Világgazdaság, 2012. május (44. évfolyam, 83/10851-103/10870. szám)

2012-05-02 / 83. (10851.) szám

2012. MÁJUS 2., SZERDA folytatás a 2. oldalról a következő években realizá­lódik, ami a jelenlegi szintek­hez képest valóban 100 milli­árdos nagyságrendben kelet­kezhet” - áll a levelükben. Az ÁKK 2012-ben ed­dig mintegy 2000 milliárd forint mennyiségben bo­csátott ki magyar állam­kötvényt és diszkontkincs­tárjegyet az államadósság finanszírozására 7,81 szá­zalékos átlagos hozamszin­ten. Ha lett volna megálla­podás, ami egy százalék­­ponttal csökkentette volna a hozamot, az máris 20 mil­­liárdot jelentett volna. Az IMF-megállapodás a gazdasági növekedésre is ha­tását gyakorolná. „IMF-hitel­­lel és hiteles gazdaságpoliti­kai fordulattal 1,5-2 százalék lehet a gazdasági növekedés rövid távon, két-három év múlva pedig 2-3 százalék kö­rül alakulhat” - mondta a Vi­lággazdaságnak Gárgyán Esz­ter. A Citigroup közgazdászát arról is megkérdeztük, hogy mi történne velünk megálla­podás hiányában. „Hitelkeret nélkül, adóemelésre építő gazdaságpolitikával adósság­­válság, jelentős forintgyengü­lés és recesszió várhat ránk” - vélekedett. Hitelkeret hi­ányában, a jelenlegi kamat­szinteket szimulálva öt év alatt 90 százalék fölé kerülne a GDP-arányos adósságunk - hangsúlyozta a közgazdász. „Eddig azonban valószínűleg nem fogunk eljutni, mivel a lejáró hitelek megújítása is nehézségbe ütközhet legké­sőbb az idei év végén vagy a jövő év elején” - tette hozzá. Ugyanakkor az IMF nélkül, politikai irányváltással és strukturálisan kedvező gaz­daságpolitikai intézkedések­kel rövid távon 1 százalék lehet a GDP növekedése, azon­ban középtávon elérhetjük a 2-3 százalékos növekedést az elemző szerint. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza úgy látja: ha sikerülne meg­állapodni, akkor erősödne az árfolyam, csökkennének a kamatkiadások, azonban legalább fél-egy évre van szükség ahhoz, hogy a kül­földi tőke ismét elinduljon az országba. „Ha csökkennének a kamatkiadások, akkor ke­vesebb megszorításra lenne szükség, így magasabb növe­kedési pályára állhatnánk” - tette hozzá. Megegyezés hiányában azonban „lassab­ban állna helyre a bizalom, és lassabb lenne a gazdasági növekedés”. Úgy látja: ha nem javul a környezet, akkor a pia­cok kikényszerítik a megálla­podást, ami nagy volatilitás után jöhetne el. Gárgyán Eszter, a Citi elem­zője elmondta: önmagában a megállapodás nem eredmé­nyezne azonnali felminősítést, csak ha következetesen végre­hajtott gazdaságpolitikai prog­ram követi. Az MKB elemzője szerint a megegyezés miatt javulnia kellene az adósminő­sítésünknek, de a hitelminő­sítők kivárhatnak, és egy évig csak a kilátást javíthatják. Kondrát Zsolt úgy véli: a hitel­­minősítők azt is gondolhatják, hogy a kormány bármikor ki­hátrálhat a megegyezésből. FORDULÓPONT „Előbb a törvények, utána a tárgyalás” Imf-eu-tárgyalások Fellegi Tamás szerint a nyári szabadságok is befolyásolhatják a végső aláírás időpontját Addig nem tárgyalhatunk az IMF-fel, amíg a parlament el nem fogadja a törvénymó­dosításokat - mondja a tár­gyalásokat vezető miniszter. Újvári Miklós­ ­ Novemberben nyilvánította ki szándékát a magyar kormány, hogy az IMF-hez és az EU-hoz for­dul védőhálót jelentő hitelkeretért. Mi tartott eddig? - Mi már a folyamat legelején elmondtuk, hogy készen állunk. Tárgyalópartnereink formális és főleg informális kommunikáci­ója azonban nem tette lehetővé a gyors megállapodást. Folya­matosan éreztük, hogy a nem­zetközi szervezetek álláspontja, amely valójában véleményként kellett volna, hogy megjelenjen, politikai jellegű előfeltételként jelent meg, azaz sok kérdést egy­szerűen úgy vetettek fel, mintha arról vita nélkül kellene dönte­nünk: kell vagy nem kell a hitel. Ráadásul hivatalosan valóban nem kaptunk pontos, teljes listát, azaz nem lehetett egyértelműen tudni, melyek lennének az „elő­feltételek”. Az előkészítő tárgya­lások során azonban minden részletkérdésben bemutattuk a saját álláspontunkat. Ennek eredményeképpen született meg az ésszerű kompromisszumokon alapuló áttörés az Európai Bizott­sággal. - Mégis úgy tűnik, öt hónap után elég volt fél óra, hogy az Orbán- Barroso-találkozó áttörést hozzon. - Azon a találkozón én is jelen voltam, 45 percig tartott, de ko­rántsem volt előzmény nélküli. Az egyeztetések folyamán kri­tikus tömeget ért el az az ügy­­mennyiség, amelyet végül össze­hangolt kormányzati munkával sikerült megoldanunk. Két hete hétfőn Frankfurtban volt az első, több órán át tartó ötoldalú talál­kozó a Magyar Nemzeti Bank ügyében. Aznap másfél órán át négyszemközt egyeztettem Olli Rehn pénzügyi biztossal magam is. Amikor azzal támadtak, hogy én csak kávézgatni járok Wa­shingtonba, mindössze annyi­ban volt igazuk, hogy valóban ittam ott kávét, de nem mindegy, hogy kivel, hol, és közben miről tárgyaltam. Az eredményhez hozzájárultak Navracsics Ti­bor tárgyalásai is a Velencei Bi­zottság képviselőivel, valamint a Nemzetgazdasági Miniszté­rium és a Külügyminisztérium egyeztetései a pénzügy-politikai és kötelezettségszegési ügyek­ben. A fennmaradt nyitott kér­déseket José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök keddi csúcsta­lálkozóján rendezni lehetett, és másnap meghozta a Bizottság az ismert döntését. A kérdések tehát gazdasági kormányzá­si területre szűkültek le, a kö­telezettségi eljárások alá nem tartozó ügyekben pedig tovább folytatjuk az egyeztetéseket. Be­bizonyosodott, hogy a magyar kormány elvi álláspontja a jegy­bankelnök fizetéséről vagy eskü­tételéről nem ütközik jogszabá­lyokba. Mi vállaltuk, hogy a jegy­banki alelnök kinevezésének és a monetáris tanács kibővítésé­nek ügyére a jelenlegi jegybanki vezetés mandátumának lejárta után térünk vissza. - És mikor lehet ezek után hitel­megállapodás? - Két fontos lépés jön: Ma­gyarországnak a vállalt jogsza­bály-módosításokat végig kell vinnie. Tucatnyi ilyen módosí­tásról van szó. Határidő ugyan nincs, de az Európai Bizottság úgy határozott, hogy addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalá­sok, amíg ezek a lépések nem emelkednek jogerőre. Az Európai Unió részletesen kidolgozott sza­bálya és eljárásrendje határozza meg, hogy mikor indulhatnak el az érdemi tárgyalások. A szemé­lyes véleményem az, hogy akár már májusban kialakulhat a for­mális tárgyalási menetrend, de befolyásolhatja az uniós szerve­zet nyári munkaszüneti idősza­ka. Magyarország a gyors meg­állapodásban érdekelt. - Mennyi pénzt kérünk? - A magyar kormány az első pillanattól kezdve jelezte, hogy egy elővigyázatossági pénzügyi programról szeretett volna tár­gyalni, mivel a magyar gazdaság helyzete nem igényel lehívható hitelt. Az Európai Bizottság múlt heti közleménye kétszer is tar­talmazza az elővigyázatossági pénzügyi csomag kifejezést. Ez a tárgyalások kiindulópontja. Vé­dőháló kerül Magyarország köré.­­ De IMF-nyelvre lefordítva elővi­gyázatossági likviditási hitelvonal­ról, azaz PLL-ről, vagy a sokkal szi­gorúbb készenléti, standby hitelről, SBA-ról van szó? - Nyilván több lehetőség lé­tezik, elképzelhető akár komp­romisszumos megoldás is. A biztos kiindulópont az, hogy Magyarország elővigyázatossá­gi jellegű pénzügyi csomagot igényel. Hogy ez pontosan mek­kora összegű keret lesz végül, azt a konkrét tárgyalásokon véglegesítik a felek. A kormány természetesen rendelkezik szá­mításokkal arról a nagyságrend­ről, amely kellően megnyugtató a piacok számára. -15-20 milliárd euró: ennyit jó­solnak az elemzők.­­ A tárgyaló felek az asztal­nál nem az összeg kérdésével kezdik a megbeszéléseket. Vé­gigmegyünk a helyzet értelme­zésén, a problémás pontokon, és megállapodásra fogunk jut­ni a deficitkezelés, a költségve­tési egyensúly fenntarthatósá­ga, a növekedésösztönzés kér­déseiben és eszközeiben. Csak ezek után van értelme arról beszélni, hogy mekkora legyen a végleges keret, az összegnek a helyzethez kell igazodnia. - Miért ragaszkodik a kormány ahhoz az álláspontjához, hogy ezt a pénzt nem akarja felhasználni, lehívni? A piaci hiteleknél legalább három százalékponttal olcsóbb hitelhez jutnánk. - Mert az nem piaci finan­szírozás. A hosszú távú, fenn­tartható finanszírozásnak a pia­cokról kell történnie. A megálla­podás aláírásának következmé­nyeként jelentősen csökkennek a kamatprémiumok, a cds-fel­­árak, és pozitív hatása lesz a forint árfolyamára is. Az ál­lampapírhozamok csökkenése nyomán arányosan csökken a lakossági és a vállalati hitelek kamata is. Ez az egyik lényegi célja a megállapodásnak. Végül a kamatszinttel kapcsolatban is be kell következnie olyan fejle­ményeknek, amelyek növekedé­sösztönző, gazdasági stabilitást segítő hatásúak lehetnek. Ehhez az elővigyázatossági pénzügyi csomag elegendő. - A Széll Kálmán Terv 2.0 a hitel­­tárgyalások alapja is? - Igen, de a folyamat termé­szetes része, hogy tárgyalópart­nereink módosításokat, elhagyá­sokat, új pontok bevételét fogják javasolni az egyeztetések során. Egyértelmű, hogy a tárgyalások fő témái a magyar költségvetés fenntarthatóságának elemei lesznek mind bevételi, mind ki­adási oldalon. Nincs áthidalha­tatlan ellentét a kormány, az IMF és az EU álláspontja között.­­ Az egykulcsos adó 350-400 mil­liárd forintos lyukat ütött a költség­­vetésen. Miért ragaszkodik mégis a kormány hozzá?­­ Vannak a jelenlegi gazda­ságpolitikának levert cölöpei, és olyan döntései, amelyek túl­mutatnak a közvetlen költség­­vetési hatásokon, komoly társa­dalomfilozófiai és hosszú távú stratégiai megfontolások állnak mögöttük. Ilyen az arányos adó­rendszer is. Magyarország meg­újítása szempontjából rendkívül fontos a középosztály helyzetbe hozása. Lesznek olyan témák, amelyek a mi megítélésünk sze­rint Magyarország szempont­jából elvi jelentőségűek, ezek­ben nem tudunk engedni. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy számos egyéb kérdésben gyakorlati változtatásokat vál­laljunk. „Tárgyalópartnereink kommunikációja azonban nem tette lehetővé a gyors megállapodást Fellegi Tamás 1956-BAN született. 1981-ben diplomázott az ELTE jogi karán. 1987-től hat évig az Egyesült Államokban tanult és tanított. 1993-tól az ELTE Politológia Tanszékén tanított. 1995-től üzletember. 2010-TŐL fejlesztési miniszter. 2011. DECEMBER 15-TŐL tárca nélküli miniszter. 3 2010. július 21. A maastrichti krité­riumokat be kell tartania Magyarországnak is - jelzi Angela Merkel német kancellár sajtótájé­koztatóján. Orbán közli: a hiány­célról nem az IMF-fel, hanem az EU-val kell megegyezni, ezt vi­szont meg is tenné a kormány. 2010. július 25. A korábban megkö­tött megállapodást Magyarország betartja, de az IMF abba nem szólhat bele, hogyan - közli Orbán Viktor egy tévéinterjújában. 2010. augusztus 6. Az Európai Központi Bank közleményt ad ki, keményen bírálva a kormány tár­gyalási stílusát - hogy őket nem vonják be az egyeztetésbe­­, a bankadót, valamint a devizaügyek szabályozását. 2010. augusztus 24. Simor András jegybankelnök helyett Matolcsy György képviseli ezután az orszá­got az IMF-ben - jelentik be. A Bloomberg kiadja a hírt: az NGM úgy tájékoztatta őket, ősz­szel folytatnák a tárgyalást. A mi­nisztérium szerint csupán a szo­kásos gazdaságpolitikai konzultációról lesz szó. 2010. szeptember 5. Az EB és az IMF is készen áll arra, hogy folytassa Magyarországgal a tárgyalásokat, amikor azok eredménnyel járhat­nak - írja Olli Rehn pénzügyi biztos. 2010. szeptember 8. Három százalék alatt lesz a 2011-es hiány - jelen­ti be Matolcsy György. 2010. október 5. Lejár a két évvel ko­rábban megkötött IMF- hitelszerződés. 2010. október 13. Az IMF-delegáció újra Budapesten jár, igaz, csak az éves gazdaságpolitikai konzultáci­ón. A látogatás után a delegációt vezető Christoph Rosenberg bá­tornak, de kockázatosnak nevezi a kormány lépéseit. ►

Next