Világgazdaság, 2014. március (46. évfolyam, 43/11303-63/11323. szám)
2014-03-03 / 43. (11303.) szám
2 MEZŐGAZDASÁG - ÉLELMISZERIPAR 2014. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ Nagy részesedést szerzett az OTP Bank a KITE-ben INTEGRÁTOR Az OTP Bank Nyrt. pénteken arról tájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy az Inga Kettő Kft.-n, az Összehangoló Kft.-n, a Stabilizáló Kft.-n és a Bank Center No. 1. Kft.-n keresztül 46,69 százalékos közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.-ben. Az OTP Bank 2013-ban bejelentett stratégiai célja, hogy jelentős, 40 százalékos piaci részesedést érjen el az agrárfinanszírozásban. Ennek a célnak az eléréséhez a bank tavaly stratégiai szövetséget kötött Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátorával, a KITE Zrt.-vel. Az együttműködés első tapasztalatai és a dinamikusan változó agrárfinanszírozási környezet együttes hatására az OTP Bank úgy döntött, hogy piaci céljai elérése érdekében szorosabbra fűzi a kapcsolatát az agrárcéggel, és leányvállalatain keresztül jelentős, 46,69 százalékos tulajdonrészt szerzett benne. Az OTP Bank a KITE integrátori tevékenységének dinamikus fejlesztését tervezi mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon - olvasható az OTP médiakommunikációs osztályvezetőjének válaszában. Nem mindennapi történet alakult ki a tavaly negyvenedik születésnapját ünneplő hazai mezőgazdasági integrátor cég adásvétele körül. A sokáig biztos befutónak látszó Bige László, a Nitrogénművek első embere elől az utolsó pillanatban halászta el a vállalatot annak egyik korábbi dolgozója Guba Sándor. A sajtóban megindult korábbi találgatások az OTP-t, konkrétabban Csányi Sándort sejtették a vásárlás hátterében. A feltételezéseket erősítette, hogy az integrátor cég nem sokkal az üzletkötést követően szorosabbra fűzte együttműködését a bankkal. A KITE korábban kiadott közleménye szerint „a jövőben stratégiai megállapodások megkötésével kívánja erősíteni pozícióit”. Ilyen stratégiai megállapodást kötött a cég az OTP Bank Nyrt.-vel. ■ VG A minőséget meg fogják fizetni interjú A nyugati borkereskedők Tokaj miatt érkeznek Magyarországra A mennyiség helyett a minőséggel, Tokaj zászlóra tűzésével és az élénkülő borturizmussal tud labdába rúgni a magyar borászat Rókusfalvy Pál szerint, aki szerint attól nem kell félni, hogy a bort nem lehet eladni a világpiacon. Az egykori médiaszemélyiség másfél évtizede borászkodik, fogadót működtet, és élénk borászati közéletet szervez. Braunmüller Lajos - Hogy látja a magyar borászat helyzetét, sikerül megmutatni a nemzetközi piacoknak, hogy miben vagyunk jók? - Magyarország teljes szőlőtermő területe valamivel több mint hatvanezer hektár. Valamikor ez bőven meghaladta a százezer hektárt is, de most csak enynyiből áll a huszonkét borvidék. Ez a terület azonban kisebb mint több Európai borvidék, például a toszkánai vagy a bordeaux-i borvidék is egymaga nagyobb ennél. Ezek alapján szerintem nem kérdés, hogy a magyar borászat csakis a minőséggel léphet ki az európai piacokra, mennyiségi téren esélyünk sincs felvenni a kesztyűt. Azzal azonban labdába rúghatunk, amink van, hiszen a Kárpát-Medence természeti adottságai jók, minden adott ahhoz, hogy jó bort készítsünk. Ezt egyébként már kezdik is felismerni, egyelőre a tokaji borok azok, amelyeknek van hírnevük, két kartonért eljönnek Brüsszelből. A minőséget mindig meg fogják fizetni, ezzel a bortermő területtel nincs is más esélyünk, mint erre alapozni. Egy magyar borstratégiának arról kellene szólnia, hogy a nemzetközileg legismertebb Tokaj mögé felsorakozzon a többi borvidék. Az angol és francia borkereskedők Tokaj miatt jönnek ide, emellé kell odaállítani a többi borvidéket. Ez akkor is így van, ha adott esetben mondjuk Villányban jobb megtérülési mutatókkal tudnak dolgozni. - A világpiacon mostanában tapasztalható dömping közepette el lehet adni a magyar bort? - Látni kell, hogy a világ borfogyasztása meredeken nő, ez igaz a nyugati országokra és a tengerentúlra is, de a legfőb húzóerőt a kínai fogyasztás növekedése adja, amely óriási keresletet teremt. A világ arrafelé tart, hogy a jövőben el lehet adni a bort, amit megtermelünk. Ezen nem változtat az sem, hogy az elmúlt néhány évben a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebbet tudtunk előállítani, sokkal nagyobb problémát okoz hosszabb távon a klímaváltozás, amely viszont meghatározó lesz. - Nem félő, hogy a minőség helyett a mennyiség lesz a döntő szempont? - Ami az itthoni piacot illeti, azt hiszem a magyar ember érzelmi alapon dönt a vásárlásainál, persze ezzel nem azt mondom, hogy a pénztárca, a termék ára nem számít. Ha azonban választani lehet azonos árfekvésű borok között, szerintem a magyart fogja választani, amely szerintem egyébként csak relatív számít drágának. Tény azonban az, hogy az egész világpiacon jelentős az újvilági borászat, így ahogy a magyar borászat küzd az EU-n belül, az Európai Unió is küzd a világban az újvilági borászattal. Chilében például azt támogatják, hogy az ottani borral árasszák el Európát. Ez olyannyira így van, hogy nagyon gyakran a palackozást már itt végzik. Az újvilágban ráadásul vannak vidékek, ahol egy évben kétszer szüretelnek, de nem csupán ettől termelnek többet. Chilében például egy birtok könynyen lehet akár ötezer hektáros is. Összehasonlításul: én például hét és fél hektáron borászkodom, igaz, én hobbiból kezdtem. Az ideális méret idehaza szerintem 10-15 hektár körül lenne. Míg én egy évben 20-25 ezer palack bort állítok elő, egy újvilági borászat 20-25 milliárd palackot is termelhet. Eközben lényegében ugyanazokon a munkafázisokon megy keresztül mindkét borászat, világos tehát, hogy ott sokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni. Mi lehet az, ami mégis kiemelheti a hazai borászatot? Évekig a borturizmust emlegették, mint potenciális megoldást, mostanában azonban sokat lehet arról hallani, mennyire bajban van a vendéglátás. Segíthet a turizmus a bor keresletének megalapozásában? - Segíthet, ha nem azzal sokkoljuk magunkat, hogy menynyire rossz minden. A melegvizet nem kell feltalálni, a bort a hangulata miatt lehet jól eladni. Amikor másfél évtizede borászkodni kezdtem, engem nem a bor vonzott ide, addig jószerével nem is fogyasztottam alkoholt. A hangulat, a pincék világa volt az, ami megtetszett. Amikor elkezdtem a fogadót működtetni itt Etyeken, azt hittem, hamarosan öt-hat másik nyílik majd a szomszédságban. Azóta is egyedül vagyok, nincs konkurenciám a közelben, de ez egyben szomorú is, mert Etyek igazából akkor tudna jól működni, ha lenne. A jövőben ez még változhat, amikor elkezdtük a Kezes-Lábost, akkor abban sem hittek az itteniek igazán, ahogy a Pincefesztiválban sem. Azóta mindkettő működik. Nagy utat tettünk meg, de még sokkal hosszabb van előttünk. Számomra a borászkodás és a fogadó sem befektetés, hanem életforma. - Mi a helyzet az ország más vidékeivel? Országos szinten is van előrelépés? - Ezyeken kívül vannak sokkal nagyobb körök is, például a fesztiválok hozadéka a Borászok Borásza díj is. Az volt a célunk, hogy minőségi alapon létrehozzunk egy szakmai díjat, amelyet a szakmai szereplők, vagyis a borászok ítélnek oda közülük egynek. A díjnak nincs semmi kézzelfogható tétje, de éppen attól válik értékessé, hogy nincsenek külsős tagok a zsűriben, nem szólnak bele a díjazásba más szempontok, ezt az elismerést a szakma ítéli oda minden évben 2007 óta. Fontos változások indultak el a szabályozói oldalról is. Egészen biztos, hogy szükség volt a hegyközségi rendszer átalakítására, és azt gondolom, hogy jó a változás iránya is. Biztosan csiszolódni fog ez még a következő években, de a változás szükségszerű volt. A borászat az elmúlt években sokat fejlődött idehaza, nagyobb lépéseket tett, mint korábban. Én például anynyival vagyok jobb helyzetben, mint amikor elkezdtem, hogy most már világosan látom, milyen feladatok állnak előttem. Valami hasonló van most a hazai borászat egésze előtt is. Rókusfalvy Pál hobbiként kezdte a borászkodást, mára a szakmai programok egyik fő szervezőjévé vált Jelentősen növekeszik a borágazat támogatása EU A szakértő szerint a termőterület növelése és minőségének javítása a fő cél - 8860 frissen telepített szőlő három év alatt Jelentősen nő a magyar szőlő- és borágazat támogatása, míg a 2012/2013-as borpiaci évben a támogatás összege 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt évben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat - mondta Kardeván Endre a napokban Budapesten. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a "Borjog és bormarketing 2014 konferencia" résztvevőinek a versenyképességet segítő kormányzati intézkedések közül példaként hozta az új hegyközségi törvény megalkotását, amely új alapokra helyezte a szakma hagyományait. Ennek nyomán egy új érdekképviseleti rendszer alakult ki, amelyben összeegyeztethetők a szőlőtermelők és a borkészítők érdekei. Az új törvény alapelve, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. „Fontos a megemelt támogatási szint, mivel ezzel a hazai borászat növelheti a megművelt ültetvény nagyságát, és források lesznek arra is, hogy a szóban forgó ültetvények minőségét is javítsuk” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kocsis László egyetemi tanár. A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője lapunknak elmondta: „az elmúlt éveken a művelt szőlőterület ültetvényfelülete sokat csökkent. A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó támogatások révén azonban modernebb ültetvények is létrejöhetnek.” Kocsis László szerint a növekvő támogatás amiatt is hasznos lehet, mert az hozzájárulhat a biológiai alapok megújításához. „A támogatás révén megfelelő állapotban tarthatóak a törzsültetvények, amely megakadályozhatja az egyes fajták leromlását. A támogatás mostani növekedése üdvözlendő hír, és kifejezetten jól jön az ágazat számára” - tette hozzá Kocsis László. A plusz támogatás azért is jöhet jól, mert a hazai borászat egyik fő feladata ezekben az években a szőlőtelepítés. Az uniós jognak megfelelően 2016-tól már nem növelhetők a szőlőterületek, csak évente egy százalékkal, a telepítési kvótákat ezért addig igyekeznek kihasználni a tagállamok. A frissen telepített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlőterületnek. „Mindez nagy megújulást jelent, amelynek zömét ráadásul a legnagyobb borvidékek telepítették” - jelentette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egy közelmúltban tartott sajtónyilvános eseményén Frittmann János borász. ■ B. L. Több termőterület nagyobb exportalapot jelenthet Névjegy 1964-ben született Budapesten 1982- 1992 KÖZÖTT Stúdium Dixieland zenekarával lépett fel 1983- 1986 KÖZÖTT a Budapesti Tanítóképző Főiskola, 1986-ban az Egri Tanárképző Főiskola hallgatója volt 1991 óta a Boxer Reklám ügyvezető igazgatója, 1995-ben a TV3 szerkesztő-producere 1997-2000 között a Danubius Rádió Rt. ügyvezető igazgatója 2000-ben megalapította a Rókusfalvy Pince Kft.-t, melynek ügyvezető igazgatója 2000-2002 között a Roxy Rádió tulajdonosa 2002-ben Etyeken vendégfogadót nyitott nős, négy gyermek apja