Világgazdaság, 2013. február (45. évfolyam, 23/11038-42/11057. szám)

2013-02-05 / 25. (11040.) szám

Qi• • M 2013. FEBRUAR 5., KEDD KOZELET -• * t i ff.;;,/ HÍRSÁV Brüsszeli bírálatok Bukarestnek A média szabadsága az Eu­rópai Bizottság szemében szent és sérthetetlen, ugyan­akkor szóvá kell tenni azt is, ha összehangolt médiakam­pányokkal veszélyeztetik az igazságszolgáltatás füg­getlenségét - hangsúlyozta José Manuel Barroso, az in­tézmény elnöke a romániai helyzetről szólva, Victor Pon­­ta román miniszterelnökkel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. ■ MTI Merkel még bízik Rajoyban megbízik A spanyol Mariano Rajoy kormányában Angela Merkel­­ a német kancellár erről berlini találkozójuk után beszélt. A néppárti Ra­­joyt ellenzéke azt követően szólította fel lemondásra, hogy kiderült: pártja más vezetőivel együtt éveken át egy korrupciós pénzekkel feltöltött titkos kasszából kapott rendszeres juttatást. Merkel azt közölte: bízik ab­ban, hogy Rajoy képes lesz végigvinni a válságból való kilábaláshoz szükséges re­formokat. ■ Reuters Meglepetésvizit Fidel Castrotól hat és fél évvel ezelőtti visz­­szavonulása után először szavazott nyilvánosan Fidel Castro. A 86 éves volt kubai vezető egy havannai válasz­tókörben adta le voksát a parlamenti és a tartományi gyűlési választásokon. Cast­ro egy óráig tartózkodott a helyiségben. ■ VG Fidel Castro szavazott Sietnek nyugdíjba a nők büdzsé Megötszöröződött a 40 év munka után ellátást kérők száma Csaknem százezer nő élt a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével a jogszabály hatályba lépése óta eltelt két évben. Számukat olyany­­nyira alábecsülték, hogy a valódi kiadások tavaly 80 százalékkal meghaladták az előirányzatot. Haiman Éva „A Fidesz elnöksége garantálja, hogy - a párt kormányra kerü­lése esetén - 40 évnyi szolgá­lati idő után életkortól függetle­nül, minden nő nyugdíjba me­het" - jelentette be Navracsics Tibor akkori frakcióvezető 2010. január 15-én, egy hét­tel a Fidesz hivatalos választá­si kampányának indulása előtt. Nem csak a Fideszben, de a kormányban sem gondolták, hogy ekkora sikere lesz a kam­pányígéretre épülő jogszabály­nak, amely alapján valóban minden nő, aki kereső tevé­kenységgel és a gyermekneve­léssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, élet­korától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A 2011. március 1-je óta érvényben lévő lehetőség­gel az első évben még csak 16,5 ezren, 2012-ben azonban már csaknem ötször többen, 79,4 ezren éltek. Emiatt drasztikusan emel­kedtek az ellátással kapcsolatos kiadások is: míg 2011-ben 26,3 milliárd forintot, tavaly ennek több mint a négyszeresét, 109 milliárd forintot fordítottak a 40 évnyi szolgálati idővel nyug­díjba ment nők járadékának fedezetére. Ez utóbbi kiadás nemcsak az előző évit, de a 60,7 milliárd forintos előirányzatot is jelentős mértékben, 80 szá­zalékkal meghaladta. A novemberi nyugdíj-kiegé­szítés mellett ez a 48,3 milliárd forintos túllépés volt a másik oka, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap a tervezett nullszaldóval szemben 70,8 milliárd forint hi­ánnyal zárt, miközben 2011-ben a hiánya csak 0,2 milliárd forint volt - ismerte el maga a Nemzet­­gazdasági Minisztérium is. Né­meth György nyugdíjszakértő szerint valóban nem volt előre látható, hogy ennyi nő él a 40 éves szolgálati idő után igénybe vehető nyugdíjjal. A megszer­zett szolgálati időbe ugyanis nemcsak a munkában, hanem a gyerekneveléssel töltött idő is beleszámít, ráadásul nem lehet előre megmondani, ki fog élni a lehetőséggel. A gazdasági vál­ság és a - különösen a közszfé­rában bekövetkezett - leépíté­sek miatt azonban, úgy látszik, egyfajta menekülő útvonalként használták az érintettek a ko­rábbi nyugdíjba vonulást. Kovács Erzsébet közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az azzal kapcso­latos negatív várakozás is köz­rejátszhat a nők döntésében, hogy a jövőben esetleg megszű­nik ez a kedvezmény. Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság ugyanakkor statisztikai magyarázatot is adott lapunk kérdésére a kasz­­sza túllépésére. Magyarázatuk szerint, miután a korábbi koren­gedményes nyugdíj megszűnt, közülük a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőket át kel­lett sorolni e speciális nyugdí­jazási formájába. Ugyanakkor a 2012. előtt, ha a „nők­­ 40-ben” részesülők elérték az előreho­zott öregségi nyugdíjkorhatárt, átsorolták őket az előrehozott nyugdíjasok állományába. Ta­valy azonban erre már nem volt lehetőség, mivel egyszerűen megszűnt az előrehozott öregsé­gi nyugdíj megszűnt. Kik élhetnek a kedvezménnyel? a negyvenévnyi szolgálati időből - annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csök­kenjen - minimum 32 évnek kereső tevékenységgel meg­szerzett jogosultsági időnek kell lennie. Emellett szolgála­ti időnek számít a gyermek­­neveléssel töltött idő, vagyis amikor az érintett terhessé­gi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segély­ben, gyermeknevelési támo­gatásban, vagy - ha súlyo­san fogyatékos gyermeket ápolt - ápolási díjban része­sült. Öt gyermek felnevelése még egy évvel, minden továb­bi gyermek felnevelése egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel növelheti a szolgálati időt. Kávé, üdítő és újság is kapható lesz a trafikokban? módosítás Bővíti a dohánybolt­ban értékesíthető termékek körét a dohánytermékek kis­kereskedelméről szóló törvény legfrissebb módosítása, amely a parlament honlapján jelent meg. A Németh Lászlóné nemzeti fej­lesztési miniszter által jegyzett javaslat szerint dohányboltban szeszes ital, energiaital, kávé, üdítőital és ásványvíz, illetve újság, napilap, folyóirat és peri­odikus kiadvány is forgalmaz­ható lesz. A termékkör bővülésével a dohányboltban folytatható ke­reskedelmi tevékenységre vo­natkozó bejelentési/engedélye­­zési szabályokat is pontosítja a rendelet: ha a dohánytermék­kiskereskedő a szóban forgó egyéb termékeket is forgal­mazni kívánja, úgy ehhez elég a vámhatóság felé bejelentést tennie; az ezirányú tevékeny­ségét ezt követően meg is kezd­heti. (A jogosultnak a dohány­boltra vonatkozó vámhatósági engedéllyel természetesen ele­ve rendelkeznie kell.) Az átmeneti, de „az ellátás biztonsága, továbbá a jövedéki­­adó-bevételek zavartalan befo­lyása miatt fontos” rendelkezé­sek egyike megteremti annak a lehetőségét, hogy - amennyi­ben a dohányboltra vonatkozó, az eredeti törvényjavaslat sze­rint július 1-jétől érvényes en­gedéllyel a jogosult már rendel­kezik - akár már 2013. május 1-jét követően is megnyithassa a dohányboltját. Azok a kiskereskedők vi­szont, akik 2013. július 1-jét követően a tevékenységet nem folytathatják, 2013. július 16-ig még értékesíthetik megmaradt készletüket, a mégis megma­radt árukészletet a nagykeres­kedőknek kötelező lesz visz­­szavásárolniuk. A nagykeres­kedők ugyanis jelezték, hogy a boltjukat 2013. július 1-jét követően a bezáró kiskereske­dők esetleg már májustól nem rendelnek majd újabb dohány­­terméket, nehogy a készletük „beragadjon” - indokolja a vál­toztatást a tervezet. M VG Frissen alapított offshore cégek nyertek milliárdokat pályázat Az NFÜ főleg a vállalkozást vizsgálja, csak aztán a tulajdonosi kört Ugyanazon a napon alapított, ugyanarra a címre bejegyzett cégek nyertek el 12 milliárd forintot egy uniós pályázaton - írta a Varánusz blog. Mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség (NFÜ) internetes oldalán is elérhető adatok mutatják: mintegy 12,5 milliárd forin­tot nyert a szélessávú hálózat fejlesztésére szánt húszmilli­árdos keretből öt cég. A cégek tulajdonosi köre komoly egy­beeséseket mutat a nyilvános információk szerint, és címük is ugyanaz. Sőt, ugyanarra a budapesti címre jegyeztek be négy másik, a győztesek közt is szereplő, még korábban ala­pított vállalatot is. Ezek egyike az az Enternet Invest Befekte­tő, Kereskedelmi és Szolgálta­tó Zrt., amelynek tulajdonosi körében ciprusi cég is megta­lálható, és a felügyelőbizottsá­gában szintúgy ül egy ciprusi tag is. A felügyelőbizottság tagjai közt van Seszták Miklós KDNP-s képviselő is. Ő maga visszautasította a vádakat. Két ciprusi cég szintúgy érintett a győztesek tulajdonosi körében. A cégek hátterével kapcso­latos kérdésünkre az NFÜ felügyeletét ellátó Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium (NFM) azt közölte, a kiválasztáskor az NFÜ elsősorban a pályázó vállalkozást vizsgálja, másod­sorban a közvetlen tulajdonosi kört. Ugyanakkor a projektek megvalósíthatóságának biztosí­tása és az állami támogatások védelme érdekében e projektek esetében csak 100 százalék biz­tosíték (pl. bankgarancia, in­gatlanjelzálog) nyújtása mellett történik tényleges kifizetés. A pályázati kiírás érdekessé­ge, hogy az induláshoz gyakor­latilag elég volt, hogy létezzen a cég - a hivatalos kiírás szerint nem kellett referenciákat fel­mutatni, lezárt év sem kellett, csupán annyi feltétel állt az in­dulók előtt, hogy legalább egy főt foglalkoztassanak. Ennek a feltételnek minimálisan eleget is tesznek, mind az öt, frissen alapított vállalat létszáma 1 fős a cégnyilvántartás szerint. Ez­zel kapcsolatban a tárca közöl­te: az egy fős minimumlétszám általános elvárás, esetünkben - mivel a kiírásra projektcégek is pályázhattak - annak bizto­sítására szolgált a feltétel, hogy a vállalkozás már ténylegesen létrejött. A céginformációk szerint az érintett cégeket mind 2012. július 4-én jegyezték be­­ alig három héttel azelőtt, hogy a május 14-én megjelent pályá­zati kiírás beadási határidejét szeptember 15-éig meghosz­­szabbították az eredeti július 31. időpontról. Lapunk kérdésé­re, miszerint mi volt a beadási határidő meghosszabbításának oka, az NFM azt válaszolta, hogy a projektek jellegéből adódóan komoly tervezési elő­készítésre volt szüksége a vál­lalkozásoknak. A potenciális pályázóktól az a visszajelzés érkezett, hogy az említettek mi­att, valamit hogy a teljes előké­szület a nyári szabadságolások idejére esik, az eredeti határ­időre nem tudnak elkészülni. A szaktárca válaszából az is kide­rült, hogy az érintett öt cég is a meghosszabbított határidőnek köszönhetően tudott pályázni, miután szeptember 13-15-én adták postára pályaműveiket, mint ahogy a beérkezett összes pályázat 90 százalékát is ezen időpontban küldték be. ■ VG Seszták Miklós

Next