Világgazdaság, 2012. február (44. évfolyam, 23/10791-43/10811. szám)

2012-02-01 / 23. (10791.) szám

2012. FEBRUÁR 1., SZERDA 3 VÁLLALATOK ÉS PIACOK Ajtót nyitott a postának a mobilszektor távközlés Budapesten még az idén saját hálózatot kell kiépítenie a negyedik szolgáltatónak A magyar távközlési piac egy új, állami szolgáltató­val, az államkassza pedig majd 44 milliárd forinttal gazdagodik - röviden így foglalható össze a kedden zárult frekvencia-árverés. Az új piacra lépőtől a sza­bályozó a verseny fokozó­dását várja, a szakértők azonban szkeptikusak. Jandó Zoltán Nem okozott meglepetést a Nem­zeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által meghirdetett 900 megahertzes frekvenciasávra ki­írt árverési eljárás, a nyertesek és a befolyt összeg is a várakozá­soknak megfelelően alakult. Az aukción négy szolgáltató szerzett frekvenciahasználati jogosultsá­got: a meghirdetett 10,8 mega­hertzből az egybefüggő 5 mega­hertzes sávot az újonnan piacra lépő negyedik szolgáltató, a Ma­gyar Posta Zrt.-Magyar Villa­mosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. állami konzorcium szerezte meg, míg a Vodafone és a Magyar Telekom 2-2, a Telenor 1,8 mega­­hertznyi frekvenciát vásárolt. Az állami mobilszolgáltató pi­acra lépése számos kérdést fel­vet. Ezek közül logikai sorrend­ben az első, hogy mi késztette a kormányzatot arra, hogy ilyen durván beavatkozzon egy eddig is igen éles versennyel jellemez­hető piac működésébe. Az szin­te biztosra vehető, hogy a negye­dik szolgáltató nem a gyors meg­térülés reményében, sőt feltehe­tőleg hosszabb távon sem első­sorban (jelentős) profitszerzési céllal jelenik meg a szektorban. Amennyiben ugyanis a mobil­­távközlési ágazat komoly nyere­séggel kecsegtetne, minden bi­zonnyal a piaci elven működő társaságok is harcba szálltak volna a felkínált frekvenciáért, ez azonban már a kevésbé vész­terhes, különadómentes idő­szakokban sem történt meg. Ez­úttal ugyan volt két másik - az eljárás során kizárt - pályázó is (a vietnami Viertel és a Digi anyavállalata, a román RCS & RDS) ágazati szakértők szerint azonban ez nem cáfolja, hogy gazdasági szempontból nehezen indokolható a jelenlegi piaci kö­rülmények között elrajtolni, így nem véletlen, hogy komoly nyu­gati mobilszolgáltató ezúttal sem indult az aukción. A New York Times - amely másfél hete egy hosszú anyag­ban boncolgatta a hazai mobil­tender fejleményeit, és a várha­tó piaci hatásokat - két lehetsé­ges magyarázatot talált az állami szereplő piacra lépésére. Az amerikai lap szerint a kormány­zat célja az árak leszorítása, illet­ve a sok szempontból beállt piac kizökkentése, s így a fejleszté­sek felgyorsítása lehet. Szakér­tők egy része szerint azonban az állami szolgáltató megjelenése ezekre nem alkalmas, sőt bizo­nyos esetekben akár ellentétes eredménnyel is járhat. Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője a Világgazdaságnak je­lezte: A mobilpercdíjak az elmúlt időszakban azért nem csökken­tek Magyarországon, mert már jó ideje hazánkban a legalacso­nyabbak a régióban. Jelenleg Csehországban és Horvátország­ban is drágább a mobilhaszná­lat, mint itthon, míg a lengyelek­nél nagyjából a magyarországi árakon telefonálhatnak a fo­gyasztók. Hazánkban tehát ed­dig is igen éles verseny jellemez­te a mobil szektort, így igencsak kérdéses, hogy egy új szereplő megjelenése lejjebb szoríthatja-e az árakat. Gyurcsik Attila szerint ráadásul mivel az új szereplő há­lózat- és piacépítése komoly költ­ségekkel jár, az sem elképzelhe­tetlen, hogy az állami szolgáltató megjelenése a végén többe ke­rül az adófizetőknek annál, mint amennyivel olcsóbban telefonál­hatnak. Az elemző emellett úgy véli: az a megállapítás sem állja meg teljesen a helyét, hogy a hazai mobilpiac beállt, s a fejlesztések lassabban haladnak, mint más régiós országokban. A hangala­pú szolgáltatások esetében ugyan ténylegesen kicsi a moz­gás az elmúlt években, ez azon­ban nem magyar sajátosság, hi­szen a penetráció a térségben mindenhol 100 százalék fölötti, azaz a piac telítetté vált. A ver­seny így áttevődött a mobil internetszolgáltatásokra, itt azonban hazánkban is jelentős változásokat láthattunk a közel­múltban mind az árak, mind a szolgáltatások minőségének te­rületén. Összességében tehát igen ne­héz megtalálni az állam távköz­lési szektorba történő visszatéré­sének indokait, s ennek megfe­lelően az új szolgáltató céljait is homály fedi, a csoportnál pedig továbbra sem árulnak el részleteket. Ágazati szakértők egy része egy ideig még abban is kételkedett, hogy a Posta- MVM- MFB hármas saját háló­zat építésébe kezd. A postánál azonban lapunk kérdésére el­mondták: a kiírás egyik feltétele volt, hogy Budapesten 2012 de­cember 31-ig, országosan pedig 2014 végéig saját hálózatot kell kiépítenie a konzorciumnak, így a csoport - amely a 0650-es be­hívószámot kapja - ha akarná sem tudná megkerülni a fejlesz­tést. Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy mely piaci szeg­mensnek kínálja majd szolgál­tatásait az új vállalat. A legvaló­színűbbnek továbbra is az tűnik, hogy az állami szféra lehet az el­sődleges célpont, az állami meg­rendelések azonban szinte bizto­san nem biztosítanak elegendő bevételt a működési költségek fe­dezéséhez és a beruházások fi­nanszírozásához. Amennyiben azonban az új szolgáltató a teljes hazai piacot megcélozza szolgál­tatásaival, még lejjebb szoríthat­ja a profitmarzsokat a szektor­ban, ez pedig a többi piaci sze­replő tántoríthatja el a további fejlesztésektől. A kritikák és kétkedők ellené­re Aranyosné Börcs Janka, az FJMHH főigazgatója bízik abban, az árverés eléri célját, azaz az új belépővel fokozódik a verseny a piacon, s olyan területekre is el­jut a széles sávú mobilszolgálta­tás, ahova korábban nem. A fő­igazgató lapunk kérdésére el­mondta: nem tart attól, hogy az eredmények esetleges csökkené­se visszaveti a már piacon lévő szolgáltatók beruházási kedvét, hiszen amennyiben ezek a cé­gek nem terveznének fejleszté­seket, nem vásárolták volna meg a felkínált frekvenciát. Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója hirdette ki tegnap a frekvenciaárverés nyertesét Javul a büdzsé egyenlege az NMHH tájékoztatása szerint az aukcióból az állam mintegy 43,88 milliárd forintos bevétel­hez jut. Arányaiban a legkeve­sebbet a­­ pályázat céljaival összhangban­­ az új szolgálta­tó fizeti, amely az öt mega­hertznyi blokkhoz 4 milliárd forintért jut hozzá, s emellett 3-3 milliárd forintért további 5-5 megahertzes blokkot szerez az 1800 és 2100 megahertzes tartományokban is. Mindeköz­ben a Vodafone 15,66, a Ma­gyar Telekom 10,92, a Telenor pedig 7,29 milliárd forintot fi­zet be az államkasszába. Mindez egyébként azt is jelen­ti, hogy a hivatalos közléssel ellentétben az aukció szűk 34 milliárd forinttal tartja a költ­ségvetés egyenlegét, hiszen az állami tulajdonban lévő cégek befizetése valamilyen formá­ban a kiadási oldalon is meg kell, hogy jelenjen. Szavazati jogok száma az Abbázia Nyrt.-nél A Társaság alaptőkéjének összetétele 2012. január 31. napján: Részvénysorozat Névérték Kibocsátott Össznévérték (FVdb) darabszám (Ft) Abbázia Idegenforgalmi Nyrt., 10000 386222 3 862 220000 törzsrészvény Alaptőke nagysága 10000 386222 3­862220000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Részvény-Kibocsátott Szavazat Részvényen-Összes Saját sorozat darab­jogra jogosító­ként szavazat részvények szám részvények szavazat jog száma darabszáma Jog: Abbázia Idegenforgalmi Nyrt., törzsrészvény 10000 3862221 3862220 Összesen 10000 3862221 3862220 Ú­­ r Tovább bővített a Huawei informatika Cserkúton nyitotta meg új üzemét a kínai cég Megnyílt a Huawei Technologies Hungary Európai Ellátó Központ­jának új üzeme a Pécshez közeli Cserkúton. A létesítményben op­tikai átviteli egységeket, hálóza­ti kommunikációt szolgáló ter­mékeket szerelnek össze bér­gyártás keretében. Kao Csien (Gao Jian), a Kínai Népköztársaság budapesti nagy­követe közölte: a Huawei pécsi­­cserkúti jelenléte fontos része Magyarország és Kína gazdasági együttműködésének. Páva Zsolt, Pécs polgármestere szerint az, hogy a Huawei korábbi beszállí­tója, az Elcoteq csődje után is Pécs térségében maradt, jelzi: a kínai vállalat partnerének tekin­ti a várost, bízik benne. Cserkúton havonta 500, a jövő hónaptól 2000. év végén várható­an 5000 optikai átviteli egység, hálózati kommunikációs termék készül. A Pécs melletti létesít­ményt a Flextronics Global Ser­vices Magyarország üzemelteti, a bérgyártásról októberben írtak alá a cégek megállapodást. A Hu­awei megrendelésein jelenleg százan dolgoznak, a gyártókapa­citás bővülésével a létszám né­hány hónapon belül 300-ra nő, s a későbbiekben tovább emelik az alkalmazottak számát. Andreas Kalborg, a Huawei Technologies Ellátó Hálózatának alelnöke arról szólt, hogy a Hua­wei a nagyobb precizitás és a gyorsabb szállítás érdekében hozta létre nagy ellátó központja­it, Kínán kívül Magyarországon, Brazíliában, Mexikóban és Indiá­ban. Hazánk mellett a jó szakem­bereknek s a jó logisztikai háló­zatnak köszönhetően döntöttek. A szerte a világon több mint 110 ezer alkalmazottat foglalkoztató Huawei tavalyi nyeresége 1,7 mil­liárd dollár volt. ■ VG Bevétel* 2006 8,5 2007 12,8 2008 18,3 2009 21,8 2010 28,0 2011 31,0 •HUAWEI TECHNOLOGIES, MILLIÁRD DOLLÁR FORRÁS: CÉGKÖZLÉS FORRÁS: NMHH Mobilinternet-előfizetések (ezer darab, forgalmat bonyolított előfizetések száma, 2011. december) 808,7 T-Mobil Telenor Vodafone Mobil-előfizetések száma (millió darab, forgalmazásban részt vevő előfizetések száma, 2011. december) T-Mobil Telenor Vodafone VG-GRAFIKA HIRDETÉS Elsőkből utolsók, bár A vodafone másfélszer annyit fizetett a most megvá­sárolt 2 megahertznyi frek­venciáért, mint ugyanezért a mennyiségért a Magyar Telekom, s majd kétszer any­­nyit, mint a Telenor egy 1,8 megahertzes darabért. Még­sem biztos, hogy végül a Vodafone költi a legtöbbet a frekvenciára. A felkínált blok­kok közül ugyanis az választ­hatott először, amely a legtöb­bet ajánlotta, így csak a Vodafone-nak sikerült úgy vá­sárolnia, hogy sávjai egymás mellé essenek. A következő hetekben kerül sor a sávát­rendezésre, amelynek kereté­ben a szolgáltatóknak össze kell rakniuk a frekvencia sáv­­jaikat, úgy, hogy a 10, illetve 9,8 megahertznyi blokkok egybefü­ggőek legyenek. Nyúl Sándor is tulajdonos a Gránit Bankban tranzakció Nyúl Sándor - a TriGránit Zrt. és a Bakonyi Erő­mű Zrt. igazgatóságának elnöke - 7,12 százalékos tulajdonrészt szerzett a Gránit Bank Zrt.-ben, miután az üzletember segítségé­vel 300 millió forinttal emelték a pénzintézet jegyzett tőkéjét zárt­körűen kibocsátott részvények útján. A Gránit Bank tulajdono­sai a 2012. január 26-án tartott közgyűlésen döntöttek a tranz­akcióról. Ezzel 2,232 milliárd fo­rintra emelkedett a bank jegy­zett tőkéje. A közgyűlés döntött arról is, hogy Nyúl Sándort az igazgatóság tagjává választják, ez a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének engedélyével válik hatályossá. ■ VG

Next