Világgazdaság, 2011. augusztus (43. évfolyam, 147/10662-169/10684. szám)

2011-08-01 / 147. (10662.) szám

2011. augusztus 1., hétfő BELFÖLD Padlón a lakásépítések Az ingatlankínálat késve alkalmazkodik a megcsappant kereslethez, csak most közelít a mélyponthoz Bő harmadával szűkült a la­káskínálat az idei első fél év­ben, az építési engedélyek szá­ma pedig további lejtmenetet vetít előre. A piaci szereplők szerint még évek kelhetnek, amíg megmozdul a szektor, ál­lami beavatkozás nélkül pedig akkor sem lesz majd kirobba­nó növekedés. Benke Dávid Az idei első fél évben 5585 la­kásra adtak ki a hatóságok hasz­nálatbavételi engedélyt, 35 szá­zalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Bár a második fél évben rend­szerint több átadás zajlik, az biz­tosnak látszik, hogy a tavalyi, 20 ezret valamivel meghaladó újlakás-szám közelébe sem érünk az idén. Erre utal, hogy az első fél évben kiadott építési en­gedélyek száma 5877 volt, a ti­zede annak, mint amit jobb években láthattunk. Utoljára 2007-ben volt a lakásátadások számában bővülés, azután elő­ször a kormányzati megszorító csomagok, a megszűnő támoga­tások, később pedig a válság mi­att szűkülő hitellehetőségek mi­att esett vissza az építési kedv. A lakásépítéseknek és az épí­tési engedélyeknek több mint a fele Közép-Magyarország régió­ban koncentrálódik. A fél év so­rán használatba vett lakások száma a megyei jogú városok­ban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fő­városban és a többi városban át­lagos­­mértékű csökkenés követ­kezett be, ugyanakkor Budapes­ten csak harmadannyi építési engedélyt adtak ki, mint egy év­vel korábban. A községekben en­nél kisebb arányban, 25 száza­lékkal esett vissza a lakásépítés. Az előző negyedévhez képest már nem esett tovább a lakás­építés, ez annak a jele lehet, hogy már a mélypont közelében lehet a folyamat - mondta la­punknak Suppan Gergely, a Ta­­karékBank elemzője. Nagyjából azon a szinten mozog most a pi­ac, amit a készpénzes ingatlan­­vásárlók fenn tudnak tartani - tette hozzá. A lakosság még mindig nagyon óvatos, ilyen kö­rülmények között pedig legko­rábban két év múlva várható, hogy elinduljon felfelé az épített lakásszám a szakértő szerint. Ugyanígy látja a helyzetet Földi Tibor, a Cordia Zrt. ingatlanfej­lesztő cég vezérigazgatója, aki szerint még jövőre is csökken­het az átadások száma, az építé­si engedélyeké viszont már a mélyponton van. A lakásberuhá­zó cég vezetője ugyanakkor ki­emelte, hogy 2008-ban és 2009- ben még nőtt Budapesten a ki­adott használatbavételi engedé­lyek száma, mivel az ingatlankí­nálat - az építési folyamat jelle­géből adódóan - lassan tud csak reagálni a keresletre. Sok külföldi és hazai ingat­lanfejlesztő ment csődbe az el­múlt években, így ma sokkal ke­vesebben is vannak, akik egyál­talán előállíthatnák ezeket a la­kásokat. Ezt mutatja, hogy ismét többségbe kerültek a természe­tes személyek az építtetők köré­ben, a vállalkozások mindössze az átadott lakások 40 százalékát építették, a saját célra épített la­kások pedig 56 százalékot tettek ki. A sok ingatlanfejlesztő által szorgalmazott bérlakásépítés sem lendült fel. Igaz, Földi Tibor nem is ebben látja a jövőt, sze­rinte ugyanis a szociális bérla­kásokat sokkal érdemesebb használt lakásokkal megoldani, ez az ingatlanpiacot is felpezs­díthetné, miközben lényegesen olcsóbb lenne az új beruházá­soknál. Az állam szerepét in­kább a szabályozási környezet javításában tartaná fontosnak. Az uniós gyakorlattal szemben például a közterületi építések (egyebek között a járda) után nem igényelhető vissza az áfa, de sok fejfájást okoznak a beru­házóknak az úgynevezett hobbi­fellebbezők is. Utóbbiakat an­nak ellenére nem lehet felelős­ségre vonni, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan, alaptalanul okozott kárt az építőnek - mu­tatta be az állapotokat a cégveze­tő. Azt nevezte mégis a legna­gyobb gondnak, hogy nincs egy kormányzati szerv, legalább egy államtitkárság, amelyik az épí­tésügyet koordinálná. Ha ugyan­is lenne, akkor valószínűleg nem halasztódnának szabályo­zási tervek, amelyek hiányában egész kerületekben rendelhet­nek el változtatási tilalmat. Az államnak a felújításokat is job­ban kellene támogatnia - véle­kedik Suppan Gergely, ez ugyan a lakásszámot nem növelné, de az építőiparon sokat segítene, és csökkenthetné a jelentős ener­giafüggőséget is. ■ Suppan Gergely: Nagyjából azon a szin­ten mozog mostanában a piac, amit a készpén­zes ingat­lanvásárlók fent tudnak tartani . Földi Tibor: A legna­gyobb gond, hogy nincs egy kor­mányzati szerv, leg­alább egy államtitkár­ság, amely koordinálná a lakásügyet A HASZNÁLATBA VETT LAKÁSOK SZÁMA VG-CRAFIKA Forrás: 36 075 liüWHII i'HiHIIIM unHB’gOTIIHE/ i ■MHIBII* IHi ,v m ft •UWI Mt*l\ iiiMwIMHIMHUU Iftmi hh»liUWft»mihlii»ilki«HtalBlfcllMMMIIisMáll*IIMMMIMMIIItiht i . Ti JELENTÉS. Újabb 2,2 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek tartozása a beszállítók, szolgáltatók felé, így az adósság immár 38,8 milliárdot tesz ki. A teljes adósságállomány még en­nél is nagyobb, 39,8 milliárd fo­rint. Az eltérés oka, hogy ez utóbbi adatban benne vannak az állammal szemben fennálló tartozások is, olyan tételek, mint a felügyeleti szerveknek járó díjak vagy be nem fizetett adósságok. Bár a negyvenmilliárd forin­tos „adóssághegy” csekélynek semmiképpen sem nevezhető, jó hír, hogy a költségvetési szervek tartozása az utóbbi időben már nem emelkedik trendszerűen to­vább. Sőt: tavaly év végén a tar­tozások összértéke 41,1 milliárd forint volt, tehát több, mint az idei első fél év végén. Igaz, 2009 végén még a 30 milliárd forintos szintet is éppenhogy csak súrol­ta a kifizetetlen számlák össze­ge. Az utóbbi hónapokban időről időre csökken valamelyest az adósság, ez magyarázza, hogy a már említett 2,2 milliárd forin­tos júniusi emelkedés ellenére a tavaly év végi szint alatt marad­hatott a tartozások összértéke. Némileg lehangoló azonban, hogy az adósság jelentős része, közel 13 milliárd forint 60 na­pon túli. Ez éppen kétszerese az elvi és hivatalos fizetési határ­időnek. Nőtt az úgynevezett mi­nősített adósság értéke is - 1,1 milliárd forinttal 11,9 milliárdra -, aránya az össztartozáson be­lül 30 százalékra emelkedett, és többen váltak úgynevezett mi­nősített adós intézetekké (szá­muk június végén 28 volt). Az adósság „minősítéséről” a 2009- ben hozott költségvetési szabá­lyok rendelkeznek. A minősített adósság a 60 napon túli késede­lemmel rendelkező tartozás azon része, amely meghaladja az eredeti éves kiadási előirány­zat 3,5 százalékát vagy 50 millió forintot. Vagyis itt már valóban súlyos mulasztásokról és téte­lekről van szó. A törvény ilyen esetekben már kincstári biztos kirendelésére kötelezi a felügye­leti szerveket. Ami az adósság fejezetek kö­zötti megoszlását illeti: a költ­ségvetési szervek tartozásának közel a fele (egész pontosan 48 százaléka) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál jelentkezik. Ennek hátterében elsősorban az orvos-egészségügyi központtal rendelkező egyetemek állnak, az ő tartozásuk június végén 11,7 milliárd forintot tett ki, ez az összadósság közel 30 százalé­ka, a fejezeti tartozáson belül pe­dig ez az arány majd 61 száza­lék. Csak a Pécsi Tudomány­­egyetem tartozása 6,5 milliárd forint, ebből a 60 napon túli rész 2,5 milliárd forint. Egészségügyi tényező fedez­hető fel a Honvédelmi Miniszté­rium 7,2 milliárd forintos adós­sága mögött is. Ennek túlnyomó része a Honvéd Kórház (Állami Egészségügyi Központ) tartozá­sát takarja, amely egy hónap alatt 788 millió forinttal emelke­dett. Ezen belül a minősített 60 napon túli tartozás is tetemes, 5,3 milliárd forint. Az adatszolgáltatás az előző hónapban sem volt teljes körű, az erről szóló nemzetgazdasági minisztériumi rendelkezések el­lenére em. A Magyar Állam­­kincstár (MÁK) által figyelem­mel követett 436 intézmény kö­zül 31 nem küldte meg határidő­­ ­FEJEZETI MEGOSZLÁS­ ra az adatlapját, 19 pedig hibá­san teljesítette az adatszolgálta­tást. A felszólítás ellenére a zá­rás időpontjában 21 intézmény adata nem állt a MÁK rendelke­zésére. ■ Kiss Roland Nőtt a költségvetési szervek adóssága Tavaly év végéhez képest nem sikerült leszorítani a tartozásokat­ ­A TARTOZÁSOK TÍPUSA Forrás: MÁK (millió forint, 2011. június 30-án) 30 napon belüli 16 259 30-60 nap közötti 7 438 60 napon túli 12 890 Átütemezett 3 255 Összesen 39 842 Forrás: MAK (adósság, milliárd forint, a legnagyobb tételek) Belügyminisztérium 4,9 Bíróságok 0,3 Honvédelmi Minisztérium 7,2 Közigazgatási és Igazságügyi Min. 3,2 Nemzetgazdasági Min. 0,2 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 0,4 Nemzeti Fejlesztési Min. 0,3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium 19,3 Vidékfejlesztési Minisztérium. Összesen 39,8 VILÁGGAZDASÁG 13 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Különleges szállások ínyenceknek Egy éjszaka igluban, rácsok között, óriáscsizmában, a vi­lág legmeghökkentőbb hote­lei között ilyenek is szerepel­nek. Egy közvetítő honlap pe­dig hihetetlen magánszálláso­kat listázott ki, többek között skót kastélyt, kenyai „zsiráfos” szállást, sőt, komplett kibérel­hető falvakat. A Világgazda­ság Online néhány hazai kü­lönlegességet is bemutat. vg.hu/szallas­ ok■öo RÖVIDEN Felelősségre vonnák a korábbi kormányokat Egyhangúlag megszavazták az államadósságot vizsgáló albizottság jelentését a testü­let tagjai a tegnapi ülésen. A testület az Országgyűlés számvevőszéki és költségve­tési, valamint az alkotmány­­ügyi bizottságához fordul majd, hogy a 2002-2010 kö­zötti jelentős államadósság­növekedés miatt a politikai fe­lelősség mellett az akkori kor­mányok jogi felelősségre vonási lehetőségét is meg­vizsgálja. Szijjártó Péter (Fi­desz), az albizottság alelnöke a parlamenti testület ülésén kijelentette: bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok el­­adósították az országot elhi­bázott, rossz gazdaságpoliti­kai döntéseikkel.­­ MTI-Eco Az egyszerűsített foglalkoztatás módosul Augusztus 1-jétől módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, tavaly született törvény, amelynek célja, hogy az új szabályokat könnyebben tud­ják a munkáltatók alkalmazni - hívja fel a figyelmet az adó­hatóság a honlapján. A válto­zás nyomán mától módosul az egyszerűsített munkavi­szonyban foglalkoztatható munkavállalók létszáma, vala­mint pontos meghatározást nyert a mezőgazdasági idény­munka, valamint az idénymun­ka fogalma. További részletek az apeh.hu-n.­­ VG Fogyasztóvédelmi térkép kellene A fogyasztóvé­delem terüle­tén is orszá­gos kockázati térképre van szükség a ha­tékonyabb pre­ventív munka végzéséhez - mondta Pintér István, a Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Ható­ság főigazgatója. Egy ilyen tér­kép kialakításával megszüntet­nék a korábbi évek gyakorla­tát, hogy a hatóság csak a ki­alakult problémára tudott rea­gálni, ehelyett lehetőség lenne erőteljesebben preventív jel­leggel fellépni - tette hozzá a főigazgató.­­ MTI-Eco Bírálja a koncepciót a Liga A Liga Szakszervezetek éle­sen elutasítják az új munka törvénykönyve koncepcióját, s ezt honlapján közzé is tette. E szerint a koncepció a mun­kavállalói jogok durva meg­csonkítására koncentrál, szin­te kizárólag a munkaadók­­ legtöbbször igazolhatatlan - érdekeit tartja szem előtt. A miniszterelnök által hirdetett munkaerő-piaci rugalmasítási szándékon messze túlhalad­va ugyanis kifejezetten a munkavállalók kiszolgáltatott­ságának növelése az anyag szerzőinek szándéka, i VG

Next