Világgazdaság, 2012. szeptember (44. évfolyam, 169/10936-188/10955. szám)
2012-09-03 / 169. (10936.) szám
2 VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2012. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ HÍRSÁV Lemondott a Kapuvári Hús Zrt. elnöke lemondott a Kapuvári Hús Zrt. igazgatósági elnöki posztjáról Foltányi Árpád, aki ellen nyomozást folytat az adóhatóság - közölte szombati számában a Kisalföld. A férfi a gyanú szerint korábbi tisztségében, gazdasági vezetőként követett el ötvenmilliós adócsalást. Foltányi Árpád a lapnak jelezte, hogy ártatlannak tartja magát, de az ügy megnyugtató lezárulásáig nem vállal a társaságban semmilyen feladatot. ■ MTI Madosz: jelentősen eshet a dohánytermés az aszály miatt akár 15-20 százalékkal is kisebb lehet a termés, mert a dohánylevelek mennyisége és minősége elmarad a várttól - mondta Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke. Míg korábban 6-6,5 kilogramm zöld dohány kellett egy kilogramm száraz dohány előállításához, most 8 kilogramm szükséges. A felvásárlási árakról Bényei Illés elmondta: a termelőkkel korábban megkötött többéves keretszerződések értelmében ebben az évben 10-15 százalékos az áremelés mértéke, a szolnoki és a nyíregyházi fermentálóknál közel azonos áremelést hirdettek meg. ■ MTI Pénzhez juthatnak a Malév-utasok VISSZAJUTTATJA a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) a nála lévő Malév-pénzeket, így lehetővé válik, hogy az utazási irodákban január 15. és 30. között vásárolt, de a légitársaság csődje miatt fel nem használt jegyek után kártérítést kaphassanak az utasok. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) tájékoztatása szerint így az utasok többsége, csaknem 200 ezer ember juthat a pénzéhez, hiszen a repülőjegyek 70-75 százalékát az utazási irodák értékesítik. A MUISZ és a repülőjegy-értékesítő irodák 450-600 millió forint közötti összegre számítanak. ■ MTI VM: nem lesz kompenzáció közszolgáltatás Eljárást indított Brüsszel a hulladéktörvény miatt Kötelezettségszegési eljárás keretében várja Magyarországtól egy sor kérdés tisztázását a hulladéktörvény ügyében az Európai Bizottság, amely szerint - kompenzáció hiányában - sérti az uniós versenyjogi szabályokat a magántulajdon 49 százalékos mértékben történő tervezett korlátozása a hulladékkezelési közszolgáltatás területén. A szaktárca szerint nem szorítják ki a jelenlegi piaci szereplőket a közszolgáltatásból. Németh I. Gergely Szó sem lehet semmilyen kompenzációról a külföldi tulajdonú cégek számára a hulladéktörvény elfogadása kapcsán, mivel a parlamenti zárószavazásra váró törvény nem fogja kiszorítani a jelenlegi piaci szereplőket a hulladékkezelési közszolgáltatásból - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) péntek délután kiadott közleményében. A tárca ezzel arra a napokban nyilvánosságra került levélre reagált, amely szerint az Európai Bizottság még július 19-én figyelmeztette a magyar kormányt, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény több ponton ellentétes az európai uniós versenyjogi szabályokkal, kötelezettségszegési eljárás keretében kérve számos kérdés tisztázását. Ugyanis - mint arról lapunk is beszámolt már - a törvénytervezet értelmében 2013. január 1-jétől csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek folytathatnak hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet. Az EB szerint viszont a 49 százalékos magántulajdoni maximum bevezetésével a magánszolgáltatóknak vagy többségi állami tulajdonba kell kerülniük vagy el kell hagyniuk a piacot. Ennek következtében elveszíthetik az ellenőrzést beruházásaik felett, miközben a törvénytervezet nem tesz utalást arra, hogy kártalanításban részesülnének. Szakértők azonban úgy látják, hogy a közszolgáltatásból kiszoruló többségi magántulajdonú cégek részéről a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján jelentős kártérítési igényre lehet számítani, hiszen jelenleg a közszolgáltató társaságok - darabszámra - mintegy 70 százaléka többségi magántulajdon mellett végzi munkáját. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) egyetért azzal, ha Brüsszel szót emel azért, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megmaradjon a piaci körülmények között, mert csak így lehet a költséghatékony működést és a szol-gáltatások árszínvonalának kordában tartását garantálni. Ráadásul nemcsak a közszolgáltatással kapcsolatosan merült fel az állami kézbe vétel gondolata, hanem a hulladékgazdálkodás más területein is - közölte kérdésünkre Farkas Hilda, a szakmai szervezet ügyvezető igazgatója. Kormányzati vezetők és kormánypárti képviselők nyilatkozataiban többször elhangzottak már például az építési-bontási hulladékok vagy a fémhulladékok begyűjtésének és kezelésének állami kézbe vételéről szóló tervek. Ez azt mutatja, hogy az állami intézkedések a közszolgáltatóknál szélesebb vállalkozói kört is érinthetnek. A külföldi tulajdonú cégek még érvényesíthetik érdekeiket bírósági úton a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján, de a hazai vállalkozások kezében nincs ilyen jogorvoslati lehetőség sem - hangsúlyozta a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója. Gerendaiéknak sikerült visszavenniük a Szigetet hitelnyújtás „Megkaptuk a hitelt az OTP-től, mindenkit kifizettünk, így lezárult a történet, visszavásároltuk a Sziget Kft.-t” - mondta lapunknak Gerendai Károly, a cég ügyvezető igazgatója. A hitel feltételeiről hónapokig tárgyalt a fesztiválszervező cég és a bank, de végül sikerült 25 százalékos önrészben megállapodniuk. Az idő nagyon sürgette az üzleti feleket, hiszen Gerendaiéknak augusztus 31-éig kellett fizetniük a kisebbségi pakettért az Est Media Nyrt.-nek. A 677 millió forintos vételárból a médiacég kiegyenlítheti tartozásait a hitelezőknél, ráadásul 2 évig visszavásárlási opciót is szerzett. A tőzsdén jegyzett Est Media július elején jelentette be, hogy piacra dobja a Sziget Kft.-ben meglévő üzletrészét, miután az utolsó kísérlete is kudarcba fulladt a Wallis és az UniCredit Banknál fennálló adósságának törlesztéséhez szükséges pénz előteremtésére. Az üzletrészre az Est Media pályázatot írt ki, de nem akadt jelentkező. A két hitelezőnek zálogjoga volt a részesedésen, de a Sziget Kft. többi tulajdonosa kezességet is vállalt a kölcsön visszafizetésére. Maga a Sziget Fesztivál biztosan nyereséget hozott, de a profit pontos mértékét még nem lehet tudni. ■ V. M. Tág tér a tagállamoknak az európai unió tág mozgásteret biztosít a tagállamok számára, és nem ír elő egy adott módszert a lakosságnál képződő települési szilárd hulladékok gyűjtésének szervezésére, vagyis lehet akár magánkézben lévő a rendszer, akár állami vagy a kettő valamilyen kombinációja - nyilatkozta a Zöld Ipar Magazinnak néhány héttel ezelőtt Janez Potocnik, környezetpolitikáért felelős EU-biztos. Mint mondta, Európa-szerte az a bevett gyakorlat, hogy a helyhatóságok felelősek a települési hulladék kezeléséért. Ez magában foglalja többek között a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, annak meghatározását, hogy mely hulladékfajtákat gyűjtik, milyen díjakat kell fizetni ezért a tevékenységért, ugyanakkor az EU-biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállam által választott rendszernek tisztességesnek kell lennie, és garantálnia kell az egyenlő versenyfeltételeket minden résztvevő számára. Megindíthatja az Apple a háborút a Google ellen szabadalmak Ahogy arra számítani lehetett, igencsak felkavarta az állóvizet a technológiai cégek szabadalmi háborújában az Apple és a Samsung perében született ítélet. Mint ismert, az amerikai bíróság - ugyan még nem jogerősen, de - a helyi cég javára döntött a két társaság jogi vitájában. A határozat értelmében a Samsung bő 1 milliárd dollárt kénytelen fizetni versenytársának, és jó eséllyel több termékének értékesítését is fel kell függesztenie az Egyesült Államokban. Az ítélet ugyanakkor amellett, hogy a közvélemény figyelmét a szabadalmi perekre irányította, újabb lökést adott az Apple-nek, mely láthatóan egyre agresszívabban támadja konkurenseit a szabadalmai miatt. Bár Japánban a Samsung javára döntött egy hasonló ügyben a helyi bíróság, a tengerentúlon sajtóértesülések szerint már az újabb támadást készíti elő az amerikai cég dél-koreai versenytársa ellen, ráadásul ezúttal a nagy konkurens legkeresettebb készülékeit vette célba. Az Apple egyre agresszívabban támadja konkurenseit a szabadalmai miatt. Könnyen elképzelhető azonban, hogy az Apple nem kizárólag a Samsungra tüzel mostantól, hanem első sikerein felbuzdulva megindítja a még Steve Jobs által vizionált „termonukleáris háborút” valamennyi Androidot használó okostelefon-gyártó ellen. A kaliforniai társaság célkeresztjében ugyanakkor látszólag nem a mobiloperációs rendszert kézben tartó Google áll, sokkal inkább a közvetlen konkurensek. Legalábbis erre utal, hogy a keresőóriással inkább peren kívül egyezne meg az Apple. A Reuters értesülései szerint a vitás szabadalmi ügyek rendezése érdekében múlt héten telefonon már konzultált egymással a két vállalat vezetője, Larry Page és Tim Cook, s a felek hamarosan tárgyalóasztalhoz is ülnek, igaz, a megbeszélések pontos időpontját még nem jelölték ki. ■ J. Z. Rosszul jártak a gyártók a chipsadóval költségnövekedés A hazai piacra szállítók nem tudták kompenzálni a kiesést Piackutatási adatok szerint az idei első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest 6 százalékkal kevesebb édesség kelt el, és ezen belül néggyel csökkent a különféle csokoládék értékesített mennyisége. Az éppen egy éve bevezetett, úgynevezett chipsadó ugyanis áfaalapképző, ráadásul az így kijött összegre a kereskedelem is ráteszi az árrést, így a magasabb minőségű és árú termékek forgalma a piaci átlagnál nagyobb mértékben esett. „Elsősorban a hazai piacra termelő magyar gyártók számára volt rossz hatással az adó bevezetése. A válság miatt a 2008 és 2011 eleje közti három évben amúgy is 18 százalékkal szűkült a desszertpiac, és a táblás csokoládékból is két százalékkal kisebb mennyiség kelt el” - mondta lapunknak Sánta Sándor, az utolsó nagy magyarországi csokoládégyártó, a három telephelyen 600 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti-csoport vezérigazgatója. A népegészségügyi termékadó miatt az édesipari társaság az elmúlt ősszel közel hetvennel csökkentette létszámát, és lemondott arról, hogy 450 millió forintért új desszertgyártó gépsort telepítsen a 90 fős nagykanizsai gyárába. A beruházás 50 új munkahelyet teremtett volna. ■ D. K. Részben a chipsadó miatt adtak el kevesebb édességet a gyártók