Világgazdaság, 2012. november (44. évfolyam, 210/10977-229/11000. szám)

2012-11-08 / 213. (10979.) szám

2 Stratégiai célokat szolgál a Mol-pakett MATOLCSY GYÖRGY Szerint az állam által megvett Mol-részvénycsomag stra­tégiai célokat szolgál, és egyben pénzügyi tartalék is, amely a külső környe­zet romlása, finanszírozási nehézségek esetén relatíve olcsó forrást jelenthet. A nemzetgazdasági minisz­ter Kolber István független országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában ki­fejti: az állam által megvett Mol-részvénycsomag jelen­legi és megvásárláskori árá­nak különbözete nem vesz­teség, mivel az olajtársaság papírjait nem adták el, azok stratégiai célokat szolgál­nak. ■ MTI Opten: rekordszintre nőttek a cégtörlések IDÉN OKTÓBERBEN 3103 cég megszűnését tették közzé a cégbírságok; ilyen sok cég utoljára 2010 nyarán szűnt meg egy hónap alatt - közöl­te az Opten céginformációs szolgáltató. A cégtörvény március eleje óta hatályos módosításai megszüntették a kényszer-végelszámolás intézményét, az eljárást a kényszertörlések váltották fel. Ez csökkenti a végelszá­molások számát. Az Opten közleménye szerint ezért nem lehet pozitív következ­tetéseket levonni abból, hogy a fél évvel ezelőtti havi 3-4 ezer végelszámoláshoz ké­pest októberben csak 1300 céggel szemben indult ilyen eljárás. ■ MTI Leszakadóban a magyar ingatlanpiac az európai ingatlanbefek­tetések értéke az idén 10 százalékkal zsugorodik, a kelet-közép-európai régió­ban a lengyel és a cseh piac jól teljesít, a magyar viszont leszakadóban van - mond­ta Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. pénzügyi tanácsadási részlegének igazgatóhelyet­tese. A régióban a jó minő­ségű ingatlanokat keresik befektetési céllal, ezekből azonban kevés van a piacon. Magyarország nem a leg­ideálisabb befektetési terep, amit az is bizonyít, hogy ér­deklődés ugyan mutatkozik az ilyen ingatlanok iránt, de üzlet egy éve nem született - mondta Kohári Gábor. ■ MTI Növekednek az Audi eladásai az AUDI egyelőre nem érzi meg a válságot, októberben 123 600 gépkocsit értékesí­tett világszerte, 13,9 száza­lékkal többet, mint egy évvel korábban - közölte a Volks­­wagen-leányvállalat. Az első tíz hónapban 12,9 szá­zalékkal 1,22 millióra nőtt az eladott gépkocsik száma. Kínában közel 36 ezret ad­tak el, ez 29,5 százalékkal több, mint tavaly október­ben, és már az év első tíz hónapjában elérték a tavalyi éves forgalmat. Nőtt az Audi értékesítése az autópiaci vál­sággal küszködő Európában is. A kontinens országaiban 4,2 százalékkal emelkedtek az eladások. ■ MTI VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Tovább keresik a felelőst malév A csőd eredménye: kifizetetlen dolgozók, fapados utasok A parlament illetékes vizs­gálóbizottsága még az év vé­géig vizsgálja, hogy vajon mi vezetett a Malév csődjéhez. A turizmusnak okozott kár azonban felbecsülhetetlen. Vég Márton Tegnap sem lettek sokkal oko­sabb a Malév és a Budapest Airport Zrt. privatizációját, va­lamint a légitársaság fizetés­­képtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság tagjai, bár az ülésükön Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő (MNV) Zrt. egyko­ri vezérigazgatóját, és Morvai Attilát, az MNV Zrt. korábbi jogi vezérigazgató helyettesét is meghallgatták. Draskovics Tibor mindössze annyit tudott elmondani, hogy hivatali ide­je alatt (2004. február és 2005. április) a Malév privatizációja ügyében érdemi döntés nem született, így tranzakciót sem bonyolítottak le. Az idén febru­árban becsődölt légicég gazdál­kodásában már akkor is mutat­koztak gondok, hiszen üzleti tervében 2004-ben nullszaldó szerepelt, ám 800 millió forin­tos mínuszt könyvelt el. Tátrai Miklós elmondta: a Bu­dapest Airport 2011 végéig 260 millió euró beruházást vállalt, a 2006. és a 2007. évi teljesítést ellenőrizték, és független szak­értői jelzés alapján 2007-ben 46 millió eurós elmaradást állapí­tottak meg a cég által jelentett 36 millió euróval szemben. „A szankcionálással azért nem él­tünk, mert úgy láttuk, hogy a másik fél teljesíteni fogja a kö­telezettségét” - fogalmazott. Az Országgyűlés honlapján nemrég megjelent adatok sze­rint a Malév Zrt. tevékenységé­nek megszüntetésekor a társa­sággal belföldön 1025-en, kül­földön, 15 országban pedig 79- en álltak munkaviszonyban. Jogos követeléseik kielégítése még el fog tartani egy ideig. A Nemzeti fejlesztési Minisz­térium tájékoztatása szerint a nemzeti légitársaság volt dol­gozóinak teljes követelése járu­lékokkal együtt 12,1 milliárd forint, ebből 9,7 milliárd forint az elismert igény, és mintegy 0,9 milliárd forintot fizettek ki 959 fő részére. A Magyar Szállodák és Étter­mek Szövetségétől (MSZÉSZ) úgy tudjuk, hogy a Malév csőd­je miatt, a fapados légitársasá­gok térnyerésével átrendeződik a főváros turisztikai piaca: nő a kevesebbet költő turisták szá­ma, illetve részaránya, emiatt a szobaárak stagnálnak vagy alig nőnek. Az átrendeződés­­ vesztesei a magasabb kategóri­ájú szállodák, kedvez viszont a helyzet a háromcsillagos hote­leknek. Negatívan érinti a Ma­lév csődje az utazási irodákat is. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségé­nek korábbi ismertetése szerint idén nagyjából 15 százalékkal csökkent az utazási irodák által lebonyolított utak száma, ami a kisebb, 2-3 fős vidéki irodák esetében az üzlet bezárásához is vezethet. Az már egyértel­műen látszik, hogy a fapados járatokkal érkező utasok keve­sebbet költenek, mint akik Ma­­lév-járattal érkeztek. Vesztes a Budapest Airport is, hiszen erre az évre 8 millió utast prognosztizálnak a Liszt Ferenc-repülőtéren. Az idén az első félévben 3 millió 840 ezer utast regisztráltak, ez 3,77 szá­zalékos csökkenés az előző év első félévéhez képest. Ez idő alatt 20 százalékkal kevesebb fel- és leszállás történt. Vizsgá­latuk is alátámasztja azt a fel­­­­­ételezést, hogy a diszkonttár­saságok ötven százalék fölötti teljesítménye 2012 első hat hó­napjában soha nem látott mér­tékben erősítette a háromcsilla­gos szállodák, a diákszállók és a panziók forgalmát. ocT cvt po A BA utasforgalma (millió fő) 2007-2012 * Első fél év. VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYÜJTÉ Még októberben is Horvátország? JELENTŐSEN több mint 40 szá­zalékkal nőtt a magyar turisták száma októberben az egy évvel korábbihoz képest Horvátor­szágban, és több mint negyedé­vel emelkedett a vendégéjsza­kák száma is - tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Képvise­let tegnap az MTI-t. Marin SKENDEROVic, a képvise­let vezetője közölte: az októberi vendégforgalomban, mértékét tekintve a magyar utazók szá­ma mutatta az egyik legjelentő­sebb növekedést. A magyar ven­dégek száma 42,9 százalékkal 8 ezer fölé emelkedett, a ven­dégéjszakák száma 26,4 száza­lékos növekedéssel 27,6 ezerre nőtt. az Év első 10 hónapjának ada­tai alapján összesen eddig 320 ezer magyar kereste fel Horvát­országot, ahol közel 1 millió 789 ezer vendégéjszakát töltöt­tek. Újabb multival kötött stratégiai egyezményt a magyar kormány együttműködés A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. és a Richter Gedeon Vegyésze­ti Gyár Nyrt. után tegnap az Alcoa-Köfém Kft.-vel kötött stratégiai partnerségi meg­állapodást a kormány. Az Egyesült Államokban több mint 120 évvel ezelőtt alapított tár­saság 1993-ban lett többségi tulajdonosa a székesfehérvári Könnyűfémműnek, amelynek 1996-tól százszázalékos tulaj­donosa. Ez év júliusában jelent meg az a kormányhatározat, mely felhatalmazta Orbán Vik­tor miniszterelnököt, hogy a kormány nevében stratégiai ■ Fontos cél, hogy a stratégiai partnercégek minél nagyobb arányban foglalkoztassanak magyar beszállítókat megállapodásokat írjon alá Magyarországon működő nagybefektetőkkel. Ezzel kap­csolatban korábban Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár azt nyilatkozta, hogy a közeljövőben mintegy negyven megállapodás meg­kötését tervezik. Megfogalma­zása szerint több más cél közt azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdo­nú és exportra termelő cégek a nálunk megtermelt nyeresé­gük minél nagyobb részét újra itt fektessék be. A tegnapi ünnepélyes alá­íráson Orbán Viktor az Alcoá­­ról éppen azt emelte ki, hogy nyeresége tekintélyes részét visszaforgatta Magyarország­ba, fejlesztve ezzel a magyar gazdaságot. A további lehetséges stra­tégiai partnerként egyebek között a Mercedes-Benz Ma­nufacturing Hungary Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Han­­kook Tire Magyarország Kft. került szóba. Hírek szerint a Knorr-Bremsével a ThyssenK­­ruppal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opel­lel is tárgyalnak ilyen megálla­podásról. A kormány azt is fontos cél­nak tartja, hogy a stratégiai partnercégek minél nagyobb arányban foglalkoztassanak magyar beszállítókat. ■ VG Új szabályozás nehezíti a távhőcégek életét változás Telephelyenként szétválasztva kell kimutatni az energiatermelést és a szolgáltatást A távhőcégeknek a december­ben záruló üzleti évben kell először alkalmazniuk egy idén év elején életbe lépett törvényi szabályt, amely szerint a kap­csolt villamosenergia-termelést és a távhőtermelést telephe­lyenkénti bontásban, a távhő­­szolgáltató tevékenységet pedig településenként szétválasztva kell bemutatniuk - ismerteti a Deloitte közleményét az MTI. A távhőtermelő és távhő­­szolgáltató cégeknek eddig is el kellett választaniuk egy­mástól a termelő és szolgáltató tevékenységüket - mutatott rá Forgon Csaba, a tanácsadó cég szenior menedzsere, ám egy idén született törvénymódo­sítás értelmében - amelyet a gyakorlatban most kell először alkalmazniuk a cégeknek - a kapcsolt villamosenergia-ter­melést és a távhőtermelést telephelyenként, a távhőszol­­gáltató tevékenységet pedig településenként szükséges fel­tüntetniük az éves beszámoló kiegészítő mellékletében. Az éves beszámolókat meg kell küldeni az energiahivatalnak. A szabályváltozás összetett feladat elé állítja a távhőtársa­­ságokat, a cégek feladata most a megfelelő előkészítés, amely magában foglalja a meglévő szabályzatok átalakítását, vagy egy teljesen új metódus kidol­gozását. Mindenképpen ki kell térniük arra, hogyan osztják meg a költségeket és bevétele­ket az egyes telephelyeken és településeken. A bevételi oldal elkészítése könnyebb lehet, hi­szen a lakosság számára ter­melt, majd kiszámlázott és ér­tékesített mennyiség adott. Probléma jelentkezhet azon­ban a költségek és bevételek megbontása körül: fejtörést okozhat például az általános költségek és a tőke megfelelő allokálá­sa az egyes telep­helyekre vonatko­zóan, hiszen kér­déses, hogy egyes központi tételeket miként lehet területi alapon hozzárendelni azokhoz - fogal­mazott a szakértő. Kérdéses to­vábbá az is, miként választják majd el a társaságok a termelő és szolgáltató tevékenységet a többi, kapcsolódó funkció­tól. A folyamat akadálymentes végrehajtásához ráadásul igen komoly módosításokat kell vég­rehajtani a céges számviteli és a vállalatirányítási rendsze­rekben. A szétválasztás koc­kázatot is hordoz magában, mert ha papíron az egyes telephelyeken aránytalanul ma­gas (vagy éppen alacsony) profit je­lenik meg a jelentésekben, nem zárható ki, hogy a szabályozó hatóság a távhőár-meghatáro­­zást a későbbiekben éppen egy ilyen torzított adatra fogja ala­pozni - figyelmeztet a Deloitte. ■ VG ■ A szabályválto­zás összetett feladat elé állítja a távhőtár­­saságokat Távslített lakások aránya (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: MAGYAR ENERGIA HIVATAL

Next