Világgazdaság, 2013. február (45. évfolyam, 23/11038-42/11057. szám)
2013-02-05 / 25. (11040.) szám
4 2013. FEBRUÁR 5., KEDD BÁCS-KISKUN MEGYE Elismerések jelzik a szakmai utat garaczi János A Tanyacsárda a nyugdíjas pihenés helyett ma is a második otthona A VOSZ megyei elismerését, Az év vendéglátója címet kapott Garaczi János, a lajosmizsei Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. Barta Zsolt - Hat éve nyugdíjba mehetett volna. Nem jobb lenne otthon pihenni? Ehelyett a vendéglátósok pörgős életmódját folytatja. - Valóban, már elmehettem volna nyugdíjba, de nem tudok leállni. Mindig van feladatom, mindennap kijövök Kecskemétről a csárdába. Sőt, azt is mondhatom, hogy egyre több a munkám - hangsúlyozza Garaczi János cégvezető, aki Venesz-díjas mesterszakács, a szakma doyenje. - Több mint ötvenkét évet töltött a szakmában. Honnan hozta a szakma szeretetét? - A szüleim, akik helvéciai gazdálkodók voltak javasolták, hogy a vendéglátóiparban helyezkedjem el. Édesanyám mondta is: fiam, szakácsként soha nem leszel éhes. A Kecskemét melletti Helvéciáról mindennap 12 kilométert kerékpároztam be a megyeszékhelyre, hogy tanulhassak. Megéreztem a szakma nagyszerűségét, s egyre jobban beleszerelmesedtem a szakácsmesterségbe. . • V/»?. .■*'•.', illírt ■ - Ki adta a kezdő lökést? “'•A kecskeméti Dióhéj étteremben sajátítottam el a főbb gyakorlati fogásokat, Garasi Károly üzletvezetőtől tanultam sokat. Amikor Garasi megkérdezte: „Hogy vagy fiam?”, akkor azt kellett válaszolni: „Nem jól, mert ma még nem dolgozhattam”. Ő adta az első lökést a pályán. Illetve a szüleim mindig arra tanítottak: fiam, ne a híred jöjjön haza előbb, hanem te. - Több évig volt Kecskemét egyik legnívósabb szállodájának a konyhafőnöke. Nem vágyott külföldre? - Egy alkalommal a 70-es években felajánlották, hogy több mint egy évre Hollandiába, illetve Japánba is kimehetek dolgozni, de ha akarok, a Bugaci Csárdában is dolgozhatok a szezonban. Mit választott? - Akkor Bugac mellett döntöttem. Később rengeteget jártam a világot, a Krímtől Svájcig nagyon sok alkalommal erősítettem a magyar konyha presztízsét. - Hogyan került a Tanyacsárdához? - 1975-ben Gömöri Ferenc hívott, aki ma az Arany Homok Szálloda tulajdonosa, hogy egy klasszikus pusztai programmal egybekötött vendégfogadást kellene kialakítani. A régi 5-ös országút akkor óriási tranzitforgalmat bonyolított le és szívesen álltak meg az utazók és a turisták is. Az évek során ezt fejlesztettük tovább. Rengeteg elismerő címet szereztünk az évtizedek során. - Mire a legbüszkébb? - Elsőként a családomra, akik támogattak és mellettem álltak, másodsorban a munkatársaimra, akik a sikerek kovácsai. A Tanyacsárda öt alkalommal szerezte meg"a Vidék legjobb étterme címet. Számos más elismerés mellett, meg a Magyar Turizmus Minőségdíjat is. Illetve megkapta a Chevalier - Maison de Quirte, Chaine des Rotisseurs elismerést. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete által négy csillaggal jegyzett üzlet. - Ön mellett kiváló szakácsok tanulták ki a szakma fogásait. Hány diáknak írta alá a bizonyítványát? - Talán félezer szakmai dokumentumon lehet ott a nevem. Mindig úgy gondoltam, hogy a tudásomat tovább kell adnom, a Tanyacsárda több mint vendégfogadó hely, ez egyben egy iskola is. Az elmúlt évtizedekben az ország minden területéről bekopogtak hozzánk az ambiciózus fiatalok, hogy ellessék a szakmai fogásokat. Közülük jó páran be is kerültek annak a Nemzeti Szakácsválogatottnak a tagjai közé, amelynek több alkalommal a felkészítője is voltam. Köszönöm a támogatást a kft., dolgozóinak, tulajdonostársaimnak, hiszen a VOSZ díja közös munka gyümölcse - mondta végül Garaczi János, a lajosmizsei Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. Garaczi János cégvezető Heródek János konyhafőnökkel, mesterszakáccsal A Dióhéj étteremtől a köztársasági elnök kitüntetéséig GARACZI JÁNOS 1961-1962 között volt szakács tanuló a kecskeméti Dióhéj étteremben, 1967-ben lett a megyeszékhelyen a Toronyház étterem konyhafőnöke, 1968-ban az Aranyhomok Hotelben beosztott szakács, majd 1970-től a Bugaci Csárda vezetője. Ezt követően 1973-ban az Aranyhomok Hotelben lett konyhafőnök, 1976- ban pedig a Tanyacsárdában konyhafőnök és üzletvezető helyettes. 1980-ban tette le a mesterszakács vizsgát, 1982-ben kapta meg a Venesz József-díjat. 1990-től a Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. 2002-ben Az év gasztronómusa, 2008-ban megkapta a Lenêtre Francia Gasztronómiai Chefakadémia diplomáját, 2008-ban pedig a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést. Nemzetközi Chaine des Rotisseurs lovagrendjének szakmai tagja, mint chef Rotisseur. Az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend alapító tagja. 2009-ben megkapta az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Nagy Ezüstkeresztjét, valamint még ebben az évben a Szakácsegyesületek Világszövetsége (WACS) Kiváló Munkáért emlékplakettel ismerte el, és Helvécia díszpolgára lett. A kecskeméti kistérség húzza főleg Bács-Kiskun gazdaságát bár a hazai lakosság valamivel több mint egyhuszadát teszi ki a Bács-Kiskunban élők száma, a térség gazdasági teljesítménye nem érte el a létszámarányos GDP-termelés szintjét. A KSH napokban kiadott, a megyére vonatkozó 2011-es statisztikai évkönyve alapján 2007 és 2010 között 3,4-3,6 százalék között mozgott a bruttó nemzeti össztermék megyében előállított része. Érdekes tény viszont az, hogy erőteljes iparosodási tendenciákat mutatnak a számadatok, így 2000-2011 között 622 ezerről 1,383 millió forintra nőtt a az egy főre jutó ipari termelés értéke. Ez 2012-ben tovább emelkedhetett, hisz március végén indult be a Mercedes gyár termelése, s tavaly több mint 40 ezer személyautót gyártottak. Az idén 113 ezer darabra nőhet a termelés kibocsátása az új CLA-modellel együtt. Tavaly még 17, az idén már 25 hazai beszállító cég dolgozik az autógyárnak. Ezek közül hat a gyár telephelyén, kettő pedig a kecskeméti régióból kerül ki. Az Európai Unióban az átlagos vásárlóerő 2,5-ször nagyobb, mint Bács-Kiskunban. A megye vásárlóereje tükrözi Bács-Kiskun gazdasági teljesítményét. Az átlag magyar jövedelmek szintjét a Bács-Kiskun megyei nem érte el. A térségi index 84,2 százalékos volt tavaly. Ezen belül Kecskemét 100,1, Kiskunhalas 88,9, Baja, 86,2, míg Kiskőrös 81 százalékot ért el. Ha ugyanezt az értéket az Európai Unió 27 tagországának az egy főre jutó vásárlóerő-százalékában nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet. Bács-Kiskunban 41-43 százalék között mozog a vásárlóerő-képesség. Bács-Kiskun a magyar megyék között egy 2010-es felmérés szerint, az egy főre jutó GDP- kibocsátás alapján a 14. helyet foglalja el. Bár a kecskeméti kistérség az ország dinamikusan fejlődő járásai közé tartozik, gazdasági kisugárzása nem elég ahhoz, hogy a Duna-Tisza köze más területeinek a fejlődését felgyorsítsa. ■ B. Zs. Eddig meglehetősen kegyes volt a tél a mezőgazdászokhoz agrárium Elegendő csapadék hullott, pótolta a tavaly elmaradó esőzéseket Szombaton 2, míg vasárnap 22 milliméternyi csapadék hullott le átlagosan Bács-Kiskunban, tájékoztatott a megyei földművelésügyi igazgatóság igazgatója, Pogonyi Tibor. Télen 110 milliméternyi hó, eső áztatta a földeket, mely azért is biztató, mert a tavalyi évet alapvetően aszályosnak könyvelte el a szakma. A megyében ugyan 435 milliméter hullott le, de az sem egyenletesen, így 2012- ben nem csak a februári és a húsvéti fagyok tizedelték a termést, de a szárazság is gondokat okozott a mezőgazdáknak. A szőlő részben a szárazságnak köszönhetően néhol 50-75 százalékkal hozott kisebb termést, illetve a kukorica is jó harmadával gyengébben fizetett, mint egy átlagos évben. Most azonban az őszi vetések a kedvező időjárás miatt jól fejlődnek. Kellően megerősödtek és jó tőállománnyal rendelkeznek. Pogonyi Tibor azt mondja, hogy szerencsére a lehullott eső nem egyszerre jelentkezett, így a hólé, a csapadék lassan tudott leszivárogni a talajba. A határszemlék során egészséges fejlett őszi vetésű növényeket lehet látni, mely igazán bizakodásra adhat okot. Az őszi mélyszántások jó minőségűek lettek, azonban nem ártana néhány erősebb fagy, hogy a hantok szétfagyjanak. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének az elnöke azt mondja, hogy ha minden optimálisan alakul, akkor idehaza akár jó közepes termésre is lehet számítani. A búza ára tonnánként 70-80 ezer forint, míg a kukoricáé 60-65 ezer körül mozog. Aki csak tudja, értékesítse, mert érzése szerint a termék elérte a plafonárat. Ugyanakkor biztató az, hogy az árak alapvetően nem csúsznak lefelé. Ugyanis a megfigyelt tendencia szerint a gabona ára a kőolajéval közel hasonlóan mozog. Most pedig az energiahordozó jegyzése időről időre nő. ■ B. Zs. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke Csapadékeloszlás Bács-Kiskunban hónapok 2012-es csapadék (mm) előző öt év átlaga (mm) január 20 35 február 26 31 március 2,6 31 április 30,2 22 május 73,8 79 június 52,2 89 július 45 55 augusztus 4,2 44 szeptember 44 59 október 64,4 37 november 24,4 47 december 48,4 54 FORRÁS:BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG