Világgazdaság, 2014. február (46. évfolyam, 23/11283-42/11302. szám)

2014-02-03 / 23. (11283.) szám

2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ VÁLLALATOK ÉS PIACOK 3 PC-piac: szemben a trendekkel kereskedelem Az uniós forrásból megvalósuló projektek pörgették fel az eladásokat Míg globális szinten törté­nete legnagyobb zuhanását produkálta a személyiszá­­mítógép-piac tavaly, addig itthon nőni tudott ez a szeg­mens 2013-ban az előző év­hez képest. Különösen a múlt év utolsó negyede hozott jó eredményt, 21 százalékos volt a hazai PC-piac bővülése az IDC adatai szerint. Kalocsai Zoltán Tavaly az október-decemberi időszakban összesen 190 ezer személyi számítógépet adtak el Magyarországon, ez 21 szá­zalékkal volt több, mint egy évvel korábban - közölte ér­deklődésünkre Bagi Bence, az IDC Magyarország elemzője. A múlt év utolsó három hónapjá­ban notebookból 135 ezret érté­kesítettek itthon, ez 5,2 száza­lékkal volt több, mint 2012 ha­sonló időszakában, míg asztali gépből 56 ezret sikerült eladni, ami 90 százalékos bővülést je­lent. A rendkívül jó negyedik negyedéves adatok hátterében az áll, hogy az uniós pénzek fel­­használásának felgyorsításával számos informatikai projekt is megvalósult - mutatott rá az IDC elemzője. Bagi Bence ki­emelte a miskolci digitális ott­hon projektet, amely önmagá­ban több ezer PC eladását tette lehetővé a gyártók számára, de több nagy állami beszerzés is megvalósult az október-decem­beri időszakban. Emellett az ünnepi szezonra készülve több gyártó is jelentős árcsökken­tést hajtott végre, ami a lakos­ság körében élénkítette a vásár­lási hajlandóságot. Az utolsó negyedévben meg­őrizte vezető pozícióját a gyár­tók között a Lenovo, a kínai gyártó a harmadik negyedév­ben szerezte meg az első helyet a magyar piacon. A teljes évet vizsgálva azonban a Dell tudta eladni a legtöbb PC-t Magyar­­országon, a Lenovo-t és a HP-t megelőzve, igaz minimális a különbség a piacvezető cégek között az eladott készülékek darabszámát tekintve. A múlt évben 545 ezer sze­mélyi számítógépet értéke­sítettek Magyarországon, ez 4,3 százalékkal volt több mint 2012-ben. Figyelembe véve, hogy globális szinten korábban soha nem tapasztalt mérték­ben, tíz százalékkal esett visz­­sza a PC-forgalom, jól teljesített a magyar piac. Bagi Bence 2014-ben to­vábbi kismértékű növekedést vár, részben annak köszönhe­tően, hogy az év első felében több állami projekt is várható. Emellett az üzleti szektorban is időszerűvé válik az eddig ha­logatott készülékcsere, sokkal tovább már nem lehet elodáz­ni. A lakossági értékesítésben ugyanakkor nem számít nagy változásra az IDC elemzője. Az IDC előzetes adatai sze­rint 2013. utolsó három hónap­jában 160 ezer tabletet adtak el Magyarországon, ez 21,4 százalékos bővülést jelent éves összevetésben, ám vannak még feldolgozandó tételek, amelyek befolyásolhatják a végleges számokat. Az azonban jól lát­szik, hogy a jellemzően olcsóbb készülékeket kínáló kisebb gyártók a piaccal együtt tud­tak erősödni, vagyis sikerült Történelmi zuhanás TAVALY VILÁGSZERTE 314,5 mil­lió pc-t adtak el az IDC adatai alapján, ez 10 százalékkal ma­radt el az egy évvel korábbitól. A csökkenő keresletben nagy szerepet játszanak az intelli­gens mobileszközök, különösen a táblagépek csábítanak el sok potenciális vásárlót. Ennek megfelelően a lakosság körében gyenge a kereslet a pc-k iránt, ugyanakkor az IDC kutatása szerint tavaly az üzleti és kor­mányzati szektor a korábbi vá­rakozásokhoz képest aktívabb­nak bizonyult. A világ pc-gyár­­tóinak sorát a Lenovo vezeti, megelőzve a HP-t és Delit, megőrizni meghatározó pozíci­óikat. A nagy nemzetközi már­káknak kedvez ugyanakkor, hogy azok, akik 2011-ben vagy 2012-ben vásárolták meg az el­ső, alacsonyabb árkategóriájú táblagépüket, már kezdik le­cserélni azokat, viszont jellem­zően magasabb szintű eszközt keresnek. Jól látszik az is, hogy a Samsung, a Lenovo és az Asus kiemelt figyelmet fordíta­nak arra, hogy erősítsék piaci helyzetüket. Már a múlt év vé­gén is megjelentek a kedvező árú hibrid - tablet és notebook egyben­­ készülékek, amelyek népszerűsége az idén gyorsan nőhet - tette hozzá Bagi Bence. Nem fogadták jól az Amazon számait A vártnál kisebb mértékben nőtt az Amazon amerikai internetes kereskedő cég bevétele és nyeresége 2013 utolsó negyedévében. 2013. október-decemberben 25,59 milliárd dollár volt a cég be­vétele és 239 millió dollár a profitja. 2012 utolsó negyed­évében még csak 21,27 mil­liárd dollár volt a bevétel és 97 millió a profit. A negyed­éves jelentés kiadása után az Amazon részvényárfolyama az időközi piacon 4,59 száza­lékos eséssel 384,5 dollárra csökkent. ■ MTI Csökkent a japán járműgyártás visszaesett a japán jármű­­gyártás 2013-ban. A japán autógyártók szövetségének adatai szerint 3,1 százalékos eséssel egy év alatt 9,630 millióra esett a Japánban gyártott járművek száma. 2012-ben még 18,4 százalék­kal ugrott meg az éves jár­műgyártás, de már akkor is tudni lehetett, hogy a nagy emelkedést a 2011-es ala­csony bázisév magyarázta. Összességében a 2013-as év se volt túl rossz, de a sze­mélygépkocsik gyártásának csökkenése lehúzta az átla­got. 2013-ban 8,189 millió személygépkocsit gyártottak az ázsiai országban, 4,3 szá­zalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. ■ MTI -------iCjtí,-------------1 Az árfolyamkockázatokat továbbra is érdemes kezelni vállalati pénzügyek Széles körben elérhetők a Citi treasury szolgáltatásai A hazai vállalatok jelen­tős része még mindig nem kezeli megfelelően az ár­folyam-ingadozásokból eredő kockázatokat, holott az elmúlt évek piaci esemé­nyei rávilágítottak ennek fontosságára - nyilatkozta lapunknak Szabó István, a Citi vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. A Citi számos korszerű megoldást kínál vállalati ügyfelei szá­mára ezen a területen is. Barát Mihály - A devizapiaci árfolyam-inga­dozásokból eredő kockázatokat egyelőre kevés vállalkozás kezeli megfelelő mértékben Magyaror­szágon, sőt, a cégek nagyobb ré­sze egyáltalán nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel - legalábbis a pénzintézetek nyilatkozatai alap­ján ez az általános tapasztalat. A Citinél hogyan látják a helyzetet? - Valóban bőven akad még e téren fejlődési lehetőség a pia­con, ugyanakkor azt is látjuk, hogy az árfolyamkockázatok kezelésének szükségességét egyre több hazai vállalkozás is­meri fel. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években a cégek saját magukon is megtapasztalhat­ták, hogy az árfolyamok inga­dozása komoly veszteségeket is okozhat működésükben. Ezzel párhuzamosan, a hazai válla­lati kultúra is természetesen fejlődött, így mára a vállalkozá­sok vezetői egyre tudatosabban foglalkoznak a működésüket érintő kockázatok, így az árfo­lyamkockázatok kezelésével is. - Milyen eltérések figyelhetők meg a cégek mérete alapján? - A nagyvállalatoknál - rész­ben az anyavállalati elvárások miatt - teljesen általános az árfolyamkockázat kezelésének gyakorlata, ám a kis- és közép­­vállalkozásokról ez még egyál­talán nem mondható el. Pedig ennek a körnek is fontos lenne figyelnie erre, hiszen a hazai kkv-k közel egyharmada ren­delkezik valamilyen devizaki­tettséggel, akár export- vagy importtevékenység, akár devi­zában történő eladósodottság miatt.­­ Hogyan érintik az árfolyam­­kockázatok az egyes vállalkozá­sokat? - Az árfolyamkockázatok természetesen eltérően jelent­keznek az importőr és exportőr vállalkozásoknál. Az importő­röknél a forint gyengülése je­lenthet nagy kockázatot abban az esetben, ha nem tudják az áraikban érvényesíteni az ár­folyam ilyen irányú elmozdulá­sának ügyvitelükre negatívan jelentkező hatását, miközben a hazai deviza felértékelődése pozitívan érinti őket. Ugyanak­kor, a kivitelben érintett vállal­kozások számára a forint gyen­gülése elvben kedvező, és csak akkor tartogat veszélyt, ha a megkötött fedezeti ügyleteik nagysága meghaladja a tényle­ges exportvolument. - Hogyan tud egy vállalat jól fel­készülni az árfolyamkockázatok kezelésére? - Egyik fontos szempont az időben történő felkészülés. Ennek érdekében célszerű, hogy még az éves pénzügyi tervezés előtt a vállalatok felvegyék a kapcsolatot egy bankkal. A bank erre spe­cializálódott szakembere fel tudja mérni a cég várható, va­lós devizakitettségét. Ennek alapján tud a bankár olyan megoldásokat javasolni, ame­lyek leginkább megfelelnek a cég tevékenységének, illetve kockázatviselő képességének, miközben igazodnak a cég devizaárfolyam fedezeti politi­kájához. Az árfolyamváltozás hatásainak kezelésére a Citi - globális pénzügyi szolgálta­tóként - teljes körű, innovatív treasury megoldásokat kínál. Termékpalettánk az azonna­li átváltásoktól a határidős ügyleteken át, a testre szabott strukturált­ és opciós fedezeti ügyletekig terjed. - A treasury területen is nyilván erős a verseny a vállalati üzlet­ben érdekelt pénzügyi szolgálta­tók között. Miben tud a Citi töb­bet nyújtani versenytársainál? - A Citi mindenre kiterjedő, rugalmas és hatékony deviza tranzakciós szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. Ennek ré­szeként már 10 ezer amerikai dollár vagy azzal egyenértékű más deviza váltásakor is egye­di árfolyamot tudunk kínálni. A Citi vállalati üzletága, a Citi Commercial Bank piackutatá­sokkal, elemzésekkel és napra­kész piaci információkkal látja el a vállalatokat, így támogatja az ügyfeleket, hogy megfelelő ismeretek birtokában tudja­nak devizaügyleteket kötni. A devizaárfolyam-kockázatok kezelésében hatékony segítség­nek bizonyult a Citi innovatív, internetalapú devizakereskedé­si rendszere, a CitiFX Pulse. A rendszeren azonnali, határidős, devizacsere és opciós ügylete­ket köthetnek az ügyfelek valós idejű árfolyamokon, és ugyanitt hozzáférhetők a Citi elemzései is. A több terméket átfogó ke­reskedési felület a New York-i, a londoni és a szingapúri deviza­kereskedési központokon kívül több mint hetven helyszínen kí­nál versenyképes árakat, a loká­lisan működő treasury hálózat­nak köszönhetően. A rendszer hétköznapokon napi 24 órában az ügyfelek rendelkezésére áll. •D­­­r Szabó István: a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes figyelni az árfolyamkockázatok kezelésére

Next