azóta 25 mil­liárd körülire növekedett), ugyanakkor az elmarasztalt vállalkozások több mint 60 mil­liárd, a valószínűsíthető áreme­lő hatásokat is figyelembe véve pedig mintegy 100 milliárd fo­rintot is meghaladó kárt okoz­hattak a megrendelőknek. Ezért van szükség ellenük a minél erőteljesebb fellépésre és a kemény hatósági szankciók mellett a kártérítési követelé­sekre, amelyek - egy OECD-tanulmány alapján - az átlagos felár 16 százalékáig terjedhet­nek. Az Európai Bizottság (EB) a napokban egy tanulmányt tett közzé, amellyel elsősorban a bí­róságoknak kíván irányt adni a kartellek, illetve az erőfölényes kiszorító magatartással okozott károk kiszámításához. Szakér­tők szerint azonban a meglehe­tősen terjedelmes és nem kevés­bé bonyolult dokumentumtól - legalábbis a közeljövőben - nem várható jelentős áttörés az EB által szorgalmazott perekben. Fejes Gábor ügyvéd, verseny­jogi szakember meglátása sze­rint tekintélyes időnek kell el­telnie ahhoz, hogy a kártérítési fellépések érzékelhető méretet öltsenek. Emlékeztetett azon­ban arra, hogy Magyarországon - az unióban egyedülálló mó­don - a versenytörvény, ha tel­jességgel meg nem is oldotta a problémát, „kényelmesebbé” tette az érdekeltek és a bírósá­gok dolgát. A kártérítési ügy­ben eljáró bíróságot köti a Gaz­dasági Versenyhivatal törvény­­sértést megállapító része: a kartellmegállapodásból eredő kár megtérítésére irányuló per­ben a felperesnek „csupán” a kár összegét kell bizonyítania. Megkönnyíti a dolgát a törvény a bizonyítási teher részleges megfordításával: megdönthető vélelemként rögzíti, hogy ha a károsult vagy a kartellező mást nem bizonyít, úgy a kartellből származó áremelés mértéke, azaz a közvetlenül okozott kár tízszázalékosnak tekintendő a termék szerződéses árán belül. E szabályozás létjogosultsá­gát sokan megkérdőjelezik, mert az is lehet, hogy a kár jóval kevesebb tíz százaléknál, vagy egyáltalán nincs is. A kartellek döntő többsége valóban árnövelő hatású, ám Fejes Gábor arra figyelmeztet, hogy a most publi­kált tanulmány szerint a vizs­gált kartellek hét százaléka ese­tében nem volt árfelhajtó hatás. A kártérítés szempontjából te­hát nem mindegy, hogy az adott kartell ez utóbbi, „hatástalan” hét százalékba tartozik-e.­ ­ NAGYOBB KARTELLBÍRSÁGOK (milliárd forint) Forrás: VG-gyűjtés Év ÜBV Összeg 2004 autópálya-kartell1 2005 útépítőkartell 1,3 2006 gépjármű-felelősségbiztosítási kartell 6,8 2009 Heves megyei útépítőkartell3 2009 bankkártyakartell 1,9 2010. február 1., hétfő Alaptézisek a Sándor-palotából Tíz év alatt vissza lehet szorítani a korrupciót, az oktatás újjáépítéséhez évtizedek kellenek EVA JOLY. Kelet-Európában mindenhol igen nehéz a gazdasági reformokat megvalósítani a korrupció miatt. Ez aktív civil kezdemé­nyezések és jól működő médiumok nél­kül nem is sikerülhet LAMFALUSSY SÁNDOR. Hazánkat nem egyedi nehézségek kötik gúzsba, ám tény, hogy a gondok nálunk igen súlyosak. Ezek között első helyen szerepel a fogyasztói társadalomra jellem­ző értékzavar mértéke CSERMELY PÉTER. Az oktatás megújítása csak hosszabb tá­von, tíz-húsz éves időtávon hozhat látható eredményeket. Ehhez átfogó oktatási stra­tégiára van szükség, és biztosítani kell a célok teljesülésének ellenőrzését FODOR ISTVÁN. Magyarországon olyan mértékű a korrupció elterjedtsége, hogy azt a meglévő eszkö­zökkel már nem lehet visszaszorítani. A kor­rupció elleni harc egy komoly beruházás, amelynek idővel számtalan gyümölcse lehet Megállt az iparban az árak zuhanása INFLÁCIÓ. Decemberben meg­állt az ipar belföldi árainak csökkenése, de így is messze az utóbbi évek legkedvezőbb átla­ga jött ki éves szinten. A tavalyi utolsó hónapban a termelői árak 1,3, míg éves átlagban 4,9 százalékkal emelkedtek közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves index nem lett sokkal nagyobb a fogyasztói áremelkedésnél, de azzal ellen­tétben a termelői árakban közvetlenül nem jelenik meg az áfaemelés hatása. Az ipar belföldi értékesítési árai decemberben az előző hav­ihoz viszonyítva nem változtak, az egy évvel korábbhoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek. Véget ért tehát az öt hónapon keresztül tartó árcsökkenési tendencia. Az exportáraknál is némi gyorsulás következett be. Az idén az eddig hektikusan mozgó nyersanyagárak, főként az üzemanyagok befolyásol­hatják a termelői árakat, és folytatódhat a recesszió miatti alacsonyabb drágulás. A szűk kereslet miatt ugyanis igen kor­látozott tere van a gyáraknak a drágításra. BD

Next