Világgazdaság, 2010. április (42. évfolyam, 63/10326-83/10346. szám)

2010-04-01 / 63. (10326.) szám

2­I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Már Pécsig visz az autópálya Átadták tegnap az M6-os autópálya Dunaújvárostól Bolyig és a M60-as Bolytól Pécsig tartó szakaszát; az összesen 145 kilométeres út­tal a magyar sztrádák hosz­­sza 1098 kilométerre nőtt. Összesen 18 csomópont, ki­lenc pihenőhely kapcsolódik a pályához, és három üzem­anyagtöltő állomáson lehet tankolni. Szebénynél létesült a második leghosszabb, 866 méteres völgyhíd Magyaror­szágon. Magyar gyorsforgal­mi úton itt épültek elsőként alagutak: Bátaszéktől Véméndig összesen 3013 méteren négy átjáró van, a leghosszabb az 1331 méte­res bátaszéki alagút, i VG Állami támogatást kap a BKV Jóváhagyta a Fővárosi Köz­gyűlés a BKV finanszírozá­sáról szóló, a kormány és a főváros között kötendő szer­ződést a tegnapi ülésen. En­nek értelmében a főpolgár­mester felhatalmazást kapott annak a dokumentumnak az aláírására, amely összessé­gében 22,5 milliárd forint ál­lami támogatást biztosít a tö­megközlekedési vállalatnak. Egyidejűleg hatályon kívül helyezték a testület januári határozatát, amelyben arra kérték a városvezetést, ne kötelezze el magát a tarifa­­emelés és a járatcsökkentés mellett. A képviselők 34 igen, 28 nem és 3 tartózko­dó szavazattal fogadták el az előterjesztést. I VG Nyolc és fél év börtönt kapott Zuschlag Első fokon 8 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 10 év közügyektől való eltil­tásra ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tegnap Zuschlag Jánost, aki fiktív civilszervezetekből álló háló­zatot épített ki, koordinálta annak tevékenységét, meg­határozta, melyik egyesület milyen pályázatra nyújtson be támogatási kérelmet, majd döntött az elnyert pén­zek felhasználásáról. Zuschlag és ügyvédje fel­lebbeznek. Rajta kívül töb­ben kaptak letöltendő bör­tönbüntetést.­­ VG További részletek vg.hu/zuschalag MSZOSZ: erősíteni kell a dolgozók védelmét Tovább kell erősíteni a mun­kavállalók érdekvédelmét, hiszen nagy részüket nem védi kollektív szerződés a munkahelyeken - mondta tegnap Pataky Péter. A Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének elnöke szerint az érvényes kollektív szerződés a magyar munka­­vállalóknak jelenleg csak a 45-46 százalékát érinti, így a többség rendkívül kiszol­gáltatott helyzetben van, sokszor még az alapjogo­sultságait sem kapja meg munkahelyén.­­ MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján. http://wap.t-zones.hu BELFÖLD PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK, 2010 MA MÉG NEM LEHET TUDNI, hogy - a másfél hét múlva megtar­tandó országgyűlési választások eredményeként - a következő négy évben ki irányítja az országot, milyen kormány alakul, de abban min­denki egyetért, hatalmas munkára vállalkozik. Március elején egy sorozatot indítottunk útjára, amelyben fontos gazdasági területek, ágazatok helyzetét térképezzük fel, s szakértők segítségével arra keres­sük a választ, mik lesznek a legfontosabb és legsürgetőbb feladatai az új parlamentnek, kabinetnek. Mai témánk az adórendszer. Adó: az irány legalább helyes A szűk költségvetési mozgástér elejét veheti a további versenyképesség-javító módosításoknak KISS ROLAND Az első lépések egy hosszú úton - ekként összegezhető az utóbbi négy év teljesítménye az adózás és közteherviselés terén. Egy egyszerűbb és versenyképesebb adórendszer megvalósítása ugyanakkor a következő kor­mány feladata lesz. A Gyurcsány- és a Bajnai-kor­­mány igen eltérő eredményes­séggel kezelte ezt a területet. A mérleg az adózás tekintetében mindenképpen az utóbbi javára billen, hiszen a 2006 őszétől fo­ganatosított megszorítások le­hűtötték a gazdaságot, és a ma­gyar adóterhelést minden össze­hasonlításban csúcsokra emel­ték. Az utóbbi egy évben azon­ban az adókkal kapcsolatos mó­dosítások nemcsak kijelölték az irányt az egy-két hónapon belül megalakuló új kabinet számára, hanem a lakosság és a vállalko­zók számos, évek óta hangozta­tott követelése valósult meg ál­taluk. Ezek közé tartozik az úgynevezett élőmunkateher mérséklése, ami a munkaválla­lók körében a személyi jövede­lemadó sávhatárának 5 millió forintra emeléséből, a munkál­tatóknál pedig a tb-járulék­ 5 százalékpontos csökkentéséből áll össze. Előbbi kapcsán még érdemes megjegyezni: törvény rögzíti, hogy az szja-sávhatár 2011-től 15 millió forintra emel­kedik, ez kvázi egykulcsossá tenné a magyar jövedelemadó­zás rendszerét. Az már más kér­dés, hogy 2006-ban a hivatalba lépő Gyurcsány-kormány egy teljes, ráadásul saját maga által alkotott adócsomagot helyezett egy tollvonással hatályon kívül, egyetlen passzus „kigyomlálá­sa” tehát a következő kabinet­nek sem okozhat gondot. Erre egy magát a munka kormánya­ként definiáló Fidesz-kabinet biztosan nem passzióból keríte­ne sort, a 2011-es szja-sávhatár azonban - szakemberek korábbi jelzése szerint - komoly lyukat üthet a jövő évi büdzsén. A leg­utóbbi módosításoknak hála csökkent az úgynevezett margi­nális adóék is, vagyis a béreme­lésnek­­ havi bruttó 200 ezer fo­rintos keresetnél - csak az 52 százalékát viszi el az adó- és já­rulékteher a korábbi 71 száza­lék helyett. Összességében tehát a szemé­lyi jövedelemadózás terén nem akad sürgős tennivaló, hacsak a következő kormány nem kíván a családi adózás irányába mutató lépéseket tenni. Részleteket azonban e témáról nem isme­rünk. Igaz, a családi pótlék adó­alapból történő kivételével, vala­mint a gyes-gyed hároméves „fu­tamidejének” a visszaállításával a Fidesz könnyen tehet családba­rát lépéseket, ezek azonban még nem merítik ki a családi adózás fogalmát. Maga Oszkó Péter pénzügymi­niszter is többször a járulékteher további lefaragását jelölte ki távla­ti célul, ez azonban kormányzati pozícióban annyiból már nehezen vállalható, hogy a társa­dalombiztosítási kasz­­szában a költségvetési törvény is 70 milliárd forintos deficitet vár az idén. Úgy, hogy a bü­dzsé emellett összesen még 1206,8 milliárd fo­rintot „pumpál át” a tb­­alapokba. A társasági adóban a Bajnai-kabinet learat­ta ugyan „a különadó KÖNNYÍTÉS. Az idén több marad a munkavál­lalók zsebében, hiszen az adó- és járulékteher a módosítások­nak hála jelentősen csökkent. Motiválóbb lett a fizetésemelés is, mivel mérséklődött az úgyne­vezett marginális adóteher is, amely a többletre rakódó elvoná­sok mértékét mutatja FOTÓ: VG megszüntetője" címet, ám az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelésével valójában beépítették azt a rendes társasági adóba, sőt, egyes szakértők szerint valame­lyest még nőtt is az adóteher ez év elejétől. Az adóalapok eltérése miatt a 2010-es adóbevételek lát­tán lehet majd megállapítani, igazuk volt-e. Itt tehát bőven akad még tennivaló. „Amennyiben Magyarország meg akarja őrizni, netán javítani kívánja külföldi tőkevonzó ké­pességét, csökkenteni kell a nye­reséget terhelő adókat" - figyel­meztet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere. Emellett minél előbb szükség lenne a helyi iparűzési adó kive­zetésére is, ám ez elképzelhetet­len egy mélyreható önkormány­zati reform nélkül - teszi hozzá. Az üzleti világ szimpátiáját - és befektetési szándékait - erősíte­né a következő kormány azzal is, ha jelentősen mérsékelné, netán meg is szüntetné az osztalék­adót. Ilyen ugyanis több szom­szédos országban - többek kö­zött Szlovákiában - egyáltalán nem létezik. „A versenyképesség növelése mellett fontos, hogy a magyar adórendszer a jövőben jóval sta­bilabb legyen, mint­ az utóbbi években. A nemcsak évente, ha­nem gyakran év közben történő módosítások ugyanis kiszámít­hatatlanná teszik az üzleti kör­nyezetet” - vélekedett a Világ­­gazdaság kérdésére Erdős Gabri­ella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa. Ő is a tb-járulék további csökkentését és a hipa kivezetését jelölte meg fő feladat­ként, kiegészítve egy járulékfize­tési felső limit betoldásával. Ami a vagyonadózást illeti, az ingatlanok egységes állami köz­teher alá vonása év elején immár másodszorra bukott meg az Al­kotmánybíróság (AB) előtt, s ez a következő kormányok dolgát is megnehezíti ezen a területen. A nagy értékű vagyontárgyak AB által megkímélt adójából pedig jelentéktelen összeg folyik be, annak inkább gesztusértéke van, amelyet akár a következő kor­mány is megfejelhet egy kicsit. Az adójóváírás kivezetése szintén évek óta napirenden van, míg azonban ennek korábban csak a minimálbér adómentessé­gének a biztosításában volt fon­tos szerepe, most az szja-rendsz­­er egészét átszövi, annak szerves eleme lett. Úgy, hogy a minimál­bér már évek óta nem tökélete­sen adómentes, így az idén sem. Persze sokak szerint egyáltalán nem is kellene, hogy az legyen. „Irreális és köztudottan fals adat, hogy Magyarországon egymillió ember él a minimálbérből, ahogy az az adóstatisztikából kitűnik” - szögezi le Vámosi-Nagy Sza­bolcs. Korábban minden na­gyobb adócsomag kapcsán felve­tődött az egyszerűsített vállalko­zói adó (eva) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) megszüntetése. A lapunk­nak megszólaló szakértők sze­rint erre még ma is szükség len­ne, ám megvalósításuk eddig is elakadt politikai, népszerűségi okokból. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a válság nem indokolta, hogy ha­tályon kívül helyezzék azt a jog­szabályt, amely szerint nagy ösz­­szegű tranzakciókat csak bank­számláról lehetne végezni. Igaz, a korábbi 250 ezer helyett ő egy­millió forintos limitet látna szíve­sen, ám szerinte ez a rendelke­zés még így is nagyban hozzájá­rulna a feketegazdaság és a pénzmosás visszaszorításához. EDDIGI CIKKEINK ■ agrárium: március 3. ■ korrupció: március 5. ■ energia: március 9. ■ egészségügy: március 16. ■ uniós források: március 18. ■ pénzügyi felügyelet: március 22. ■ foglalkoztatás: március 24. Adóék (adó- és járulékteher a bérköltség százalékában) rö rö nö pö pö rö rö nö rö rö r£> rö nSS kf ^ yfí $ \ \ *V A marginális adóék változása (a béremelést terhelő személyi jövedelemadó és járulék a bérköltség növekményének százalékában) 75 ...................................................................... 7n — 2009.1. fél év ke­z­ép ^ \ \ Forrás: VG-számítás | A NETTÓ KERESET VÁLTOZÁSA Forrás: VG-gyűjtés, PM Bruttó bér 2009.1. fél év Nettó bér 2009. II. fél év 2010 75 000 60 090 60 090 61 158 100 000 76 340 76 340 76 510 150 000 103 215 104 715 107 215 200 000 122 215 125 215 137 920 300 000 166 500 169 500 185 490 500 000 260 500 263 500 274 300­­ 000 000 516 373 519 373 522 153 rnwiP'nsTWiro"^TiiwriT^nriHTTTin n fT­ rr~rt--nr--1 nr tmrnmn*niimwiinnni'iiiitib 1 inii iBiniiWBWMMiiinniwwiirn....ntwHinnm nniini nw 'rrnii i iiipimwiiiiiiiiii w1 t i r ■ iiaiiiiiiiMiiwiii nii|iii■wmiiin iimmiiiniwiiii|iiinniiBwiiiii|iiiiiiiiih iiiiiiiiii|ii|j|iiiiiiiiiMii|is Nagymenő és nélkülöző ügyvédek HELYZETKÉP. A válság az ügy­védeket sem nem kímélte. A ha­zai piac lényeges mutatója az ügyvédek száma és árbevétele. Ma a 12 ezernyi jogtudorból mintegy 11 ezer tevékenykedik folyamatosan. Túlzás nélkül állít­ható, hogy nagyjából harmaduk napi gondokkal küszködik - ál­lítja dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Mint mondja, Budapesten látjuk a leg­nagyobb különbséget a jövedel­meket tekintve: a fővárosiak ta­lán tíz százalékának a keresmé­nye a havi egymillió forintot is meghaladhatja, mintegy fele több százezer forintos, esetleg egymilliós havi bevételt könyvel el, egyharmada pedig éppen csak megél. Az ügyvédek közötti, egyre élesedő verseny etikai és gazda­sági kérdéseket is generál. A fo­gyasztóvédelem és a versenyjog térhódítása ugyancsak problé­mákat hoz felszínre, és aszim­metriákat épít be a versengő szakmák közé - nyilatkozta a manager magazinnak dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke. Verseny van a nem kizárólagosan ügyvéd által végezhető szakmák tekinteté­ben is, e vonatkozásban gond, hogy az ügyvédeknek vannak versenykorlátaik, míg a többiek­nek nincsenek. Az ügyvédségnek helyt kell állnia az egyre élesedő nemzet­közi versenyben is. A kilencve­nes években Magyarországon megjelent nemzetközi ügyvédi irodák révén bővült a piac, hi­szen azok behozták az ügyfelei­ket, akiknek magyar jogi szolgál­tatásra is szükségük volt - emlé­keztet az elnök. Az uniós csatla­kozást követően napjainkra meg­szaporodtak hazánkban a közép-és kisméretű külföldi irodák, s azt a tevékenységet, amelyet ed­dig a magyarok végeztek, a saját jogukon, a saját diplomájukkal akarják ellátni. A nagy nemzet­közi irodák bejövetele megnövel­te a piacot, a „tortát”, s abból most részt kérnek a külföldi jo­gászok is. Fia a működésük tö­megessé válik, nyilvánvalóan versenyhátrányba kerülnek a magyarok. A témáról bővebben a manag­er magazin most megjelenő, áp­rilisi számában olvashat.­ ­ ORSZÁGOS ADATOK_______ (2010) Forrás: Magyar Ügyvédi Kamara Ügyvédek száma: 11 784 ____ Nő: 5 065 Férfi: 6 719 Aktív ügyvédek_____ Nő: 4 353 Férfi: 6191 Szünetelő ügyvédek____________ Nő: 4 712 Férfi: 528

Next