Világgazdaság, 2011. augusztus (43. évfolyam, 147/10662-169/10684. szám)
2011-08-02 / 148. (10663.) szám
2I VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ONLINE Nincs esély szíriai beavatkozásra Soha nem látott hevességű összecsapások folynak napok óta Szíriában a kormányerők és a lázadók között. A Basar el- Asszad szír elnökhöz hű hadsereg tüzérséggel és harckocsikkal támadja a tüntetőket. Emberi jogi szervezetek szerint 150 körül van a halottak száma. Bár a nyugati országok egymás után ítélték el a rezsim módszereit és a civilekkel szembeni brutális fellépést, nincs reális esélye annak, hogy a libáihoz hasonló katonai beavatkozásra sor kerüljön. A harcok elhúzódása viszont drágíthatja a nyersolajat a világpiacon. www.vg.hu/sziria RÖVIDEN Olcsóbb lesz a tankolás Csökkenti bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát holnap a Mal Nyrt., a benziné nem változik - értesült piaci forrásokból az MTI. A változással a gázolaj átlagára 373 forintra csökken, míg a benziné 388 forint marad. A Mol egy hete bruttó 3, illetve 4 forinttal emelte a 95- ös benzin, valamint a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, így a mostani csökkentés mérsékelt korrekciónak tekinthető. MTI Új vasútfejlesztési pályázat két szakaszban, két közbeszerzéssel folytatja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest-Esztergom közötti vasútvonal felújítását. A második szakasz, a Pilisvörösvár-Esztergom közötti mintegy 30 kilométeres vonal becsült költsége 19,9 milliárd forint - a nyílt közbeszerzési felhívások a Közbeszerzési Értesítőben jelentek meg. Az ajánlattételi határidő mindkét szakaszra szeptember 22. A projekt uniós támogatása 85 százalék, a maradék 15 százalék a saját erő. MTI Támogatás a fagykár miatt Az idei májusi, legalább 70 százalékos fagykár után csekély összegű (de minimis) támogatást kaphatnak a szőlősgazdák, a rendelkezésre álló összeg 1,27 milliárd forint - a vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A rendelet szerint a 70 százalékos fagykárt az előző három év átlaghozamához kell mérni. Támogatást csak regisztrált termelő igényelhet, és csak akkor, ha a károsodott ültetvényének nagysága eléri a 0,3 hektárt. MTI @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján. http://wap.t-zones.hu HIRDETÉS A QUANTIS Investment Management Zrt. (székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 5.; a továbbiakban: „Alapkezelő”) tájékoztatja a Tisztelt Befektetőket, hogy az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok 2011. I. félévre vonatkozó jelentései a www.quantis.hu honlapon, valamint az Alapkezelő székhelyén és a forgalmazóknál - megtekinthetők. BELFÖLD Tovább nő a CET-káosz A főváros és a számvevőszék után a fejlesztő is feljelentést tett Újabb feljelentést tettek a Duna-parti CET-beruházás ügyében: ezúttal a fejlesztést végző cég fordult a Nemzeti Nyomozóirodához. A feljelentések sorozata már így is tekintélyes, a főváros és a számvevőszék is vizsgálatot kért már. Az épület átadása pedig tovább csúszik. Sztojcsev Iván Tovább bonyolódik a budapesti Közraktárak projekt, ismertebb nevén a CET ügye. A főváros után immár a fejlesztést végző Porto Investment is a jogi utat választotta, különösen nagy, kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt tettek feljelentést. Azt ezt bejelentő közleményükben ismeretlen tettesről írtak ugyan, ám a magyarázatban szokatlanul éles kommentárral nevesítették, kiket tartanak hibásnak a Városházáról. A két fél vitája egyre hevesebb, a főváros az előző városvezetést is vádolja, az Állami Számvevőszék is megtette már a maga feljelentését - az egyre kaotikusabb helyzetben pedig már az is bizonytalan, hogy az elvileg kész épület műszaki átvétele mikor kezdődhet meg. A fejlesztő kifogásai az év elejéig nyúlnak vissza. A Fővárosi Önkormányzat január 19-én hívta le a projekt teljesítési bankgaranciájának teljes összegét, szerintük jogellenesen, a projekt tulajdonosi jogait gyakorló Fővárosi Közgyűlés engedélye nélkül. Ezek után április 6-án Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egy olyan határozati javaslatot nyújtott be a közgyűlésnek, amely utólagos beleegyezést adott a bankgarancia lehívásához. A Porto Investment szerint ez az előterjesztés nem tartalmazott teljes körű információkat. Bagdy mellett két embert nevesített a cég azok közt, akik szerintük „bizonyíthatóan nem működnek együtt a kulcsrakész CET megnyitásában”. Baross Pált, a bérbeadást felügyelő ingatlanszakértőt, valamint Nagyunyomi-Sényi Gábort, a Budapestet műszaki kérdésekben képviselő Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt. (Fiműv) vezérigazgatóját. A legkeményebben mégis Bagdyval kapcsolatban fogalmaznak: a közleményben arról írnak, kíváncsiak arra, Tarlós István fő-A CET-projekt • 31 000 négyzetméter összterületű épület • 12 500 négyzetméter hasznosítható • 1050 fős, multifunkcionális termet szánnak a középpontjába • 8,5 milliárdos költséggel épült • 31 milliárdot kell a fővárosnak fizetnie 2036-ig polgármester meddig nézi el helyettese „ámokfutását”. A főváros vezetői, ahogy az ÁSZ is, a még az előző városvezetés idején megkötött szerződés részleteit támadják. A Főpolgármesteri Hivatal fehér könyve, amelyet a Demszky-korszak örökségéről állítottak össze, kiemelten foglalkozik a CET-tel, és nonszensznek nevezi, hogy egy 8,5 milliárd forintos beruházásért a fővárosnak több mint 31 milliárdot kell fizetnie 25 év alatt. A Porto Investment erre úgy reagált: egy ugyanekkora banki hitel után nagyjából 42 millárdot kellene Budapestnek visszafizetnie. A PPP-konstrukcióban, azaz a magán- és a közszféra közös finanszírozásában készülő beruházásoknál, amelyben a CET is épül, ez az arány nem kiugró. A hasonló nagyságrendű PPP-projektek közül például a CET-nél 1,2 milliárddal olcsóbb szombathelyi börtönért 55 milliárdot kell visszafizetni. Ráadásul a teljes összeg szinte minden PPP-szerződésben tartalmazza a felújítások, az üzemeltetés és a karbantartási munkák költségeit is. A CET esetében az jelentheti a problémát, hogy a már meglévő szerződést egyszer módosították: az önkormányzat kezességet vállalt, ha a vállalkozó csődbe menne, a városháza feladata lenne visszafizetni a hitelt a projektet finanszírozó MKB Banknak. FÉLKÉSZ. Az épületet már tavaly nyáron meg kellett volna nyitni, de a mai napig csak feljelentésekről esik szó, az átadás dátumáról nem TAVALY KELLETT VOLNA ÁTADNI Az eredeti tervek szerint az augusztus 20-i ünnepségekre ugyan nem biztos, hogy át tudták volna adni a CET-et, a hónap végéig azonban mindenképp apró szépséghiba, hogy nem az idén, hanem 2010-ben. Az első nagyobb csúszást a tavalyi árvizekkel indokolták: egy miskolci beszállító a Porto szerint ezért nem tudta időre szállítani a fémszerkezeteket. Később, ez év elején a főváros a közműszerződéseket kritizálta, ekkor már egy 2011. nyári átadás tűnt valószínűbbnek. Alig egy hónapja még úgy tűnt, közel a megállapodás, a július 14-i dátulyot már ki is tűzték a műszaki átadásra. A főváros ebből azonban kihátrált. Bagdy Gábor ezt azzal indokolta, hogy a Porto nem adta át maradéktalanul a kiviteli terveket és a kiviteli szerződést. A terv így már szinte biztos, hogy egy évnél többet csúszik. Nem menekülhetnek a felelősök? Rossz gazdaságpolitikáért akár börtön is járhatna a Fidesz politikusai szerint ÁLLAMADÓSSÁG. Bár a büntetőjog alapvető szabálya, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotás nem lehetséges, a Fidesz mégis megvizsgáltatná a parlament alkotmányügyi bizottságával: a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi felelősség megállapítására. Ugyanis a kormánypárt szerint a múltban elkövetett, de hosszú távú hatásokkal járó bűnről van szó. „Viselniük kell a következményeket azoknak az embereknek, akiknek a múltbeli döntései miatt jelentősen megnőtt Magyarország államadóssága” - jelentette ki Szijjártó Péter. A 2002-10 közötti államadósság növekedésének okait vizsgáló albizottság elnöke szerint bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc év szocialista-szabad demokrata kormányai eladósították az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai döntéseikkel, így az államadósság mértéke 2010-re a korábbi GDP-arányos 53 százalékról 80- ra emelkedett. A felelősök között név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket és az akkori pénzügyminisztereket. „Tíz adóforintból hetet elvisz az adósságtörlesztés, az adóbevételekből így nem a magyar gazdaság gyarapszik, hanem a külföld” - fogalmazott Szijjártó Péter. Tudni kell: a rendszerváltás óta mindössze hat olyan év volt, amikor Magyarország államadóssága a maastrichti szint, vagyis a GDP 60 százaléka alá süllyedt volna. A rendszerváltáskor ez a GDP 73 százalékát tette ki, ez eleve igen magas szintet jelentett. 1989 végétől 1994 végéig emelkedő tendencia érvényesült: az adósság 90 százalékra növekedett. A privatizációs bevételek és a Bokros-csomag miatt 2001 végére 52 százalékra esett az adósság mértéke. Az államadósság 2007 végére visszanőtt 66 százalékra. A negyedik szakaszban, 2007 végétől 2010 végéig az adósságráta 80 százalékra emelkedett. A Fidesz szerint mindez szándékos költségvetési hibák és egyéni érdekek miatt történt, míg például a GKI Gazdaságkutató Zrt. inkább alapvetően a világgazdasági válság következményének tudja be. „A Fidesz vádjaival szemben a valóság az, hogy nem a jobboldali kormányok csökkentették az államadósságot korábban sem, és nem csak a szocialistaliberális kormányok növelték” - magyarázta Szekeres Imre. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének a vezetője emlékeztetett: 1990-94 között a jobboldali kormány alatt nőtt az államadósság 90,7 százalékra. Szerinte a parlamenti albizottság jelentése alátámasztja, helyesen döntött az LMP és az MSZP, hogy nem vett részt a testület munkájában. Az egyik fő bűnösnek kikiáltott Medgyessy Péter visszautasította, hogy kormányfősége idején kezdett elszabadulni az államadósság. A volt miniszterelnök elmondta: a 2002-ben 50 százalékkal megemelt közalkalmazotti bérekre, a 13. havi nyugdíjra volt pénz a költségvetésben. A gazdasági csomag „mindössze” 200 milliárdos kiadást jelentett, és a Fidesz is megszavazta. Medgyessy Péter szerint az államadósság Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ugrott meg. Utóbbi elismerte a felelősségét, de csak elődeivel közösen. Gyurcsány Ferenc úgy kalkulált: az Orbán-kormány intézkedései 570, a Medgyessykabinet kétszer száznapos programja 817, a Gyurcsány-kormány 2005-06-os lépései pedig 512 milliárd forintos kiadást okoztak. ■ Vég Márton Államadósság (a GDP százalékában) „„„ •• «ip 65,7 66J ■ 54,9 52,0 55,6 68£ « I 72,3 78,4 6U) 80,2 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 VG-GRAFIKA Forrás: Eurostat 2011. augusztus 2., kedd NINCS JOGALAP? „Az államadósság kérdésében a kormány nyilvánvalóan torzít, félretájékoztat és félrevezet” - írta Oszkó Péter a Világgazdaság Online üzleti blogján. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a válságkezelő kabinet nemhogy nem hibáztatható bármilyen arányú államadósság-növekményért, hanem bárki másnál többet tett azért, hogy az ország adósságproblémái mielőbb megoldódjanak. Oszkó Péter elismeri ugyan, hogy a Medgyessy-kormány 100 napos programjai fokozták az államadósságot, de abban a Fidesznek is szerepe volt. „2006-ot követően pedig minden eszközzel akadályozták a konszolidációt és az adósságcsökkentést, ideértve példának okáért a szociális népszavazást" - fogalmazott. Oszkó Péter szerint az Orbánkormánynak mára nemcsak jogi, de szakmai és erkölcsi alapja sem maradt a felelősségre vonásra. További részletek oszkopeter.blog.vg.hu