Világgazdaság, 2012. május (44. évfolyam, 83/10851-103/10870. szám)
2012-05-02 / 83. (10851.) szám
2012. MÁJUS 2., SZERDA folytatás a 2. oldalról a következő években realizálódik, ami a jelenlegi szintekhez képest valóban 100 milliárdos nagyságrendben keletkezhet” - áll a levelükben. Az ÁKK 2012-ben eddig mintegy 2000 milliárd forint mennyiségben bocsátott ki magyar államkötvényt és diszkontkincstárjegyet az államadósság finanszírozására 7,81 százalékos átlagos hozamszinten. Ha lett volna megállapodás, ami egy százalékponttal csökkentette volna a hozamot, az máris 20 milliárdot jelentett volna. Az IMF-megállapodás a gazdasági növekedésre is hatását gyakorolná. „IMF-hitellel és hiteles gazdaságpolitikai fordulattal 1,5-2 százalék lehet a gazdasági növekedés rövid távon, két-három év múlva pedig 2-3 százalék körül alakulhat” - mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citigroup közgazdászát arról is megkérdeztük, hogy mi történne velünk megállapodás hiányában. „Hitelkeret nélkül, adóemelésre építő gazdaságpolitikával adósságválság, jelentős forintgyengülés és recesszió várhat ránk” - vélekedett. Hitelkeret hiányában, a jelenlegi kamatszinteket szimulálva öt év alatt 90 százalék fölé kerülne a GDP-arányos adósságunk - hangsúlyozta a közgazdász. „Eddig azonban valószínűleg nem fogunk eljutni, mivel a lejáró hitelek megújítása is nehézségbe ütközhet legkésőbb az idei év végén vagy a jövő év elején” - tette hozzá. Ugyanakkor az IMF nélkül, politikai irányváltással és strukturálisan kedvező gazdaságpolitikai intézkedésekkel rövid távon 1 százalék lehet a GDP növekedése, azonban középtávon elérhetjük a 2-3 százalékos növekedést az elemző szerint. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza úgy látja: ha sikerülne megállapodni, akkor erősödne az árfolyam, csökkennének a kamatkiadások, azonban legalább fél-egy évre van szükség ahhoz, hogy a külföldi tőke ismét elinduljon az országba. „Ha csökkennének a kamatkiadások, akkor kevesebb megszorításra lenne szükség, így magasabb növekedési pályára állhatnánk” - tette hozzá. Megegyezés hiányában azonban „lassabban állna helyre a bizalom, és lassabb lenne a gazdasági növekedés”. Úgy látja: ha nem javul a környezet, akkor a piacok kikényszerítik a megállapodást, ami nagy volatilitás után jöhetne el. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője elmondta: önmagában a megállapodás nem eredményezne azonnali felminősítést, csak ha következetesen végrehajtott gazdaságpolitikai program követi. Az MKB elemzője szerint a megegyezés miatt javulnia kellene az adósminősítésünknek, de a hitelminősítők kivárhatnak, és egy évig csak a kilátást javíthatják. Kondrát Zsolt úgy véli: a hitelminősítők azt is gondolhatják, hogy a kormány bármikor kihátrálhat a megegyezésből. FORDULÓPONT „Előbb a törvények, utána a tárgyalás” Imf-eu-tárgyalások Fellegi Tamás szerint a nyári szabadságok is befolyásolhatják a végső aláírás időpontját Addig nem tárgyalhatunk az IMF-fel, amíg a parlament el nem fogadja a törvénymódosításokat - mondja a tárgyalásokat vezető miniszter. Újvári Miklós Novemberben nyilvánította ki szándékát a magyar kormány, hogy az IMF-hez és az EU-hoz fordul védőhálót jelentő hitelkeretért. Mi tartott eddig? - Mi már a folyamat legelején elmondtuk, hogy készen állunk. Tárgyalópartnereink formális és főleg informális kommunikációja azonban nem tette lehetővé a gyors megállapodást. Folyamatosan éreztük, hogy a nemzetközi szervezetek álláspontja, amely valójában véleményként kellett volna, hogy megjelenjen, politikai jellegű előfeltételként jelent meg, azaz sok kérdést egyszerűen úgy vetettek fel, mintha arról vita nélkül kellene döntenünk: kell vagy nem kell a hitel. Ráadásul hivatalosan valóban nem kaptunk pontos, teljes listát, azaz nem lehetett egyértelműen tudni, melyek lennének az „előfeltételek”. Az előkészítő tárgyalások során azonban minden részletkérdésben bemutattuk a saját álláspontunkat. Ennek eredményeképpen született meg az ésszerű kompromisszumokon alapuló áttörés az Európai Bizottsággal. - Mégis úgy tűnik, öt hónap után elég volt fél óra, hogy az Orbán- Barroso-találkozó áttörést hozzon. - Azon a találkozón én is jelen voltam, 45 percig tartott, de korántsem volt előzmény nélküli. Az egyeztetések folyamán kritikus tömeget ért el az az ügymennyiség, amelyet végül összehangolt kormányzati munkával sikerült megoldanunk. Két hete hétfőn Frankfurtban volt az első, több órán át tartó ötoldalú találkozó a Magyar Nemzeti Bank ügyében. Aznap másfél órán át négyszemközt egyeztettem Olli Rehn pénzügyi biztossal magam is. Amikor azzal támadtak, hogy én csak kávézgatni járok Washingtonba, mindössze annyiban volt igazuk, hogy valóban ittam ott kávét, de nem mindegy, hogy kivel, hol, és közben miről tárgyaltam. Az eredményhez hozzájárultak Navracsics Tibor tárgyalásai is a Velencei Bizottság képviselőivel, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium egyeztetései a pénzügy-politikai és kötelezettségszegési ügyekben. A fennmaradt nyitott kérdéseket José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök keddi csúcstalálkozóján rendezni lehetett, és másnap meghozta a Bizottság az ismert döntését. A kérdések tehát gazdasági kormányzási területre szűkültek le, a kötelezettségi eljárások alá nem tartozó ügyekben pedig tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány elvi álláspontja a jegybankelnök fizetéséről vagy eskütételéről nem ütközik jogszabályokba. Mi vállaltuk, hogy a jegybanki alelnök kinevezésének és a monetáris tanács kibővítésének ügyére a jelenlegi jegybanki vezetés mandátumának lejárta után térünk vissza. - És mikor lehet ezek után hitelmegállapodás? - Két fontos lépés jön: Magyarországnak a vállalt jogszabály-módosításokat végig kell vinnie. Tucatnyi ilyen módosításról van szó. Határidő ugyan nincs, de az Európai Bizottság úgy határozott, hogy addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások, amíg ezek a lépések nem emelkednek jogerőre. Az Európai Unió részletesen kidolgozott szabálya és eljárásrendje határozza meg, hogy mikor indulhatnak el az érdemi tárgyalások. A személyes véleményem az, hogy akár már májusban kialakulhat a formális tárgyalási menetrend, de befolyásolhatja az uniós szervezet nyári munkaszüneti időszaka. Magyarország a gyors megállapodásban érdekelt. - Mennyi pénzt kérünk? - A magyar kormány az első pillanattól kezdve jelezte, hogy egy elővigyázatossági pénzügyi programról szeretett volna tárgyalni, mivel a magyar gazdaság helyzete nem igényel lehívható hitelt. Az Európai Bizottság múlt heti közleménye kétszer is tartalmazza az elővigyázatossági pénzügyi csomag kifejezést. Ez a tárgyalások kiindulópontja. Védőháló kerül Magyarország köré. De IMF-nyelvre lefordítva elővigyázatossági likviditási hitelvonalról, azaz PLL-ről, vagy a sokkal szigorúbb készenléti, standby hitelről, SBA-ról van szó? - Nyilván több lehetőség létezik, elképzelhető akár kompromisszumos megoldás is. A biztos kiindulópont az, hogy Magyarország elővigyázatossági jellegű pénzügyi csomagot igényel. Hogy ez pontosan mekkora összegű keret lesz végül, azt a konkrét tárgyalásokon véglegesítik a felek. A kormány természetesen rendelkezik számításokkal arról a nagyságrendről, amely kellően megnyugtató a piacok számára. -15-20 milliárd euró: ennyit jósolnak az elemzők. A tárgyaló felek az asztalnál nem az összeg kérdésével kezdik a megbeszéléseket. Végigmegyünk a helyzet értelmezésén, a problémás pontokon, és megállapodásra fogunk jutni a deficitkezelés, a költségvetési egyensúly fenntarthatósága, a növekedésösztönzés kérdéseiben és eszközeiben. Csak ezek után van értelme arról beszélni, hogy mekkora legyen a végleges keret, az összegnek a helyzethez kell igazodnia. - Miért ragaszkodik a kormány ahhoz az álláspontjához, hogy ezt a pénzt nem akarja felhasználni, lehívni? A piaci hiteleknél legalább három százalékponttal olcsóbb hitelhez jutnánk. - Mert az nem piaci finanszírozás. A hosszú távú, fenntartható finanszírozásnak a piacokról kell történnie. A megállapodás aláírásának következményeként jelentősen csökkennek a kamatprémiumok, a cds-felárak, és pozitív hatása lesz a forint árfolyamára is. Az állampapírhozamok csökkenése nyomán arányosan csökken a lakossági és a vállalati hitelek kamata is. Ez az egyik lényegi célja a megállapodásnak. Végül a kamatszinttel kapcsolatban is be kell következnie olyan fejleményeknek, amelyek növekedésösztönző, gazdasági stabilitást segítő hatásúak lehetnek. Ehhez az elővigyázatossági pénzügyi csomag elegendő. - A Széll Kálmán Terv 2.0 a hiteltárgyalások alapja is? - Igen, de a folyamat természetes része, hogy tárgyalópartnereink módosításokat, elhagyásokat, új pontok bevételét fogják javasolni az egyeztetések során. Egyértelmű, hogy a tárgyalások fő témái a magyar költségvetés fenntarthatóságának elemei lesznek mind bevételi, mind kiadási oldalon. Nincs áthidalhatatlan ellentét a kormány, az IMF és az EU álláspontja között. Az egykulcsos adó 350-400 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. Miért ragaszkodik mégis a kormány hozzá? Vannak a jelenlegi gazdaságpolitikának levert cölöpei, és olyan döntései, amelyek túlmutatnak a közvetlen költségvetési hatásokon, komoly társadalomfilozófiai és hosszú távú stratégiai megfontolások állnak mögöttük. Ilyen az arányos adórendszer is. Magyarország megújítása szempontjából rendkívül fontos a középosztály helyzetbe hozása. Lesznek olyan témák, amelyek a mi megítélésünk szerint Magyarország szempontjából elvi jelentőségűek, ezekben nem tudunk engedni. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy számos egyéb kérdésben gyakorlati változtatásokat vállaljunk. „Tárgyalópartnereink kommunikációja azonban nem tette lehetővé a gyors megállapodást Fellegi Tamás 1956-BAN született. 1981-ben diplomázott az ELTE jogi karán. 1987-től hat évig az Egyesült Államokban tanult és tanított. 1993-tól az ELTE Politológia Tanszékén tanított. 1995-től üzletember. 2010-TŐL fejlesztési miniszter. 2011. DECEMBER 15-TŐL tárca nélküli miniszter. 3 2010. július 21. A maastrichti kritériumokat be kell tartania Magyarországnak is - jelzi Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján. Orbán közli: a hiánycélról nem az IMF-fel, hanem az EU-val kell megegyezni, ezt viszont meg is tenné a kormány. 2010. július 25. A korábban megkötött megállapodást Magyarország betartja, de az IMF abba nem szólhat bele, hogyan - közli Orbán Viktor egy tévéinterjújában. 2010. augusztus 6. Az Európai Központi Bank közleményt ad ki, keményen bírálva a kormány tárgyalási stílusát - hogy őket nem vonják be az egyeztetésbe, a bankadót, valamint a devizaügyek szabályozását. 2010. augusztus 24. Simor András jegybankelnök helyett Matolcsy György képviseli ezután az országot az IMF-ben - jelentik be. A Bloomberg kiadja a hírt: az NGM úgy tájékoztatta őket, őszszel folytatnák a tárgyalást. A minisztérium szerint csupán a szokásos gazdaságpolitikai konzultációról lesz szó. 2010. szeptember 5. Az EB és az IMF is készen áll arra, hogy folytassa Magyarországgal a tárgyalásokat, amikor azok eredménnyel járhatnak - írja Olli Rehn pénzügyi biztos. 2010. szeptember 8. Három százalék alatt lesz a 2011-es hiány - jelenti be Matolcsy György. 2010. október 5. Lejár a két évvel korábban megkötött IMF- hitelszerződés. 2010. október 13. Az IMF-delegáció újra Budapesten jár, igaz, csak az éves gazdaságpolitikai konzultáción. A látogatás után a delegációt vezető Christoph Rosenberg bátornak, de kockázatosnak nevezi a kormány lépéseit. ►