Világgazdaság, 2014. április (46. évfolyam, 64/11324-84/11344. szám)
2014-04-01 / 64. (11324.) szám
Boncterem helyett 4D-s patológia Jövő Nem holttesteken, hanem számítógépen tanulnak a jövő orvosai Az Új Széchenyi terv keretében kapott csaknem 200 millió forintos támogatásból 4D Pathology néven a világon egyedülálló oktatóeszközt hoztak létre Magyarországon. A már korábban bemutatott 4D Anatomy rendszerre épülő, komplex tanulást segítő eszköz bármely témánál fontos szerepet tölthet be az ismeretek önálló elsajátításában, de jelentősége kiemelkedő boncteremben ritkán előforduló eseteknél. A patológia oktatásban a tantermi előadások és a tankönyvek mellett a mai napig fontos szerepet játszik a bonctermi oktatás. Ennek azonban jelentős gátat szabnak a tetemek kezelésével járó kegyeleti- jogi problémák, illetve a holttestek tárolásának magas költségei. Az Egyesült Államokban ezért egyre több egyetem tér át alternatív oktatóeszközök használatára. A 4D Anatomy kizárólag hazai tudásbázisra épülő programja műtéti helyzetet szimuláló élményt nyújt a felhasználóknak, nagymértékben megkönnyítve ezzel a tanulási, képzési folyamatokat. A most zárult két éves fejlesztés során az emberi test 90 százalékát beszkennelték, így a szoftver gyakorlatilag az egész emberi test anatómiáját korszakalkotó technikai megoldások révén, egyedülálló precizitással és soha nem látott részletgazdagsággal mutatja be. ■ H. É. Balogh Attila idegsebész, a 4D Anatomy alapítója 2 Két új védőoltással bővül a lista vakcina A kötelező oltási rend része lett a pneumococcus elleni oltás, amellyel középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. A védőoltást hat éves korig kell beadni a 2014. június 30. után születetteknek. A tapasztalatok szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta. Magyarországon eddig tíz fertőző betegség ellen volt életkorhoz kötött kötelező védőoltás: ezek a tbc, a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B. A méhnyakrákért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás szeptember 1-jétől kötelezően felajánlható lesz: a tizenkét éves lányok a házi gyermekorvos vagy az iskolaorvos által térítésmentes védőoltásban részesíthetők. Az Egészségügyi Államtitkárság múlt év végén jelentette be, hogy a 12-13 éves lányok számára 2014-től költségvetési forrásból biztosítja az állam az úgynevezett HPV vakcinát. Azért ez a kedvezményezett korosztály, mert az oltás akkor fejti ki leginkább a hatékonyságát, ha a védettség még a szexuális élet megkezdése előtt kialakul. Az ÁNTSZ ez év januárjában nyolcvanezer 12-13 éves lány teljes immunizálására elegendő adag méhnyakrák-elleni vakcina beszerzésére írt ki közbeszerzést. A piacon jelenleg kétféle oltóanyag kapható, ezekből kettő, illetve három oltás beadása szükséges, ezért a tender is 160, illetve 240 ezer adag védőoltás beszerzéséről szól. ■ VG L* * : Már tizenegy oltás kötelező VG-MEDICINA 2014. ÁPRILIS 1., KEDD Védjegy a minőségért HL: étrend-kiegészítők A vásárlókat semmi nem segíti az eligazodásban népszerűsítéséért Pozitív megkülönböztetéssel küzd a táplálék-kiegészítők piacának tisztulásáért a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete. A bevizsgált, megbízható minőségű termékeket védjeggyel látják el, hogy a vásárlók ne csak az ár, a kinézet vagy a reklám alapján dönthessenek. Haiman Éva : Csaknem tízszer annyi étrend-kiegészítő van forgalomban ma Magyarországon, mint a kétezres évek közepén - derül ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) statisztikáiból. Magyarországon jelenleg már több mint 13 ezer féle étrend-kiegészítő kapható tabletta, kapszula, por, folyadék, de még nyalóka formájában is. A tavaly nyilvántartásba vett 1632 készítménynek ugyanakkor mintegy 30 százalékkal szemben merült fel kifogás - amint az a Medical Online szaklap nemrégiben rendezett konferenciáján elhangzott. Ezek a kifogások döntően a reklámozásra vonatkoznak, az étrend-kiegészítők gyártói, forgalmazói ugyanis nem tulajdoníthatnak gyógyhatást a termékeiknek, nem fogalmazhatnak meg egészségre ható állítást sem. A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években több tucat étrend-kiegészítővel kapcsolatos vizsgálatot folytatott le, összességében több tízmillió forint bírságot szabva ki a renitensekre. A forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők adatbázisában pillanatnyilag több mint kétszáz készítmény szerepel. A reklámozás jogszerűségén kívül ugyanakkor sem minőség, sem pedig hatékonyság szempontjából nem vizsgálja senki az táplálék-kiegészítőket. Az OÉTI csak a gyártó által beadott, az adott termékre vonatkozó hatóanyag-listát nézi, azt nem, hogy az abban foglaltak fedik-e a valóságot. A hatóság honlapja így nem sokat segít az eligazodásban, mert vannak ugyan pipával jelölt termékek, ez a jelzés azonban csupán anynyit jelent, hogy „a benyújtott dokumentumok alapján nem merültek fel olyan súlyos hibák az összetétellel, jelöléssel és a termék biztonságosságával kapcsolatban, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a termék nem felel meg az étrend-kiegészítőkről szóló előírásainak”. Maga a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) is úgy látja azonban, hogy ez édes kevés a piacra lépő készítmények ilyen exponenciális növekedése mellett. „Csupán C-vitamin tartalmú táplálék-kiegészítőből több száz féle kapható ma Magyarországon. A laikus vásárló ezek közül legfeljebb az ár, a reklám vagy a kinézet alapján tud választani” - mondja Szép Judit, a MÉKISZ vezetőségi tagja. Éppen ezért, a fogyasztók, valamint az etikus étrend-kiegészítő gyártók és forgalmazók védelmében döntött az egyesület egy védjegyrendszert bevezetése mellett. „MÉKISZ Tanúsított Minőség” védjegyet csak a tanúsítási eljáráson átesett készítmények kaphatnak, amelyek minőségét és megbízhatóságát több lépcsős szigorú ellenőrzés garantálja. Mint Szép Judittól megtudtuk, a terméktanúsítás meglehetősen időigényes és költséges folyamat, ennek ellenére bíznak abban, hogy egyre többen vállalják, segítve a piac tisztulását, valamint a tudatos vásárlói döntést. 8£ A nem gyógyszerként törzskönyvezett készítmények forgalma (gyógynövények, étrend-kiegészítők, ásványi anyagok és táplálék-kiegészítők gyógyszertári forgalma, milliárd forint, termelői áron számolva) 2009 FORRÁS: IMS HEALTH, OTC DATAVIEW, 2014 FEBRUÁRI ADATBÁZIS Évről évre egyre többet költ a lakosság a gyógyszertárakban a gyógyszernek nem minősülő, vény nélküli készítményekre Nemcsak a kínálat, a kereslet is nagyobb a hivatalos megfogalmazás szerint étrend-kiegészítőnek azokat az élelmiszereket nevezik, amelyek koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat, vitaminokat, ásványi-, vagy egyéb, élettani hatással rendelkező anyagokat. Bővülő kínálatukkal párhuzamosan nő irántuk a kereslet is: a Szinapszis Piackutató felmérése szerint 2012-ben már a lakosság 66 százaléka kúrálta magát különböző gyógyteákkal és gyógytermékekkel, míg 2006-ban még csak a lakosság 32 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, és míg akkor havonta mindössze 1534 forintot hagytunk az ilyen készítményekért a patikákban, gyógynövényboltokban 2012-ben már 3182 forintot. mammográfia Megkezdték a munka törvénykönyve azon módosítását, amely lehetővé teszi, hogy munkaidőn belül is el lehessen menni szűrésekre - jelentette be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. A végleges változatot azonban már az új parlament fogadja majd el. Hozzátette, meghosszabbítják az emlőszűrő állomások nyitvatartási idejét is, hogy minél többen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Bár Magyarországon 2002 óta létezik szervezett emlőszűrés, statisztikák szerint a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó nők mintegy 40 százaléka él csak ezzel a lehetőséggel. Ahhoz, hogy legalább 20 százalékkal csökkenjen az emlődaganatban okozta halálozás, a nők 70 százalékának kétévente részt kellene vennie a szűrésen. A szűrést népszerűsítése érdekében célzott szűrőprogramokat is indít áprilisban az Egészségügyi Államtitkárság. Az első program április 25-én indul a „szűrések éjszakájával”, amit eredetileg február 14-ére, Valentin-napra terveztek meghirdetni, ám idejében ráeszméltek, hogy az időpontválasztás nem a legszerencsésebb. A tervek szerint április 25-én a megszokottól eltérően este 10-ig és éjfélig várják emlőszűrésre a szakrendelőkben a 45-65 év közötti hölgyeket, illetve 35 szolgáltató vállalta, hogy legalább este 8 óráig meghosszabbítja a nyitva tartást. A „stafétakampány” ezt követően Fejér megyében kezdődik, és minden megyében egy hónapig tart. Az államtitkárság célja, hogy tíz százalékkal növelje az emlőszűrésen részt vevők számát. Ezért újra elindul a szűrőkamion is, így a halmozottan hátrányos kistérségekben élők is részt vehetnek majd a szűrővizsgálatokon. A kamion először Jászapátiba megy, és a balatoni településeket is érintve, augusztus 20-án a fővárosba érkezik, majd. Itt négy napig a Kopaszi-gáton várják a szűrésre jelentkezőket. ■ Már a Margit Kórházban is van CT-berendezés Gyorsabban és kényelmesebben jutnak a Szent Margit Kórház betegei és kezelőorvosai CT lelethez ezentúl: a Diagnoscan Magyarország beruházásának köszönhetően átadták az új CT laboratóriumot, amelyben havonta 500-600 beteg CT vizsgálatát tudják elvégezni. A berendezés a kardiológiai vizsgálatok kivételével valamennyi CT diagnosztikai vizsgálat elvégzésére alkalmas, így kevesebb mentőszállításra lesz szükség, illetve a betegeknek sem kell ezentúl annyit utazniuk. Kardos Lilla, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: a CT-nél nem azért vannak várólisták, mert nem tudnak több beteget megvizsgálni, hanem mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szigorú keretet szab, hogy melyik kórházban hány vizsgálat költségét fedezi. Az OEP statisztikája szerint míg 2000-ben 3,5,2012-ben már több mint 9,1 milliárd forintot fordítottak a CT-vizsgálatok finanszírozására. A vizsgálatok száma az említett 12 év alatt megduplázódott, két éve már elérte a 842 ezret. 2012-ben összesen 392 ezer beteg CT-vizsgálatot fizette meg az egészségbiztosító. A CT-vizsgálatnak a diagnózis mellett egyre nagyobb a szerepe a panaszmentes betegek szűrésében is. ■ VG