Világgazdaság, 2011. augusztus (43. évfolyam, 147/10662-169/10684. szám)
2011-08-01 / 147. (10662.) szám
2011. augusztus 1., hétfő BELFÖLD Padlón a lakásépítések Az ingatlankínálat késve alkalmazkodik a megcsappant kereslethez, csak most közelít a mélyponthoz Bő harmadával szűkült a lakáskínálat az idei első fél évben, az építési engedélyek száma pedig további lejtmenetet vetít előre. A piaci szereplők szerint még évek kelhetnek, amíg megmozdul a szektor, állami beavatkozás nélkül pedig akkor sem lesz majd kirobbanó növekedés. Benke Dávid Az idei első fél évben 5585 lakásra adtak ki a hatóságok használatbavételi engedélyt, 35 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Bár a második fél évben rendszerint több átadás zajlik, az biztosnak látszik, hogy a tavalyi, 20 ezret valamivel meghaladó újlakás-szám közelébe sem érünk az idén. Erre utal, hogy az első fél évben kiadott építési engedélyek száma 5877 volt, a tizede annak, mint amit jobb években láthattunk. Utoljára 2007-ben volt a lakásátadások számában bővülés, azután először a kormányzati megszorító csomagok, a megszűnő támogatások, később pedig a válság miatt szűkülő hitellehetőségek miatt esett vissza az építési kedv. A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint a fele Közép-Magyarország régióban koncentrálódik. A fél év során használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagosmértékű csökkenés következett be, ugyanakkor Budapesten csak harmadannyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Az előző negyedévhez képest már nem esett tovább a lakásépítés, ez annak a jele lehet, hogy már a mélypont közelében lehet a folyamat - mondta lapunknak Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Nagyjából azon a szinten mozog most a piac, amit a készpénzes ingatlanvásárlók fenn tudnak tartani - tette hozzá. A lakosság még mindig nagyon óvatos, ilyen körülmények között pedig legkorábban két év múlva várható, hogy elinduljon felfelé az épített lakásszám a szakértő szerint. Ugyanígy látja a helyzetet Földi Tibor, a Cordia Zrt. ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója, aki szerint még jövőre is csökkenhet az átadások száma, az építési engedélyeké viszont már a mélyponton van. A lakásberuházó cég vezetője ugyanakkor kiemelte, hogy 2008-ban és 2009- ben még nőtt Budapesten a kiadott használatbavételi engedélyek száma, mivel az ingatlankínálat - az építési folyamat jellegéből adódóan - lassan tud csak reagálni a keresletre. Sok külföldi és hazai ingatlanfejlesztő ment csődbe az elmúlt években, így ma sokkal kevesebben is vannak, akik egyáltalán előállíthatnák ezeket a lakásokat. Ezt mutatja, hogy ismét többségbe kerültek a természetes személyek az építtetők körében, a vállalkozások mindössze az átadott lakások 40 százalékát építették, a saját célra épített lakások pedig 56 százalékot tettek ki. A sok ingatlanfejlesztő által szorgalmazott bérlakásépítés sem lendült fel. Igaz, Földi Tibor nem is ebben látja a jövőt, szerinte ugyanis a szociális bérlakásokat sokkal érdemesebb használt lakásokkal megoldani, ez az ingatlanpiacot is felpezsdíthetné, miközben lényegesen olcsóbb lenne az új beruházásoknál. Az állam szerepét inkább a szabályozási környezet javításában tartaná fontosnak. Az uniós gyakorlattal szemben például a közterületi építések (egyebek között a járda) után nem igényelhető vissza az áfa, de sok fejfájást okoznak a beruházóknak az úgynevezett hobbifellebbezők is. Utóbbiakat annak ellenére nem lehet felelősségre vonni, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan, alaptalanul okozott kárt az építőnek - mutatta be az állapotokat a cégvezető. Azt nevezte mégis a legnagyobb gondnak, hogy nincs egy kormányzati szerv, legalább egy államtitkárság, amelyik az építésügyet koordinálná. Ha ugyanis lenne, akkor valószínűleg nem halasztódnának szabályozási tervek, amelyek hiányában egész kerületekben rendelhetnek el változtatási tilalmat. Az államnak a felújításokat is jobban kellene támogatnia - vélekedik Suppan Gergely, ez ugyan a lakásszámot nem növelné, de az építőiparon sokat segítene, és csökkenthetné a jelentős energiafüggőséget is. ■ Suppan Gergely: Nagyjából azon a szinten mozog mostanában a piac, amit a készpénzes ingatlanvásárlók fent tudnak tartani . Földi Tibor: A legnagyobb gond, hogy nincs egy kormányzati szerv, legalább egy államtitkárság, amely koordinálná a lakásügyet A HASZNÁLATBA VETT LAKÁSOK SZÁMA VG-CRAFIKA Forrás: 36 075 liüWHII i'HiHIIIM unHB’gOTIIHE/ i ■MHIBII* IHi ,v m ft •UWI Mt*l\ iiiMwIMHIMHUU Iftmi hh»liUWft»mihlii»ilki«HtalBlfcllMMMIIisMáll*IIMMMIMMIIItiht i . Ti JELENTÉS. Újabb 2,2 milliárd forinttal nőtt a költségvetési szervek tartozása a beszállítók, szolgáltatók felé, így az adósság immár 38,8 milliárdot tesz ki. A teljes adósságállomány még ennél is nagyobb, 39,8 milliárd forint. Az eltérés oka, hogy ez utóbbi adatban benne vannak az állammal szemben fennálló tartozások is, olyan tételek, mint a felügyeleti szerveknek járó díjak vagy be nem fizetett adósságok. Bár a negyvenmilliárd forintos „adóssághegy” csekélynek semmiképpen sem nevezhető, jó hír, hogy a költségvetési szervek tartozása az utóbbi időben már nem emelkedik trendszerűen tovább. Sőt: tavaly év végén a tartozások összértéke 41,1 milliárd forint volt, tehát több, mint az idei első fél év végén. Igaz, 2009 végén még a 30 milliárd forintos szintet is éppenhogy csak súrolta a kifizetetlen számlák összege. Az utóbbi hónapokban időről időre csökken valamelyest az adósság, ez magyarázza, hogy a már említett 2,2 milliárd forintos júniusi emelkedés ellenére a tavaly év végi szint alatt maradhatott a tartozások összértéke. Némileg lehangoló azonban, hogy az adósság jelentős része, közel 13 milliárd forint 60 napon túli. Ez éppen kétszerese az elvi és hivatalos fizetési határidőnek. Nőtt az úgynevezett minősített adósság értéke is - 1,1 milliárd forinttal 11,9 milliárdra -, aránya az össztartozáson belül 30 százalékra emelkedett, és többen váltak úgynevezett minősített adós intézetekké (számuk június végén 28 volt). Az adósság „minősítéséről” a 2009- ben hozott költségvetési szabályok rendelkeznek. A minősített adósság a 60 napon túli késedelemmel rendelkező tartozás azon része, amely meghaladja az eredeti éves kiadási előirányzat 3,5 százalékát vagy 50 millió forintot. Vagyis itt már valóban súlyos mulasztásokról és tételekről van szó. A törvény ilyen esetekben már kincstári biztos kirendelésére kötelezi a felügyeleti szerveket. Ami az adósság fejezetek közötti megoszlását illeti: a költségvetési szervek tartozásának közel a fele (egész pontosan 48 százaléka) a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál jelentkezik. Ennek hátterében elsősorban az orvos-egészségügyi központtal rendelkező egyetemek állnak, az ő tartozásuk június végén 11,7 milliárd forintot tett ki, ez az összadósság közel 30 százaléka, a fejezeti tartozáson belül pedig ez az arány majd 61 százalék. Csak a Pécsi Tudományegyetem tartozása 6,5 milliárd forint, ebből a 60 napon túli rész 2,5 milliárd forint. Egészségügyi tényező fedezhető fel a Honvédelmi Minisztérium 7,2 milliárd forintos adóssága mögött is. Ennek túlnyomó része a Honvéd Kórház (Állami Egészségügyi Központ) tartozását takarja, amely egy hónap alatt 788 millió forinttal emelkedett. Ezen belül a minősített 60 napon túli tartozás is tetemes, 5,3 milliárd forint. Az adatszolgáltatás az előző hónapban sem volt teljes körű, az erről szóló nemzetgazdasági minisztériumi rendelkezések ellenére em. A Magyar Államkincstár (MÁK) által figyelemmel követett 436 intézmény közül 31 nem küldte meg határidő FEJEZETI MEGOSZLÁS ra az adatlapját, 19 pedig hibásan teljesítette az adatszolgáltatást. A felszólítás ellenére a zárás időpontjában 21 intézmény adata nem állt a MÁK rendelkezésére. ■ Kiss Roland Nőtt a költségvetési szervek adóssága Tavaly év végéhez képest nem sikerült leszorítani a tartozásokat A TARTOZÁSOK TÍPUSA Forrás: MÁK (millió forint, 2011. június 30-án) 30 napon belüli 16 259 30-60 nap közötti 7 438 60 napon túli 12 890 Átütemezett 3 255 Összesen 39 842 Forrás: MAK (adósság, milliárd forint, a legnagyobb tételek) Belügyminisztérium 4,9 Bíróságok 0,3 Honvédelmi Minisztérium 7,2 Közigazgatási és Igazságügyi Min. 3,2 Nemzetgazdasági Min. 0,2 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 0,4 Nemzeti Fejlesztési Min. 0,3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium 19,3 Vidékfejlesztési Minisztérium. Összesen 39,8 VILÁGGAZDASÁG 13 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Különleges szállások ínyenceknek Egy éjszaka igluban, rácsok között, óriáscsizmában, a világ legmeghökkentőbb hotelei között ilyenek is szerepelnek. Egy közvetítő honlap pedig hihetetlen magánszállásokat listázott ki, többek között skót kastélyt, kenyai „zsiráfos” szállást, sőt, komplett kibérelhető falvakat. A Világgazdaság Online néhány hazai különlegességet is bemutat. vg.hu/szallas ok■öo RÖVIDEN Felelősségre vonnák a korábbi kormányokat Egyhangúlag megszavazták az államadósságot vizsgáló albizottság jelentését a testület tagjai a tegnapi ülésen. A testület az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságához fordul majd, hogy a 2002-2010 közötti jelentős államadósságnövekedés miatt a politikai felelősség mellett az akkori kormányok jogi felelősségre vonási lehetőségét is megvizsgálja. Szijjártó Péter (Fidesz), az albizottság alelnöke a parlamenti testület ülésén kijelentette: bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok eladósították az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai döntéseikkel. MTI-Eco Az egyszerűsített foglalkoztatás módosul Augusztus 1-jétől módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, tavaly született törvény, amelynek célja, hogy az új szabályokat könnyebben tudják a munkáltatók alkalmazni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján. A változás nyomán mától módosul az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatható munkavállalók létszáma, valamint pontos meghatározást nyert a mezőgazdasági idénymunka, valamint az idénymunka fogalma. További részletek az apeh.hu-n. VG Fogyasztóvédelmi térkép kellene A fogyasztóvédelem területén is országos kockázati térképre van szükség a hatékonyabb preventív munka végzéséhez - mondta Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója. Egy ilyen térkép kialakításával megszüntetnék a korábbi évek gyakorlatát, hogy a hatóság csak a kialakult problémára tudott reagálni, ehelyett lehetőség lenne erőteljesebben preventív jelleggel fellépni - tette hozzá a főigazgató. MTI-Eco Bírálja a koncepciót a Liga A Liga Szakszervezetek élesen elutasítják az új munka törvénykönyve koncepcióját, s ezt honlapján közzé is tette. E szerint a koncepció a munkavállalói jogok durva megcsonkítására koncentrál, szinte kizárólag a munkaadók legtöbbször igazolhatatlan - érdekeit tartja szem előtt. A miniszterelnök által hirdetett munkaerő-piaci rugalmasítási szándékon messze túlhaladva ugyanis kifejezetten a munkavállalók kiszolgáltatottságának növelése az anyag szerzőinek szándéka, i VG