Világgazdaság, 2012. május (44. évfolyam, 83/10851-103/10870. szám)

2012-05-23 / 98. (10865.) szám

2 HÍRSÁV Személycserék a MÁV-nál május 21-étől a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-he­lyettese Pál László lesz, aki 1986-tól 2010-ig a MÁV-nál dolgozott, majd a GYSEV Zrt. vasúti projektjeinek előké­szítéséért és lebonyolításáért felelős projektiroda vezetője lett, majd más vezető tiszt­ségeket töltött be. A MÁV ve­zetése a szintén a GYSEV-től érkező Ungvári Csabát ne­vezte ki a MÁV-Start vezér­­igazgatójává. A szakember a GYSEV-nél a vállalat egysé­ges pénzügyi gazdálkodási stratégiájáért felelt, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek osztrák és ma­gyar üzemeinek területén dolgozott. ■ VG Hárommilliárdért fejleszt a Hübner-H CSAKNEM 800 MILLIÓ forint európai uniós támogatást kapott nyíregyházi gyárá­nak fejlesztéséhez a Hüb­­ner-H Kft. Ezzel együtt több mint hárommilliárd forintot költhet a beruházásra a cég, amellyel 50 új munka­helyet is létrehoz. Ezzel a német érdekeltségű társaság piacvezető pozícióját tervezi megerősíteni a járműipari csuklórészek gyártásában és forgalmazásában. A fej­lesztés jövő október végére fejeződik be. A gyár árbevé­tele tavaly elérte a 28 millió eurót (7,4 milliárd forintot). Ezt a fejlesztés révén öt éven belül 35 millió euróra szeret­nék növelni. ■ MTI Egyre nő a webáruházi forgalom tavaly a webáruházak kis­kereskedelmi forgalma 155-160 milliárd forint volt, szemben a 2010. évi 133 milliárd forinttal, a növeke­dés 50 százalékát a piacra újonnan belépő e-kereske­­dők adták. Zajdó Csaba, a Web-Shop-Experst Kft. ügy­vezetője az árukereső Thu Kft. együttműködésével készült felmérésről elmondta: a ma­gyar piacon több mint 3 ezer webáruház van, ám a forga­lom 90 százalékát mindössze az e-boltok 10 százaléka generálja. Az idei forgalom a becslések szerint 175 milli­árd forint lesz. ■ MTI J­a Mau,...* VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2012. MÁJUS 23., SZERDA Vitás orosz-magyar gázügyek szerep Kovács Pál államtitkár szerint a Déli Áramlat gázelosztó központja lehetünk Magyarország méltányos gázárakat, Oroszország a be­fektetései biztonságát meg­őrző európai szabályozást szeretne. Mindkét fél nyitott a problémák kezelésére, a további együttműködés bő­vítésére. B. Horváth Lilla „A hosszú távú gázimportszer­ződések mai keretrendszere nem fogadható el Magyaror­szágnak” - jelentette ki Kovács Pál energetikai államtitkár tegnap a magyar-orosz gazda­sági kapcsolatokról rendezett tegnapi fórumon az Orosz Kul­túra Házában. Bár földrajzilag talán mi vagyunk az orosz gáz legközelebbi európai piaca, itt a második legmagasabb a gáz ára. Ráadásul a válság közepén járunk, a hazai fogyasztók fize­tőképessége a mélységekben: 2010-ben a lakosság 3,5 száza­léka nem tudta kifizetni a gáz­számláját, 2011-ben már több mint a 13 százalékuk. Éppen a magas gázárak ösztönöznek a gázzal való takarékosságra, a megújuló energiák használa­tára és a beszerzés diverzifiká­lására. Kihívásaink és dilemmáink azonban ugyanazok, mint az orosz szállítóé, ezek megoldá­sáról tehát tárgyalni kell. „Ma­gyarország ezenfelül kész arra is, hogy a közvetítsen Orosz­ország és az EU között a gáz­piacra vonatkozó szabályozás ügyében” - jelentette ki. Az államtitkár a fentiekkel arra reagált, hogy a Panrus­­gáz Zrt. vezérigazgatója, Alek­­szej Zajcev előadásában felso­rolta az uniós szabályozásnak azokat a hátulütőit, amelyek kétségeket támaszthatnak a hatalmas összegekbe kerülő, 25-35 év alatt megtérülő be­ruházások védelme, közvetve a gázszállítások biztonsága szá­mára. Meg kell tehát határozni azokat az érzékeny pontokat, amelyek a 2010 novemberében megfogalmazott, uniós energia­­stratégia és a múlt év óta alkal­mazott, 3. uniós energiacsomag következtében sérti a befekte­tők érdekeit. Ilyen pont - ame­lyik ütközik a diszkrimináci­ót tiltó nemzetközi előírással is - egyes szállítási útvonalak előnyben részesítése másokkal szemben. Ilyen az is, hogy az EU-ban korlátozzák harmadik országok vállalatainak energe­tikai megjelenését, és hogy a 3. energiacsomagból hiányzik az úgynevezett nagypapasza­bály: az új előírások érvénye­sek a hatályba lépésük előtti beruházásokra, szerződésekre, határidőkre is, vagyis rombo­lók az ezekben érintett vállala­tokra nézve. Aggályos, hogy a csomag megtiltotta a gázkeres­kedőknek gázinfrastruktúra létesítését. „E problémák feltá­rására és megoldására FÁK-EU gázügyi központot szeretnénk létrehozni” - jelentette ki. Vlagyimir Volosin, az Orosz Tudományos Akadémia Gazda­ságtudományi Intézete energe­tikai osztályának vezetője sze­rint az EU-ban túlhangsúlyoz­zák a Gazprommal kapcsolatos veszélyeket. A társaság két­ségtelenül monopolhelyzetben van, de ebből nem következik, hogy le kellene választani róla a gázszállítást, s az sem, hogy ettől olcsóbb lenne a gáz. Em­lékeztetett, hogy az 3. energia­csomag feltételezi a spotügy­­letek fejlesztését. „Senki nem fog hatalmas beruházásokat indítani úgy, hogy nincs ga­rancia a befektetése megtérü­lésére. A spotpiaccal nem nő, hanem csökken a biztonság, mert nincs garancia az eladó és a vevő közötti együttműködés­re”. Igaz, hogy a diverzifikáció biztonságot ad, de többletszállí­tást, ezzel magasabb árat is je­lent. Ez történik majd Ukrajna gázvezetékkel való kikerülé­sekor, illetve ha majd Magyar­­ország azeri gázt vesz. Szerinte bizalom nélkül csak diverzifi­kálunk, de nem találunk komp­romisszumot. A kompromisszumkeresés, az együttműködés egyébként is a mottója volt a rendezvény­nek. Leonyid Surigin, Oroszor­szág kereskedelmi képviselete részéről amellett érvelt, hogy új lehetőségeket kell keresni a két ország árucsere-forgalmá­nak bővítésére, amely tavaly 30 százalékkal 11 milliárd dollár­ra nőtt, s főleg energiahordozó­szállításokhoz kapcsolódott. Ilyen lehetőségről Sándor Jó­zsef, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. stratégiai osztály­­vezetője is beszélt. Cége az év végéig kiírja az új, 1000-1600 megawattos blokkok szállítási tenderét, az ajánlatokat a jövő év végéig elbírálja, 2017-re pe­dig lezárulnak az előkészüle­tek. Pozitív beruházási döntés esetén 2023-ban üzembe he­lyezhető az első blokk. „Kellően vonzó ajánlat esetén orosz cégek is esélyesek a tech­nológiai szállításra, a kivitele­zésre, esetleg a finanszírozás­ra is” - jelentette ki. Az MVM emellett gőzerővel dolgozik a Déli Áramlat gázvezeték előké­szítésén is. A projekt magyar­­országi szakaszáról a Gazprom november 15-éig végleges be­ruházási döntést akar hozni. Magyarországon nagyon jók a gáztárolási lehetőségek „A Gazprom számára hasz­nos lenne, ha felismerné: Ma­gyarországot a Gazprom a Déli Áramlathoz kapcsoló­dóan térségi, sőt európai gáz­elosztó központnak is hasz­nálhatná meglévő infrastruk­túránk és földrajzi adottsá­gaink kihasználásával” -fej­tette ki a Világgazdaságnak Kovács Pál. Fölösleges lenne az esetleges szállítási zavarok miatt betárolandó gázt a Gaz­­promnak Baumgartenig elvin­nie, amikor az itteni tárolás is kellő rugalmasságot adhat vevői kiszolgálásának. AZ ÁLLAMTITKÁR elutasította feltevésünket, hogy esetleg el lehetne adni valamennyit a nem teljesen kihasznált biz­tonsági tároló kapacitásából az orosz cégnek, de emlékez­tetett, hogy vannak Magyar­­országon bőséggel bérbe vehe­tő kapacitások, ám a Gaz­prom tulajdonosként is meg­jelenhet egy új, a Déli Áram­lat mentén létrehozandó táro­lóban. Magyarországon mint­egy 10 milliárd köbméternyi gáztároló alakítható ki. Gáz­központi szerepünk mellett szól, hogy rajtunk halad majd át az észak-déli folyosó, ké­sőbb a délnyugati is, amelyen cseppfolyós gázt hozhatunk be Horvátország felől. Ma­gyarországon és Horvátorszá­gon keresztül a Gazprom akár az észak-olaszországi területeket is elláthatja. Közpénzből nem készülhet olyan film, amelyet senki sem lát támogatás Kevesebben kaphatnak több pénzt­­ Egy befektetett adóforint legalább hatot termel Filmtervből eddig sem volt hi­ány, ezért érthető, hogy a film­szakma képviselői szép szám­ban ellátogattak arra a rendez­vényre, ahol a Médiatanács próbálta elmagyarázni az új film- és médiatámogatási rend­szert. Annak mindenki örült, hogy nőtt a filmek készítésére fordítható keretösszeg. „A ta­valyi közel 446 millió forint kiosztott támogatás idén 200 millió forinttal lesz több, így összesen 645 millió forintból készülhetnek el az alkotások ismeretterjesztő, dokumentum és animációs film kategóriá­ban. A tavalyi egy forduló he­lyett, idén három alkalommal is adhatnak be pályázatot a filmkészítők” - mondta lapunk kérdésére Vitézy László, a pá­lyázatokat elbíráló szakmai bizottság elnöke. Ebből 300 millió forint jut a dokumen­tumfilmekre, 225 millió az ismeretterjesztő alkotásokra, 120 millió pedig az animációs művekre. „Felgyorsítottuk az elbírálási tempót, az apparátus teljes gőzzel működik” - hang­súlyozta a filmrendező. Vitézy László hozzátette: még idén el­készülő alkotások jó eséllyel bemutatkozhatnak karácsony környékén a televízióban. A szétosztható keret legnagyobb forrása a helyi, körzeti és orszá­gos rádiók és tévék által fizetett médiaszolgáltatási díj. Úgy tudjuk, a pályázatok el­bírálása során szemben az ed­digiekkel az a szempont fog ér­vényesülni, hogy kevesebben, de több pénzt kapjanak. Arra ugyanis kevés a pénz, hogy olyan filmeket is támogassa­nak, amelyeket végül szinte senki nem néz meg. „A szak­­mainak alkalmazkodnia kell a változásokhoz és a piachoz is, el kell jutni külföldre. Nem a tévék üres műsoridejét akarjuk kitölteni” - fogalmazott Vitézy László. Egy-egy ismeretterjesz­tő filmes pályázó egy pályá­zattal 10 millió forintos támo­gatásban részesülhet. Kocsis Tibor filmrendező szerint ez az összeg már elegendő ahhoz, hogy egy koprodukciós partner komolyan vegye a filmtervet. „A korábbi 2-4 millió forinthoz képest végre kezdünk felzár­kózni a csehekhez, a szlovákok­hoz, a románokhoz” - mondta. Somkuti András, a Korda Film­park ügyvezetője úgy látja: a filmes produkciók 20 szá­zalékos adókedvezményének bevezetése beindította és fel­gyorsította a filmes fejlődést az elmúlt öt évben. Egy befektetett adóforint legalább hat forintot termel ebben az ágazatban. A stúdióknak, de az országnak is elemi érdeke, hogy minél több film forogjon. Összehasonlí­tásként: a következő öt évben 285 millió fonttal (közel 105 milliárd forinttal) támogatják Nagy-Britannia filmiparát a nemzeti lottóbevételekből. A Magyar Nemzeti Filmalap is meghozta a művészfilm-for­­galmazás folytonosságának biztosítása érdekében kiírt art mozi és art film forgalmazási gyorssegély pályázatok dön­téseit. A pályázat egyszeri ki­írását a forgalmazók kritikus helyzete indokolta. Összesen 66 millió forint támogatást ka­pott 21 moziüzemeltető. A for­galmazókat közel 37 millió fo­rint gyorssegéllyel támogatja a Filmalap, ami majdnem fél­száz, főként európai művész­film országos mozibemutatóját teszi lehetővé. ■ V. M. Vitézy László: Teljes gőzzel

Next