Világgazdaság, 2013. február (45. évfolyam, 23/11038-42/11057. szám)

2013-02-05 / 25. (11040.) szám

4 2013. FEBRUÁR 5., KEDD BÁCS-KISKUN MEGYE Elismerések jelzik a szakmai utat garaczi János A Tanyacsárda a nyugdíjas pihenés helyett ma is a második otthona A VOSZ megyei elismerését, Az év vendéglátója címet kapott Garaczi János, a la­­josmizsei Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. Barta Zsolt - Hat éve nyugdíjba mehetett volna. Nem jobb lenne otthon pihenni? Ehelyett a vendéglá­tósok pörgős életmódját foly­tatja. - Valóban, már elmehettem volna nyugdíjba, de nem tudok leállni. Mindig van feladatom, mindennap kijövök Kecske­métről a csárdába. Sőt, azt is mondhatom, hogy egyre több a munkám - hangsúlyozza Garaczi János cégvezető, aki Venesz-díjas mesterszakács, a szakma doyenje. - Több mint ötvenkét évet töl­tött a szakmában. Honnan hoz­ta a szakma szeretetét? - A szüleim, akik helvéciai gazdálkodók voltak javasol­ták, hogy a vendéglátóiparban helyezkedjem el. Édesanyám mondta is: fiam, szakácsként soha nem leszel éhes. A Kecs­kemét melletti Helvéciáról min­dennap 12 kilométert kerékpá­roztam be a megyeszékhelyre, hogy tanulhassak. Megéreztem a szakma nagyszerűségét, s egyre jobban beleszerelmesed­­tem a szakácsmesterségbe. . • V/»?. .■*'•.', illírt ■ - Ki adta a kezdő lökést? “'•A kecskeméti Dióhéj étte­remben sajátítottam el a főbb gyakorlati fogásokat, Garasi Károly üzletvezetőtől tanultam sokat. Amikor Garasi megkér­dezte: „Hogy vagy fiam?”, akkor azt kellett válaszolni: „Nem jól, mert ma még nem dolgozhat­tam”. Ő adta az első lökést a pá­lyán. Illetve a szüleim mindig arra tanítottak: fiam, ne a híred jöjjön haza előbb, hanem te. - Több évig volt Kecskemét egyik legnívósabb szállodájá­nak a konyhafőnöke. Nem vá­gyott külföldre? - Egy alkalommal a 70-es években felajánlották, hogy több mint egy évre Hollandiá­ba, illetve Japánba is kimehe­tek dolgozni, de ha akarok, a Bugaci Csárdában is dolgozha­tok a szezonban. Mit választott? - Akkor Bugac mellett dön­töttem. Később rengeteget jár­tam a világot, a Krímtől Svájcig nagyon sok alkalommal erősí­tettem a magyar konyha presz­tízsét. - Hogyan került a Tanyacsár­dához? - 1975-ben Gömöri Ferenc hívott, aki ma az Arany Ho­mok Szálloda tulajdonosa, hogy egy klasszikus pusztai programmal egybekötött ven­dégfogadást kellene kiala­kítani. A régi 5-ös országút akkor óriási tranzitforgalmat bonyolított le és szívesen álltak meg az utazók és a turisták is. Az évek során ezt fejlesztettük tovább. Rengeteg elismerő cí­met szereztünk az évtizedek során. - Mire a legbüszkébb? - Elsőként a családomra, akik támogattak és mellettem álltak, másodsorban a munka­társaimra, akik a sikerek ko­vácsai. A Tanyacsárda öt alka­lommal szerezte meg"­a Vidék legjobb étterme címet. Számos más elismerés mellett, meg a Magyar Turizmus Minőségdí­jat is. Illetve megkapta a Che­valier - Maison de Quirte, Chai­­ne des Rotisseurs elismerést. A Magyar Vendéglátók Ipar­testülete által négy csillaggal­­ jegyzett üzlet. - Ön mellett kiváló szakácsok tanulták ki a szakma fogásait. Hány diáknak írta alá a bizo­nyítványát? - Talán félezer szakmai do­kumentumon lehet ott a nevem. Mindig úgy gondoltam, hogy a tudásomat tovább kell adnom, a Tanyacsárda több mint vendég­­fogadó hely, ez egyben egy isko­­­­la is. Az elmúlt évtizedekben az­­ ország minden területéről beko­pogtak hozzánk az ambiciózus fiatalok, hogy ellessék a szak­mai fogásokat. Közülük jó páran be is kerültek annak a Nemzeti Szakácsválogatottnak a tagjai közé, amelynek több alkalom­mal a felkészítője is voltam. Köszönöm a támogatást a kft., dolgozóinak, tulajdonostár­saimnak, hiszen a VOSZ díja közös munka gyümölcse - mondta végül Garaczi János, a­­ lajosmizsei Tanyacsárda Kft.­­ ügyvezetője. Garaczi János cégvezető Heródek János konyhafőnökkel, mesterszakáccsal A Dióhéj étteremtől a köztársasági elnök kitüntetéséig GARACZI JÁNOS 1961-1962 kö­zött volt szakács tanuló a kecs­keméti Dióhéj étteremben, 1967-ben lett a megyeszékhe­lyen a Toronyház étterem kony­hafőnöke, 1968-ban az Arany­homok Hotelben beosztott sza­kács, majd 1970-től a Bugaci Csárda vezetője. Ezt követően 1973-ban az Aranyhomok Ho­telben lett konyhafőnök, 1976- ban pedig a Tanyacsárdában konyhafőnök és üzletvezető he­lyettes. 1980-ban tette le a mes­terszakács vizsgát, 1982-ben kapta meg a Venesz József-dí­­jat. 1990-től a Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. 2002-ben Az év gasztronómusa, 2008-ban meg­kapta a Lenêtre Francia Gaszt­ronómiai Chefakadémia diplo­máját, 2008-ban pedig a Ma­gyar Köztársaság Ezüst Érdem­keresztje kitüntetést. Nemzetkö­zi Chaine des Rotisseurs lovag­rendjének szakmai tagja, mint chef Rotisseur. Az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend alapító tagja. 2009-ben megkapta az Első Magyar Fehérasztal Lo­vagrend Nagy Ezüstkeresztjét, valamint még ebben az évben a Szakácsegyesületek Világszö­vetsége (WACS) Kiváló Munká­ért emlékplakettel ismerte el, és Helvécia díszpolgára lett. A kecskeméti kistérség húzza főleg Bács-Kiskun gazdaságát bár a hazai lakosság valamivel több mint egyhuszadát teszi ki a Bács-Kiskunban élők száma, a térség gazdasági teljesít­ménye nem érte el a létszám­­arányos GDP-termelés szintjét. A KSH napokban kiadott, a megyére vonatkozó 2011-es statisztikai évkönyve alapján 2007 és 2010 között 3,4-3,6 százalék között mozgott a brut­tó nemzeti össztermék megyé­ben előállított része. Érdekes tény viszont az, hogy erőteljes iparosodási tendenci­ákat mutatnak a számadatok, így 2000-2011 között 622 ezer­ről 1,383 millió forintra nőtt a az egy főre jutó ipari termelés értéke. Ez 2012-ben tovább emelkedhetett, hisz március vé­gén indult be a Mercedes gyár termelése, s tavaly több mint 40 ezer személyautót gyártottak. Az idén 113 ezer darabra nőhet a termelés kibocsátása az új CLA-modellel együtt. Tavaly még 17, az idén már 25 hazai beszállító cég dol­gozik az autógyárnak. Ezek közül hat a gyár telephelyén, kettő pedig a kecskeméti régió­ból kerül ki.­­ Az Európai Unióban az átlagos vásárlóerő 2,5-ször nagyobb, mint Bács-Kiskunban. A megye vásárlóereje tükrö­zi Bács-Kiskun gazdasági tel­jesítményét. Az átlag magyar jövedelmek szintjét a Bács-Kis­kun megyei nem érte el. A tér­ségi index 84,2 százalékos volt tavaly. Ezen belül Kecskemét 100,1, Kiskunhalas 88,9, Baja, 86,2, míg Kiskőrös 81 százalé­kot ért el. Ha ugyanezt az értéket az Európai Unió 27 tagországának az egy főre jutó vásárlóerő-szá­zalékában nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet. Bács-Kis­kunban 41-43 százalék között mozog a vásárlóerő-képesség. Bács-Kiskun a magyar megyék között egy 2010-es felmérés szerint, az egy főre jutó GDP- kibocsátás alapján a 14. helyet foglalja el. Bár a kecskeméti kis­térség az ország dinamikusan fejlődő járásai közé tartozik, gazdasági kisugárzása nem elég ahhoz, hogy a Duna-Tisza köze más területeinek a fejlődé­sét felgyorsítsa. ■ B. Zs. Eddig meglehetősen kegyes volt a tél a mezőgazdászokhoz agrárium Elegendő csapadék hullott, pótolta a tavaly elmaradó esőzéseket Szombaton 2, míg vasárnap 22 milliméternyi csapadék hullott le átlagosan Bács-Kiskunban, tájékoztatott a megyei földmű­velésügyi igazgatóság igazga­tója, Pogonyi Tibor. Télen 110 milliméternyi hó, eső áztatta a földeket, mely azért is bizta­tó, mert a tavalyi évet alapve­tően aszályosnak könyvelte el a szakma. A megyében ugyan 435 milliméter hullott le, de az sem egyenletesen, így 2012- ben nem csak a februári és a húsvéti fagyok tizedelték a ter­mést, de a szárazság is gondo­kat okozott a mezőgazdáknak. A szőlő részben a szárazság­nak köszönhetően néhol 50-75 százalékkal hozott kisebb ter­mést, illetve a kukorica is jó harmadával gyengébben fize­tett, mint egy átlagos évben. Most azonban az őszi vetések a kedvező időjárás miatt jól fej­lődnek. Kellően megerősödtek és jó tőállománnyal rendelkez­nek. Pogonyi Tibor azt mondja, hogy szerencsére a lehullott eső nem egyszerre jelentkezett, így a hólé, a csapadék lassan tudott leszivárogni a talajba. A határszemlék során egész­séges fejlett őszi vetésű növé­nyeket lehet látni, mely igazán bizakodásra adhat okot. Az őszi mélyszántások jó minőségűek lettek, azonban nem ártana né­hány erősebb fagy, hogy a han­tok szétfagyjanak. Vancsura József, a Gabona­­termesztők Országos Szövet­ségének az elnöke azt mondja, hogy ha minden optimálisan alakul, akkor idehaza akár jó közepes termésre is lehet számítani. A búza ára ton­nánként 70-80 ezer forint, míg a kukoricáé 60-65 ezer körül mozog. Aki csak tudja, értékesítse, mert érzése sze­rint a termék elérte a plafon­árat. Ugyanakkor biztató az, hogy az árak alapvetően nem csúsznak lefelé. Ugyanis a megfigyelt tendencia szerint a gabona ára a kőolajéval közel hasonlóan mozog. Most pedig az energiahordozó jegyzése időről időre nő. ■ B. Zs. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke Csapadékeloszlás Bács-Kiskunban hónapok 2012-es csapadék (mm) előző öt év átlaga (mm) január 20 35 február 26 31 március 2,6 31 április 30,2 22 május 73,8 79 június 52,2 89 július 45 55 augusztus 4,2 44 szeptember 44 59 október 64,4 37 november 24,4 47 december 48,4 54 FORRÁS:BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG

Next