Világgazdaság, 2013. október (45. évfolyam, 189/11204-210/11225. szám)
2013-10-01 / 189. (11204.) szám
2 ÁGAZATI ELEMZÉS 2013. OKTÓBER 1., KEDD Exportból él a magyar gyógyszeripar piac A hazai értékesítésben a prognózisok szerint idén tovább folytatódik a mélyrepülés Hazánkban minden második doboz gyógyszer hazai gyártóhelyekről kerül ki, magyar gyógyszercégek termelik meg a GVA majdnem 4 százalékát, mégis, bevételeik fő forrását ma már az exportpiacok jelentik. Haiman Éva A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 2011- ről 2012-re ugyan tovább tudták növelni árbevételüket, de a 4,21 százalékos növekedés jóval alatta marad az egy évvel korábbi, 15,3 százalékos bővülésnek. Tavaly ráadásul a 2005-ös szint alá csökkent az iparág itthoni árbevétele, ami jelenleg a teljes forgalom kevesebb, mint 18 százaléka. A 2012- es 996 milliárd forintos árbevételből 821 milliárd forintot az exportpiacokon realizáltak a cégek, míg a magyarországi értékesítés csupán 175 milliárd forintot tett ki. Az évről-évre emelkedő összárbevétel mellett az utóbbi években a magyarországi értékesítésből származó árbevétele jellemzően stagnált vagy csökkent: 2000-ben a szektor termékeinek kétharmadát, 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette, az exportból származó árbevétel 2012-ben már meghaladta az összárbevétel 82 százalékát. A magyar gyógyszercégek fejlődésüket így kizárólag az exportnak köszönhetik. Miközben a Századvég kutatása szerint a bruttó hozzáadott érték (GVA) 3,7 százalékát négy, hazai termelőkapacitással rendelkező cég, a Richter, az Egis, a Teva és a Sanofi adja. Míg az új, innovatív termékek forgalmára a fiskális okok miatti kedvezőtlen befogadás-politika hat negatívan (lásd interjúnkat a 4. oldalon), addig a generikus portfolió forgalmát az árletörő intézkedések, ezen belül is főként az úgynevezett vaklicit veti jelentősen vissza. Azzal, hogy a leggyakrabban szedett gyógyszerek gyártóit rendszeres árcsökkentési licitre kényszeríti csak tavaly a betegek hét, a gyógyszerkasszának pedig 28 milliárd forintot spórolt az egészségbiztosító. A vaklicit azonban másik oldalról teljességgel kiszámíthatatlanná és ezzel tervezhetetlenné teszi a piacot, miután a magyarországi gyógyszergyárak portfoliójuk jelentős részének félévente át kell esni ezen az eljáráson. Ezen kizárólag a termék ára a meghatározó, és ebben a versenyben a világszínvonalú körülmények között világszínvonalú készítményeket gyártó cégek sokszor alulmaradnak a sokszor ismeretlen ázsiai gyártókkal szemben. Az árspirállal elért extrém alacsony árak pedig már devalválják a gyógyszer, a kezelés értékét. Történik mindez annak ellenére, hogy a kormány már három gyógyszercéggel is stratégiai megállapodást kötött. Tavaly még Orbán Viktor írta alá az első szerződést a Richterrel, idén májusban megszületett a megállapodás a TEVA-val, majd a Sanofival is. A kormányfő, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár is hangsúlyozta, milyen kitüntetett szerepe is van a magyar gazdaságon belül a gyógyszeriparnak, illetve mekkora szerepe van abban, hogy bekövetkezzen és tartós legyen a növekedési fordulat. A hazai gyógyszerforgalommal kapcsolatos tendenciákat látva sok jóra egyelőre nem számíthatnak a magyar piacon tevékenykedő gyógyszercégek: a prognózisok szerint idén tovább folytatódik a mélyrepülés, és a gyógyszertárakon keresztül bonyolított értékesítés a tavalyi 469 millió forintról 445 milliárd forintra csökken, ami 5,5 százalékos visszaesést jelent. Igaz, 2011-ről 2012-re 9,9 százalékos volt a gyógyszertári értékesítés csökkenése. Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar meglehetősen sok nehézségbe ütközik Magyarországon, a beruházások tekintetében a magyar gyógyszercégek nem veszítették el a lendületüket. A hazai piacon elért árbevétel-csökkenés ellenére 2012- ben ugyannyit fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban: 80 milliárd forintot. A beruházások idei öszszesítése még nem készült el, egyelőre csak az biztos, hogy jóllehet vélhetően nem érik el a Richter, az TEVA és az Egis tavalyi gigaberuházásainak értékét, tovább folytatódtak. A TEVA például 361 millió forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében, aminek köszönhetően saját forrásaival együtt 1,8 milliárd forintot fordít az úgynevezett flexibilis gyártási feltételek kialakítására. A cég augusztusban elnyerte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól „A hónap beruházója” címet. Októberben adják át a tervek szerint az Egis új, összesen 4,6 milliárdos összköltségű hatóanyag-technológiai kutató- és fejlesztő központját, amelynek kialakításához 1,1 milliárdot adott az Európai Unió és a magyar állam. Könnyen lehet, hogy az Egisnek ez lesz az utolsó magyarországi beruházása, az idén százéves vállalat ugyanis várhatóan száz százalékban a jelenlegi többségi tulajdonosához, a francia Servier csoporthoz kerül, amely a közelmúltban tett vételi ajánlatot a cég teljes részvénypakettjére, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyta az ügyletet. A TOP 10 gyógyszeripari vállalat monim Árbevétel Üzemi eredmény Adózott eredmény Mérlegfőösszeg 2011 2012 2011 2012 2011 2012 2011 2012 Chinoin Zrt. 353889 364329 26232 30979 22 745 24591 239072 244692 Teva Hungary Zrt. 252 222 290599 10021 7256 49610 6715 817255 840111 Richter Gedeon Nyrt. 249 850 255 498 74 074 56863 79140 43908 649209 654 953 Sanofi Zrt. 203343 212 962 7214 6 507 3706 3622 103330 120567 Phoenix PharmaZrt.* 229742 210259 5 749 4584 2649 3 745 40203 36109 TEVA Zrt. 156125 188438 26694 19 740 68262 22 593 759611 783 891 Egis Nyrt.** 126446 131178 14021 19002 16678 20391 191784 210 722 Bayer-Hungária Kft. 41485 42390 2 373 3797 1443 2362 6842 7891 Novartis Hungária Kft. 36648 37 420 1071 1049 497 572 9 679 9994 GlaxoSmHhKIine Kft. 36 734 35 237 2 388 1980 1640 1279 21703 19 006 ‘üzleti év: február l.-január 31. “ üzleti év: október l.-szeptember 30. FORRÁS: OPTEN, KIM, VG-GYŰJTÉS