Világgazdaság, 2012. május (44. évfolyam, 83/10851-103/10870. szám)
2012-05-23 / 98. (10865.) szám
2 HÍRSÁV Személycserék a MÁV-nál május 21-étől a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese Pál László lesz, aki 1986-tól 2010-ig a MÁV-nál dolgozott, majd a GYSEV Zrt. vasúti projektjeinek előkészítéséért és lebonyolításáért felelős projektiroda vezetője lett, majd más vezető tisztségeket töltött be. A MÁV vezetése a szintén a GYSEV-től érkező Ungvári Csabát nevezte ki a MÁV-Start vezérigazgatójává. A szakember a GYSEV-nél a vállalat egységes pénzügyi gazdálkodási stratégiájáért felelt, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek osztrák és magyar üzemeinek területén dolgozott. ■ VG Hárommilliárdért fejleszt a Hübner-H CSAKNEM 800 MILLIÓ forint európai uniós támogatást kapott nyíregyházi gyárának fejlesztéséhez a Hübner-H Kft. Ezzel együtt több mint hárommilliárd forintot költhet a beruházásra a cég, amellyel 50 új munkahelyet is létrehoz. Ezzel a német érdekeltségű társaság piacvezető pozícióját tervezi megerősíteni a járműipari csuklórészek gyártásában és forgalmazásában. A fejlesztés jövő október végére fejeződik be. A gyár árbevétele tavaly elérte a 28 millió eurót (7,4 milliárd forintot). Ezt a fejlesztés révén öt éven belül 35 millió euróra szeretnék növelni. ■ MTI Egyre nő a webáruházi forgalom tavaly a webáruházak kiskereskedelmi forgalma 155-160 milliárd forint volt, szemben a 2010. évi 133 milliárd forinttal, a növekedés 50 százalékát a piacra újonnan belépő e-kereskedők adták. Zajdó Csaba, a Web-Shop-Experst Kft. ügyvezetője az árukereső Thu Kft. együttműködésével készült felmérésről elmondta: a magyar piacon több mint 3 ezer webáruház van, ám a forgalom 90 százalékát mindössze az e-boltok 10 százaléka generálja. Az idei forgalom a becslések szerint 175 milliárd forint lesz. ■ MTI Ja Mau,...* VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2012. MÁJUS 23., SZERDA Vitás orosz-magyar gázügyek szerep Kovács Pál államtitkár szerint a Déli Áramlat gázelosztó központja lehetünk Magyarország méltányos gázárakat, Oroszország a befektetései biztonságát megőrző európai szabályozást szeretne. Mindkét fél nyitott a problémák kezelésére, a további együttműködés bővítésére. B. Horváth Lilla „A hosszú távú gázimportszerződések mai keretrendszere nem fogadható el Magyarországnak” - jelentette ki Kovács Pál energetikai államtitkár tegnap a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokról rendezett tegnapi fórumon az Orosz Kultúra Házában. Bár földrajzilag talán mi vagyunk az orosz gáz legközelebbi európai piaca, itt a második legmagasabb a gáz ára. Ráadásul a válság közepén járunk, a hazai fogyasztók fizetőképessége a mélységekben: 2010-ben a lakosság 3,5 százaléka nem tudta kifizetni a gázszámláját, 2011-ben már több mint a 13 százalékuk. Éppen a magas gázárak ösztönöznek a gázzal való takarékosságra, a megújuló energiák használatára és a beszerzés diverzifikálására. Kihívásaink és dilemmáink azonban ugyanazok, mint az orosz szállítóé, ezek megoldásáról tehát tárgyalni kell. „Magyarország ezenfelül kész arra is, hogy a közvetítsen Oroszország és az EU között a gázpiacra vonatkozó szabályozás ügyében” - jelentette ki. Az államtitkár a fentiekkel arra reagált, hogy a Panrusgáz Zrt. vezérigazgatója, Alekszej Zajcev előadásában felsorolta az uniós szabályozásnak azokat a hátulütőit, amelyek kétségeket támaszthatnak a hatalmas összegekbe kerülő, 25-35 év alatt megtérülő beruházások védelme, közvetve a gázszállítások biztonsága számára. Meg kell tehát határozni azokat az érzékeny pontokat, amelyek a 2010 novemberében megfogalmazott, uniós energiastratégia és a múlt év óta alkalmazott, 3. uniós energiacsomag következtében sérti a befektetők érdekeit. Ilyen pont - amelyik ütközik a diszkriminációt tiltó nemzetközi előírással is - egyes szállítási útvonalak előnyben részesítése másokkal szemben. Ilyen az is, hogy az EU-ban korlátozzák harmadik országok vállalatainak energetikai megjelenését, és hogy a 3. energiacsomagból hiányzik az úgynevezett nagypapaszabály: az új előírások érvényesek a hatályba lépésük előtti beruházásokra, szerződésekre, határidőkre is, vagyis rombolók az ezekben érintett vállalatokra nézve. Aggályos, hogy a csomag megtiltotta a gázkereskedőknek gázinfrastruktúra létesítését. „E problémák feltárására és megoldására FÁK-EU gázügyi központot szeretnénk létrehozni” - jelentette ki. Vlagyimir Volosin, az Orosz Tudományos Akadémia Gazdaságtudományi Intézete energetikai osztályának vezetője szerint az EU-ban túlhangsúlyozzák a Gazprommal kapcsolatos veszélyeket. A társaság kétségtelenül monopolhelyzetben van, de ebből nem következik, hogy le kellene választani róla a gázszállítást, s az sem, hogy ettől olcsóbb lenne a gáz. Emlékeztetett, hogy az 3. energiacsomag feltételezi a spotügyletek fejlesztését. „Senki nem fog hatalmas beruházásokat indítani úgy, hogy nincs garancia a befektetése megtérülésére. A spotpiaccal nem nő, hanem csökken a biztonság, mert nincs garancia az eladó és a vevő közötti együttműködésre”. Igaz, hogy a diverzifikáció biztonságot ad, de többletszállítást, ezzel magasabb árat is jelent. Ez történik majd Ukrajna gázvezetékkel való kikerülésekor, illetve ha majd Magyarország azeri gázt vesz. Szerinte bizalom nélkül csak diverzifikálunk, de nem találunk kompromisszumot. A kompromisszumkeresés, az együttműködés egyébként is a mottója volt a rendezvénynek. Leonyid Surigin, Oroszország kereskedelmi képviselete részéről amellett érvelt, hogy új lehetőségeket kell keresni a két ország árucsere-forgalmának bővítésére, amely tavaly 30 százalékkal 11 milliárd dollárra nőtt, s főleg energiahordozószállításokhoz kapcsolódott. Ilyen lehetőségről Sándor József, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. stratégiai osztályvezetője is beszélt. Cége az év végéig kiírja az új, 1000-1600 megawattos blokkok szállítási tenderét, az ajánlatokat a jövő év végéig elbírálja, 2017-re pedig lezárulnak az előkészületek. Pozitív beruházási döntés esetén 2023-ban üzembe helyezhető az első blokk. „Kellően vonzó ajánlat esetén orosz cégek is esélyesek a technológiai szállításra, a kivitelezésre, esetleg a finanszírozásra is” - jelentette ki. Az MVM emellett gőzerővel dolgozik a Déli Áramlat gázvezeték előkészítésén is. A projekt magyarországi szakaszáról a Gazprom november 15-éig végleges beruházási döntést akar hozni. Magyarországon nagyon jók a gáztárolási lehetőségek „A Gazprom számára hasznos lenne, ha felismerné: Magyarországot a Gazprom a Déli Áramlathoz kapcsolódóan térségi, sőt európai gázelosztó központnak is használhatná meglévő infrastruktúránk és földrajzi adottságaink kihasználásával” -fejtette ki a Világgazdaságnak Kovács Pál. Fölösleges lenne az esetleges szállítási zavarok miatt betárolandó gázt a Gazpromnak Baumgartenig elvinnie, amikor az itteni tárolás is kellő rugalmasságot adhat vevői kiszolgálásának. AZ ÁLLAMTITKÁR elutasította feltevésünket, hogy esetleg el lehetne adni valamennyit a nem teljesen kihasznált biztonsági tároló kapacitásából az orosz cégnek, de emlékeztetett, hogy vannak Magyarországon bőséggel bérbe vehető kapacitások, ám a Gazprom tulajdonosként is megjelenhet egy új, a Déli Áramlat mentén létrehozandó tárolóban. Magyarországon mintegy 10 milliárd köbméternyi gáztároló alakítható ki. Gázközponti szerepünk mellett szól, hogy rajtunk halad majd át az észak-déli folyosó, később a délnyugati is, amelyen cseppfolyós gázt hozhatunk be Horvátország felől. Magyarországon és Horvátországon keresztül a Gazprom akár az észak-olaszországi területeket is elláthatja. Közpénzből nem készülhet olyan film, amelyet senki sem lát támogatás Kevesebben kaphatnak több pénzt Egy befektetett adóforint legalább hatot termel Filmtervből eddig sem volt hiány, ezért érthető, hogy a filmszakma képviselői szép számban ellátogattak arra a rendezvényre, ahol a Médiatanács próbálta elmagyarázni az új film- és médiatámogatási rendszert. Annak mindenki örült, hogy nőtt a filmek készítésére fordítható keretösszeg. „A tavalyi közel 446 millió forint kiosztott támogatás idén 200 millió forinttal lesz több, így összesen 645 millió forintból készülhetnek el az alkotások ismeretterjesztő, dokumentum és animációs film kategóriában. A tavalyi egy forduló helyett, idén három alkalommal is adhatnak be pályázatot a filmkészítők” - mondta lapunk kérdésére Vitézy László, a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság elnöke. Ebből 300 millió forint jut a dokumentumfilmekre, 225 millió az ismeretterjesztő alkotásokra, 120 millió pedig az animációs művekre. „Felgyorsítottuk az elbírálási tempót, az apparátus teljes gőzzel működik” - hangsúlyozta a filmrendező. Vitézy László hozzátette: még idén elkészülő alkotások jó eséllyel bemutatkozhatnak karácsony környékén a televízióban. A szétosztható keret legnagyobb forrása a helyi, körzeti és országos rádiók és tévék által fizetett médiaszolgáltatási díj. Úgy tudjuk, a pályázatok elbírálása során szemben az eddigiekkel az a szempont fog érvényesülni, hogy kevesebben, de több pénzt kapjanak. Arra ugyanis kevés a pénz, hogy olyan filmeket is támogassanak, amelyeket végül szinte senki nem néz meg. „A szakmainak alkalmazkodnia kell a változásokhoz és a piachoz is, el kell jutni külföldre. Nem a tévék üres műsoridejét akarjuk kitölteni” - fogalmazott Vitézy László. Egy-egy ismeretterjesztő filmes pályázó egy pályázattal 10 millió forintos támogatásban részesülhet. Kocsis Tibor filmrendező szerint ez az összeg már elegendő ahhoz, hogy egy koprodukciós partner komolyan vegye a filmtervet. „A korábbi 2-4 millió forinthoz képest végre kezdünk felzárkózni a csehekhez, a szlovákokhoz, a románokhoz” - mondta. Somkuti András, a Korda Filmpark ügyvezetője úgy látja: a filmes produkciók 20 százalékos adókedvezményének bevezetése beindította és felgyorsította a filmes fejlődést az elmúlt öt évben. Egy befektetett adóforint legalább hat forintot termel ebben az ágazatban. A stúdióknak, de az országnak is elemi érdeke, hogy minél több film forogjon. Összehasonlításként: a következő öt évben 285 millió fonttal (közel 105 milliárd forinttal) támogatják Nagy-Britannia filmiparát a nemzeti lottóbevételekből. A Magyar Nemzeti Filmalap is meghozta a művészfilm-forgalmazás folytonosságának biztosítása érdekében kiírt art mozi és art film forgalmazási gyorssegély pályázatok döntéseit. A pályázat egyszeri kiírását a forgalmazók kritikus helyzete indokolta. Összesen 66 millió forint támogatást kapott 21 moziüzemeltető. A forgalmazókat közel 37 millió forint gyorssegéllyel támogatja a Filmalap, ami majdnem félszáz, főként európai művészfilm országos mozibemutatóját teszi lehetővé. ■ V. M. Vitézy László: Teljes gőzzel