Világgazdaság, 2012. február (44. évfolyam, 23/10791-43/10811. szám)
2012-02-01 / 23. (10791.) szám
2012. FEBRUÁR 1., SZERDA 3 VÁLLALATOK ÉS PIACOK Ajtót nyitott a postának a mobilszektor távközlés Budapesten még az idén saját hálózatot kell kiépítenie a negyedik szolgáltatónak A magyar távközlési piac egy új, állami szolgáltatóval, az államkassza pedig majd 44 milliárd forinttal gazdagodik - röviden így foglalható össze a kedden zárult frekvencia-árverés. Az új piacra lépőtől a szabályozó a verseny fokozódását várja, a szakértők azonban szkeptikusak. Jandó Zoltán Nem okozott meglepetést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által meghirdetett 900 megahertzes frekvenciasávra kiírt árverési eljárás, a nyertesek és a befolyt összeg is a várakozásoknak megfelelően alakult. Az aukción négy szolgáltató szerzett frekvenciahasználati jogosultságot: a meghirdetett 10,8 megahertzből az egybefüggő 5 megahertzes sávot az újonnan piacra lépő negyedik szolgáltató, a Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. állami konzorcium szerezte meg, míg a Vodafone és a Magyar Telekom 2-2, a Telenor 1,8 megahertznyi frekvenciát vásárolt. Az állami mobilszolgáltató piacra lépése számos kérdést felvet. Ezek közül logikai sorrendben az első, hogy mi késztette a kormányzatot arra, hogy ilyen durván beavatkozzon egy eddig is igen éles versennyel jellemezhető piac működésébe. Az szinte biztosra vehető, hogy a negyedik szolgáltató nem a gyors megtérülés reményében, sőt feltehetőleg hosszabb távon sem elsősorban (jelentős) profitszerzési céllal jelenik meg a szektorban. Amennyiben ugyanis a mobiltávközlési ágazat komoly nyereséggel kecsegtetne, minden bizonnyal a piaci elven működő társaságok is harcba szálltak volna a felkínált frekvenciáért, ez azonban már a kevésbé vészterhes, különadómentes időszakokban sem történt meg. Ezúttal ugyan volt két másik - az eljárás során kizárt - pályázó is (a vietnami Viertel és a Digi anyavállalata, a román RCS & RDS) ágazati szakértők szerint azonban ez nem cáfolja, hogy gazdasági szempontból nehezen indokolható a jelenlegi piaci körülmények között elrajtolni, így nem véletlen, hogy komoly nyugati mobilszolgáltató ezúttal sem indult az aukción. A New York Times - amely másfél hete egy hosszú anyagban boncolgatta a hazai mobiltender fejleményeit, és a várható piaci hatásokat - két lehetséges magyarázatot talált az állami szereplő piacra lépésére. Az amerikai lap szerint a kormányzat célja az árak leszorítása, illetve a sok szempontból beállt piac kizökkentése, s így a fejlesztések felgyorsítása lehet. Szakértők egy része szerint azonban az állami szolgáltató megjelenése ezekre nem alkalmas, sőt bizonyos esetekben akár ellentétes eredménnyel is járhat. Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője a Világgazdaságnak jelezte: A mobilpercdíjak az elmúlt időszakban azért nem csökkentek Magyarországon, mert már jó ideje hazánkban a legalacsonyabbak a régióban. Jelenleg Csehországban és Horvátországban is drágább a mobilhasználat, mint itthon, míg a lengyeleknél nagyjából a magyarországi árakon telefonálhatnak a fogyasztók. Hazánkban tehát eddig is igen éles verseny jellemezte a mobil szektort, így igencsak kérdéses, hogy egy új szereplő megjelenése lejjebb szoríthatja-e az árakat. Gyurcsik Attila szerint ráadásul mivel az új szereplő hálózat- és piacépítése komoly költségekkel jár, az sem elképzelhetetlen, hogy az állami szolgáltató megjelenése a végén többe kerül az adófizetőknek annál, mint amennyivel olcsóbban telefonálhatnak. Az elemző emellett úgy véli: az a megállapítás sem állja meg teljesen a helyét, hogy a hazai mobilpiac beállt, s a fejlesztések lassabban haladnak, mint más régiós országokban. A hangalapú szolgáltatások esetében ugyan ténylegesen kicsi a mozgás az elmúlt években, ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen a penetráció a térségben mindenhol 100 százalék fölötti, azaz a piac telítetté vált. A verseny így áttevődött a mobil internetszolgáltatásokra, itt azonban hazánkban is jelentős változásokat láthattunk a közelmúltban mind az árak, mind a szolgáltatások minőségének területén. Összességében tehát igen nehéz megtalálni az állam távközlési szektorba történő visszatérésének indokait, s ennek megfelelően az új szolgáltató céljait is homály fedi, a csoportnál pedig továbbra sem árulnak el részleteket. Ágazati szakértők egy része egy ideig még abban is kételkedett, hogy a Posta- MVM- MFB hármas saját hálózat építésébe kezd. A postánál azonban lapunk kérdésére elmondták: a kiírás egyik feltétele volt, hogy Budapesten 2012 december 31-ig, országosan pedig 2014 végéig saját hálózatot kell kiépítenie a konzorciumnak, így a csoport - amely a 0650-es behívószámot kapja - ha akarná sem tudná megkerülni a fejlesztést. Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy mely piaci szegmensnek kínálja majd szolgáltatásait az új vállalat. A legvalószínűbbnek továbbra is az tűnik, hogy az állami szféra lehet az elsődleges célpont, az állami megrendelések azonban szinte biztosan nem biztosítanak elegendő bevételt a működési költségek fedezéséhez és a beruházások finanszírozásához. Amennyiben azonban az új szolgáltató a teljes hazai piacot megcélozza szolgáltatásaival, még lejjebb szoríthatja a profitmarzsokat a szektorban, ez pedig a többi piaci szereplő tántoríthatja el a további fejlesztésektől. A kritikák és kétkedők ellenére Aranyosné Börcs Janka, az FJMHH főigazgatója bízik abban, az árverés eléri célját, azaz az új belépővel fokozódik a verseny a piacon, s olyan területekre is eljut a széles sávú mobilszolgáltatás, ahova korábban nem. A főigazgató lapunk kérdésére elmondta: nem tart attól, hogy az eredmények esetleges csökkenése visszaveti a már piacon lévő szolgáltatók beruházási kedvét, hiszen amennyiben ezek a cégek nem terveznének fejlesztéseket, nem vásárolták volna meg a felkínált frekvenciát. Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója hirdette ki tegnap a frekvenciaárverés nyertesét Javul a büdzsé egyenlege az NMHH tájékoztatása szerint az aukcióból az állam mintegy 43,88 milliárd forintos bevételhez jut. Arányaiban a legkevesebbet a pályázat céljaival összhangban az új szolgáltató fizeti, amely az öt megahertznyi blokkhoz 4 milliárd forintért jut hozzá, s emellett 3-3 milliárd forintért további 5-5 megahertzes blokkot szerez az 1800 és 2100 megahertzes tartományokban is. Mindeközben a Vodafone 15,66, a Magyar Telekom 10,92, a Telenor pedig 7,29 milliárd forintot fizet be az államkasszába. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a hivatalos közléssel ellentétben az aukció szűk 34 milliárd forinttal tartja a költségvetés egyenlegét, hiszen az állami tulajdonban lévő cégek befizetése valamilyen formában a kiadási oldalon is meg kell, hogy jelenjen. Szavazati jogok száma az Abbázia Nyrt.-nél A Társaság alaptőkéjének összetétele 2012. január 31. napján: Részvénysorozat Névérték Kibocsátott Össznévérték (FVdb) darabszám (Ft) Abbázia Idegenforgalmi Nyrt., 10000 386222 3 862 220000 törzsrészvény Alaptőke nagysága 10000 386222 3862220000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Részvény-Kibocsátott Szavazat Részvényen-Összes Saját sorozat darabjogra jogosítóként szavazat részvények szám részvények szavazat jog száma darabszáma Jog: Abbázia Idegenforgalmi Nyrt., törzsrészvény 10000 3862221 3862220 Összesen 10000 3862221 3862220 Ú r Tovább bővített a Huawei informatika Cserkúton nyitotta meg új üzemét a kínai cég Megnyílt a Huawei Technologies Hungary Európai Ellátó Központjának új üzeme a Pécshez közeli Cserkúton. A létesítményben optikai átviteli egységeket, hálózati kommunikációt szolgáló termékeket szerelnek össze bérgyártás keretében. Kao Csien (Gao Jian), a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete közölte: a Huawei pécsicserkúti jelenléte fontos része Magyarország és Kína gazdasági együttműködésének. Páva Zsolt, Pécs polgármestere szerint az, hogy a Huawei korábbi beszállítója, az Elcoteq csődje után is Pécs térségében maradt, jelzi: a kínai vállalat partnerének tekinti a várost, bízik benne. Cserkúton havonta 500, a jövő hónaptól 2000. év végén várhatóan 5000 optikai átviteli egység, hálózati kommunikációs termék készül. A Pécs melletti létesítményt a Flextronics Global Services Magyarország üzemelteti, a bérgyártásról októberben írtak alá a cégek megállapodást. A Huawei megrendelésein jelenleg százan dolgoznak, a gyártókapacitás bővülésével a létszám néhány hónapon belül 300-ra nő, s a későbbiekben tovább emelik az alkalmazottak számát. Andreas Kalborg, a Huawei Technologies Ellátó Hálózatának alelnöke arról szólt, hogy a Huawei a nagyobb precizitás és a gyorsabb szállítás érdekében hozta létre nagy ellátó központjait, Kínán kívül Magyarországon, Brazíliában, Mexikóban és Indiában. Hazánk mellett a jó szakembereknek s a jó logisztikai hálózatnak köszönhetően döntöttek. A szerte a világon több mint 110 ezer alkalmazottat foglalkoztató Huawei tavalyi nyeresége 1,7 milliárd dollár volt. ■ VG Bevétel* 2006 8,5 2007 12,8 2008 18,3 2009 21,8 2010 28,0 2011 31,0 •HUAWEI TECHNOLOGIES, MILLIÁRD DOLLÁR FORRÁS: CÉGKÖZLÉS FORRÁS: NMHH Mobilinternet-előfizetések (ezer darab, forgalmat bonyolított előfizetések száma, 2011. december) 808,7 T-Mobil Telenor Vodafone Mobil-előfizetések száma (millió darab, forgalmazásban részt vevő előfizetések száma, 2011. december) T-Mobil Telenor Vodafone VG-GRAFIKA HIRDETÉS Elsőkből utolsók, bár A vodafone másfélszer annyit fizetett a most megvásárolt 2 megahertznyi frekvenciáért, mint ugyanezért a mennyiségért a Magyar Telekom, s majd kétszer anynyit, mint a Telenor egy 1,8 megahertzes darabért. Mégsem biztos, hogy végül a Vodafone költi a legtöbbet a frekvenciára. A felkínált blokkok közül ugyanis az választhatott először, amely a legtöbbet ajánlotta, így csak a Vodafone-nak sikerült úgy vásárolnia, hogy sávjai egymás mellé essenek. A következő hetekben kerül sor a sávátrendezésre, amelynek keretében a szolgáltatóknak össze kell rakniuk a frekvencia sávjaikat, úgy, hogy a 10, illetve 9,8 megahertznyi blokkok egybefüggőek legyenek. Nyúl Sándor is tulajdonos a Gránit Bankban tranzakció Nyúl Sándor - a TriGránit Zrt. és a Bakonyi Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke - 7,12 százalékos tulajdonrészt szerzett a Gránit Bank Zrt.-ben, miután az üzletember segítségével 300 millió forinttal emelték a pénzintézet jegyzett tőkéjét zártkörűen kibocsátott részvények útján. A Gránit Bank tulajdonosai a 2012. január 26-án tartott közgyűlésen döntöttek a tranzakcióról. Ezzel 2,232 milliárd forintra emelkedett a bank jegyzett tőkéje. A közgyűlés döntött arról is, hogy Nyúl Sándort az igazgatóság tagjává választják, ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével válik hatályossá. ■ VG