Világgazdaság, 2011. január (43. évfolyam, 1/10516-21/10536. szám)
2011-01-03 / 1. (10516.) szám
Z MNB: erősödő egyensúly Félő, hogy a kilábalással ismét elapad a többlet MÉRLEG. Kedvezően alakultak Magyarország egyensúlyi mutatói 2010 harmadik negyedévében. A gazdaság továbbra sem használ fel külső forrást, sőt, a finanszírozási képesség az előző negyedhez hasonlóan a GDP 3,3 százalékára rúgott az MNB fizetésimérleg-statisztikája alapján. A kedvező folyamatok elsősorban a reálgazdaságnak, a nagy külkereskedelmi többletnek köszönhetők. Az export és az import szintje is folyamatosan emelkedik, a mérleget tekintve azonban megállt a korábbi erőteljes javulás, ez utalhat fordulópontra is. Szakértők már korábban megjegyezték, a belső kereslet növekedésnek indulásával valószínűleg újra romlik majd a rekordméretű aktívum. A fizetési mérleg többlete 477 millió eurót tett ki az időszak során, valamivel kisebb lett, mint az első két negyedévben, azonban több mint másfélszerese a 2009 azonos időszakinak. A tőkemérleggel együtt számított finanszírozási többlet hasonló mértékű javulást követően 916 millió euró volt. Ebből az Európai Uniótól kapott transzferek 768 millió eurót tettek ki, ám tavaly is több milliárd eurónyi összeget képviselt a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok profit-hazautalása. A szolgáltatások egyenlegében enyhe romlást okozott, hogy az idegenforgalmi kiadások megnövekedtek a harmadik negyedévben. Ez szintén arra utal, hogy kezd költekezni a lakosság. Az egyes szektorok finanszírozási pozíciójáról a ma megjelenő pénzügyi mérlegekből lehet majd pontosabb információt kapni. Egyre több jel utal azonban arra, hogy lassan a végéhez közeledik a válság okozta átmeneti egyensúlyjavulás. Kérdés, megváltoztatta-e az elmúlt két év a gazdasági szereplők viselkedését annyira, hogy nem indul újra a fenntarthatatlan mértékű eladósodás akkor sem, amikor a következő időszakban már könnyebb lesz hitelhez jutni. BD A tavalyi harmadik negyedévben hazánk még mindig nem szorult külső forrás bevonására A KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉS FORGALMA Forrás: MNB (nem rezidensek, Magyarországon, 2010. ill. negyedév, speciális célú vállalatok* nélkül, millió euró) Részvény- és egyéb részesedés, egyenleg 1334,9 - tőkebefektetés 1543,7 - tőkekivonás 208,8 Újra befektetett jövedelem 1001,0 Egyéb tőkemozgások, nettó tartozás -1349,3 - tartozás, egyenleg -1909,0 - követelés, egyenleg -559,7 Nem rezidensek közvetlen tőkebefektetése Magyarországon 986,6 * Speciális célú vállalat (SCV) a külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő cégek. KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON I. név II. név 2009. III. név IV. név l-IV. név I. név II. név 2010. III. név l-lll. név Részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem 291857 1357 -2319 -1528 685 -1307 2336 1713 Részvény és egyéb részesedés 424 564 46 -3782 -2326 380 273 1335 1987 Újra befektetett jövedelem -133 -1421 889 1463 798 305 -1580 1001 -274 BELFÖLD Lassan javul a tőkebeáramlás A tavalyi 1,5-3 milliárd euró után szakértők évi 3,5-4 milliárdra teszik a jövőben beérkező összeget . VADÁSZ ZSUZSA Mintegy kétmilliárd eurós közvetlen külföldi működőtőkebeáramlást valószínűsít 2010-re a szaktárca, amelyek révén durván hétezer új munkahelyet teremtettek-teremtenek a külföldi befektetők - tudta meg a Világgazdaság. A külföldi elemzők prognózisaiban nagy a szórás: 2010-re 1,5-3 milliárd euró közötti befektetést vártak Magyarországon. Biztató lehet, hogy az Ernst & Young CEE Attractiveness Survey (2009) tanulmánya szerint a megkérdezett cégek fele arra számít, hogy Magyarország versenyképessége három éven belül javulni fog. (Igaz, a tanulmány kora nyáron készült, s azóta mind Magyarországon, mind pedig a többi versenytárs országban számos jelentős változás következett be a gazdaságpolitikában és a makrogazdaságban egyaránt, s persze egymással összehasonlítva is. Kérdés, ezt hogyan értékelik majd az éves felmérésben-jelentésben.) Középtávon mindenesetre a külföldi elemzők szerint is évi 3,5-4 millió euró befektetésre számíthatunk - a válságot megelőzően ez volt egyébként a jellemző adat. Arra is van esély, hogy nem a magyar, hanem az optimistább külföldi előrejelzés jön be, legalábbis a Magyar Nemzeti Banktól a múlt csütörtökön közzétett számok alapján. A jegybank elemzéséből kiderül, hogy 2010 harmadik negyedévében a külföldiek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinél a 987 millió euró nettó forrásbeáramlás hátterében a külföldiek nettó 1335 milliós részvény- és egyéb részesedésnövekedése, a külföldi tulajdonosokra jutó 1001 millió újra befektetett jövedelem és az egyéb tőkemozgások1349 milliós egyenlege áll. Ha pedig az első kilenc hónap összesített adatát nézzük, az derül ki, hogy részvény és egyéb részesedés formájában közel kétmilliárd euró érkezett, igaz, az újrabefektetési sor mínusza ezt csökkenti. Ami a teljes FDI-állományt illeti: 2010. szeptember végén - ugyancsak az MNB adatai szerint - a stock meghaladta a 67 milliárd eurót. Részletesebb információk egyelőre az első fél évről állnak rendelkezésre. Ezek szerint tavaly megfordulni látszott az a tendencia, amely szerint 2008-ban - a gazdasági válság hatására - csökkentek a gyártóberuházások, illetve több projektet bizonytalan időre elhalasztottak. 2010-ben azonban mind több befektető fordult a szakmailag az NGM által felügyelt befektetési ügynökséghez (ITD Hungary Zrt.), amelynek portfoliójában mind a REMÉNYEK. Az utóbbi időszak csökkenése után az idén már van esély az FDI-áramlás volumenének növekedésére FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN Kezelt projektek, mind pedig a pozitív döntések között is túlsúlyba kerültek a feldolgozóipari beruházások (60 százalék). A gyártószektorok közül továbbra is a járműiparból, ezen belül pedig az autóiparból, továbbá a megújuló energia területéről származott a legtöbb megkeresés. Pozitív döntések leginkább a vegy- (5 százalék), a jármű- (4), az elektronikai iparban (2) és a megújulóenergia-szektorban (2) születtek. Szerencsére tavaly is akadt „nagy falat”, a döntések körében. Ilyen volt az Év befektetője díjat elnyert Audi, amely szeptemberben jelentette be, hogy mintegy 252 milliárd forint (900 millió euró) beruházással bővíti győri kapacitásait 2013-ig, és a vállalatot a teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá építi ki. Évente több mint 125 ezer gépkocsit állítanak elő az Audi magyarországi telephelyén. A versenyszempontok alapján a győri telephely elsősorban az infrastruktúrával, a rugalmas és kompetens munkaerővel, valamint a kedvező bérstruktúrával nyerte el a beruházást. A másik nagy bejelentés is autóipari volt: az Év legnagyobb kapacitásbővítését végrehajtó vállalat díjat érdemelte ki az 1991 óta jelen lévő General Motors Powertrain-Magyarország. A szentgotthárdi egység a világ egyik vezető motorgyára lesz azt követően, hogy négy év múlva befejeződik a múlt év őszén bejelentett 500 millió eurós beruházás, amely révén a termelőkapacitás eléri az évi egymillió darabot, valamint 800 új munkahely jön létre. Ugyan nem a ma, hanem a közeljövő adatait vetíti előre (hiszen a befektetési döntés és a befektetés között eltelik egy kis idő) a potenciális befektetők érdeklődése, amely részben a szaktárca illetékes államtitkáránál, részben az NGM háttérintézményénél, az ITD Hungarynél csapódik le. Mint korábban Becsey Zsolt külgazdasági államtitkártól megtudtuk: az ITD Hungarynél októberig 26 pozitív döntés született 1,8 milliárd euró értékben, s ezek a megvalósulásuk után több mint 5600 új munkahelyet hoznak létre. A kedvező döntések száma jelentősen meghaladja 2009 hasonló időszakáét (15), és eléri a 2008-ban született projekteket (24). 2009-ben azonban az alacsonyabb volumenű (650 millió euró) beruházások több állást teremtettek (6360 fő), mint tavaly. Ami a megkezdett új tárgyalásokat illeti: az első fél évben 370 új megkeresés érkezett az ITD Hungaryhez. Az ügynökség decemberben 168 befektetési jellegű projektet kezelt. Ez kevesebb a 2009. évinél (az mintegy 290 volt), s nem éri el a két évvel ezelőttit sem (300 körül volt 2008 hasonló időszakában), ugyanakkor értéke kimagasló: 2,3 milliárd eurónyi. Becsey egyébként korábban azt is elmondta, az ITD által kezelt projektek tekintetében öszszességében a szolgáltató szektorból érkezik a legtöbb új megkeresés, azon belül is a szolgáltató központokhoz kapcsolódó és kezelt projektek száma kimagasló. A tudásalapú ágazatok közül a szolgáltató központok, az ICT, a logisztika, a biotechnológia és a kutatás-fejlesztés iránt folyamatos az érdeklődés a befektetők körében. Közvetlen tőkebefektetések (nem rezidenseké, Magyarországon, millió euró, áramlás) VOGRAFIKA Forrás: MNB BEJELENTETT PROJEKTEK Forrás: FDI Markets, Financial Times,2010. október Ország 2009 2010. október Lengyelország 225 223 Románia 204 168 Magyarország 109 122 Csehország 112 141 Bulgária 95 101 Szlovákia 57 58 Összes 802 813 Minden várakozást alulmúló adóbevétel SZÁMADÁS. Az eredeti költségvetési előirányzat alig több mint fele, 322,4 milliárd forint folyt be 2010-re társasági adóból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatása szerint. Ismeretes: még az előző kormány 609 milliárd forintot állított be tervszámképpen a büdzsébe, ám már a választások előtt világossá vált - és a leköszönő Bajnai-kabinet sem tagadta -, hogy ennél jóval kevesebb lesz a tényleges adóbevétel. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a Nemzetgazdasági Minisztérium az eddigi hagyományokkal szemben nem készít előrejelzéseket az egyes bevételek alakulásáról, így nem tudni, a tárca számára csalódás-e a végleges szám. Az éppen év elejével megszüntetett Költségvetési Tanács (KT) egyik becslésében igen precízen 335 milliárd forintra jósolta a társaságinyereségadó-bevétel (tánya) teljesülését. A KT szerint ezzel az összeggel is valóra válhat a 3,8 százalékos GDP-arányos 2010-es hiánycél, így nem valószínű, hogy az ettől csak valamivel elmaradó tényleges bevétel veszélybe sodorná azt. A pontos adatot tavasszal teszik közzé. A társas vállalkozások decemberben 162,4 milliárd forintot „töltöttek fel” a tanyaszámlára. Az alacsony bevétel hátterében a válság mellett az húzódhat meg, hogy nyár óta 500 millió forintos nyereségig csak 10 százalék az adó, százmilliós bevétel alatt pedig nem kötelező a decemberi feltöltés. VG Forrás: MNB VILÁGGAZDASÁG 13 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Negyven százalékot is lehetett keresni A hazai tőzsdén és az állampapírpiacon ugyan nehéz volt tavaly meggazdagodni, de egyes befektetési alapok szépen teljesítettek. A feltörekvő piaci részvény- és az abszolút hozamú származtatott alapok voltak 2010 legjobb befektetései. A nyersanyagokon is komoly nyereség keletkezett, ezek az idén is sikeresek lehetnek. A BUX indexet követő alapok viszont gyengén szerepeltek, és egyes ingatlanalapoknak is rosszul ment tavaly. VG.hu/alapok RÖVIDEN Több közbeszerzés, kisebb összérték A 2009-esnél felével is több, közel 11 ezer közbeszerzési eljárás volt tavaly, ugyanakkor a kevesebb mint 1500 milliárd forintos beszerzési érték 20 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál - közölte Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a távirati iroda kérdésére. A 2010-es közbeszerzési eljárások száma várhatóan 10 750 lesz, a végleges adatok néhány héten belül látnak napvilágot. i VG Hatályba lépett az új médiatörvény Január 1-jén lépett hatályba az új magyar médiatörvény, amelyet mind hazulról, mind külföldről több bírálat is ért a megfogalmazása óta. A jogszabály egyik sarkalatos pontja a nemzeti, vallási hovatartozás tiszteletben tartása, a bírálók szerint azonban a túl általános megfogalmazás a jövőben akár visszaélésekre is lehetőséget adhat. i V. Új adatok jelennek meg a folyószámlákon Az adózói folyószámlákon december 23-tól új információval találkoznak az adóhatóság ügyfelei: immár az átvezetési kérelmek beérkezési dátuma is fellelhető az online felületen - derül ki a hivatal tájékoztatójából. Az átvezetési kérelmek beérkezési dátuma külön oszlopban jelenik meg mind a terhelendő, mind a jóváírandó adónem oldalán, ez a dátum azonban kizárólag a listás (tételes) lekérdezési formátumban látható, a kivonatos formátumon nem. VG Közel 2000 milliárd a következő 3 évre Az operatív programok 2011-13 közötti akcióterveinek elfogadásával a kormány 2000 milliárd forint uniós forrás felhasználásának feltételeit teremtette meg a következő három évre - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A szaktárca a fejlesztéspolitika fő céljának a gazdaság versenyképességének megerősítését és a foglalkoztatás nagyarányú növelését tekinti. Az új támogatáspolitika legfőbb célja, hogy a jövőben gyorsan, egyszerűen és hatékonyan jussanak el a fejlesztési források a magyar kkv-khoz. MTI-Eco @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján. http://wap.t-zones.hu