Világgazdaság, 2011. április (43. évfolyam, 63/10578-82/10597. szám)

2011-04-08 / 68. (10583.) szám

2 I VILÁGGAZDASAG BELFÖLD­ I RÖVIDEN Pályázhatnak a haltermelők Több mint 2,3 milliárd forin­tos támogatást kapnak a Vi­dékfejlesztési Minisztérium­tól (VM) a haltermelők, -fel­dolgozók és -értékesítők. Az uniós program keretében 44 haltermelő, illetve 5 halfel­dolgozó és -értékesítő pá­lyázhat és nyerhet pénzt. Ahhoz, hogy a nyertes pá­lyázó a támogatás kifizetésé­nek indítását kérhesse, a megvalósítási határidő alatt az elszámolható kiadások legalább felét igazolnia kell.­­ MTI-Eco Magyar cégek Európa legjobbjai közt Két magyar vállalkozás ke­rült az Európai Vállalkozási Díj döntőjébe. A budapesti Hotel Panda Kft. a „felelős és felelősségteljes vállalko­zás” kategóriában, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „az üzleti kör­nyezet fejlesztése” kategóriá­ban indult és került a 12 leg­jobb közé.­­ VG Több szak­mai szerve­zet és állami hatóság fo­gott össze az illegális nö­vényvédő szerek forgalmának vissza­szorítására Magyarországon - mondta Kárpátiné Győrffy Katalin, a Növényorvosi Ka­mara elnöke Budapesten. Vancsura József, a Gabona­­termesztők Országos Szövet­ségének elnöke arról beszélt, hogy az illegális és a feketén forgalomba hozott növényvé­dő szerek azért veszélyesek, mivel nem garantált összeté­­telűek.­­ MTI-Eco @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu Összefogás a hamis szerek ellen ! OECD: eltérő megoldások Kritizálta a magyar kormány átmeneti lépéseit a párizsi székhelyű szervezet Kapott elismerést, de kritikát is a kormány az OECD-től, miköz­ben Orbán Viktor új gazdasági világrendet vetít előre. Verseny­képesebb államot kíván terem­teni, de a népesedési folyama­tokra is figyelmet fordít. Benke Dávid kritizálta a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány leg­nagyobb horderejű lépéseit, de az adósságcsökkentést támogat­ja. A második nyugdíjpillér meg­nyirbálása és a különadók he­lyett szerencsésebbnek tartaná az adózói bázis szélesítését és va­gyonadók bevezetését - derült ki a szervezet Út a növekedéshez cí­mű tanulmányából. A fennállásá­nak ötvenedik évfordulója alkal­mából budapesti konferenciát rendező intézmény ugyanakkor az adósságcsökkentési törekvé­seket támogatja - derült ki a főtit­kár, Angel Gurría rendezvényen tartott beszédéből. Ugyanitt Orbán Viktor minisz­terelnök elismerően szólt az OECD-ről, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy a szervezet nem avatkozik be a tag­országok belpolitikájába. A kor­mányfő a magyar gazdaságpoliti­ka sajátos, nem szokványos esz­közeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kér­déseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszert. Orbán elsősorban azt hangsú­lyozta, megdőlt az a nézet, misze­rint lehet munka nélkül is érté­ket teremteni. Erre a káros szem­léletmódra vezette vissza az el­múlt évtizedek spekulációja által véghezvitt rombolást. A fő prob­lémakörnek az eladósodás mel­lett a népesedési gondokat nevez­te, amely a tengerentúli vélemé­nyekkel ellentétben Európában nem kezelhető a bevándorlással. Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni - hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőny­­nyé is válhat. „A kormány valamennyi programja azokon a legjobb gya­korlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kap­tunk” - mondta a Széll Kálmán­­tervel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtit­kára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat ter­helő adók mérséklésével kell ol­csóbbá tenni. A konferencián szintén részt vevő Demján Sán­dor üzletember, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsé­gének (VOSZ) elnöke kifejtette: minden adó végső soron a vállal­kozásoktól folyik be, ezért a ki­lábalás alapjait is ezektől kiin­dulva kell megtalálni. Hozzátet­te: Európa foglalkoztatási szer­kezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelés­ben fizikai munkásként. Ez ok­tatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, hogy többen jelentkez­tek Magyarországon pszicholó­gusnak, mint mérnöknek. Miként az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökken­­tési törekvéseiről. A készülő al­kotmányban rögzítendő 50 szá­zalékos GDP-arányos államadós­ság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt több­ször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó esz­köz, ezért válságok idején inkább fékezi a gazdaságot, ugyanakkor a meglévő közpénzügyi törvé­nyeknél átláthatóbb helyzetet te­remt a lengyelországihoz hason­ló megoldás. TANÁCSKOZÁS: Demján Sándor VOSZ-elnök, Angel Gurría OECD-főtitkár és Futó Péter MGYOSZ-elnök a rendezvényen PROBLÉMÁK MAGYARORSZÁGON Az OECD szerint Magyar­­országon az idősebbek szá­mára túlságosan könnyen el­érhető rokkantsági járadékok csökkentik a korosabb mun­kavállalók foglalkoztatási rátá­ját. A szervezet szerint az ő munkaerő-piaci részvételüket a továbbfoglalkoztatást terhe­lő adók csökkentése, vala­mint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell elősegíteni. Ezzel a vállalko­zói érdekképviseletek vezetői is egyetértenek. Magyarországon az egy­személyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD vi­szonylatában a legmagasab­bak közé tartozik - mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösz­tönzi az adóelkerülést és a fe­ketemunkát, csökkenti a mun­kaerő-kihasználást. Az OECD szerint Magyarországon nem került sor a közigazgatás re­formjára sem, a szolgáltatás­nyújtás pedig a jelenlegi for­mában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányza­tok közötti együttműködés is. „Harminc éve mostohagyerek a Duna” Völner Pál államtitkár szerint a dunai hajózás mostani helyzete valóban nem szerencsés, de kompromisszumokra van szükség Olyan megoldásokat kell talál­ni a magyar Duna-szakasz fej­lesztésére, amelyek nem jelen­tenek nagy beavatkozást a fo­lyó állapotába, de mégis kielé­gítik a hajózási igényeket - mondta el a Világgazdaságnak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium infrastruk­turális területért felelős állam­titkára. Wéber Balázs - A dunai hajózás felfutásához elengedhetetlen a folyó mint út­vonal fejlesztése. Különösen igaz ez a magyar szakaszokra, ahol az év egy részében az ala­csony vízállás akadályozza az áruszállítást. Milyen intézkedé­seket kíván tenni a kormány a helyzet megváltoztatására?­­ Az biztos, hogy nem fogunk többet vállalni ebben a kérdés­ben, mint a németek, a románok vagy a bolgárok, márpedig az ő szakaszaikon is vannak problé­mák. A dunai hajózás terén ugyanis „a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem” elv ér­vényesül, azaz nincs értelme túl­teljesíteni másokat. Tehát ez még egy nyitott kérdés, de mindenki számára megfelelő megoldást kell találni. - Hallhatnánk mégis némi konkrétumot arra vonatkozóan, milyen megoldásokban gondol­kodik a kormány? Azt kijelentet­ték, hogy vízlépcsőt nem akar­nak. Ha azt nem, akkor mit? - Az a probléma, hogy a 80-as évek elejétől Magyarországon el­maradt a Duna problémáinak a kezelése. Gondolok itt olyan tevé­kenységek hiányára, mint a gáz­lók kotrása. Gyakorlatilag har­minc éve nem költöttünk a folyó­ra, előbb azért nem, mert azt gondoltuk, hogy a bős-nagyma­rosi vízlépcső miatt úgyis megol­dódnak a problémák, utána pe­dig mostohagyerek lett a kérdés. Biztos, hogy lehet olyan megoldá­sokat találni, amelyek nem jelen­tenek nagy beavatkozást a Duna állapotába, mégis kielégítenek hajózási igényeket, egy korábbi állapot helyreállításával. Ha egy­más mellé tesszük a fejlesztés előnyeit - a hajózók érdekeinek védelme, az áruforgalom, a szén­dioxid-kibocsátás csökkentése ki fog derülni, hogy a mostani helyzet hosszú távon nekünk sem szerencsés. - Lehetne számszerűsíteni, hogy ebben az évben körülbelül mennyit szán a magyar állam a Duna rendbetételére, hajóz­hatóságának fejlesztésére?­­ Számot nem tudok mondani, mivel a folyóvizek kezelése, a partok rendezése a Vidékfejlesz­tési Minisztériumhoz tartozik. Az uniós költségvetési cikluson belül zajlik a Nagy-Duna-projekt előkészítése, amely főleg az ár­­vízvédelemmel összefüggő kér­dések kezelését szolgálja, de a hajózás helyzetét is könnyíteni fogja. Őszre pedig elkészül az a tanulmány, amely meghatározza majd a magyar stratégiát a Nagy- Duna-stratégián belül, és tudo­mányos alapon fog javaslatokat tenni.­­ Összességében milyen célokat tart elérhetőnek a hazai dunai áruszállítás terén? - Bár messze nem vagyunk Belgium vagy Hollandia, szerin­tem a vízi tömegáru-szállítást jó néhány millió tonnával meg le­hetne növelni, például gabonaki­vitelben. Ehhez pedig nem kelle­ne más, mint hogy helyreállja­­nak az értékviszonyok a közleke­dési ágazatok között. Nem használjuk ki a Dunát Messze nincsenek kihasz­nálva a dunai hajózásban, ezen belül az áruszállításban rejlő lehetőségek - emelték ki szakértők az Esztergom­ban megtartott NAIADES nemzetközi hajózási konfe­rencián. Ennek legfőbb oka, hogy a Duna egyes részei nem vagy csak csökkentett kapacitással hajózhatók az alacsony vízállás miatt az év egy részében. Ilyen szem­pontból nemcsak a magyar szakasz problémás, hanem a német, valamint a bolgár­román egyes részei is. Ezt a helyzetet az érintett tagállam­ok csak külön-külön tudják megoldani: az egyes kormá­nyok hatáskörébe tartozik például, kívánnak-e vízlépcsőt építeni. Ez a lapunk által megkér­dezett szakértők szerint elke­rülhetetlenül szükséges ah­hoz, hogy a Duna hajózható­sága lényegesen javuljon. A magyar kormány viszont a folyó védelmére hivatkozva elveti ennek lehetőségét. 2011. április 8., péntek

Next