Világgazdaság, 2011. május (43. évfolyam, 83/10598-104/10619. szám)
2011-05-02 / 083. (10598.) szám
2011. május 2., hétfő Meghúzott állami nadrágszíj Évek óta a GDP közel felét „szedi be” a közszféra, az idén még romlott is az arány Az egyik legalacsonyabb állami újraelosztási rátával büszkélkedhet Magyarország öt éven belül akkor, ha valóra válnak a konvergenciaprogramban szereplő kormányzati vállalások. A kabinet szűk tíz százalékpontot csípne le az évek óta 50 százalék körül ingadozó rátából. Kérdés, a többi EU-tagállam mikor lát neki a kiadások csökkentésének, az utóbbi időben ugyanis ezek igencsak hízásnak indultak. Kiss Roland Az EU második vagy harmadik legversenyképesebb országává válhat hazánk az állami kiadások mértéke alapján akkor, ha megvalósulnak a Széll Kálmántervben és az erre épülő konvergenciaprogramban vázolt kormányzati tervek. Ezek szerint ugyanis a kabinet az állami újraelosztás arányát a jelenlegi, a GDP 50 százalékát közelítő mértékről 40 százalék közelébe szorítaná le 2015-re. Kérdés persze, hogy valóra válnak-e az utóbbi hetekben beharangozott, szakemberek által több területen túlságosan merésznek és ambiciózusnak nevezett célkitűzések. A kormányzati előrejelzések szerint a foglalkoztatás terén 0,7, a nyugellátások, a gyógyszerkassza és a közigazgatás körében egyesével is 0,4, a közösségi közlekedésben pedig 0,2 százalékkal csökkentenék a kiadásokat a GDP arányában már 2013-ra is. Sőt, aonvergenciaprogram egyik táblájénak tanúsága szerint enis többet kell lefaragni az ál- kiadásokból, hiszen a kabiöt év alatt - 2010-hez képest 15-re - 8,5 százalékpontos cökkenés megvalósítását tervezi. A feladatot tovább nehezíti az is, hogy az állami kiadások volumene az idén valamelyest -szűk egy százalékponttal - növekedett tavalyhoz képest. Az, hogy öt éven belül a magyar állami újraelosztási arány kiemelkedik-e az EU-s mezőnyből, természetesen attól is függ, hogy más országokban mennyire lesz sikeres a sok helyütt szintén elhatározott kiadáscsökkentés. Könnyen lehet ugyanis, hogy más, elsősorban szintén tetemes adósságteherrel és nagy büdzsédeficittel „megáldott” államok szintén sikeresen szorítják le az állami kiadások arányát. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az Eurostat minap közzétett jelentése szerint Magyarország az állami újraelosztás aránya tekintetében a középmezőnyben foglal helyet, szám szerint nálunk a 12. legalacsonyabb ez a mérték. Ha a kelet-közép-európai térséget vesszük figyelembe, valamivel csúnyábban fest a kép, több térségi állam ugyanis a magyarnál jóval alacsonyabb szinttel büszkélkedhet. A pálmát a bolgárok viszik el a maguk 37,7 százalékos arányával, ám a román, a szlovák, de még a lengyel állam is a GDP kisebb arányát fölözi le és osztja szét, mint mi. Derűre adhat ugyanakkor okot, hogy hazánk helyezése a már említett összehasonlításban az utóbbi években sokat javult: a válság előtti utolsó teljes évről, 2007-ről szóló kimutatás szerint a magyar állam volt a negyedik „legmohóbb” a jelenlegi 27 tagországot figyelembe vevő egybevetésben: mi a GDP kerek 50 százalékát feleztük le, ennél csak három hagyományosan jóléti államban, Dániában, Francia- és Svédországban volt magasabb a ráta. Igaz, az, hogy azóta a középmezőnybe kerülhettünk, csak kisebb részben a mi érdemünk. Mint említettük, az állami kiadások aránya az idén ismét 49,7 százalékot tesz ki, vagyis nálunk előrelépés alig-alig történt, a krízis közepette azonban számos tagállam hozzánk vagy „alánk” romlott. I KIADÁSCSÖKKENTÉSI TERVEK Forrás: konvergenciaprogram (az összes állami kiadás aránya a GDP százalékában) 2011 2012 2013 2014 2015 2010 Pluszpénzre várnak a megyék Központi segítség nélkül egyre nehezebb fenntartani a működőképességüket NEHÉZSÉGEK. Egyre több megye kér gyorssegélyt az államtól. Miután már nemcsak a települések, hanem ők is pályázhatnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) önkormányzatoknak juttatott támogatásokra, a vártnál többen reménykednek, hogy megkapják az állami mentőövet. Az önkormányzati világot közelről látó forrásunk azt mondta: az sem érné meglepetésként, ha a megyék fele-kétharmada számára már csak a központi költségvetésből kapott támogatás jelentené a reményt. Heteken belül sor kerülhet az önhikis önkormányzatoknak szánt források kiosztására, legalábbis az első hullámban - mondták el a Belügyminisztériumnál kérdésünkre. A kormány március elején jelentette be, hogy 31 milliárd forintot elkülönítenek a legnagyobb bajban lévő helyhatóságok és megyék számára, a pályázat első körének határideje április 30-án járt le. Ezután ki kell várni, amíg a kérelmek átfutnak a bürokrácián, majd az elbírálás is igénybe vesz némi időt. S ugyan a mostani ígéret szerint ezt igyekeznek gyorsan elintézni, korábban Tállai András államtitkár épp a szokásosnál is nagyobb türelmet kért a pályázóktól. Komolyabb problémát okozhat, hogy nemcsak a települések, hanem a megyék is pályázhatnak a segítségre. Az önhikis támogatásokkal eddig élő kisvárosoknak, falvaknak kevesebb pénzre volt szükségük, mint a megyéknek. S ugyan az utóbbiak most külön keretből kapnak pénzt, a 31 milliárdos végösszegért mégis versenyben vannak a kistelepülésekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is segítséget kért. A közgyűlés vita nélkül döntött arról, hogy pályázik az önhikis támogatásra. A kórházak összevonása s a múlt héten elhatározott 95 fős önkormányzati létszámleépítés sem volt elegendő a kellő spóroláshoz, most az optimista számítások szerint is 36 millió forint gyors segítség kell az államtól. Még rosszabb a helyzet Nógrádban, ahol húsz éve nem terveztek akkora hiányt a költségvetésben, mint az idén. A közel 1,9 milliárd forintos rés betöméséhez már 300 milliót zároltak, várhatóan 88 önkormányzati dolgozót elküldenek a korábbi tervek alapján, s még az államtól is segítséget várnak ezek mellé. A probléma azonban nem csak a szegényebb Észak-Magyarországé: a helyi sajtó beszámolói szerint a Vas Megyei Közgyűlésben dicséretként hangzott el, hogy sikerült egymilliárd forint alá vinni a hiányt. Néhány héttel korábban pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat sajtófőnöke fogalmazott úgy a távirati irodának, hogy a legfőbb cél a csődhelyzet elkerülése. ■ Sz. I. I MEGYÉK HIÁNYA Forrás: VG-gyűjtés (2011, tervezett, milliárd forint) Pest 8,1 Nógrád 1,9 Baranya 1,5 Tolna 1,5 Komárom-Esztergom 1,4 Fejér 1,0 Állami kiadások (a GDP százalékában) 52 5018 50,8 50^5 50,4 503 48,8 “ 46,9 46,9 48,9* 46 —1—45,6 2007 2008 2009 2010 ■ eurózóna ■ 27-ek ■ Magyarország * Tavalyra a magyar kormányzati kitekintés 48,8 százalékkal számol. VG-GRAFIKA Forrás: Eurostat PEST MEGYE: ELÜLT A BOTRÁNY A legnagyobb bajban lévő megyék egyike Pest, amely már április közepén 181 millió forint állami támogatást kapott, s most további 2,5 milliárdra pályázik az önhiki keretéből. A média figyelme az elmúlt hetekben azért fordult feléjük, mert eljutottak oda, hogy nem tudták finanszírozni az iskolák és szociális intézmények étkeztetését. Ebben a tanévben már nem lesz megoldás - tudtuk meg Ambrus Andrástól, a megye sajtófőnökétől. Most részletekben fizetnek az étkeztetést korábban végző HunGast Kft - nek, s közben tárgyalnak is, az álláspontok pedig közelednek. Az ellátást addig is helyi cégek segítségével oldják meg. Hosszú távon a legvalószínűbb megoldásnak pedig azt látja, hogy a megye teljes egészében visszaveszi az étkeztetési feladatokat. Ez azonban azon is múlik, hogy sikerül-e megegyezni arról, mennyiért válthatók ki azok a felújítások, amelyeket a HunGast végzett el a saját költségén. BELFÖLD VILÁGGAZDASÁG 13 ADÓCSÖKKENTÉS Az állami kiadások számbavétele mellett nem mellékes az sem, hogy a kormányok miként teremtik elő az ehhez szükséges bevételeket. Az Eurostat-adatokból kiderül: Magyarországon még mindig negyedével nagyobb a termelésre és importra háruló adók mértéke, mint akár a 27- ek, akár az eurózóna átlagában. A jövedelem- és vagyonadók terén ugyanakkor a magyar 7,9 százalékos GDP- arányos mutató jócskán alatta marad a 27-ek 12,2 és az eurózóna 11,3 százalékának. Ráadásul ezek 2010-es adatok, márpedig a személyijövedelemadó-csökkentés révén az idén a magyar mutató 6 százalékra apad. I UNIÓS RANGLISTA Forrás: VG-gyűjtés (állami kiadások a GDP arányában, 2010-ben) Írország__________________67_ Dánia 58,2 Franciaország________ 56,2 Finnország 55,1 Belgium 53,1 Ausztria 53 Svédország _____ 53 Hollandia 51,2 Nagy-Britannia______50,9 Portugália 50,7 Olaszország____ 50,5 Görögország 49,5 Szlovénia 49 Magyarország 48,9 Ciprus__________________46,6 Németország 46,6 Lengyelország_______ 45,7 Csehország 45,2 Spanyolország 45 Lettország 42,9 Málta 42,3 Litvánia 41,3 Luxemburg 41,2 Szlovákia 41 Románia 40,8 Észtország 40 Bulgária 37,7 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Tetszhalott a hazai hitelpiac Változatlanul nagyon alacsony szinten áll a hazai lakosság hitelfelvételi kedve, így gyakorlatilag csak a devizaárfolyamok mozgása határozza meg a háztartások tartozásainak mennyiségét - derül ki a jegybank adataiból. Lakáshitelből havonta mindöszsze néhány milliárd forintnyit helyeztek ki ez év márciusig a pénzügyi szolgáltatók, egyedül a folyószámlahitelek népszerűsége töretlen. További részletek: vg.hu/gyengehitelezes RÖVIDEN Májustól szigorúbb a táppénzkorlát A korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének maximuma, nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét, amely jelenleg bruttó 156 ezer, nettó 124 ezer forint. A lépés célja a táppénzcsalások visszaszorítása, de a friss konvergenciaprogramban is vállalta a kormány, hogy a táppénzfolyósítás szabályozásának felülvizsgálatával az idén 3 milliárd forintos megtakarítást ér el, amely a következő évtől 10 milliárd forintra nő. 1 VG Menesztett helyettes államtitkár A nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök április 30-ai hatállyal felmentette Horváth Endrét, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát - közölte a tárca sajtóosztálya. Lapzártánkig nem kaptunk választ a tárcától a turizmusért és kereskedelemért felelős vezető menesztésének okait firtató kérdésünkre. 1 VG HIRDETÉS Credit Suisse SICAV One (Lux) (the “Company") Investment company with variable capital under Luxembourg law 5, rue Jean Monnet, L-2180 Luxembourg Commercial and Company Register Luxembourg No. B 124.019 Tájékoztatás a Credit Suisse SICAV One (Lux) befektetőinek Ezúton tájékoztatjuk a Credit Suisse SICAV One (Lux) befektetőit, hogy az Igazgatóság úgy határozott, hogy kiterjeszti a feltörekvő piacok meghatározását a következő részalapok esetében: Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Asian Dragon, Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Global Emerging Markets és Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Global Emerging Market Property az alábbiak szerint: Ezekben a részalapokban a feltörekvő piacok meghatározása a következő: feltörekvő piaci országok azok, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank vagy a Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IFC) nem tekint feltett, magas jövedelmű iparosodott országnak. Ezt a meghatározást a fenti részalapok esetében kiterjesztik úgy, hogy a feltörekvő piaci országok közé sorolják azokat az országokat is, amelyeket egy vezető index-szolgáltató, vagy egy másik, az Alapkezelő által elfogadott forrás nem tekint fejlett, magas jövedelmű iparosodott országnak. Ezúton tájékoztatjuk továbbá a Credit Suisse SICAV One (Lux) Small and Mid Cap Alpha Long/Short részalap befektetőit, hogy az Igazgatóság úgy határozott, hogy a nettó eszközértékét minden értékelési napon kiszámítja (az Értékesítési tájékoztató 8. “Nettó eszközérték”fejezete szerint) (korábban: minden második kedd, és a hónap első banki munkanapja). Tájékoztatjuk továbbá a részalap befektetőit, hogy a jegyzési, visszaváltási, átváltási megbízásokat minden pénteken, illetve a hónap utolsó banki munkanapján fogadják (ezek együttesen kereskedési napok) (korábban minden második csütörtök és a hónap első banki munkanapja) és a jegyzési, visszaváltási, átváltási megbízásoknak tíz banki munkanappal a kereskedési nap előtt be kell érkezniük (korábban öt banki munkanappal a második csütörtök, vagy a hónap első banki munkanapja előtt). A sikerdíjat és az ehhez kapcsolódó elhatárolásokat minden értékelési napon megállapítják. Ugyanakkor a sikerdíj csak akkor jár,ha az adott kereskedési napon a sikerdíj számításának alapjául szolgáló nettó eszközérték magasabb, mint a korábbi kereskedési napokon elért nettó eszközérték (“high water mark"). Ezúton tájékoztatjuk a Credit Suisse SICAV One (Lux) Global Tactical Asset Allocation (GTAA) VaR 10% részalap befektetőit, hogy a részalap befektetési politikája módosul, miszerint futures ügyleteket is köthet a részalap, amennyiben azokat tőzsdén, vagy olyan más, elismert, szabályozott piacokon jegyzik, amelyek nyilvánosak, rendszeresen működnek és egy OECD országban, Szingapúrban, Hong Kongban vagy Dél-Afrikában vannak. A fenti változások 2011. május 26-án lépnek hatályba. Azok a befektetők, akik a fenti változásokat nem fogadják el, 2010. május 26-án luxembourgi idő szerint 15 óráig díjmentesen visszaválthatják befektetési jegyeiket. Az Értékesítési tájékoztató és Egyszerűsített tájékoztató ennek megfelelően módosításra kerül. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az új Értékesítési tájékoztató és Egyszerűsített tájékoztató a cég székhelyén szerezhető be vagy igényelhető. Luxembourg, 2011. április 26. Az Igazgatóság 4AR1A