Világgazdaság, 2011. december (43. évfolyam, 233/10748-253/10768. szám)

2011-12-16 / 244. (10759.) szám

2011. DECEMBER 16., PÉNTEKI TÉRKÉP - BÉKÉS MEGYE - BÉKÉSCSABA A SZÉCHENYI TERV A Kner Packaging Kft. technológia fejlesztési programja a gyógyszeripari beszállítói pozíció megerősítése és továbbfejlesztése érdekében. GOP-2.1.1­09/C-2009-0036 MAGYARORSZÁG MEGÚJUL­T A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. I ^ i*k­­i­s Békéscsaba Északi L3 Lil—L~ Leytemkal Park Telkek eladók ipari, kereskedelmi, logisztikai hasznosításra a 44-es főút mentén Békéscsabán, 0,3­4ha méretben 50%-os beépíthetőséggel, teljes infrastruktúrával. Bérbeadó 3000 m2-es új üzemcsarnok, ipari (akár élelmiszeripari), kereskedelmi, raktározási célra a 44-es főút mentén, Békéscsabán. További tájékoztatás: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Tel/Fax.: 66/442-720 e-mail: bic@bvc.hu, web: www.belp.hu Békéscsaba Polgármesteri Hivatala Stratégiai Fejlesztési Osztály Tel.: 66/523-869 PROMÓCIÓ Martek Kner Packaging Kft. Egy tradicionális szolgáltatási márkanév újjászületése A békéscsabai Kner nyomda másfél mil­liárd forint fejlesztést hajtott végre az elmúlt öt évben. A társaságnál a speciá­lis technológiai beruházások befejeződ­tek. Az osztrák tulajdonú nyomdaipari vállalkozás a jövőben a megrendelőkkel szorosabb kapcsolatra törekszik, ennek érdekében egy közös online logisztikai lánc keretében a nyomda alkalmassá vált több száz csomagolóanyag legválto­zatosabb határidejű szállítására, közvet­lenül a megrendelő gépsoraihoz.­ ­ Sikerek és kudarcok kísérték a békéscsa­bai Kner nyomda életét a rendszerváltás óta. A megszűnés határáig eljutó céget 2005-ben egy osztrák társaság, a családi tulajdonú Marzek Etiketten vásárolta ki. A főleg cím­kenyomtatásban erős Marzek jelentős ösz­­szegeket költött a nyomda fejlesztésére és korszerűsítésére, így doboz- és címkegyár­tásban a Kner ismét bekerült a hazai és a nemzetközi piac versenyképes szereplőinek körébe. Hogyan lehet egy összeomlás szélé­re került gazdasági társaságot „újjáéleszte­ni”, milyen feltételek és programok mentén. Erről kérdeztük Kása István nyomdaigazga­tót, aki hat éve a cég első számú vezetője.­­ A válság idején a békéscsabai menedzs­ment és a nyomdaipari szakemberek min­dent megtettek a túlélés érdekében. A ko­rábbi tulajdonos, a Mondi Packaging 2005- re valósággal kivéreztette a céget, kritikus pénzügyi helyzetbe került. Nekünk akkor egyetlen célunk volt, megmenteni a Knert, új tulajdonost találni, olyan szakmai befek­tetőt, aki lát fantáziát a nyomdában, és felis­meri a békéscsabai nyomdaipari tudásban rejlő előnyöket. A nyomda technológiai hát­ránya a szűkülő fejlesztési források miatt egyre nagyobb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy néhány éven belül tönkremegy. A szeren­csének is köszönhető, hogy 2005 októberé­ben szakmai befektető vásárolta meg a Knert, az osztrák Martek Etiketten GmbH. A társaság tulajdonosai már az átvételt kö­vetően kötelezettséget vállaltak egy hosszú távú szakmai fejlesztési programra. A Marzek Ausztria legnagyobb címkegyártója, 1879-ben alapították és ma is családi tulaj­donban van. A cégcsoport éves értékesítésé­nek az 50%-át exportálja, termékei főként a közép-európai piacokon ismertek, leányvál­lalatai Magyarországon és Ukrajnában mű­ködnek. A magyarországi vállalkozás a Marzek-csoporton belül az éves nyomdaipari technológiai központ szerepét kapta meg. - Milyen fejlesztéseket valósított meg a Marzek-csoport Békéscsabán? - Az első és azonnali lépés a nyomda álta­lános technológiai szintjének a javítása és a kartondobozgyártás újraindítása volt. A Knerben ugyanis 2000-03 között tiltott tevé­kenység volt a dobozgyártás, holott a know­how Békéscsabáé volt. Nyomdászok nemze­dékei gyártották itt dobozok tízmillióit egé­szen 2000-ig, a COFINEC tulajdonosváltásig. Az új tulajdonos Kecskemétre vitte a doboz­gyártási technológiát azzal a feltétellel, hogy öt évig a Kner nem állíthat elő dobozt, csak íves címkegyártással foglakozhat, ez már ön­magában is korlátozott fejlődési lehetőséget jelentett a társaság részére. A Martek cso­port Békéscsabán 2005-09 között 1,5 milli­árd forint összegű fejlesztést hajtott végre sa­ját és brüsszeli forrás segítségével. A társa­ság 2007-ben a GOP-2.1.1/C2007 számú pénzalapjából 176 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatást is elnyert. A beru­házási programok keretében megtörtént a nyomdai vezérkapacitások cseréje, új, spe­ciális berendezésekkel bővült a dobozgyár­tás. Kiépült az integrált vállalatirányítási rendszer, egységesebb és gyorsabb lett a bel­ső kommunikáció. Jelentősen mértékben nőtt a termelés hatékonysága a nemzetközi ipari gyártási sztenderdek implementálásá­nak köszönhetően. A piacok ismételten bi­zalmat szavaztak a vállalatnak, bővült a­ megrendelések köre és mennyisége, így fo­lyamatosan nőhetett a Knerben dolgozó munkatársak száma. - Minden ipari vállalkozás fontos feladata az utánpótlás biztosítása. Országosan is­mert a békéscsabai nyomdászképzés. A Martek csoport folytatja-e a hagyományo­kat a nyomdászképzésben? - Az oktatás és képzés kiemelt terület. A Kner két nyomdamérnököt is delegál a nyomdaipari szakközépiskola tanári karába, hogy a leendő nyomdászok a legújabb isme­retekkel felvértezve kerüljenek ki a munka­erőpiacra. Figyel a cég arra is, hogy a tehet­séges fiatalok képezzék az utánpótlás alap­ját. Több mint tíz, frissen végzett nyomdász dolgozik jelenleg a Knerben. - A válság mennyiben érintette a Kner életét? - Szerencsére 2008-ban lezárult a fejlesz­tések első üteme, viszont az új helyzet miatt ismét határozni kellett hozni a jövőről. A cégvezetés az előremenekülést választotta. Újabb, egymilliárd forint értékű fejlesztés indult el, a nyomdai technológia speciali­­zációja érdekében. A Martek Kner Pa­ckaging Kft. az új projekteket az éppen ki­bontakozó gyógyszeripari fejlesztések által nyíló piaci lehetőségekre és az egészségipar bővülő csomagolóanyag-igényeire építette. A beruházások, az iparági specifikációk figyelembe veszik a megrendelők modern igényeit. Többek között a nyomatminőség fo­lyamatos és dokumentálható ellenőrzését, a Braille-írás hatékony és pontos fel­vitelét a dobozokra, a betegtájékoztatók egy­re bonyolultabb hajtásainak megoldását. A társaság ezzel a programmal is sikere­sen pályázott brüsszeli forrásra. A GOP- 2.1.109/C20090036 keretéből 301 627 818 forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt megvalósítása 2011 nyarán fejeződött be. A versenyelőnyök erősítése mellett tovább bővült a cég alkalmazotti köre, a kezdeti 125 után 2011-ben már 205 volt a foglalkoztatottak száma. A társaság öt év alatt kétszeresére növelte az árbevételét, amely az idén várhatóan eléri az 5 milliárd forintot. A nyomda megrendelői között a gyógyszeripar a meghatározó. Részesedése az éves árbevételből közel 40 százalék. Je­lentős arányt képviselnek a vegy-, az élelmiszer- és az édesipari társaságok. Az árbevételből az export közel 25 százalékot képvisel, a nyomda termékei főleg az oszt­rák piacokra kerülnek, ahol a piac további bővülésére lehet számítani. A beruházás keretében a legmodernebb Heidelberg Speedmaster CX-102-GLYYL nyomdagép állt munkába. Jobbról: dr. Johannes Michael Wareka cégtulajdonos, Kása István Zoltán ügyvezető és Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere Megnevezés 2005 2009 2010 Értékesítés nettó árbevétele 2 594 000 E Ft 4 063 000 E Ft 4 600 000 E Ft Üzemi eredmény 116 000 E Ft 233 000 E Ft 358 000 E Ft Átlagos statisztikai létszám 121 fő 177 fő 185 fő Szakmai életút Kása István Zoltán pénzügy szakos közgazdász, okleveles könyv­­vizsgáló. Pályfutását a Martek Kner Packaging Kft. jogelődjénél, a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomdánál kezdte el 1997ben kontrollerként. A 37 éves szakember vállalati fúziók során szere- V­­e­pet vállalt a nemzetközi vállalatgazdasági sztenderdek meghono­­­­sításában, közreműködött a vállalati fúziók, majd szétválások B­T­ gazdasági koordinációjában. Ezt követően az újonnan létrejött ffjT COn.XECkner t­ímkegyártó kft. kontrollingvezetője lett, fő felada­ta a cég stabilizálása mit. .A gyulai Dürer nyomda kereskedelmi fs igazgatói pozícióját töltötte be 2002-04 között. Majd ügyvezető lett a Mondi Packaging bécsi központjában, ahol a gyengélkedő Kner nyomda válságkezelé­si feladatait látta el. 2005-től napjainkig a Martek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgató­ja. Németül és angolul tárgyal. Fő hitvallása olyan arányos adóteljesítménnyel rendelkező vállalatot építeni, amely gazdaságilag stabil, termékei hosszú távon piacképesek. A sikeres vállalatszervezésnek is köszönhető, hogy a Kner az elmúlt években bekerült Dél-Alföld régió 50 legnagyobb adófizetőinek sorába, valamint Magyarország 200 legdinamikusabban fejlő­dő vállalatainak körébe a Figyelő Top 200-as listája alapján.­ ­ Bővülő turisztikai kínálat turizmus A SZÉP kártya és a gyógyítás hozhat többletbevételt Mérséklődött Békés megye idegenforgalma az év első hat hónapjában. A megyé­be látogatók döntő hánya­dát reprezentáló hazai tu­risták ma már több alka­lommal utaznak, és egy­­egy hosszú hétvégére vá­lasztják Magyarországot. Rákóczi Gabriella Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a szállóvendé­gek száma 10, a vendégéjszaká­ké 14,2 százalékkal volt keve­sebb Békés megyében. A megyei Tourinform iroda vezetője, Gló­­zik Klára szerint átrendeződés indult el a megye turizmusában. Az idelátogatók döntő hányadát reprezentáló hazai turisták több alkalommal utaznak, de rö­­videbb időre. A válság ellenére Békés me­gyének esélye van arra, hogy nö­velje turisztikai teljesítményét, hi­szen óriási potenciállal rendelke­zik a gyógy- és a vízi turizmus­ban, és a falusi idegenforgalom iránt is mind nagyobb az érdek­lődés. Sokat lendíthet a helyze­ten a SZÉP kártya rendszer beve­zetése, hiszen a szálláshelyek for­galmának visszaesésben nagy szerepet játszott, hogy kevesebb üdülési csekket használtak fel. Erősíti a megye jövőbeni pozíció­ját az is, hogy az elmúlt másfél évben számos új beruházással és programmal bővült az idegenfor­galmi kínálat. Gyulán két új négycsillagos szálloda nyílt, Szar­vason a Liget Hotel területén apartmanházak épültek, és új ka­landpark is várja itt a látogatókat. A város kiemelt beruházásának köszönhetően a Körös-holtágon új vízi színház üzemel. Biztató jel, hogy az elmúlt más­fél évben nőtt a szomszéd orszá­gokból érkező látogatók száma. Dél-Alföld régión belül Békés me­gyébe is több turista érkezett Ro­mániából, Szerbiából és Szlová­kiából. A szomszédos országok részéről továbbra is növekvő ér­deklődésre számíthat Dél-Alföld, ezen belül Békés megye, ezt igye­keznek tovább erősíteni a marke­tingtevékenység fokozásával. A gyógyfürdők bővülő gyógy- és wellness-szolgáltatásai - Gyula és Orosháza-Gyopáros - még éve­kig versenyelőnyt jelentenek. Az egészségügyi szolgáltatások­ban is jócskán van versenyelőnye Békésnek. Már most is nagyon sok, a határ túloldalán élő veszi igénybe a gyulai kórház szolgálta­tásait. Az egészségügy újjászerve­zése a gyógyturizmusban is hoz­hat érdemi többletbevételt. A me­gyében az egységes idegenforgal­mi kínálat megjelenítése érdeké­ben több helyen elindult a turisz­tikai desztinációmenedzsment­­ TDM - szervezése, az adott város vagy térség valamennyi turiszti­kai szereplőjének egy szervezet­be tömörítése. A gyulai TDM-szer­­vezet kilencvenmillió forintot nyert egységes kínálat összeállítá­sára és értékesítésére. Glózik Klára a Tourinform Szö­vetség és az IHSZ Megyék Ide­genforgalmi Szövetsége alelnöke­­ként fontosnak tartja, hogy a köz­­igazgatás átszervezése és az ön­­kormányzati hatáskörök újrafo­galmazása során a turizmus ma­radjon a kötelező feladatok köré­ben. Eddig ez a megyei önkor­mányzatok kötelessége volt. Fé­lő, ha az idegenforgalom kikerül a kötelezően ellátandó feladatok köréből, a vállalkozásoknak nem lesz elegendő forrásuk a turiszti­kai kínálat népszerűsítésére. Gyulán júniusban adták át az Erkel Szállót, növelve a város vonzerejét Vendégforgalom Békés megyében" Időszak 2008 Vendégek száma (fő) 147 767 Vendégéjszakák száma 425 199 2009 140 742 412 488 2010 128 291 425 039 2011* 114 998 365 445 • JANUÁR-OKTÓBER.

Next