Világgazdaság, 2011. április (43. évfolyam, 63/10578-82/10597. szám)
2011-04-08 / 68. (10583.) szám
2 I VILÁGGAZDASAG BELFÖLD I RÖVIDEN Pályázhatnak a haltermelők Több mint 2,3 milliárd forintos támogatást kapnak a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) a haltermelők, -feldolgozók és -értékesítők. Az uniós program keretében 44 haltermelő, illetve 5 halfeldolgozó és -értékesítő pályázhat és nyerhet pénzt. Ahhoz, hogy a nyertes pályázó a támogatás kifizetésének indítását kérhesse, a megvalósítási határidő alatt az elszámolható kiadások legalább felét igazolnia kell. MTI-Eco Magyar cégek Európa legjobbjai közt Két magyar vállalkozás került az Európai Vállalkozási Díj döntőjébe. A budapesti Hotel Panda Kft. a „felelős és felelősségteljes vállalkozás” kategóriában, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „az üzleti környezet fejlesztése” kategóriában indult és került a 12 legjobb közé. VG Több szakmai szervezet és állami hatóság fogott össze az illegális növényvédő szerek forgalmának visszaszorítására Magyarországon - mondta Kárpátiné Győrffy Katalin, a Növényorvosi Kamara elnöke Budapesten. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az illegális és a feketén forgalomba hozott növényvédő szerek azért veszélyesek, mivel nem garantált összetételűek. MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu Összefogás a hamis szerek ellen ! OECD: eltérő megoldások Kritizálta a magyar kormány átmeneti lépéseit a párizsi székhelyű szervezet Kapott elismerést, de kritikát is a kormány az OECD-től, miközben Orbán Viktor új gazdasági világrendet vetít előre. Versenyképesebb államot kíván teremteni, de a népesedési folyamatokra is figyelmet fordít. Benke Dávid kritizálta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány legnagyobb horderejű lépéseit, de az adósságcsökkentést támogatja. A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a különadók helyett szerencsésebbnek tartaná az adózói bázis szélesítését és vagyonadók bevezetését - derült ki a szervezet Út a növekedéshez című tanulmányából. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából budapesti konferenciát rendező intézmény ugyanakkor az adósságcsökkentési törekvéseket támogatja - derült ki a főtitkár, Angel Gurría rendezvényen tartott beszédéből. Ugyanitt Orbán Viktor miniszterelnök elismerően szólt az OECD-ről, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy a szervezet nem avatkozik be a tagországok belpolitikájába. A kormányfő a magyar gazdaságpolitika sajátos, nem szokványos eszközeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kérdéseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszert. Orbán elsősorban azt hangsúlyozta, megdőlt az a nézet, miszerint lehet munka nélkül is értéket teremteni. Erre a káros szemléletmódra vezette vissza az elmúlt évtizedek spekulációja által véghezvitt rombolást. A fő problémakörnek az eladósodás mellett a népesedési gondokat nevezte, amely a tengerentúli véleményekkel ellentétben Európában nem kezelhető a bevándorlással. Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni - hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőnynyé is válhat. „A kormány valamennyi programja azokon a legjobb gyakorlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kaptunk” - mondta a Széll Kálmántervel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével kell olcsóbbá tenni. A konferencián szintén részt vevő Demján Sándor üzletember, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kifejtette: minden adó végső soron a vállalkozásoktól folyik be, ezért a kilábalás alapjait is ezektől kiindulva kell megtalálni. Hozzátette: Európa foglalkoztatási szerkezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelésben fizikai munkásként. Ez oktatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, hogy többen jelentkeztek Magyarországon pszichológusnak, mint mérnöknek. Miként az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökkentési törekvéseiről. A készülő alkotmányban rögzítendő 50 százalékos GDP-arányos államadósság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt többször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó eszköz, ezért válságok idején inkább fékezi a gazdaságot, ugyanakkor a meglévő közpénzügyi törvényeknél átláthatóbb helyzetet teremt a lengyelországihoz hasonló megoldás. TANÁCSKOZÁS: Demján Sándor VOSZ-elnök, Angel Gurría OECD-főtitkár és Futó Péter MGYOSZ-elnök a rendezvényen PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁGON Az OECD szerint Magyarországon az idősebbek számára túlságosan könnyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik a korosabb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet szerint az ő munkaerő-piaci részvételüket a továbbfoglalkoztatást terhelő adók csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell elősegíteni. Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek vezetői is egyetértenek. Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik - mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az OECD szerint Magyarországon nem került sor a közigazgatás reformjára sem, a szolgáltatásnyújtás pedig a jelenlegi formában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés is. „Harminc éve mostohagyerek a Duna” Völner Pál államtitkár szerint a dunai hajózás mostani helyzete valóban nem szerencsés, de kompromisszumokra van szükség Olyan megoldásokat kell találni a magyar Duna-szakasz fejlesztésére, amelyek nem jelentenek nagy beavatkozást a folyó állapotába, de mégis kielégítik a hajózási igényeket - mondta el a Világgazdaságnak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára. Wéber Balázs - A dunai hajózás felfutásához elengedhetetlen a folyó mint útvonal fejlesztése. Különösen igaz ez a magyar szakaszokra, ahol az év egy részében az alacsony vízállás akadályozza az áruszállítást. Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány a helyzet megváltoztatására? Az biztos, hogy nem fogunk többet vállalni ebben a kérdésben, mint a németek, a románok vagy a bolgárok, márpedig az ő szakaszaikon is vannak problémák. A dunai hajózás terén ugyanis „a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem” elv érvényesül, azaz nincs értelme túlteljesíteni másokat. Tehát ez még egy nyitott kérdés, de mindenki számára megfelelő megoldást kell találni. - Hallhatnánk mégis némi konkrétumot arra vonatkozóan, milyen megoldásokban gondolkodik a kormány? Azt kijelentették, hogy vízlépcsőt nem akarnak. Ha azt nem, akkor mit? - Az a probléma, hogy a 80-as évek elejétől Magyarországon elmaradt a Duna problémáinak a kezelése. Gondolok itt olyan tevékenységek hiányára, mint a gázlók kotrása. Gyakorlatilag harminc éve nem költöttünk a folyóra, előbb azért nem, mert azt gondoltuk, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső miatt úgyis megoldódnak a problémák, utána pedig mostohagyerek lett a kérdés. Biztos, hogy lehet olyan megoldásokat találni, amelyek nem jelentenek nagy beavatkozást a Duna állapotába, mégis kielégítenek hajózási igényeket, egy korábbi állapot helyreállításával. Ha egymás mellé tesszük a fejlesztés előnyeit - a hajózók érdekeinek védelme, az áruforgalom, a széndioxid-kibocsátás csökkentése ki fog derülni, hogy a mostani helyzet hosszú távon nekünk sem szerencsés. - Lehetne számszerűsíteni, hogy ebben az évben körülbelül mennyit szán a magyar állam a Duna rendbetételére, hajózhatóságának fejlesztésére? Számot nem tudok mondani, mivel a folyóvizek kezelése, a partok rendezése a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az uniós költségvetési cikluson belül zajlik a Nagy-Duna-projekt előkészítése, amely főleg az árvízvédelemmel összefüggő kérdések kezelését szolgálja, de a hajózás helyzetét is könnyíteni fogja. Őszre pedig elkészül az a tanulmány, amely meghatározza majd a magyar stratégiát a Nagy- Duna-stratégián belül, és tudományos alapon fog javaslatokat tenni. Összességében milyen célokat tart elérhetőnek a hazai dunai áruszállítás terén? - Bár messze nem vagyunk Belgium vagy Hollandia, szerintem a vízi tömegáru-szállítást jó néhány millió tonnával meg lehetne növelni, például gabonakivitelben. Ehhez pedig nem kellene más, mint hogy helyreálljanak az értékviszonyok a közlekedési ágazatok között. Nem használjuk ki a Dunát Messze nincsenek kihasználva a dunai hajózásban, ezen belül az áruszállításban rejlő lehetőségek - emelték ki szakértők az Esztergomban megtartott NAIADES nemzetközi hajózási konferencián. Ennek legfőbb oka, hogy a Duna egyes részei nem vagy csak csökkentett kapacitással hajózhatók az alacsony vízállás miatt az év egy részében. Ilyen szempontból nemcsak a magyar szakasz problémás, hanem a német, valamint a bolgárromán egyes részei is. Ezt a helyzetet az érintett tagállamok csak külön-külön tudják megoldani: az egyes kormányok hatáskörébe tartozik például, kívánnak-e vízlépcsőt építeni. Ez a lapunk által megkérdezett szakértők szerint elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a Duna hajózhatósága lényegesen javuljon. A magyar kormány viszont a folyó védelmére hivatkozva elveti ennek lehetőségét. 2011. április 8., péntek