Világgazdaság, 2013. november (45. évfolyam, 211/11226-230/11245. szám)
2013-11-04 / 211. (11226.) szám
2 2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG - ÉLELMISZERIPAR Pápai Hús: az Agrárkamara fog fizetni a termelőknek? tartozás A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elindította a Pápai Hús 1913. Kft. élőállat beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatások kifizetését. A vidékfejlesztési tárca rendelete értelmében a hiánytalan kérelmek tekintetében 2013. november 8-ig kell a támogatási döntéseknek megszületniük - közölte a szaktárca. A korábbi nyilatkozatok szerint a kifizetésnek októberben meg kellett volna történnie. A Vidékfejlesztési Minisztérium által korábban megígért de minimis támogatásról szóló rendelet már egy hónapja megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján. A szaktárca által fizetendő pénzből a kisebb egyéni termelők 7500 eurót kaphatnak, a termelői csoportok pedig 200 ezer eurót. Ez azonban nem elegendő a teljes tartozás kiegyenlítésére. A jelenlegi kormányzati lépések több százmillió forintot juttatnak el az egyéni termelőknek és termelői csoportoknak, de az uniós szabályok értelmében limitált kifizetés nem éri el a teljes tartozás felét sem. A fennmaradó rész sorsáról régóta egyeztetés folyik. Információink szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vállalhatja át az élőállat-beszállítók tartozását. Lapunk úgy tudja, egy egyelőre nem nyilvános tervezet szerint a de minimis támogatások kifizetését követően már november végéig kifizetné az agrárkamara a gazdáknak fennálló követelésüket. Ezt követően a maga követelné a kérdéses összeget - több mint kétszázmillió forintot - a pápai húscégtől. A Vidékfejlesztési Minisztérium szeptember 6-án jelentette be, hogy az európai uniós támogatási lehetőségek keretében csekély összegű (de minimis) támogatást nyújt azoknak az élőállat-beszállítóknak, amelyeknek lejárt és elismert követeléseik vannak a Pápai Hús 1913 Kft.-vel szemben. A Pápai Hús 1913 Kft. július elején kért csődvédelmet, miután hónapok óta nem tudta kifizetni beszállítóit. ■ B. L. Kína húzza a világ piacát bor Európában egy évtizede csökken a termelés, Amerika feljövőben A globális borfogyasztás évek óta nő, jelenleg évi 3 milliárd láda bor talál gazdára, miközben az éves termelés csak 2,8 milliárd láda. A különbség miatt a borkészletek jelentősen csökkentek, a szűkösség miatt az árak növekedni fognak - állítja a Morgan Stanley tanulmánya. A folyamat nyertesei az újvilági bortermelő országok lehetnek. Braunmüller Lajos Kevés a világ bortermelése a globális fogyasztáshoz képest, emiatt pedig az árak is emelkedhetnek a világ borpiacán - figyelmeztet a Morgan Stanley friss elemzésében. A tanulmány szerint négy évtizede nem volt ekkora a hiány a borpiacon, mint most. Tavaly 300 millió láda borral volt kevesebb a kínálat a keresletnél, ezzel párhuzamosan az éves termelés is jelentősen csökkent. A Morgan Stanley rámutat: a globális bortermelés 2004 óta zuhan, egy évtizede még a kínálat 600 millió ládával meghaladta a keresletet. A globális igény csakugyan adott a Távol-Keleten, különösen Kínában jelentős az elmúlt évtizedek növekvő igénye a borra. Kínában évente nagyjából 10 milliónyival nő az a középosztály, amely egyre inkább keresi a jó minőségű, feldolgozott, és európai stílusú élelmiszereket, italokat. Az igény mögött a nyugati életforma népszerűsége is meghúzódik. A kínai feltörekvők ugyanis nem csak egyre fizetőképesebbé válnak, a minőség és az ár mellett a divat is mozgatja a vásárlók döntéseit. Nem jelent ez alól kivételt a bor sem. „A kínai borfogyasztás drámai módon nő, a keleti országba irányuló borimport mértéke mára eléri a négymillió hektolitert, ami óriási mennyiség” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „jelentős tartalékok vannak még az amerikai keresletben is, az USA jelentős vevőnek számít ugyan, ám az egy főre jutó borfogyasztása nem éri el a tíz litert évente. Ez összehasonlítva a csaknem ötven literes francia és olasz borfogyasztással meglehetősen kevés, a további növekedésben tehát vannak tartalékok” - fogalmazott Raskó, aki szerint ezt a bővülést a borfogyasztás tengerentúli divatja is támogatja. Raskó szerint ha a világ borpiacán a kereslet lesz tartósan döntő, akkor az Európai Unió felhagyhat a bortermő területek megszüntetését támogató gyakorlatával, sőt, adott esetben ösztönzőt is vezethet be a jövőben a bortermelésre. „Szőlőtelepítésre alkalmas új terület bőven van, és a klímaváltozás nyomán újabb és újabb területeken is lehet bortermeléssel próbálkozni. Anglia déli részén például ma már szőlőtelepítés zajlik, korábban ezen a vidéken ez nem vezetett volna eredményre” - fogalmazott. Európában tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal esett vissza a termelés , 2004-hez viszonyítva pedig 25 százalékkal volt kisebb a termelés, és idehaza is tavaly egymillió hektoliter körül volt az éves deficit. A globális kereslet növekedéséből így az újvilági területek húzzák a legtöbb hasznot. Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült az Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Afrika, valamint Argentína és Chile bortermelése. Chile lassan az egyik legjelentősebb szereplővé válik a világ borpiacán. A dél-amerikai ország bortermelése húsz év alatt megháromszorozódott, kivitele pedig a tízszeresére nőtt. Chile borexportjának értéke mára megközelítette a kétmilliárd dollárt. Támogatják a civilek a biodiverzitás programot környezetvédelem Alaposan átgondolt, helyes irányba mutató szakmai anyagnak tartja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia tervezetét a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége. A tervezet széles körű vitája már megkezdődött, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és partnerei országos konferenciát szerveztek róla a napokban Budapesten. A két szervezet közös közleményében rámutat: a stratégia megújítása égető feladat, mert globális, európai és hazai szinten is riasztó mértékben csökken a biológiai sokféleség, súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeket okozva. A mostani helyzetben a stratégia legfontosabb aktuális eleme a széles körű tájékoztatás, nevelés kell legyen - hangsúlyozza a közlemény Vida Gábor akadémikust, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagját idézve. A Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, a hazai biológiai sokféleség megőrzését és javítását 2020-ig meghatározó biodiverzitás stratégia intézkedései között szerepelnek élőhely- rekonstrukciók, fajvédelmi intézkedések, a tájdiverzitás megőrzését szolgáló intézkedések, a zöld infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások is. A tervek között szerepelnek ugyanakkor a természethez közeli gazdálkodási módok terjedését segítő intézkedések, az inváziós fajok visszaszorítását szolgáló beavatkozások, a genetikai erőforrások megőrzését szolgáló intézkedések, illetve a genetikailag módosított szervezetek termesztésének tiltása. A biodiverzitás megőrzése komoly kihívás, hiszen Magyarországon az agrárium az elmúlt száz évben elveszítette genetikai állományának 75 százalékát, így alapvető a fenntarthatóságot szavatoló modell, illetve az agrárium biológiai alapjainak a megóvása, megőrzése - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. ■ MTI Az évente tízmillió fővel növekvő kínai középosztály szeret mindent, ami Nyugaton divatos. Nem kivétel ez alól a bor sem Magyarország sem kivétel TAVALY MAGYARORSZÁGON 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. A korábbi szintén félmillió hektoliternyi exportárualap is hiányzott, a tavaly tavaszi fagy és a nyári aszály a minőségre nem volt rossz hatással, de a mennyiséget jelentősen csökkentette. Kiemelkedő teljesítményt ugyanakkor nem hozott a 2012-es évjárat. Bár az idei év nem alakult ennyire tragikusan, 2013-ban sem lesz elegendő bor a trend megfordításához. Idén hozzávetőleg 10-15 százalékkal kevesebb bor lesz országosan egy átlagos évvel összevetve. A magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért hazánkban is egyre fokozódik az import - döntően olasz, kisebb részben ausztrál, afrikai, és amerikai borok jelenléte. Olcsóbb húst hozna a forgalmi adó csökkentése? javaslatok A húsipari szakszervezet elnöke szerint már húsvétkor érezhető lenne az áfacsökkentés hatása A magyar húsipar csak jelentős szerkezetátalakító beruházásokkal tudja visszanyerni a versenyképességét, a béreket pedig emelni kell, hogy az ágazat ne veszítse el a szakképzett munkaerőt - állapította meg a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége csütörtöki ülésén. A testület szerint a hazai húságazatnak csak akkor van jövője, ha a gazdasági növekedés hatására emelkedik a húsfogyasztás, a kormány végrehajtja a sertésprogramot, az általános forgalmi adó mértékét pedig leszállítja az Európai Unió országaiban jellemző szintre és korlátozza a feketegazdaságot. A HDSZ szerint Pápán további kormányzati erőfeszítéseket kíván a vágóhíd működésének konszolidálása, Kapuváron pedig esélyt kell adni az üzem újraindításához és az emberek foglalkoztatásához. „A húsipar egészében ma már 150 ezer forint alatt van a bruttó átlagfizetés, ezzel nem lehet itthon tartani a szakembereket” - jelentette ki a Világgazdaságnak Kapuvári József. A HDSZ elnöke hozzátette: „a mi javaslatunk sem arról szól, hogy a hatékonyság növelése nélkül emeljék a béreket, de az elmúlt három évben részben az adórendszer változásából fakadó lemaradást be kell hozni.” Kapuvári József hozzátette: egy esetleg mégis megvalósuló a hústermékekre vonatkozó áfacsökkentés jelentősen segíthetne az iparágon, és az árelőny érvényesítését is el lehetne érni a kereskedelmi láncoknál. Később az elnök szerint a kereskedelem többi szereplője az árverseny miatt is kénytelen lenne továbbadni a csökkenést. „Ha január elsejétől bevezetnék a kedvezményes adózást a hús áfáját illetően, akkor az már húsvétkor éreztethetné a hatását a kereskedelemben” - vélekedett a szakszervezeti vezető. A napokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is arra kérte az Országgyűlést, hogy a 2014-es adótörvényekről szóló döntésekor vegye figyelembe a mező- és élelmiszergazdaság szereplőinek az élelmiszerek, azon belül is első körben a húsok és hústermékek áfájának érdemi csökkentésére vonatkozó kérését. A NAK szerint az élelmiszergazdaság jelentős ágazataiban a fejlődés gátja a feketegazdaság. A kiemelkedő mértékű, 27 százalékos áfakulcs mellett, az adó egy részét vagy egészét eltitkoló, azt be nem fizető vállalkozások olyan mértékű piaci előnyhöz jutnak, amivel a legálisan működő cégek, termelők képtelenek versenyezni - fogalmazott az Agrárkamara. ■ B. L. A hazai húságazat legnagyobb problémája a feketegazdaság