Világgazdaság, 2013. március (45. évfolyam, 43/11058-62/11077. szám)

2013-03-26 / 59. (11074.) szám

2 2013. MÁRCIUS 26., KEDD VÁLLALATOK ÉS PIACOK HÍRSÁV Bővítést tervez az IT Services Hungary több száz új munkahely lét­rehozását tűzte ki célul ta­vaszi HR kampányával Ma­gyarország legnagyobb ICT munkaadója, az IT Services Hungary. A Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Sze­geden jelenleg 3200 főt fog­lalkoztató vállalat a németül és/vagy angolul magas szinten beszélő, informatika iránt nyitott pályakezdő fia­talok mellett idén a tapasz­talattal rendelkező, képzett, szenior munkaerő toborzásá­ra is nagy hangsúlyt fektet a komplexebb, magasabb kva­lifikációt igénylő feladatok elvégzéséhez. A VG Megaügyletre készül a Vodafone a vodafone brit mobilcég arra készül a Sunday Ti­mes meg nem erősített ér­tesülése szerint, hogy 135 milliárd dollárért eladja az amerikai Verizonnal vegyes vállalatban lévő 45 százalé­kát. Állítólag a tárgyalások már folynak. A háttérben az állhat, hogy a cég jövő­ben Európára koncentrálna, ahol kábelszolgáltatókat vá­sárolna fel, hogy bővíthesse hármas - televízió, telefon és internet - szolgáltatását. Az adásvételt akár már a nyáron tető alá hozhatják. Az ügylet nagysága alig maradna el minden idők legnagyobb tranzakciójától, amikor az AOL 2001-ben 164 milliárd dollárért megvette a Time Warnert. ■ MTI Négyezer főt érintő leépítés a TNT-nél négyezer fős leépítést ter­vez a következő három év­ben a 75 ezer fős, hollandiai TNT Express. Európa egyik vezető gyorsposta szolgálta­tójának közlése szerint erre az egyre élesebb árverseny miatt kényszerül. A társaság 2015 végéig 220 millió eurót akar megtakarítani, és ezen­túl Európára koncentrál. Brazíliai érdekeltségét be­zárja, és csökkenti légi szál­lító kapacitását. A terjesz­kedés jegyében az amerikai United Parcel Service-szel (UPS) egyesülne, de ezt még nem engedélyezte az Euró­pai Bizottság. ■ MTI Nyitás a turizmusban kora Oroszország újra a legfontosabb küldőpiacok közé tartozik Érdemes lesz felfrissíteni az orosz nyelvtudást a hazai gyógyszállodákban, ugyanis egyre több lehet a moszkvai vendég. Ráadásul inkább köl­tik, mint gyűjtik a pénzt. Vég Márton Húsvéttól kezdve minden évben jelentősen megugrik a Magyaror­szágra érkező orosz turisták szá­ma. Oroszország a legnagyobb vendégéjszakaszám-növekedést generáló piacunk az egészség­turizmusban. Érdekesség, hogy eddig az Egyesült Királyság szá­mított a harmadik legfontosabb küldőpiacunknak, 2012-ben azonban változott a sorrend és Olaszország és Oroszország is megelőzte a szigetországot. Az orosz turisták tavaly 2011-ez ké­pest 30 százalékkal több vendég­­éjszakát töltöttek el a magyar­­országi kereskedelmi szálláshe­lyeken. A Magyar Turizmus Zrt. szerint az utóbbi időben divattá vált Hévízre utazni Oroszország­ból. Egy-két, vagy akár három­hetes kúrákra járnak az orosz vendégek, de szívesen veszik igénybe Budapesten gyógykúrá­­it és wellness pihenési lehetősé­geit is. Az orosz turisták száma május első felében különösen kiemelkedő, mert Oroszország­ban olyankor ünnepek vannak, és sokan ezeket használják ki a magyarországi kiruccanásra. Hazánk fő riválisa ebből a szem­pontból Karlovy Vary, a híres nyugat-csehországi fürdőváros. „Tavaly 63 ezer orosz, ukrán, ka­­zah, azerbajdzsáni és fehérorosz utast hoztunk buszos, vonatos vagy repülőgépes útjainkkal Ma­gyarországra, idén pedig további 15-20 százalékos növekedést vá­runk” - mondta Alekszander Baranov, az 1000 Út tulajdonosa. Emlékeztetett: ápr­is közepétől vasárnaponként két orosz char­terjárat is közlekedik Moszkva és Sármellék között. Már több mint ezer jegyet ad­tak el, ezzel hat járatuk teljesen megtelt, ezért még egy hétfői já­ratot is be kellett illeszteniük má­jus utolsó hetére. „A már jól bevezetett és pozí­cionált Hévíz mellett meg kell erősítenünk Sárvár, Bükfürdő és Hajdúszoboszló pozícióit. A 35 év alatti korosztálynak már nincse­nek emlékeik a rendszerváltás előtti korhol Magyarországgal kapcsolatban, ezért számukra az elektronikus média eszközeivel kell információkat adnunk ar­ról, hogy Magyarország érdekes, izgalmas, mozgalmas európai célpont” - olvasható a Magyar Turizmus Zrt. 2013-as taktikai tervében. Hozzáteszik: a mun­kát viszont nagyban hátráltatja az Oroszország és Magyarország közötti légikapacitások szűkös­sége. Nem véletlen, hogy a Wizz Air a keleti légügyi piacok irányába is nyitni kíván a jövőben. A ma­gyar gyökerű légitársaság Buda­pestről az orosz, az ukrán, a tö­rök, a kaukázusi és a közel-keleti térségekbe irányuló repülések beindításán dolgozik az érintett hatóságokkal. A Wizz a magyar hatóságoktól már régen megkap­ta az engedélyt a moszkvai járat beindítására, de az orosz fél nem sieti el a döntést. Az útvonalon ugyanis az Aeroflot monopol­helyzetben van, és viszonylag magasan tarthatja az árait. „Az oroszok utazási szokásait jelen­tősen befolyásolja a fogadóorszá­gok vízumpolitikája is. A schen­­geni országok vonatkozásában egyre többen rendelkeznek egy évre érvényes, több alkalommal beutazásra jogosító vízummal. Az orosz vendégek a kereskedel­mi szálláshelyek közül gyakor­latilag csak a szállodákat veszik igénybe magas átlagos tartózko­dási idő mellett” - fogalmazott a Magyar Turizmus Zrt. Jellemző rájuk, hogy jobban szeretik el­költeni a pénzüket, mint gyűjtö­getni. Nem sajnálják a pénzt a gyógyulásra az orosz nagyvárosokból Moszkvából, Szentpétervárról, de Novoszibirszkből, Tyumeny­­ből, sőt, még Vlagyivosztokból is utaznak Magyarországra egészségkúrákra. „Magyar­­országon értékarányos szolgál­tatást kínálnak, jól képzett or­vosok látják el a betegeket. Legyen az infarktus, vagy agy­vérzés utáni kezelés, csípőpro­tézis beültetése, fogyókúrás program. A német és az izraeli egészségturizmussal nehéz versenyezni, de meg kell pró­bálni” - mondta Aranyossy Mihály. A Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletének vezetője hozzátette: Oroszor­szágban egyre többen kereked­nek fel lakóautóval vagy sát­rakkal kempingezni. Horvát­országba vagy Nyugat-Európá­­ba Magyarországon keresztül vezet az útjuk, és érdeklődnek a magyarországi pihenési le­hetőségek, kulturális rendez­vények, fesztiválok iránt. ­­­ Kétszáz milliárdos kivét „az elmű és az ÉMÁSZ 1995-ös privatizálása óta a tulajdonosok mintegy 200 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki, ennek azonban nem az egésze, hanem - tu­lajdonosi arányuknak meg­felelően - 82 százaléka jutott a német RWE és EnBW társa­ságoknak, a fennmaradó pénz a magyar részvényest illette” - válaszolt lapunk­nak Berhard Lüschner. A tu­lajdonosok a privatizáció után néhány évben a nyere­ség egészét visszaforgatták a fejlesztésbe, az elmúlt évek alatt pedig összesen 450 mil­liárd forintot fordítottak be­ruházásokra. Ciprusi cég vett nagyobb részesedést a Synergonban Informatika A ciprusi bejegy­zésű Rupexa Limited tőzsdén kívüli ügyletben 11 százalékos részesedést szerzett a Syner­­gon Informatikai Nyrt.-ben - közölte a Synergon. A társaság közölte továbbá, hogy a Navi­gator Investments Zrt. érték­­papírkölcsön-ügyletek alapján 385 214 darab Synergon rész­vényt szerzett, és ezzel 15,85 százalékra növelte befolyását a Synergonban. A Rupexa és a Navigator a PannErgy által értékesített részesedést szerezhette meg. A PannErgy pénteken értéke­sítette a tulajdonában, illetve 100 százalékos leányvállalata, a PMM Zrt. tulajdonában lévő, összesen 12,52 százalékos Sy­nergon részvénycsomagot, 400 forintos darabonkénti átlag­áron. A tranzakció után sem a PannErgynek, sem kapcsolt vállalkozásainak nem maradt tulajdonrésze a vállalatcsoport­ban. ■ MTI Együttműködik a NISZ, a MÁV és a GYSEV fejlesztés Együttműködési megállapodást kötött az euró­pai uniós forrásból megvalósu­ló GSM-R rendszer projektben a feladatok meghatározására a NISZ Nemzeti Infokommu­­nikációs Szolgálat Zrt., a MÁV Zrt. és a Győr-Sopron-Eberfurti Vasút (GYSEV) Zrt. - közölte tegnap a NISZ Zrt. A megálla­podás kitér a GSM-R megva­lósulását követően a hálózat működtetésére, illetve felügye­letére. a NISZ Zrt. az elmúlt év de­cemberében írta ki azt a pá­lyázatot, amely során Magyar­­ország 935 kilométer hosszú vasúti szakaszán épülhet ki a közlekedés biztonságát és hatékonyságát növelő rend­szer. Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és a GYSEV Zrt. elnöke kiemelte: az európai vasutakhoz hasonlóan a magyarországi vasúttársa­ságoknál is elérkezett az idő a rádiórendszerek és a kapcsoló­dó távközlési rendszerek kor­szerűsítésére. ■ MTI Ellehetetlenülhetnek az egyetemes áramszolgáltatók eredmény Talán a mostani lesz az utolsó osztalékkifizetés az Elmű-Émász-csoport életében „Az Elmű-Émász csoport kész az állammal tárgyalni az egye­temes áramszolgáltatás vissza­adásáról, ha ez a döntéshozók szándéka, jelen feltételek mel­lett ugyanis ellehetetlenülhet a tevékenység” - válaszolt a Világgazdaságnak a cégpáros igazgatósági elnöke. Mint cé­ge tegnapi tájékoztatóján Ma­­rie-Theres Thiell ismertette, úgy tűnik, a 2012-es volt az olyan utolsó év, amikor még nyereséget lehetett felmutatni azáltal, hogy a csoport verseny­­piaci áramkereskedője (MÁSZ) és elosztó (vezetékes) társasá­gai profitjával ellensúlyozták az egyetemes szolgáltatás már több éve mutatkozó vesztesé­gét. Üzemi szinten egyébként már 2012-ben és 2011-ben is mínuszban volt a csoport. A múlt évi eredményt Ber­­hard Lüschner, a csoport pénz­ügyekért felelős igazgatósági tagja tájékoztatása szerint az idén a válság miatt szűkült ér­tékesítés, a válságadó, és azok az adóterhek rontották, ame­lyeket az állam 3 százalékos államháztartási hiány tartása érdekében vetett ki az ener­giaszektorra. A 2011-ben 18,1, tavaly 12,7 milliárd profitot azonban az idén talán már se­­mekkora sem követi, mert a válságadó helyett belépett az elosztó társaságok nyereségét elvonó közműadó, megemelték a Robin Hood adót, a kereslet tovább szűkül, az egyetemes szolgáltatóknak pedig úgy kell újabb ügyfélszolgálati irodá­kat nyitniuk, hogy közben a 10 százalékos rezsicsökkentés miatt is kisebbek a bevételeik. A lakosságnak eladott áramot hatóságilag megszabott és a tőzsdeinél magasabb, fix áron kell megvenniük MVM-től. „Ezek miatt az idén meg kell feleznünk az elmúlt években évi 30 milliárd körüli beruhá­zásainkat. Csak azt valósítjuk meg, amit a biztonságos ellá­tás érdekében a jogszabályok egyébként is előírnak” - közöl­te Berhard Lüschner. Már nem az a kérdés, hogy mekkora lesz a nyereség, hanem, hogy a cso­port ki tudja-e fizetni, a dolgo­zóit, az MVM-et, a beszállítóit. Hiába garantál a szabályozás az ágazatban 6,2 százalékos nyereséget, adott helyzetben ez nem termelhető ki, mellesleg még ebből kell bizonyos adókat is fizetni. Berhard Lüschner és Ma­­rie-Theres Thiell is hangsú­lyozta, hogy a hazai lakossági áramárak az uniós árak alsó harmadában vannak. A bérek­hez viszonyítva azonban való­ban magasak, ám ezért első­sorban az alacsony keresetek felelősek. ■ B. H. L. 1­1 Az Elmű-Émász kiadásai (2012, milliárd forint) Adók Alvállalkozói megbízások Beruházások Bérek Osztalék VG-GRAFIKA FORRÁS: CÉGKÖZLÉS

Next