Világgazdaság, 2011. szeptember (43. évfolyam, 170/10685-191/10706. szám)
2011-09-01 / 170. (10685.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG termékdíjas készítmények 5 Ft/liter (ha 25 százaléknál alacsonyabb a gyümölcstartalom, a cukor pedig meghaladja a 8 g/100 ml mennyiséget) 250 Ft/ liter (ha a koffeintartalom meghaladja a 10 mg/100 ml mennyiséget) Előre csomagolt cukrozott készítmények 100 Ft/kg (ha a cukortartalom meghaladja a 25 g/100 g csokoládéknál a 40 g/100 g mennyiséget) Sós snackek 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja az 1 g/100 g mennyiséget, kivéve a kenyér és pékáru) Ételízesítők 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja az 5 g/100 g értéket, kivéve a mustár, ketchup és olyan nem szárított ételízesítő, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 g/100 g mennyiséget) Termék Adó Üdítőitalok Energiaitalok ELMARADÓ FEJLESZTÉS ÉS ÁREMELÉSEK Az már most biztos, hogy az új adónem következtében több beruházástól is elesett hazánk az érintett ágazatokban. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júniusban úgy döntöttek, hogy sem a tervezett popcorn gyártósort, sem a mogyorós termékek gyártócsarnokát nem Magyarországra telepítik” - mondta el a Világgazdaságnak Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátora. Ezzel milliárdos nagyságrendű fejlesztés marad el. „Nem gondoljuk, hogy az adó a megfelelő válasz a népegészségügyi helyzet javítására” - nyilatkozta lapunknak Molnár Kálmán. Az Unilever jogi és kommunikációs igazgatója hozzátette: cégük folyamatosan csökkenti termékei sótartalmát, Delikát ételízesítőiknél azonban tehetetlenek, hiszen ez a termék nem más, mint egy fűszerekkel ízesített sópótló áru, ahol a só csökkentése értelmetlen volna. És itt merül fel az az ellentmondás, hogy a sópótló termék adóköteles, míg a só maga nem - vetette fel Molnár. Az igazgató hozzátette: „A kormányzati szándéknak megfelelően érintett termékeink árát szeptember 1 -jével megemeljük az adó összegével.” Megkerestük Magyarország piacvezető energiaital-gyártóját, a Hell Energy Magyarország Kft.-t is, ahol azt a választ kaptuk, hogy „drasztikus” lépésre szánták el magukat a chipsadó következtében, a vállalat életében bekövetkező változásokról azonban csak a mai rendkívüli sajtótájékoztatójukon árulnak el részleteket. Az alkoholmentes italok és üdítők piacán a népegészségügyi termékadó drágulást és átrendeződést hozhat. „Mivel a jogszabály minden gyártó és forgalmazó számára kötelezően előírja az adó megfizetését, ennek megfelelően az adó mértékével minden érintett termékkategória ára emelkedni fog” - mondta a Világgazdaság megkeresésére Pogány Éda, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója. Az áremelkedés ellenére az üdítőitaloknál nem számítanak jelentős forgalom-visszaesésre, az igazgató inkább a kategóriák közötti kismértékű átrendeződést valószínűsíti, aminek a light - azaz cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú - termékek, valamint az ásványvizek és gyümölcslevek lehetnek a nyertesei. HIRDETÉS Egyágyas felár: 50% Áraink tartalmazzák az áfát, de nem tartalmazzák a 18. évet betöltött vendégeink által helyben fizetendő áfát, amelynek mértéke 340 Ft/fő/éj, NYÁR VAN, BABÁM! 2011.06.28-2011.08.21. SZERETI ÖN ÖSSZEÁLLÍTANI NYARALÁSA PROGRAMJAIT? 1 éjszaka 16 900 Ft/fő | 2 éjszaka 31 900 Ft/fő 3 éjszaka 45 900 Ft/fő ~| 4 éjszaka 58 900 Ft/fő 5 éjszaka 69 900 Ft/fő | 6 éjszaka 79 900 Ft/fő 7 éjszaka 89 900 Ft/fő | Hétvége: 34 900 Ft/fő/2 éj * elhelyezés erkélyes, légkondicionált 2 ágyas delux szobában * gazdag büféreggeli * félpanziós vacsora * wellnesscentrum-használat: úszómedence, gyermekmedence, pezsgőfürdők, finn szaunák, gőzfürdő, sóbarlang, kardiogépekkel felszerelt fitneszterem HOZZA MAGÁVAL A HIRDETÉST ÉS VENDÉGÜNK EGY 25 PERCES AROMAOLAJOS TESTMASSZÁZSRA! Részletek a wrwhw.hotelfagus.org oldalon a csomagajánlatoknál. Foglalás: reservation@hotelfagus.hu | Tel.: 99 515 000 9400 Sopron, Ojtózi fasor 3. Tel.: +36 99 515 000 | E-mail: reservation@hotelfagus.hu j www.hotelfagus.org BELFÖLD 2011. szeptember 1., csütörtök Leépítéseket hozhat a chipsadó Ágazati szereplők szerint a kisebb cégeket érinti a leghátrányosabban a ma hatályba lépő egészségügyi termékdíj Az utolsó pillanatig kérdőjelek kísérték a ma hatályba lépő népegészségügyi termékdíj részleteit, ami kiderült, az sem ígér sok jót. A nagyobb gyártók elhalasztják fejlesztéseiket, a kisebbek elbocsátanak, és akár a rolót is lehúzhatják. Braunmüller Lajos - Németh Márk Végrehajtási rendelet híján tegnap reggel kapták meg az élelmiszergyártók a kormányzati választ a részletekről, amelyeket a törvény szövegében szereplő ellentmondások miatt fogalmaztak meg - értesült a Világgazdaság. A mától élő, úgynevezett chipsadót a cukros és sós termékekre, valamint magas koffeintartalmú italokra vetik ki. A terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a gyakorlatban a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. A júliusban elfogadott törvény számos technikai, adminisztratív kérdést homályban hagyott, így az élelmiszergyártók egészen a legutolsó pillanatig nem tudtak biztos választ adni a felmerülő ellentmondásokra. „Ötoldalnyi kérdést küldtünk el a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyre az utolsó pillanatban érkezett meg a válasz, ezt szerdán kora reggel tudtam körbeküldeni a partnereinknek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Zsuzsa. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: a törvény nem rendelkezik végrehajtási rendeletről, így számos kérdés homályban maradt. Az egyik ilyen, hogy például az augusztus 31-ig kiszállított, de szeptember elseje után értékesített termékek után kell-e adót fizetni. A most megérkezett válaszból az derül ki, hogy nem - tette hozzá a főtitkár. A jelek szerint erre készültek a kereskedők is, így az elmúlt hetekben a szokásosnál jóval nagyobb tételeket rendeltek a termékdíjjal sújtandó élelmiszerekből, vagyis még a szeptember elsejei határidő előtt feltöltötték készleteiket. „Az igazán nagy kérdés az: hogyan reagálnak majd a fogyasztók az áremelkedésre?” - tette fel a kérdést Folláth Zsuzsa. A főttt- BEVÁSÁRLÁS. A vásárlók egyes termékek esetében áremelkedésre számíthatnak az egészségügyi termékdíj miatt - kérdés, ki emel VINNÉK A PÉNZT Továbbra is igényt tart a népegészségügyi termékdíjra az egészségügyért felelős államtitkárság - közölték lapunkkal. Az abból származó 20 milliárd forint éves bevételt a lakosság rossz egészségi állapotának javítására és az alacsony bérek miatt kritikusan megcsappant orvoskar jövedelmének rendezésére, az orvoselvándorlás megállítására fordítaná Szócska Miklós. Nem tudni, mennyire lesz visszatartó ereje az áremelésnek a sós és cukros élelmiszerek nassolásában. Az viszont tény, hogy a magyar gyerekek négyszer (3 gramm helyett akár 13-at), a felnőttek háromszor (5 gramm helyett 14-18-at) több sót fogyasztanak az ajánlottnál. ■ N. T. E. kár szerint az élelmiszeriparban létszámleépítést fog okozni az adó bevezetése, és a cégek tervezett fejlesztéseiket is elhalaszthatják. Folláth hozzátette: „Az intézkedés nem elsősorban az exportra is termelő cégeket érinti majd igazán kedvezőtlenül, hanem a kisebb vállalkozásokat, akik döntően a hazai piacra dolgoznak. Esetükben akár számottevő létszámleépítésre is sor kerülhet, különösen az édesipar területén.” A törvény körül még az élelmiszergyártók kérdéseire adott válaszok után is bőven vannak ellentmondások. „Különösen érthetetlen az, hogy a törvény kizárólag az előre csomagolt termékeket sújtja az adóval” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bélas Krisztina. A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára rámutatott: „Mindebből az következik, hogy a jellemzően olcsóbb és gyengébb minőségű ömlesztett szaloncukor nem esik a jogszabály hatálya alá, míg a jó minőségű és prémium csomagolt szaloncukrok adókötelesek lesznek. Ezáltal az árérzékeny fogyasztókat a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek felé tereli a törvény. Ennél a pontnál sem világos a népegészségügyi cél.” Nem a tulajdonlás, a lét a kérdés A mostani 165 kórház helyett 100 is elég, szükséges az erőforrás-koncentráció INTEGRÁCIÓ. Akkora a baj az egészségügyben, hogy ha nem fognak hozzá egy ésszerű program megvalósításához, végveszélybe kerül az intézményrendszer működése - jelentette ki az Önkormányzati Egészségügyi Napok tegnapi konferenciáján Szócska Miklós. Az ágazatért felelős államtitkár szerint a kormány döntött már arról, hogy a fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz, ám a városiakról nincs döntés. Arról is döntött, hogy az ágazati stratégiák mentén alakulnak át a nemzetgazdasági ágak, az egészségügy a Semmelweis-terv szerint. Nem a tulajdonlás a legégetőbb gond, hanem a gyógyítás fenntartása, ezért már folynak a tárgyalások arról, hogyan kell koncentrálni az erőforrásokat, köztük a humánerőforrásokat, integrálni az intézményeket. Sor kerül a funkcióváltásra a kórházi szektorban, egy húszas listán egyelőre 17 kórház sorsát vizsgálják, közülük öt vezetőivel tárgyalt az államtitkárság; négyben már vállalták, hogy nappali kórházi, egynapos ellátást, korszerű szociális ellátást végeznek majd. A konferencián részt vevő Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a jelenlegi 165 kórház helyett 100-110 képes magas színvonalon ellátni akkor a betegeket, ha szükségletalapú intézményrendszert építenek ki, s azt finanszírozza majd a biztosító. A kórházszövetség elnöke is támogatja a funkcióváltást, mert ebből a forrásból a mostani struktúra nem tartható fenn, év végére elérheti a kórházi adósságállomány a 60 milliárd forintot - mondta Rácz Jenő. Az államtitkár egyelőre nem ismertette a legutóbbi adósságfelmérés összegzését, de mint mondta: az önkormányzati szektor 1247 milliárd forintos eladósodásából tavaly mindössze 18,5 milliárddal volt adós az egészségügy, így nem az a kérdés, hogy állami tulajdonba kerüljenek-e a kórházak, hanem az önkormányzati rendszert kell rendbe tenni. ■ N. T. E. SZÓCSKA MIKLÓS