Világgazdaság, 2012. január (44. évfolyam, 1/10769-22/10790. szám)

2012-01-04 / 3. (10771.) szám

2012. JANUAR 4., SZERDA KARRIER > KULTÚRA > AUTÓ MOTOR > KARRIER > INGATLAN&ÉPÍTÉSZET > TANÁCSADÓ > MŰKINCSPIAC > ÉLETMÓD > SPORTBIZNISZ > REKLÁM&MÉDIA > BEFEKTETÉS&BIZTOSÍTÁS jóslatok „Nem tudjuk, mitől érezzük majd újra biztonságban magunkat.” „A kapitalizmus új formája jön el: az egyén jóléte mellett fontossá válik a közösségi jólét is.” „Világos, hogy túlköltekeztünk, tehát vissza kell venni a kiadásokból. Ml JÖN A VÁLSÁG UTÁN? A válság mindent átren­dez: az életet, a gazdasá­got, az üzletet. Csak az a kérdés, hogyan. Nincs egyértelmű, egzakt válasz, nincs mindenki számára hasznosítható jó tanács. Az üzleti világ szereplői, szociológusok, egyetemi tanárok ezért az apró je­lekből próbálják összerak­ni, mit hoz a jövő. Alábbi­akban ízelítőül átnyúj­tunk egy véleménycsokrot a Rém? Álom? Kapitaliz­mus! című könyvből, me­lyet az Alinea kiadó jelen­tetett meg. BOGSCH ERIK, A RICHTER GEDEON NYRT. VEZÉRIGAZGATÓJA „Az egész nyugati világra igaz, hogy elkényelmesedett. A sok­éves prosperálás hozzászoktat­ta az embereket, hogy növekvő jólétben élhetnek, a jövedelmek is rendesen emelkedtek. A pénzügyi szektorban merede­ken, a reálszférában kevésbé. Európa alapproblémája az el­öregedés. Ha egy országban vagy földrészen a nyugdíjas né­pesség lesz a meghatározó erő, annak a térségnek a lemara­dás a pályája. Emellett nagyon fontos, hogy a k+f tevékenység magas színvonalú maradjon Európában, és az is, hogy eh­hez termelés társuljon. ” CHIKÁN ATTILA, A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TANÁRA „Aki egy kicsit tágabban néz körül a világban, rájön, egy­általán nincs garancia arra, hogy az euroatlanti kulturá­lis fölény egyértelmű lesz. Most fedezzük fel azt a tényt, amit a történészek tudtak, az európai fölény 4-500 évesnél nem idősebb. A kínaiak ma is azt mondják, ez az idő szá­mukra csak egy epizód volt. Valamit nagyon elszúrtak, de most megint ők lesznek a vi­lág meghatározó hatalma. Vagy igazuk van, vagy nincs, 4-500 évet nem lehet ellen­őrizni. De az hamis, hogy egyértelműen euroatlanti irányba kell menniük a dol­goknak Egészen más irány is elképzelhető. ” HANKISS ELEMÉR SZOCIOLÓGUS ÚGY VÉLI, A BIZONYTALANSÁG KO­RA KÖVETKEZIK „A fogyasztói társadalom bősége sokáig ellensúlyozta a társadal­mi problémákat, az ember úgy érezhette, habzsolhatja a java­kat, a kereskedők, gyártók les­ték a kegyeit, ezáltal újabb fo­gyasztásra ösztönözve. A hirde­tések elfedték a megfogalmazott kételyeket: jó irányba megyünk? A válságban aztán a fogyasztás kapaszkodója is inogni kezdett. Az ember újra elbizonytalano­dik tényleg jó irányba megyünk, s nem zsákutcában vagyunk? Sok válasz van, de minden vá­lasz »mintha« válasz. Nem való­di megoldás, csak annak lát­szik. így mi, emberek nem tud­juk, mitől érezzük majd újra biz­tonságban magunkat, mitől lesz értelme az életünknek. ” VAHL TAMÁS, A NÉMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMA­RA VOLT ELNÖKE „Az elmúlt években az a téves képzet alakult ki az emberek­ben, hogy mindig csak jobb lesz. Ezt a hitet a politika generálta, így sok országban olyan magas életszínvonal alakult ki, amely csak hitelekből volt finanszíroz­ható. S ahogy kitört a krach, ez is összeomlott. Világos, hogy túl­költekeztünk tehát vissza kell venni a kiadásokból. Ez fájdal­mas, sokaknak kezelhetetlen fel­adat, ezért az általános rossz­kedv, az elkeseredettség. ” Vahl Tamás szerint a válság után a munkanélküliség visszaszorul, mert szolgáltatási te­rületen lesz még bőven tennivaló, ám kérdés, mennyit tudnak majd ezeken a helyeken fizemi. A kínált összegért hajlandóké a munkát elvé­gezni? KOZMA ANDRÁS, A COMMERZBANK ELNÖK-VEZÉR IGAZGATÓJA DRASZTIKUS ÁTALA­KULÁSRA SZÁMÍT „Nem zárom ki, hogy most egy darabig minden nagyon zak­latott lesz. De ezt is lehet él­vezni. Jó lesz lámi, hogy vál­tozik meg minden. Egészen addig tart e folyamat, míg meg nem jelenik vala­mi új technológia, amely átrendezi a gazdaságot, azéletet, a társadalmat Bein­dul az építkezés újra. Erre a korra talán az lesz a jellemző, hogy az egyéni érdekek mellett a kollek­tív szempontok, a környezetvé­delmi megfontolások erőteljes- ebben érvényesülnek. A kapita­lizmus új formája jön el: az egyén jóléte mellett fontos­sá válik a közösségi jólét is. Lehet, hogy ezt sokan úgy élik meg, egyéni sza­badságjogukat korlátozza ^ az új rend, valójá­ban a mai műkö­dési modell időn­ként a közössé gek érdekeit sérti. A kapi­talizmus lé nyege persze megmarad: magántulajdon, pi­acgazdaság, egyéni érdekelt­ség, csak a működési formája lesz más... A közösségi társa­dalom hallatán bizonyára az ázsiai társadalmakra asszociá­lunk. Természetesen Európá­ban nem az lenne a követen­dő minta. De ki kell alakulnia egy olyan társadalmi közmeg­egyezésnek, mely beláttatja a magas egójú emberekkel is, az egyéni szabadságnak kor­látokat szabhat a közösség jé léte, érdeke, akár az eddigi szokások megváltoztatásával, az eddigi privilégiumok meg­vonásával. ” HAVAS ISTVÁN, AZ ERNST & YOUNG VEZÉRIGAZGATÓJA „A válság az alapkérdések tisz­tázására is alkalmat teremt, ami hasznos lehet a követendő üzletpolitikához. Az új irányzat az, hogy fogyasztói helyett mun­kaalapú társadalom legyen. Ez szimpatikus törekvés. Csakhogy a globalizáció során az emberi munkán alapuló termelői folya­matok jó részét áthelyezték a fej­lődő, olcsóbb munkabérű orszá­gokba. Ez logikus is, hiszen itt, Európában úgyis inkább a na­gyobb szellemi hozzáadott érté két tartalmazó, technológiaigé nyes folyamatokat lenne gazda­ságos végezni. Jó, csakhogy mi lesz akkor az így felszabaduló tömegekkel? Ők mit csinálnak majd? Velük mit kezd a társada­lom? Lehet, hogy újra kellene ta­nulmányozni Marxot is, hiszen ő azt tartotta a tőkés fejlődés válságának, amikor a technikai fejlődés során a tőke kiszorítja a munkát a termelésből. A XLX. században osztályharcot vizio­nált. A XXI. században e képet bonyolítja a globalizáció, de at­tól még a probléma probléma marad. A technikai fejlődés, az állandó innováció a verseny alapfeltétele, de mi lesz az em­berrel, ha gépek, robotok lépnek helyükbe a termelésben?” KARRIERVONAL Új lakossági főnök ÁKOS TAMÁS (34) tölti be 2012. január­tól a Buda- pest Bank la- M kossági üz- ™ letágvezető <i pozícióját. A szakember az MKB-tól érkezik a hitelinté­zethez, ahol 2006 óta a la­kossági üzletágat irányította. Előtte 2001 és 2006 között a McKinsey tanácsadó cégnél Európában, az Egyesült Ál­lamokban és Ausztráliában szerzett nemzetközi tapasz­talatokat, elsősorban a la­kossági banki szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban. Új vezetők az Accenturniál bakács Istvánt (62) nevezte ki az energetikai és közmű­iparági értékesítési vezetői poszt élére az Accen­ture. A szak­ember a Moszkvai Műszaki Energetikai Egyetemen reaktormérnöki MBA-végzettséget szerzett. Olyan vállalatoknál dolgo­zott, mint példáid az E.On Hungária Zrt., ezt megelőző­en pedig 1998 és 2000 kö­zött az MVM-nél vezérigaz­gatói pozíciót töltött be. Az Accenture új banki iparági igazgatót is kinevezett Pápay Miklós (39) szemé­lyében. A szakember több évig vezette az SAP Hunga­ry pénzügyi üzletágát. Váltás az ING élén PALÁSTINÉ SZABÓ KRISZTINA (42) irányítja vezérigazgató­ként az ING Befektetési Alapkezelő Zrt.-t. Az új veze­tő nyolc éve a cég pénzügyi és operációs igazgatója. Az angolul kiválóan beszélő Palástiné a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szer­zett diplomát, emellett okle­veles könyvvizsgálói képesí­téssel is rendelkezik. Sza­badidejében a családjával szeret utazni és kirándulni. Leitold László, a balatoni korona veszprémi megálmodója kinizsi bankA helyi fizetőeszköz lehet a gazdasági fellendülés egyik motorja Világszerte jelenleg mintegy 2300 helyi pénz van forgalom­ban, ebből számos Európában, például Németországban vagy Svájcban. Az első ilyen hazai fize­tőeszköz a két éve kibocsátott soproni kékfrank volt. Ennek mintájára mosoni korona, rába­közi tallér, pécsi korona, debre­ceni fantallér és veszprémi koro­na kiadását tervezik, utóbbit ba­latoni koronaként is említik; és januártól végül ez lesz a második helyi pénzünk. A Balatoni Korona Zrt. novem­ber közepén alakult meg, több mint negyvenmillió forintos törzstőkével. Ez a cég helyezi for­galomba és működteti az új helyi fizetőeszközt. A pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hi­vatalosan a helyi pénz valójában készpénzt helyettesítő utalvány. A zrt. alapítói között találjuk Ba­latonalmádi, Balatonfüred, Litér, Nemesvámos, Tihany, Várpalota és Veszprém önkormányzatát, a megyei kereskedelmi és iparka­marát, valamint a Kinizsi Bankot mint pénzügyi lebonyolítót. Jelenleg gőzerővel kötjük a szerződéseket az elfogadóhelyek­kel, melyek száma a kibocsátás­ra megközelítheti az ötszázat. Cé­lunk az észak-balatoni régió gaz­dasági erősítése, ezért - a multi­nacionális cégek helyett - a helyi kis- és középvállalkozásokkal, boltosokkal, szállásadókkal, ter­Timtn KoR!.!Itf ■ íliUUl „A zöldséges, a pék, a tejárus is ezzel fizethet a másiknak” melőkkel tárgyalunk, akik a bala­toni koronát egymás között a fo­rinttal egyenértékű fizetőeszköz­ként, korlátlan alkalommal hasz­nálhatják. A helyi pénz fellendít­heti a lokális üzleti életet, hiszen például a zöldséges, a pék, a tej­árus és az éttermes is ezzel fizet­het a másiknak” - hangsúlyozta Leitold László, aki tősgyökeres veszprémiként és bankárként a szívén viseli szűkebb környezeté­nek prosperálását. Aki ismeri a vezérigazgató-he­lyettes előéletét, tudja, miért ő lett a balatoni korona egyik „atyja”. A veszprémi Lovasi László Gimná­zium matematika tagozatának el­végzése után Sopronban tanult tovább, megszerette a várost, me­lyet második otthonának tekint. Eredeti szakmája erdőmérnök. Az egyetem elvégzése után Veszprém környéki termelőszö­vetkezetekben és faipari cégek­nél dolgozott. Tagja az első ma­gyar helyi pénzt, a soproni kék­frankot kibocsátó szövetkezet­nek, ezenkívül vonzódik a szép pénzekhez, bélyegekhez. A balatoni korona hat címlet­ben készült bankjegye Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank nyugdíjas művészeti terve­zőjének a munkája - ő tervezte valamennyi forgalomban lévő pa­pírpénzünket -, az egyes bankje­gyeken Veszprém és környéke ne­vezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék