Világgazdaság, 2011. december (43. évfolyam, 233/10748-253/10768. szám)
2011-12-16 / 244. (10759.) szám
2011. DECEMBER 16., PÉNTEKI TÉRKÉP - BÉKÉS MEGYE - BÉKÉSCSABA A SZÉCHENYI TERV A Kner Packaging Kft. technológia fejlesztési programja a gyógyszeripari beszállítói pozíció megerősítése és továbbfejlesztése érdekében. GOP-2.1.109/C-2009-0036 MAGYARORSZÁG MEGÚJULT A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. I ^ i*kis Békéscsaba Északi L3 Lil—L~ Leytemkal Park Telkek eladók ipari, kereskedelmi, logisztikai hasznosításra a 44-es főút mentén Békéscsabán, 0,34ha méretben 50%-os beépíthetőséggel, teljes infrastruktúrával. Bérbeadó 3000 m2-es új üzemcsarnok, ipari (akár élelmiszeripari), kereskedelmi, raktározási célra a 44-es főút mentén, Békéscsabán. További tájékoztatás: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Tel/Fax.: 66/442-720 e-mail: bic@bvc.hu, web: www.belp.hu Békéscsaba Polgármesteri Hivatala Stratégiai Fejlesztési Osztály Tel.: 66/523-869 PROMÓCIÓ Martek Kner Packaging Kft. Egy tradicionális szolgáltatási márkanév újjászületése A békéscsabai Kner nyomda másfél milliárd forint fejlesztést hajtott végre az elmúlt öt évben. A társaságnál a speciális technológiai beruházások befejeződtek. Az osztrák tulajdonú nyomdaipari vállalkozás a jövőben a megrendelőkkel szorosabb kapcsolatra törekszik, ennek érdekében egy közös online logisztikai lánc keretében a nyomda alkalmassá vált több száz csomagolóanyag legváltozatosabb határidejű szállítására, közvetlenül a megrendelő gépsoraihoz. Sikerek és kudarcok kísérték a békéscsabai Kner nyomda életét a rendszerváltás óta. A megszűnés határáig eljutó céget 2005-ben egy osztrák társaság, a családi tulajdonú Marzek Etiketten vásárolta ki. A főleg címkenyomtatásban erős Marzek jelentős öszszegeket költött a nyomda fejlesztésére és korszerűsítésére, így doboz- és címkegyártásban a Kner ismét bekerült a hazai és a nemzetközi piac versenyképes szereplőinek körébe. Hogyan lehet egy összeomlás szélére került gazdasági társaságot „újjáéleszteni”, milyen feltételek és programok mentén. Erről kérdeztük Kása István nyomdaigazgatót, aki hat éve a cég első számú vezetője. A válság idején a békéscsabai menedzsment és a nyomdaipari szakemberek mindent megtettek a túlélés érdekében. A korábbi tulajdonos, a Mondi Packaging 2005- re valósággal kivéreztette a céget, kritikus pénzügyi helyzetbe került. Nekünk akkor egyetlen célunk volt, megmenteni a Knert, új tulajdonost találni, olyan szakmai befektetőt, aki lát fantáziát a nyomdában, és felismeri a békéscsabai nyomdaipari tudásban rejlő előnyöket. A nyomda technológiai hátránya a szűkülő fejlesztési források miatt egyre nagyobb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy néhány éven belül tönkremegy. A szerencsének is köszönhető, hogy 2005 októberében szakmai befektető vásárolta meg a Knert, az osztrák Martek Etiketten GmbH. A társaság tulajdonosai már az átvételt követően kötelezettséget vállaltak egy hosszú távú szakmai fejlesztési programra. A Marzek Ausztria legnagyobb címkegyártója, 1879-ben alapították és ma is családi tulajdonban van. A cégcsoport éves értékesítésének az 50%-át exportálja, termékei főként a közép-európai piacokon ismertek, leányvállalatai Magyarországon és Ukrajnában működnek. A magyarországi vállalkozás a Marzek-csoporton belül az éves nyomdaipari technológiai központ szerepét kapta meg. - Milyen fejlesztéseket valósított meg a Marzek-csoport Békéscsabán? - Az első és azonnali lépés a nyomda általános technológiai szintjének a javítása és a kartondobozgyártás újraindítása volt. A Knerben ugyanis 2000-03 között tiltott tevékenység volt a dobozgyártás, holott a knowhow Békéscsabáé volt. Nyomdászok nemzedékei gyártották itt dobozok tízmillióit egészen 2000-ig, a COFINEC tulajdonosváltásig. Az új tulajdonos Kecskemétre vitte a dobozgyártási technológiát azzal a feltétellel, hogy öt évig a Kner nem állíthat elő dobozt, csak íves címkegyártással foglakozhat, ez már önmagában is korlátozott fejlődési lehetőséget jelentett a társaság részére. A Martek csoport Békéscsabán 2005-09 között 1,5 milliárd forint összegű fejlesztést hajtott végre saját és brüsszeli forrás segítségével. A társaság 2007-ben a GOP-2.1.1/C2007 számú pénzalapjából 176 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatást is elnyert. A beruházási programok keretében megtörtént a nyomdai vezérkapacitások cseréje, új, speciális berendezésekkel bővült a dobozgyártás. Kiépült az integrált vállalatirányítási rendszer, egységesebb és gyorsabb lett a belső kommunikáció. Jelentősen mértékben nőtt a termelés hatékonysága a nemzetközi ipari gyártási sztenderdek implementálásának köszönhetően. A piacok ismételten bizalmat szavaztak a vállalatnak, bővült a megrendelések köre és mennyisége, így folyamatosan nőhetett a Knerben dolgozó munkatársak száma. - Minden ipari vállalkozás fontos feladata az utánpótlás biztosítása. Országosan ismert a békéscsabai nyomdászképzés. A Martek csoport folytatja-e a hagyományokat a nyomdászképzésben? - Az oktatás és képzés kiemelt terület. A Kner két nyomdamérnököt is delegál a nyomdaipari szakközépiskola tanári karába, hogy a leendő nyomdászok a legújabb ismeretekkel felvértezve kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Figyel a cég arra is, hogy a tehetséges fiatalok képezzék az utánpótlás alapját. Több mint tíz, frissen végzett nyomdász dolgozik jelenleg a Knerben. - A válság mennyiben érintette a Kner életét? - Szerencsére 2008-ban lezárult a fejlesztések első üteme, viszont az új helyzet miatt ismét határozni kellett hozni a jövőről. A cégvezetés az előremenekülést választotta. Újabb, egymilliárd forint értékű fejlesztés indult el, a nyomdai technológia specializációja érdekében. A Martek Kner Packaging Kft. az új projekteket az éppen kibontakozó gyógyszeripari fejlesztések által nyíló piaci lehetőségekre és az egészségipar bővülő csomagolóanyag-igényeire építette. A beruházások, az iparági specifikációk figyelembe veszik a megrendelők modern igényeit. Többek között a nyomatminőség folyamatos és dokumentálható ellenőrzését, a Braille-írás hatékony és pontos felvitelét a dobozokra, a betegtájékoztatók egyre bonyolultabb hajtásainak megoldását. A társaság ezzel a programmal is sikeresen pályázott brüsszeli forrásra. A GOP- 2.1.109/C20090036 keretéből 301 627 818 forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt megvalósítása 2011 nyarán fejeződött be. A versenyelőnyök erősítése mellett tovább bővült a cég alkalmazotti köre, a kezdeti 125 után 2011-ben már 205 volt a foglalkoztatottak száma. A társaság öt év alatt kétszeresére növelte az árbevételét, amely az idén várhatóan eléri az 5 milliárd forintot. A nyomda megrendelői között a gyógyszeripar a meghatározó. Részesedése az éves árbevételből közel 40 százalék. Jelentős arányt képviselnek a vegy-, az élelmiszer- és az édesipari társaságok. Az árbevételből az export közel 25 százalékot képvisel, a nyomda termékei főleg az osztrák piacokra kerülnek, ahol a piac további bővülésére lehet számítani. A beruházás keretében a legmodernebb Heidelberg Speedmaster CX-102-GLYYL nyomdagép állt munkába. Jobbról: dr. Johannes Michael Wareka cégtulajdonos, Kása István Zoltán ügyvezető és Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere Megnevezés 2005 2009 2010 Értékesítés nettó árbevétele 2 594 000 E Ft 4 063 000 E Ft 4 600 000 E Ft Üzemi eredmény 116 000 E Ft 233 000 E Ft 358 000 E Ft Átlagos statisztikai létszám 121 fő 177 fő 185 fő Szakmai életút Kása István Zoltán pénzügy szakos közgazdász, okleveles könyvvizsgáló. Pályfutását a Martek Kner Packaging Kft. jogelődjénél, a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomdánál kezdte el 1997ben kontrollerként. A 37 éves szakember vállalati fúziók során szere- Vepet vállalt a nemzetközi vállalatgazdasági sztenderdek meghonosításában, közreműködött a vállalati fúziók, majd szétválások BT gazdasági koordinációjában. Ezt követően az újonnan létrejött ffjT COn.XECkner tímkegyártó kft. kontrollingvezetője lett, fő feladata a cég stabilizálása mit. .A gyulai Dürer nyomda kereskedelmi fs igazgatói pozícióját töltötte be 2002-04 között. Majd ügyvezető lett a Mondi Packaging bécsi központjában, ahol a gyengélkedő Kner nyomda válságkezelési feladatait látta el. 2005-től napjainkig a Martek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója. Németül és angolul tárgyal. Fő hitvallása olyan arányos adóteljesítménnyel rendelkező vállalatot építeni, amely gazdaságilag stabil, termékei hosszú távon piacképesek. A sikeres vállalatszervezésnek is köszönhető, hogy a Kner az elmúlt években bekerült Dél-Alföld régió 50 legnagyobb adófizetőinek sorába, valamint Magyarország 200 legdinamikusabban fejlődő vállalatainak körébe a Figyelő Top 200-as listája alapján. Bővülő turisztikai kínálat turizmus A SZÉP kártya és a gyógyítás hozhat többletbevételt Mérséklődött Békés megye idegenforgalma az év első hat hónapjában. A megyébe látogatók döntő hányadát reprezentáló hazai turisták ma már több alkalommal utaznak, és egyegy hosszú hétvégére választják Magyarországot. Rákóczi Gabriella Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a szállóvendégek száma 10, a vendégéjszakáké 14,2 százalékkal volt kevesebb Békés megyében. A megyei Tourinform iroda vezetője, Glózik Klára szerint átrendeződés indult el a megye turizmusában. Az idelátogatók döntő hányadát reprezentáló hazai turisták több alkalommal utaznak, de rövidebb időre. A válság ellenére Békés megyének esélye van arra, hogy növelje turisztikai teljesítményét, hiszen óriási potenciállal rendelkezik a gyógy- és a vízi turizmusban, és a falusi idegenforgalom iránt is mind nagyobb az érdeklődés. Sokat lendíthet a helyzeten a SZÉP kártya rendszer bevezetése, hiszen a szálláshelyek forgalmának visszaesésben nagy szerepet játszott, hogy kevesebb üdülési csekket használtak fel. Erősíti a megye jövőbeni pozícióját az is, hogy az elmúlt másfél évben számos új beruházással és programmal bővült az idegenforgalmi kínálat. Gyulán két új négycsillagos szálloda nyílt, Szarvason a Liget Hotel területén apartmanházak épültek, és új kalandpark is várja itt a látogatókat. A város kiemelt beruházásának köszönhetően a Körös-holtágon új vízi színház üzemel. Biztató jel, hogy az elmúlt másfél évben nőtt a szomszéd országokból érkező látogatók száma. Dél-Alföld régión belül Békés megyébe is több turista érkezett Romániából, Szerbiából és Szlovákiából. A szomszédos országok részéről továbbra is növekvő érdeklődésre számíthat Dél-Alföld, ezen belül Békés megye, ezt igyekeznek tovább erősíteni a marketingtevékenység fokozásával. A gyógyfürdők bővülő gyógy- és wellness-szolgáltatásai - Gyula és Orosháza-Gyopáros - még évekig versenyelőnyt jelentenek. Az egészségügyi szolgáltatásokban is jócskán van versenyelőnye Békésnek. Már most is nagyon sok, a határ túloldalán élő veszi igénybe a gyulai kórház szolgáltatásait. Az egészségügy újjászervezése a gyógyturizmusban is hozhat érdemi többletbevételt. A megyében az egységes idegenforgalmi kínálat megjelenítése érdekében több helyen elindult a turisztikai desztinációmenedzsment TDM - szervezése, az adott város vagy térség valamennyi turisztikai szereplőjének egy szervezetbe tömörítése. A gyulai TDM-szervezet kilencvenmillió forintot nyert egységes kínálat összeállítására és értékesítésére. Glózik Klára a Tourinform Szövetség és az IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége alelnökeként fontosnak tartja, hogy a közigazgatás átszervezése és az önkormányzati hatáskörök újrafogalmazása során a turizmus maradjon a kötelező feladatok körében. Eddig ez a megyei önkormányzatok kötelessége volt. Félő, ha az idegenforgalom kikerül a kötelezően ellátandó feladatok köréből, a vállalkozásoknak nem lesz elegendő forrásuk a turisztikai kínálat népszerűsítésére. Gyulán júniusban adták át az Erkel Szállót, növelve a város vonzerejét Vendégforgalom Békés megyében" Időszak 2008 Vendégek száma (fő) 147 767 Vendégéjszakák száma 425 199 2009 140 742 412 488 2010 128 291 425 039 2011* 114 998 365 445 • JANUÁR-OKTÓBER.