Világgazdaság, 2011. szeptember (43. évfolyam, 170/10685-191/10706. szám)

2011-09-01 / 170. (10685.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG ­ termékdíjas készítmények 5 Ft/liter (ha 25 százaléknál alacsonyabb a gyümölcstartalom, a cukor pedig meghaladja a 8 g/100 ml mennyiséget) 250 Ft/ liter (ha a koffeintartalom meghaladja a 10 mg/100 ml mennyiséget) Előre csomagolt cukrozott készítmények 100 Ft/kg (ha a cukortartalom meghaladja a 25 g/100 g csokoládéknál a 40 g/100 g mennyiséget) Sós snackek 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja az 1 g/100 g mennyiséget, kivéve a kenyér és pékáru) Ételízesítők 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja az 5 g/100 g értéket, kivéve a mustár, ketchup és olyan nem szárított ételízesítő, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 g/100 g mennyiséget) Termék Adó Üdítőitalok Energiaitalok ELMARADÓ FEJLESZTÉS ÉS ÁREMELÉSEK Az már most biztos, hogy az új adónem következtében több beruházástól is elesett hazánk az érintett ágazatok­ban. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júniusban úgy döntöttek, hogy sem a tervezett pop­corn gyártósort, sem a mo­gyorós termékek gyártócsar­nokát nem Magyarországra telepítik” - mondta el a Világ­­gazdaságnak Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátora. Ezzel milliárdos nagyságren­dű fejlesztés marad el. „Nem gondoljuk, hogy az adó a megfelelő válasz a nép­egészségügyi helyzet javítá­sára” - nyilatkozta lapunknak Molnár Kálmán. Az Unilever jogi és kommunikációs igaz­gatója hozzátette: cégük fo­lyamatosan csökkenti termé­kei sótartalmát, Delikát étel­ízesítőiknél azonban tehetet­lenek, hiszen ez a termék nem más, mint egy fűszerek­kel ízesített sópótló áru, ahol a só csökkentése értelmetlen volna. És itt merül fel az az ellentmondás, hogy a sópótló termék adóköteles, míg a só maga nem - vetette fel Mol­nár. Az igazgató hozzátette: „A kormányzati szándéknak megfelelően érintett terméke­ink árát szeptember 1 -jével megemeljük az adó összegé­vel.” Megkerestük Magyaror­szág piacvezető energia­­ital-gyártóját, a Hell Energy Magyarország Kft.-t is, ahol azt a választ kaptuk, hogy „drasztikus” lépésre szán­ták el magukat a chipsadó következtében, a vállalat életében bekövetkező vál­tozásokról azonban csak a mai rendkívüli sajtótájékoz­tatójukon árulnak el részle­teket. Az alkoholmentes ita­lok és üdítők piacán a népegészségügyi termék­adó drágulást és átrende­ződést hozhat. „Mivel a jog­szabály minden gyártó és forgalmazó számára kötele­zően előírja az adó megfi­zetését, ennek megfelelő­en az adó mértékével min­den érintett termékkategó­ria ára emelkedni fog” - mondta a Világgazdaság megkeresésére Pogány Éda, a Coca-Cola Ma­gyarország kommunikációs igazgatója. Az áremelkedés ellenére az üdítőitaloknál nem számítanak jelentős forgalom-visszaesésre, az igazgató inkább a kategóri­ák közötti kismértékű át­rendeződést valószínűsíti, aminek a light - azaz cu­kormentes vagy csökken­tett cukortartalmú - termé­kek, valamint az ásványvi­zek és gyümölcslevek le­hetnek a nyertesei. HIRDETÉS Egyágyas felár: 50% Áraink tartalmazzák az áfát, de nem tartalmazzák a 18. évet betöltött vendégeink által helyben fizetendő áfát, amelynek mértéke 340 Ft/fő/éj, NYÁR VAN, BABÁM! 2011.06.28-2011.08.21. SZERETI ÖN ÖSSZEÁLLÍTANI NYARALÁSA PROGRAMJAIT? 1 éjszaka 16 900 Ft/fő | 2 éjszaka 31 900 Ft/fő 3 éjszaka 45 900 Ft/fő ~| 4 éjszaka 58 900 Ft/fő 5 éjszaka 69 900 Ft/fő | 6 éjszaka 79 900 Ft/fő 7 éjszaka 89 900 Ft/fő | Hétvége: 34 900 Ft/fő/2 éj * elhelyezés erkélyes, légkondicionált 2 ágyas delux szobában * gazdag büféreggeli * félpanziós vacsora * wellnesscentrum-használat: úszómedence, gyermekmedence, pezsgőfürdők, finn szaunák, gőzfürdő, sóbarlang, kardiogépekkel felszerelt fitneszterem HOZZA MAGÁVAL A HIRDETÉST ÉS VENDÉGÜNK EGY 25 PERCES AROMAOLAJOS TESTMASSZÁZSRA! Részletek a wrwh­w.hotelfagus.org oldalon a csomagajánlatoknál. Foglalás: reservation@hotelfagus.hu | Tel.: 99 515 000 9400 Sopron, Ojtózi fasor 3. Tel.: +36 99 515 000 | E-mail: reservation@hotelfagus.hu j www.hotelfagus.org BELFÖLD 2011. szeptember 1., csütörtök Leépítéseket hozhat a chipsadó Ágazati szereplők szerint a kisebb cégeket érinti a leghátrányosabban a ma hatályba lépő egészségügyi termékdíj Az utolsó pillanatig kérdőjelek kísérték a ma hatályba lépő népegészségügyi termékdíj részleteit, ami kiderült, az sem ígér sok jót. A nagyobb gyártók elhalasztják fejlesztéseiket, a kisebbek elbocsátanak, és akár a rolót is lehúzhatják. Braunmüller Lajos - Németh Márk Végrehajtási rendelet híján teg­nap reggel kapták meg az élel­miszergyártók a kormányzati választ a részletekről, amelyeket a törvény szövegében szereplő ellentmondások miatt fogalmaz­tak meg - értesült a Világgazda­ság. A mától élő, úgynevezett chipsadót a cukros és sós termé­kekre, valamint magas koffein­­tartalmú italokra vetik ki. A ter­méket belföldön első alkalom­mal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a gyakor­latban a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesí­tőnek kell megfizetnie. A júliusban elfogadott törvény számos technikai, adminisztratív kérdést homályban hagyott, így az élelmiszergyártók egészen a legutolsó pillanatig nem tudtak biztos választ adni a felmerülő el­lentmondásokra. „Ötoldalnyi kér­dést küldtünk el a Nemzetgazda­sági Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal­hoz, amelyre az utolsó pillanat­ban érkezett meg a válasz, ezt szerdán kora reggel tudtam kör­­beküldeni a partnereinknek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Zsuzsa. Az Élelmiszer-fel­dolgozók Országos Szövetségé­nek főtitkára lapunknak elmond­ta: a törvény nem rendelkezik végrehajtási rendeletről, így szá­mos kérdés homályban maradt. Az egyik ilyen, hogy például az augusztus 31-ig kiszállított, de szeptember elseje után értékesí­tett termékek után kell-e adót fi­zetni. A most megérkezett válasz­ból az derül ki, hogy nem - tette hozzá a főtitkár. A jelek szerint erre készültek a kereskedők is, így az elmúlt hetekben a szokásosnál jóval na­gyobb tételeket rendeltek a ter­mékdíjjal sújtandó élelmisze­rekből, vagyis még a szeptem­ber elsejei határidő előtt feltöl­­tötték készleteiket. „Az igazán nagy kérdés az: ho­gyan reagálnak majd a fogyasz­tók az áremelkedésre?” - tette fel a kérdést Folláth Zsuzsa. A főttt- BEVÁSÁRLÁS. A vásárlók egyes termékek esetében áremelkedésre számíthatnak az egészségügyi termékdíj miatt - kérdés, ki emel VINNÉK A PÉNZT Továbbra is igényt tart a népegészségügyi termékdíjra az egészség­ügyért felelős államtitkár­ság - közölték lapunkkal. Az abból származó 20 milliárd forint éves bevé­telt a lakosság rossz egészségi állapotának ja­vítására és az alacsony bérek miatt kritikusan megcsappant orvoskar jö­vedelmének rendezésére, az orvoselvándorlás meg­állítására fordítaná Szócs­ka Miklós. Nem tudni, mennyire lesz visszatartó ereje az áreme­lésnek a sós és cukros élelmiszerek nassolásában. Az viszont tény, hogy a ma­gyar gyerekek négyszer (3 gramm helyett akár 13-at), a felnőttek háromszor (5 gramm helyett 14-18-at) több sót fogyasztanak az ajánlottnál. ■ N. T. E. kár szerint az élelmiszeriparban létszámleépítést fog okozni az adó bevezetése, és a cégek terve­zett fejlesztéseiket is elhalaszt­hatják. Folláth hozzátette: „Az in­tézkedés nem elsősorban az ex­portra is termelő cégeket érinti majd igazán kedvezőtlenül, ha­nem a kisebb vállalkozásokat, akik döntően a hazai piacra dol­goznak. Esetükben akár számot­tevő létszámleépítésre is sor ke­rülhet, különösen az édesipar területén.” A törvény körül még az élel­miszergyártók kérdéseire adott válaszok után is bőven vannak ellentmondások. „Kü­lönösen érthetetlen az, hogy a törvény kizárólag az előre cso­magolt termékeket sújtja az adóval” - nyilatkozta a Világ­­gazdaságnak Bélas Krisztina. A Magyar Édességgyártók Szö­vetségének főtitkára rámuta­tott: „Mindebből az következik, hogy a jellemzően olcsóbb és gyengébb minőségű ömlesztett szaloncukor nem esik a jogsza­bály hatálya alá, míg a jó minő­ségű és prémium csomagolt szaloncukrok adókötelesek lesznek. Ezáltal az árérzékeny fogyasztókat a gyengébb minő­ségű, olcsóbb termékek felé te­reli a törvény. Ennél a pontnál sem világos a népegészség­ügyi cél.” Nem a tulajdonlás, a lét a kérdés A mostani 165 kórház helyett 100 is elég, szükséges az erőforrás-koncentráció INTEGRÁCIÓ. Akkora a baj az egészségügyben, hogy ha nem fognak hozzá egy ésszerű prog­ram megvalósításához, végve­szélybe kerül az intézményrend­szer működése - jelentette ki az Önkormányzati Egészségügyi Napok tegnapi konferenciáján Szócska Miklós. Az ágazatért fe­lelős államtitkár szerint a kor­mány döntött már arról, hogy a fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz, ám a városiakról nincs döntés. Arról is döntött, hogy az ágazati stratégiák mentén ala­kulnak át a nemzetgazdasági ágak, az egészségügy a Semmel­­weis-terv szerint. Nem a tulajdonlás a legége­tőbb gond, hanem a gyógyítás fenntartása, ezért már folynak a tárgyalások arról, hogyan kell koncentrálni az erőforrásokat, köztük a humánerőforrásokat, integrálni az intézményeket. Sor kerül a funkcióváltásra a kórházi szektorban, egy húszas listán egyelőre 17 kórház sorsát vizs­gálják, közülük öt vezetőivel tár­gyalt az államtitkárság; négyben már vállalták, hogy nappali kór­házi, egynapos ellátást, korszerű szociális ellátást végeznek majd. A konferencián részt vevő Sinkó Eszter egészségügyi köz­gazdász szerint a jelenlegi 165 kórház helyett 100-110 képes magas színvonalon ellátni akkor a betegeket, ha szükségletalapú intézményrendszert építenek ki, s azt finanszírozza majd a biztosító. A kórházszövetség el­nöke is támogatja a funkcióvál­tást, mert ebből a forrásból a mostani struktúra nem tartható fenn, év végére elérheti a kórhá­zi adósságállomány a 60 milli­árd forintot - mondta Rácz Jenő. Az államtitkár egyelőre nem ismertette a legutóbbi adósság­felmérés összegzését, de mint mondta: az önkormányzati szek­tor 1247 milliárd forintos eladó­sodásából tavaly mindössze 18,5 milliárddal volt adós az egész­ségügy, így nem az a kérdés, hogy állami tulajdonba kerülje­­nek-e a kórházak, hanem az ön­­kormányzati rendszert kell rendbe tenni. ■ N. T. E. SZÓCSKA MIKLÓS

Next