Világgazdaság, 2012. december (44. évfolyam, 230/11001-244/11015. szám)

2012-12-03 / 230. (11001.) szám

2 VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2012. DECEMBER 3., HÉTFŐ HÍRSAV Vissza kell venni a roncsautókat az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol, és milyen feltételekkel veszik azt át - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet vagy már kivontak a forgalomból, vagy pedig ki akarják vonni onnan. A gyártónak és forgalmazónak olyan hálózatot kell kialakítania, amely bárhonnan, 50 kilométeres úttal elérhető. ■ MTI Postacsomag-átvétel a Mol-kutakon EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST kötött a Mol Magyarország és a Magyar Posta, aminek eredményeként a két vállalat közösen bővítette szolgáltatásai körét. Összesen 558 budapesti, valamint 47 vidéki Mol-töltőállomáson alakítottak ki „PostaPontokat”, ahol csomagküldeményeket lehet átvenni. A megállapodás első körben hat hónapra szól, a vállalatok a tapasztalatok alapján döntenek majd az átvevőpontok esetleges bővítéséről. Az ügyfelek sms-ben vagy e-mailben kapnak értesítést a küldemény érkezéséről, amelyet a töltőállomások nyitvatartási idejében vehetnek át. ■ VG Kivonul Boszniából az OMV csoport eladta 28 boszniai benzinkútját a Gazpromhoz tartozó NIS kőolajipari vállalatnak az OMV - tudatta pénteken közleményben az osztrák cég. A vételárat nem közölték. A versenyjogi eljárások lefolytatása után az ügyletet várhatóan 2013 első negyedévében zárják le. Az OMV piaci részesedése 8 százalék körüli Bosznia-Hercegovinában. Az ügylettel a portfoliótisztítást folytatja az osztrák kőolajipari csoport, ennek keretében megválik a nem az alaptevékenységéhez tartozó érdekeltségeitől. A horvátországi cégre egyelőre még nem akadt vevő, korábban arról szóltak a hírek, hogy a részben a Mal Nyrt. tulajdonában lévő INA érdeklődik a horvátországi érdekeltség iránt. ■ MTI Egymilliárd euró a Real üzletláncért A metro csoport az Auchannak adja el Real nevű élelmiszerhálózatát Kelet-Európában - erősítették meg Németország vezető áruházláncánál pénteken. A Real láncért - amely nem azonos a magyarországi Reál üzletekkel -1,1 milliárd eurót kap a Metro. A cégcsoport a lengyelországi, romániai, oroszországi és ukrajnai üzleteket adja el, de megtartja a németországi és a törökországi hálózatot. A Metro a jövőben elsősorban a Cash & Carry nagykereskedelmi, illetve a Media-Saturn elektronikai üzletágra koncentrál. ■ MTI Ori:: Népszerű maradhat az Erzsébet cafeteria Európai nyomásra jövőre még módosulhatnak a kibocsátási szabályok Egy év leforgása alatt az Erzsébet-utalványnak már 1,8 millió felhasználója van, de kétséges, hogy ez a szám jövőre tovább növekedhet-e. A SZÉP-kártya forgalmán a sok idei hosszú hétvége segített. Vég Márton Mivel jövőre 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése, ezért nehezen képzelhető el, hogy több vállalkozás tudna cafeteriát adni a dolgozóinak, mint az idén. Pedig már eddig sem volt rózsás a helyzet. Az OTP Péztárszolgáltató egyik kutatása szerint ugyanis míg 2011-ben a cégek 87,3 százaléka nyújtott valamilyen cafeteria elemet, addig idén ez az arány már csak 75,1 százalék volt. „Az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb béren kívüli juttatás. A 2013- as fő változás, hogy 5 ezer forint helyett már 8 ezer forintig lesz kedvezményes adózású az utalvány, amelyet 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, és 35,7 százalékos adó terhel majd” - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. értékesítési vezetője. Szerinte az utalvány sikerét az eredmények is alátámasztják: több mint 35 ezer munkáltató választotta, több mint 1,8 millió felhasználója van, és országos lefedettségű elfogadóhelyi hálózattal bír. Idén novembertől ráadásul már készpénz helyett teljes egészében Erzsébet-utalványban kapja több mint 600 ezer gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is. Ebből csak készétel, tanszer és ruházat vásárolható, a támogatottak így azt kizárólag gyermekükre fordíthatják. Elfogadásának a jogát a Tescón és a Sparon kívül pedig más külföldi láncok máig nem kapták meg. Ugyanakkor az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés tagjainak (Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo) az étkezési utalványait mintegy 100 ezer vállalat, 2,5 millió munkavállaló és 40 ezer beváltóhely használta 2012 januárjáig. Az EUFE 3 tagcége 400 munkavállalót foglalkoztatott Magyarországon, és az általuk közvetlenül befizetett adó összege elérte az 5 milliárd forintot, mely összeg megegyezett nettó profitjukkal. A piacot több mint 15 évig domináló francia cégek azonban mára szép lassan kiszorultak a piacról. A helyzet azonban még könnyen változhat. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég egy hónapot adott Magyarországnak arra, hogy a kafetéria-szolgáltatások területén változtasson a szabályozáson. A testület a letelepedés szabadságát látja sérülni, amely szerint hazánk „indokolatlan és aránytalan korlátozásokat” alkalmaz, és nem biztosítja „a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát” az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Valószínűsíthető, hogy a SZÉP-kártyák felhasználása is közel került már maximumhoz: idén október végéig több mint 18 ezer munkaadó mintegy 755 ezer dolgozójának volt kártyája, amelyekre 60,6 milliárd forintot töltöttek fel, és ebből 34,4 milliárd forintot el is költöttek. Ezen az is segített, hogy az idei év a hosszú hétvégék éve volt. A hazai OTP-s kártyabirtokosok pedig úgy tűnik az augusztus 20-i munkaszüneti napokon költöttek legszívesebben. Ez alatt a három nap alatt összesen több mint 816 millió forintnyi juttatást használtak fel a plasztik lapokról. Az idei hosszú hétvégéken pedig összesen mintegy 2,6 milliárd forintnyi juttatás apadt le a számlákról. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben alig húsz nap alatt keletkezett a fizetések tíz százaléka. Érdekesség, hogy a november elsejei hosszúhétvégén ötször annyit költöttek a kártyabirtokosok, mint az idei első, március 15-i pihenőnapokon. Ez is azt mutatja, hogy amellett, hogy egyre jobban emelkedik a kártyákra feltöltött összeg, a felhasználások is felpörögtek. A legnépszerűbb alszámla a hosszú hétvégék alatt is a vendéglátási zseb volt, erről 1,3 milliárd forintot költöttek, míg a szálláshelyiről 840 millió forintot. Harmadik helyen a szabadidő alszámla végzett mintegy 302 millió forinttal. „A hosszú hétvégék komoly feladatot jelentenek az OTP SZÉP kártyát kezelő informatikai rendszereknek, hiszen ezekben az időszakokban, néhány nap alatt akkora forgalmat kell lebonyolítanunk, mint máskor egy egész hét alatt. A rendszerünk megfelelően teljesített ezeken a vizsgákon, hatékonyan tudja kiszolgálni több mint 560 ezer ügyfelünket” - értékelte a tapasztalatokat Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. Róth Lajos Egy hónapig jó az üdülési csekk már csak pár hétig lehet beváltani az üdülési csekkeket, amelyekből közel 480 ezer darab van még forgalomban - közölte a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ). Az üdülési csekkek december 31-ig válthatóak be, jelenleg mintegy 1,3 milliárd forint értékben közel 480 ezer darab van még forgalomban. A NÜSZ az elfogadóhelyi szerződések határozatlan érvényességét határozott időtartamra, március 31-re módosította, ez idő alatt minden elfogadott üdülési csekket elszámolnak. Az üdülési csekkek kibocsátása január 1-én szűnt meg, így a NÜSZ feladata a forgalomban lévő csekkek elszámolására korlátozódik. A tapasztalatok szerint az elmúlt időszakban az elszámolásra váró csekkek száma nő, így a fel nem használt csekkek értéke minimális lesz. Január-szeptember között a szállodákban jelentkező üdülési csekk forgalom 2,365 milliárd forint, a SZÉP kártya forgalom pedig 5,65 milliárd forint volt. Ezek együttesen a szállodák összes belföldi szállásdíj-bevételének 23,6 százalékát tették ki. Nagyon alacsony szinten az üzleti bizalom export Moszkvai, pekingi és rijádi magyar kereskedőház is nyílik a közeljövőben Felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig korrigálni a hazai gazdaságpolitika egyes elemeit a gazdasági fellendülés beindítása, a versenyképesség javítása, az államháztartás hiányának csökkentés érdekében Chris Mattheisen, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke szerint. A JVSZ pénteki konferenciáján Szíjjártó Péter, a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elsősorban a kormány válság elleni intézkedéseit, eredményeit, míg László Csaba, a KPMG szenior partnere az ország versenyképességének nemzetközi megítéléséről, és a versenyképességünk javítása érdekében hozandó feladatokról beszélt, így nem meglepő, hogy az elhangzottak alapján kettős kép alakult ki az országról. Szíjjártó Péter szerint a kormány megfelelő intézkedéseket hozott a válság miatt egyszerre jelentkező három kihívásra: az államadósság csökkentésére, a versenyképesség növelésére és a társadalmi stabilitás megőrzésére. Ellenintézkedésként költségvetési megszorításokról döntött, strukturális reformokat indított, abban az irányba terelte az országot, hogy termelési központtá válhasson, nyitott a keleti gazdaságok felé, és lépett a közterhek méltányos elosztása felé is. Mindez még kevésnek tűnik a World Economic Forum (WEF) friss felmérése fényében, amely szerint hazánk éppen a cégek üzleti környezetére, és intézményi keretekre vonatkozó értékelése alapján áll rosszabbul, mint korábban. A WEF adatokat ismertetett László Csaba szerint az üzleti bizalom visszaállítása érdekében az államnak az üzleti szféra hatékony működését hatékony infrastruktúrával kellene segítenie. Fontos a bankrendszer finanszírozási képességének helyreállítása is. ■ B. H. L. (2011, ezer dollár/fő) Egy főre jutó GDP Ausztria Szlovénia Szlovákia Horvátország Magyarország Románia Szerbia Ukrajna VG-GRAFIKA FORRÁS: WFF Újabb kereskedőházak minden olyan céget stratégiai partnerének tekint a kormány, amely itt fekteti be a pénzét, mondta a rendezvényen Szíjjártó Péter. a kormány negyven vállalattal kíván stratégiai együttműködési megállapodást kötni, hattal már megállapodott. Jövőre valósul meg a tavaly megfogalmazott, Egyszerű állam akcióterv, amely 500 milliárd forint megtakarítást ígér, jövő szerdától bakui, a jövő év első felétől moszkvai, pekingi és rijádi magyar kereskedőház is segíti a magyar kis- és középvállalkozások piacra jutását.