Világgazdaság, 2011. május (43. évfolyam, 83/10598-104/10619. szám)

2011-05-02 / 083. (10598.) szám

2011. május 2., hétfő Meghúzott állami nadrágszíj Évek óta a GDP közel felét „szedi be” a közszféra, az idén még romlott is az arány Az egyik legalacsonyabb álla­mi újraelosztási rátával büsz­kélkedhet Magyarország öt éven belül akkor, ha valóra válnak a konvergenciaprog­ramban szereplő kormányza­ti vállalások. A kabinet szűk tíz százalékpontot csípne le az évek óta 50 százalék körül ingadozó rátából. Kérdés, a többi EU-tagál­­lam mikor lát neki a ki­adások csökkentésének, az utóbbi időben ugyan­is ezek igencsak hízás­nak indultak. Kiss Roland Az EU második vagy harmadik legversenyképesebb országává válhat hazánk az állami kiadá­sok mértéke alapján akkor, ha megvalósulnak a Széll Kálmán­­tervben és az erre épülő konver­genciaprogramban vázolt kor­mányzati tervek. Ezek szerint ugyanis a kabinet az állami újra­elosztás arányát a jelenlegi, a GDP 50 százalékát közelítő mér­tékről 40 százalék közelébe szo­rítaná le 2015-re. Kérdés persze, hogy valóra válnak-e az utóbbi hetekben be­harangozott, szakemberek által több területen túlságosan me­résznek és ambiciózusnak neve­zett célkitűzések. A kormányza­ti előrejelzések szerint a foglal­koztatás terén 0,7, a nyugellátá­sok, a gyógyszerkassza és a köz­­igazgatás körében egyesével is 0,4, a közösségi közlekedésben pedig 0,2 százalékkal csökken­tenék a kiadásokat a GDP ará­nyában már 2013-ra is. Sőt, a­onvergenciaprogram egyik táb­lájénak tanúsága szerint en­­is többet kell lefaragni az ál-­­ kiadásokból, hiszen a kabi­­öt év alatt - 2010-hez képest 15-re - 8,5 százalékpontos cökkenés megvalósítását terve­zi. A feladatot tovább nehezíti az is, hogy az állami kiadások volu­mene az idén valamelyest -szűk egy százalékponttal - nö­vekedett tavalyhoz képest. Az, hogy öt éven belül a ma­gyar állami újraelosztási arány kiemelkedik-e az EU-s mezőny­ből, természetesen attól is függ, hogy más országokban mennyi­re lesz sikeres a sok helyütt szintén elhatározott kiadás­­csökkentés. Könnyen lehet ugyanis, hogy más, elsősorban szintén tetemes adósságteher­­rel és nagy büdzsédeficittel „megáldott” államok szintén si­keresen szorítják le az állami kiadások arányát. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az Eurostat minap közzétett je­lentése szerint Magyarország az állami újraelosztás aránya tekin­tetében a középmezőnyben fog­lal helyet, szám szerint nálunk a 12. legalacsonyabb ez a mérték. Ha a kelet-közép-európai térsé­get vesszük figyelembe, valami­vel csúnyábban fest a kép, több térségi állam ugyanis a magyar­nál jóval alacsonyabb szinttel büszkélkedhet. A pálmát a bol­gárok viszik el a maguk 37,7 százalékos arányával, ám a ro­mán, a szlovák, de még a lengyel állam is a GDP kisebb arányát fö­lözi le és osztja szét, mint mi. Derűre adhat ugyanakkor okot, hogy hazánk helyezése a már említett összehasonlításban az utóbbi években sokat javult: a válság előtti utolsó teljes évről, 2007-ről szóló kimutatás szerint a magyar állam volt a negyedik „legmohóbb” a jelenlegi 27 tagor­szágot figyelembe vevő egybeve­tésben: mi a GDP kerek 50 száza­lékát feleztük le, ennél csak há­rom hagyományosan jóléti állam­ban, Dániában, Francia- és Svéd­országban volt magasabb a ráta. Igaz, az, hogy azóta a középme­zőnybe kerülhettünk, csak kisebb részben a mi érdemünk. Mint említettük, az állami kiadások aránya az idén ismét 49,7 száza­lékot tesz ki, vagyis nálunk előre­lépés alig-alig történt, a krízis kö­zepette azonban számos tagállam hozzánk vagy „alánk” romlott. I KIADÁSCSÖKKENTÉSI TERVEK Forrás: konvergenciaprogram (az összes állami kiadás aránya a GDP szá­zalékában) 2011 2012 2013 2014 2015 2010 ­ Pluszpénzre várnak a megyék Központi segítség nélkül egyre nehezebb fenntartani a működőképességüket NEHÉZSÉGEK. Egyre több me­gye kér gyorssegélyt az államtól. Miután már nemcsak a települé­sek, hanem ők is pályázhatnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) önkor­mányzatoknak juttatott támogatá­sokra, a vártnál többen remény­kednek, hogy megkapják az álla­mi mentőövet. Az önkormányzati világot közelről látó forrásunk azt mondta: az sem érné meglepetés­ként, ha a megyék fele-kétharma­da számára már csak a központi költségvetésből kapott támogatás jelentené a reményt. Heteken belül sor kerülhet az önhikis önkormányzatoknak szánt források kiosztására, leg­alábbis az első hullámban - mondták el a Belügyminisztéri­umnál kérdésünkre. A kormány március elején jelentette be, hogy 31 milliárd forintot elkülö­nítenek a legnagyobb bajban lé­vő helyhatóságok és megyék szá­mára, a pályázat első körének ha­tárideje április 30-án járt le. Ez­után ki kell várni, amíg a kérel­mek átfutnak a bürokrácián, majd az elbírálás is igénybe vesz némi időt. S ugyan a mostani ígé­ret szerint ezt igyekeznek gyor­san elintézni, korábban Tállai András államtitkár épp a szoká­sosnál is nagyobb türelmet kért a pályázóktól. Komolyabb problémát okozhat, hogy nemcsak a települések, ha­nem a megyék is pályázhatnak a segítségre. Az önhikis támogatá­sokkal eddig élő kisvárosoknak, falvaknak kevesebb pénzre volt szükségük, mint a megyéknek. S ugyan az utóbbiak most külön ke­retből kapnak pénzt, a 31 milliár­dos végösszegért mégis verseny­ben vannak a kistelepülésekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is segítséget kért. A közgyűlés vita nélkül döntött arról, hogy pályázik az önhikis támogatásra. A kórházak összevonása s a múlt héten elhatározott 95 fős önkor­mányzati létszámleépítés sem volt elegendő a kellő spórolás­hoz, most az optimista számítá­sok szerint is 36 millió forint gyors segítség kell az államtól. Még rosszabb a helyzet Nóg­­rádban, ahol húsz éve nem tervez­tek akkora hiányt a költségvetés­ben, mint az idén. A közel 1,9 mil­liárd forintos rés betöméséhez már 300 milliót zároltak, várható­an 88 önkormányzati dolgozót el­küldenek a korábbi tervek alap­ján, s még az államtól is segítséget várnak ezek mellé. A probléma azonban nem csak a szegényebb Észak-Magyarországé: a helyi saj­tó beszámolói szerint a Vas Me­gyei Közgyűlésben dicséretként hangzott el, hogy sikerült egymil­­liárd forint alá vinni a hiányt. Né­hány héttel korábban pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Ön­­kormányzat sajtófőnöke fogalma­zott úgy a távirati irodának, hogy a legfőbb cél a csődhelyzet elkerü­lése. ■ Sz. I. I MEGYÉK HIÁNYA Forrás: VG-gyűjtés (2011, tervezett, milliárd forint) Pest 8,1 Nógrád 1,9 Baranya 1,5 Tolna 1,5 Komárom-Esztergom 1,4 Fejér 1,0 Állami kiadások (a GDP százalékában) 52 5018 50,8 50^5 50,4 503 48,8 “ 46,9 46,9 48,9* 46 —1—45,6 2007 2008 2009 2010 ■ eurózóna ■ 27-ek ■ Magyarország * Tavalyra a magyar kormányzati kitekintés 48,8 százalékkal számol. VG-GRAFIKA Forrás: Eurostat PEST MEGYE: ELÜLT A BOTRÁNY A legnagyobb bajban lé­vő megyék egyike Pest, amely már április közepén 181 millió forint állami támo­gatást kapott, s most további 2,5 milliárdra pályázik az önhiki keretéből. A média fi­gyelme az elmúlt hetekben azért fordult feléjük, mert el­jutottak oda, hogy nem tud­ták finanszírozni az iskolák és szociális intézmények ét­keztetését. Ebben a tanévben már nem lesz megoldás - tudtuk meg Ambrus Andrástól, a megye sajtófőnökétől. Most részletek­ben fizetnek az étkeztetést ko­rábban végző HunGast Kft - nek, s közben tárgyalnak is, az álláspontok pedig közelednek. Az ellátást addig is helyi cégek segítségével oldják meg. Hosszú távon a legvalószínűbb megoldásnak pedig azt látja, hogy a megye teljes egészé­ben visszaveszi az étkeztetési feladatokat. Ez azonban azon is múlik, hogy sikerül-e meg­egyezni arról, mennyiért váltha­tók ki azok a felújítások, ame­lyeket a HunGast végzett el a saját költségén. BELFÖLD VILÁGGAZDASÁG 13 ADÓCSÖKKENTÉS Az állami kiadások szám­bavétele mellett nem mellé­kes az sem, hogy a kormá­nyok miként teremtik elő az ehhez szükséges bevételeket. Az Eurostat-a­da­tokból kide­rül: Magyarországon még min­dig negyedével nagyobb a ter­melésre és importra háruló adók mértéke, mint akár a 27- ek, akár az eurózóna átlagában. A jövedelem- és vagyon­adók terén ugyanakkor a ma­gyar 7,9 százalékos GDP- arányos mutató jócskán alat­ta marad a 27-ek 12,2 és az eurózóna 11,3 százalékának. Ráadásul ezek 2010-es ada­tok, márpedig a személyijö­­vedelemadó-csökkentés ré­vén az idén a magyar mutató 6 százalékra apad. I UNIÓS RANGLISTA Forrás: VG-gyűjtés (állami kiadások a GDP arányában, 2010-ben) Írország__________________67_ Dánia 58,2 Franciaország________ 56,2 Finnország 55,1 Belgium 53,1 Ausztria 53 Svédország _____ 53 Hollandia 51,2 Nagy-Britannia______50,9 Portugália 50,7 Olaszország____ 50,5 Görögország 49,5 Szlovénia 49 Magyarország 48,9 Ciprus__________________46,6 Németország 46,6 Lengyelország_______ 45,7 Csehország 45,2 Spanyolország 45 Lettország 42,9 Málta 42,3 Litvánia 41,3 Luxemburg 41,2 Szlovákia 41 Románia 40,8 Észtország 40 Bulgária 37,7 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Tetszhalott a hazai hitelpiac Változatlanul nagyon ala­csony szinten áll a hazai lakosság hitelfelvételi ked­ve, így gyakorlatilag csak a devizaárfolyamok moz­gása határozza meg a háztartások tartozásainak mennyiségét - derül ki a jegybank adataiból. Lakás­hitelből havonta mindösz­­sze néhány milliárd forint­nyit helyeztek ki ez év márciusig a pénzügyi szol­gáltatók, egyedül a folyó­számlahitelek népszerűsé­ge töretlen. További részletek: vg.hu/gyengehitelezes RÖVIDEN Májustól szigorúbb a táppénzkorlát A ko­rábbi felére csökkent a táppénz napi összegének maximuma, nem haladhatja meg a minimálbér kétszere­sét, amely jelenleg bruttó 156 ezer, nettó 124 ezer fo­rint. A lépés célja a táp­pénzcsalások visszaszorítá­sa, de a friss konvergencia­programban is vállalta a kormány, hogy a táppénzfo­lyósítás szabályozásának felülvizsgálatával az idén 3 milliárd forintos megtakarí­tást ér el, amely a követke­ző évtől 10 milliárd forintra nő. 1 VG Menesztett helyettes államtitkár A nemzetgazdasági minisz­ter javaslatára a miniszterel­nök április 30-ai hatállyal felmentette Horváth Endrét, a Nemzetgazdasági Minisz­térium helyettes államtitká­rát - közölte a tárca sajtó­­osztálya. Lapzártánkig nem kaptunk választ a tárcától a turizmusért és kereskede­lemért felelős vezető me­nesztésének okait firtató kérdésünkre. 1 VG HIRDETÉS Credit Suisse SICAV One (Lux) (the “Company") Investment company with variable capital under Luxembourg law 5, rue Jean Monnet, L-2180 Luxembourg Commercial and Company Register Luxembourg No. B 124.019 Tájékoztatás a Credit Suisse SICAV One (Lux) befektetőinek Ezúton tájékoztatjuk a Credit Suisse SICAV One (Lux) befektetőit, hogy az Igazgatóság úgy határozott, hogy kiterjeszti a feltörekvő piacok meghatározását a következő részalapok esetében: Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Asian Dragon, Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Global Emerging Markets és Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Global Emerging Market Property az alábbiak szerint: Ezekben a részalapokban a feltörekvő piacok meghatározása a következő: feltörekvő piaci országok azok, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank vagy a Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IFC) nem tekint feltett, magas jövedelmű iparosodott országnak. Ezt a meghatározást a fenti részalapok esetében kiterjesztik úgy, hogy a feltörekvő piaci országok közé sorolják azokat az országokat is, amelyeket egy vezető index-szolgáltató, vagy egy másik, az Alapkezelő által elfogadott forrás nem tekint fejlett, magas jövedelmű iparosodott országnak. Ezúton tájékoztatjuk továbbá a Credit Suisse SICAV One (Lux) Small and Mid Cap Alpha Long/Short részalap befektetőit, hogy az Igazgatóság úgy határozott, hogy a nettó eszközértékét minden értékelési napon kiszámítja (az Értékesítési tájékoztató 8. “Nettó eszközérték”fejezete szerint) (korábban: minden második kedd, és a hónap első banki munkanapja). Tájékoztatjuk továbbá a részalap befektetőit, hogy a jegyzési, visszaváltási, átváltási megbízásokat minden pénteken, illetve a hónap utolsó banki munkanapján fogadják (ezek együttesen kereskedési napok) (korábban minden második csütörtök és a hónap első banki munkanapja) és a jegyzési, visszaváltási, átváltási megbízásoknak tíz banki munkanappal a kereskedési nap előtt be kell érkezniük (korábban öt banki munkanappal a második csütörtök, vagy a hónap első banki munkanapja előtt). A sikerdíjat és az ehhez kapcsolódó elhatárolásokat minden értékelési napon megállapítják. Ugyanakkor a sikerdíj csak akkor jár,ha az adott kereskedési napon a sikerdíj számításának alapjául szolgáló nettó eszközérték magasabb, mint a korábbi kereskedési napokon elért nettó eszközérték (“high water mark"). Ezúton tájékoztatjuk a Credit Suisse SICAV One (Lux) Global Tactical Asset Allocation (GTAA) VaR 10% részalap befektetőit, hogy a részalap befektetési politikája módosul, miszerint futures ügyleteket is köthet a részalap, amennyiben azokat tőzsdén, vagy olyan más, elismert, szabályozott piacokon jegyzik, amelyek nyilvánosak, rendszeresen működnek és egy OECD országban, Szingapúrban, Hong Kongban vagy Dél-Afrikában vannak. A fenti változások 2011. május 26-án lépnek hatályba. Azok a befektetők, akik a fenti változásokat nem fogadják el, 2010. május 26-án luxembourgi idő szerint 15 óráig díjmentesen visszaválthatják befektetési jegyeiket. Az Értékesítési tájékoztató és Egyszerűsített tájékoztató ennek megfelelően módosításra kerül. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az új Értékesítési tájékoztató és Egyszerűsített tájékoztató a cég székhelyén szerezhető be vagy igényelhető. Luxembourg, 2011. április 26. Az Igazgatóság 4AR1A

Next