Világgazdaság, 2012. július (44. évfolyam, 125/10892-146/10913. szám)
2012-07-26 / 143. (10910.) szám
10 Gyarapodott a HIR-es tájfajta, de továbbra is veszélyeztetett Az elmúlt évben 19 ezerrel nőtt a tehénlétszám országos viszonylatban, ennek nagy része magyar tarka - számolt be dr. Füller Imre. A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója kifejtette, ennek ellenére továbbra is a veszélyeztetett fajták közé tartozik, ugyanis jelenleg öszszesen 400 darab 100 százalékos vérvonala van belőle. Az egyesület lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy javuljon ez a statisztika. Akárcsak a szaktárca, amely 2010-ben indított ötéves programot az állomány gyarapítását megcélozva. Sőt külső segítség is érkezett az ágazathoz azáltal, hogy az Európai Unió is meghirdetett egy ehhez kapcsolódó pályázatot. A bonyhádi központtal működő szervezet a bika-előállítás finanszírozására igényelt forrást. Dr. Füller Imre a 2011-es évet tekintve arról is beszámolt, hogy több nyugat-európai országhoz hasonlóan hazánkban is bevezették az úgynevezett összevont tenyészértéket. Ennek az állatok közötti rangsor felállításánál van jelentősége, ezentúl egységes rendszerben szerepel a tej-, a hús- és a fitneszértéke az átláthatóság érdekében. Már Magyarországon is bevezették az úgynevezett összevont tenyészértéket. Jelenleg közel 50 ezerre tehető a magyar tarka és magyar tarka jellegű összesített állományi létszám. Többek között erről is szó lesz a XII. bonyhádi Tarka Marhafesztivál részeként szervezett országos agrárfórumon augusztus 10-én dr. Huth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője jóvoltából. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a közös agrárpolitikáról tart előadást, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára az általa képviselt szervezetről beszél. A tanácskozást követően a Hagyományok- Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel ellátott magyar tarkából készült ételeket kóstolhatnak az érdeklődők. ■ Vizin B. PROMÓCIÓ Fürdőtúra spatour Szekszárdi ’ Ahol Erkel Ferenc pihent. Gyula békebeli, az Orosházához tartozó Gyopárosfürdő valóságos kisváros, a hagymatikumos Makó pedig makoveczes. Azt még a nagy magyar Alföld mélyén is tudják, hogy lehet ugyan jó a homoki bor, de azért a szekszárdinak nincs párja. Ezért - no meg a Tolna megyéhez fűződő rokoni kapcsolat révén - kínálja Orosházán a Ravasz tanya tulajdonosa a kiváló szekszárdi bort, a Mészáros Borház borát a vendégeknek. A nemrég lezajlott SpaTour - Fürdőtúra a határ mentén elnevezésű program állomása Gyula volt. Ez a település kétségkívül nagy eséllyel pályázhatna az ország legrendezettebb, legnyugodtabb városa címére, szó se róla, a turistát nemcsak az egyedülálló módon sík vidéken található vár nyűgözi le, hanem az a békebeli hangulat, mely legutoljára talán az Osztrák-Magyar Monarchia háború előtti éveiben lehetett általános a birodalom megannyi fürdővárosában. Gyula ebből az időből maradt ránk mint relikvia, ma is számos látogatót vonz, elkerülve a turisztika erőltetett iparosításával járó buktatókat. A helyi várfürdő jobbára a gyógyulni vágyók, az ízületeikkel bajlódó nyugdíjasok Mekkája. A parkban kultúrtörténeti nevezetesség az a mezei juhar, melynek árnyékában egykoron a Himnusz zeneszerzője, a település szülötte, Erkel Ferenc komponálta több darabját is. Gyula időtlen idilljéhez képest Orosháza, illetve fürdője pezsgő élményszerűségével kíván hódítani. Ennek a törekvésnek képezi különleges földből erőt merítő részét a már említett Ravasz tanya, ahol Csizmadia Sándor tanyagazda látja vendégül a betérőket kolbászos, csípős slambuccal, bodzaszörppel, tepertős pogácsával és az országos hírnévvel rendelkező szekszárdi Mészáros-borral. Orosházának pedig az a Gyopárosfürdő a saját helyőrsége, mely várost alkot a városban. Hiszen fentről, egy kilátóból alátekintve megkapó látvány tárul fel: medencék érnek medencéket, nyitottak, fedettek, meleg vízzel, hideg vízzel, ha kell, gyógyhatással, csúszdával és csúszda nélkül, de még egy vízibicikliket ringató tavacska is színesíti az összképet. A Maros partján, erdei környezetben található kalandpark ugyancsak Makó egyik különlegességének számít. Mint ilyen, alapvetően a fiatalabb korosztály érdeklődésére építhet nagy biztonsággal. Valójában nekik találták ki azt a drótkötélpályát, melyre rákapcsolódva az erre fogékonyak átsuhanhatnak a Maros zöldes vize felett. Makót is érdemes fentről, de lentről is megcsodálni, a jelképnek számító Hagymatikum esetében nem is éri csalódás a látogatót. Makovecz Imre műve meszszire látszóan utal a település fő terményére, s a tartalom és forma egysége iránti elismerés csak növekedhet, ha beljebb kerülünk a különleges küllemű épület kapuján. A falakon belüli fürdőrész kétségkívül európai szintet képes produkálni, bár úgy tűnik, ezt egyelőre a magyar vendégeken kívül a román látogatók ismerték fel. Ám borítékolható, a nyugatiak - már ha még többen erre járnának - az összképet tekintve ugyanúgy nem csalódnának, mint a közép- vagy kelet-európaiak. a határ mentén Mészáros-bor kínálja magát az Alföld mélyén Összefogással könnyebben menne urizmus Biztató volt az évkezdés, de van mit tenni, hogy forogjon Tolnában az idegen Sokan állítják, a turizmus lehet a kitörési pont egy település és Tolna megye számára. A gyakorlat ezt nem támasztja alá. Vannak felkapott helyek: Szálka, Gunaras, ahová az ország minden részéből szívesen jönnek a pihenni vágyók. A megye legtöbb településén azonban csak elvétve találkoznak a helyiek turistákkal. Mauthner I. - Venter M. Wiesner György elismert szakember ezen a területen korábban volt a turisztikai egyesület elnöke, az őcsényi repülőtér ügyvezetője, a Váraljáért Egyesület vezetője és még számtalan titulus birtokosa -, ma már csak a háttérből szemléli a mesgye vendégforgalmát. - Ma a legtöbben a gazdasá-gi nehézségekre hivatkoznak, amikor szóba kerül, hogy vis-szaesett a forgalom, és ebben sok igazság is van, de ennél bonyolultabb a helyzet. Amíg aktívan dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy a többi megyében komplett terveket állítottak öszsze a hozzáértők a turizmus fejlesztésére, ez Tolnában nem volt jellemző, vagy ha volt is ilyen, az a tervezés szintjén elakadt. Sajnos az összefogás sem volt eddig eredményes. Nagy baj, hogy hiányoznak a civilszervezetek is, melyek ezt a területet ösztönöznék. Ahol jobban mennek a dolgok, mint például Szálkán, ott azt látja az ember, hogy mindenki igyekszik az egyéni érdekét képviselni, a saját kis üzletét lebonyolítani, de ez hosszabb távon nem hoz tartós eredményt - mondta el Wiesner György, s úgy folytatta: - Ott van a villányi példa, a helyi borútegyesület működése nem csak a borról szól. Mindenkit megmozgatnak, akinek érdeke, hogy vendégek jöjjenek a településre, legyen az a helyi pék, cukrász, butikos, vendéglátós vagy borász. És itt van nekünk Fadd-Dombori is, melyről évek óta nem hallani semmit, miközben a Tisza-tó és környéke szinte naponta szerepel a médiában. Tudomásul kell venni, hogy változott ugyan körülöttünk a világ, de az összefogást nem lehet megspórolni. A közös cél érdekében történő együttműködés jelei azért már látszanak, egyelőre a megyeszékhely és környéke tekintetében. Mint azt Berlinger Attila, a Szekszárdi Turisztikai Non-profit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly nyáron alakult meg a Szekszárd és Térsége Turisztikai Egyesület azzal a céllal, hogy Szekszárdon és környékén is legyen egy olyan szervezet, amely a turizmus terén érintett vállalkozásokat, szervezeteket és önkormányzatokat közös fejlesztések elindítására ösztönözze. Az egyesületet idén januárban regisztrálta a Nemzetgazdasági Minisztérium, így ezzel alkalmassá vált egy őszi pályázat benyújtására. Siker esetén a Tourinform Iroda is az egyesület fenntartása alá kerülhet, sőt a belépő önkormányzatok területén további információs pontok is létesülhetnek az idegenforgalmi szezonban. Kezdeti stádiumban van egy nagyobb térséget átölelő turisztikai együttműködés is, amely Szekszárdot Bajával és Kalocsával fűzné össze a vendégfogadás és attrakciók terén. A két Duna-híd és a Gemenci-erdő által kijelölt összefüggő természeti környezet a jövőbeni együttműködés révén több turistabarát szolgáltatást valósíthat meg a vízi, a kerékpáros és a gyalogtúrákat kedvelők részére egyaránt. Az együttműködés első jele volt az idén márciusban a budapesti Utazás kiállításon egy közös stand, ahol a szekszárdi bor, a bajai halászlé mellett a Gemenc turisztikai szolgáltatásaiból is ízelítőt kaphattak az érdeklődők. Biztató jelnek is tekinthető, hogy minden nehézség dacára jól kezdődött az év turisztikai szempontból Tolna megyében. Az első negyedévben megélénkült a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. Mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatásaiból megtudható, mintegy 10800 vendéget és több mint 21700 vendégéjszakát regisztráltak a megyében az első negyedévben. A vendégeké 26, a vendégéjszakáké pedig 25 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Az elemzések szerint az élénkülés forrása kizárólag a belföldi vendégforgalom bővülése volt, mert a külföldi vendégek száma elmaradt az egy évvel korábbitól. A Tolna megyei vendégforgalom közel kilenctizedét adó belföldi vendégek száma 30 százalékkal, az általuk itt eltöltött éjszakák száma 33 százalékkal nőtt. Fesztiválhangulatban. Fadd-Dombori adottságai jók, ennek ellenére a Tolna megyén kívül élők többsége még nem hallott róla TOLNA MEGYE 2012. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK A kereskedelmi szállások vendégeinek száma Tolna megyében A vendéglátóhelyek számának alakulása Tolna megyében 64 816 2006 1151 362 1120 1117 1184 1171 1127