Világgazdaság, 2014. július (46. évfolyam, 125/11385-147/11407. szám)

2014-07-01 / 125. (11385.) szám

Alkotmánybírósági határozat: védettek a kismamák Az új Munka Törvénykönyve a régivel megegyezően mun­kajogi védelemben részesítet­te a várandós, és reprodukci­ós eljárásban résztvevő mun­kavállalókat. A régi Mt. szö­vege nem tette egyértelművé, hogy a munkavállalóknak mikor kell a munkáltatót tájé­koztatni állapotról, így olyan ítéletek is születtek, amelyek szerint, ha a munkavállaló terhes volt, de erről nem tájé­koztatta a munkáltatót vagy a felmondás közlésekor nem tudott erről, akkor jogellenes a felmondása. Ez az objektív védelem. Egyes bíróságok szerint ezzel ellentétesen az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség miatt a munkavállaló köteles a munkáltatót előzetesen érte­síteni a várandóságról, tehát a fenti esetekben is jogszerű a felmondás. Az új Mt. azonban rögzítette, hogy a védelem csak akkor jár a munkaválla­lónak, ha a védelmet megala­pozó körülményről előzetesen tájékoztatta a munkáltatót. Az Alkotmánybíróság azonban a 17/2014 (V.30.) határozatában kimondta, hogy az előzetes tájékoztatási kötelezettség sérti a munka­­vállaló magánszférába tartozó adatokra vonatkozó tájékoz­tatási jogát, szükségtelenül korlátozza a gyereket vállaló munkavállalók magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért megsemmisítette ezt a rendelkezést. Ez alapján a munkavállaló akkor is jogo­sult lesz védelemre, ha nem is tudott például a várandóság­áról. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság határozat újraéleszti a régi Mt. hatálya alatt fennálló bizonytalansá­got, női munkavállaló munka­­viszonyának megszüntetése­kor a munkáltató nem lehet biztos a felmondás jogszerű­ségében. A terhes nők és reproduk­ciós eljárásban részesülők ezen kívül nem kötelezhetőek más helységben végzendő munkára és speciális korlátok vonatkoznak a munkaidő-be­osztásukra is. Az emberi reprodukciós eljárás alatt mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük teljesítése alól. Ha a munkavállalók a mentességekkel élni kíván­nak, kötelesek bejelenten a munkáltatónak a várandós­ágot, illetve a reprodukciós eljárásban való részvételt. Javaslom, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállaló­kat az őket érintő védelemről és mentességekről, és jelezze, hogy ez utóbbira csak akkor jogosultak, ha állapotukról, vagy gyógykezelésükről tájé­koztatják őt. így csökkenthe­tő a jogellenes felmondások kockázata, amit teljesen nem lehet kizárni akkor, ha a munkavállaló nem kíván élni a mentességekkel, vagy tény­legese nem is tud a várandó­ságáról. ■ ZEMPLÉNI KINGA ügyvéd JOGI TANÁCSADÓ 2014. JÚLIUS 1., KEDD Hitelbiztosítéki változások pt• Bíróságon kívül lehet érvényesíteni a zálogjogot A 2014. március 15-én ha­tályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős válto­zásokat hoz mind a kötelmi jogban, mind a dologi jogban. A hitelbiztosítékok területén a jogalkotó fő célja egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer megteremtése volt, amely a fiduciárius biztosítéko­kat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedmé­nyezést, nélkülözhetővé teszi. Ezen cél elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (in­­n­gatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelé­sen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli ér­vényesítését megerősítették a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíró­ságon kívüli eljárásban, szem­ben a régi Polgári Törvény­­könyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok vol­tak jogosultak. Az új Ptk. ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjog­nak, amely nincs nyilvántartás­hoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartás­ban (például az ingatlan-nyil­vántartás vagy cégnyilván­tartás), szerepelnie kell a hitel­­biztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön. A jelzálogjog különös jelentő­séget nyer a fizetésképtelenségi eljárásokban. Annak érdeké­ben, hogy valamely befektető az adós elleni fizetésképtelen­ségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, a be­fektetőnek követelését kézi­záloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania. A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilván­tartásba. Ez megfelelően irány­adó a vagyont terhelő jelzálog­jogra is. Másrészt az új Polgári Tör­vénykönyv minden olyan szer­ződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdon­jognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az át­ruházására pénzkövetelés biz­tosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása cél­jából történik. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint pél­dául a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing, avagy a nem valódi faktoring. A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántar­táshoz kötött jelzálogjogi rend­szerhez fordult, és megtiltotta a fiduciárius biztosítékokat, amelyeket mindezidáig széles körben alkalmaztak a gyakor­latban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosíté­kok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint ameny­­nyi szükséges követelései biz­tosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a fidu­ciárius biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjo­gi rendszere megkerüléseként értékeli. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosí­ték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hoz­ható létre. A tervezett biztosíté­ki struktúrák semmisségének és más nemkívánatos hatások (mint például egy új biztosíté­ki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elenged­hetetlen az alapos jogi előkészí­tés és tanácsadás. A hitelezők ingatlanon, ingón, vagy például részvényen lévő jelzálogjogának a bírósági eljáráson kívüli érvényesülését megerősítették TORSTEN BRANER, a TaylorWessing e|n|w|c nemzet­közi ügyvédi iroda közösségi jogásza Nem kell módosítani a korábbi szerződéseket jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítéki célú engedmé­nyezés és az ezekhez hason­ló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alap­ján jöttek létre, szerzett jo­goknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv ha­tályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell mó­dosítani. Átláthatóság a gyógyszeriparban EGÉSZSÉGÜGY Az adóhatóság is vizsgálja a támogatásokat A gyógyszeriparban szigorú sza­bályok határozzák meg a gyár­tók, forgalmazók és az orvosok közötti együttműködés külön­böző formáit. Ennek nyomán az orvosok által nyújtott szakmai szolgáltatások ellenértékeként nyújtott juttatások, az egészség­­ügyi szakemberek számára a különböző konferenciákon, tudo­mányos rendezvényeken történő részvételhez adott támogatások mind adózási, mind jogi szem­pontból behatárolt mozgástérben valósulhatnak meg. A promóciós jogi szabályozás egyik deklarált célja, hogy átláthatóvá váljon a piaci szereplők működése e té­ren. A gyógyszeripari vállalkozá­sok által a tudományos konferen­ciák szervezésével és az azokon való részvétellel kapcsolatosan nyújtott támogatásokat be kell­­ jelenteni a szabályozó hatóság, a GYEMSZIOGYI (Gyógyszerésze­ti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága) számára, mely a bejelentett információk alapján vezetett nyilvántartását honlap­ján nyilvánosságra hozza. A támogatásokat azonban nemcsak a GYEMSZI OGYI, ha­nem a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal is vizsgálja, mégpedig egy tel­jesen eltérő nézőpont szerint. Az ellenőrzések során az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a juttatások mennyiben függnek össze a juttató gyógyszeripari cég tevékenységével, illetve hogy azokat az orvos által ellátandó te­vékenység feltételeként biztosít­­ják-e, e kérdések függvényében ugyanis az irányadó adóterhek jelentősen eltérhetnek. Bár az alacsony adóterhek bizonyos ese­tekben csábítást jelenthetnek, az ellenőrzési kockázatok elkerülé­se érdekében promóciós jogi és adózási szempontból is nagyon fontos az, hogy a gyógyszeripari cégek az orvossal fennálló valós kapcsolatuk alapján minősítsék a juttatásokat és azok terheit. Mindemellett komoly kihívást jelenthet a megfelelő dokumentá­ciós háttér - belső eljárási szabá­lyok, szerződések, nyilatkozatok stb. - elkészítése is, hiszen azok­nak az adóhatóság és a GYEM­SZI OGYI számára egyaránt el­­fogadhatóaknak kell lenniük. Sajnálatos tény, hogy a promó­ciós jogi és az adózási szabályok gyakran hasonló fogalmakat, kategóriákat alkalmaznak: a cse­kély értékűnek minősülő aján­dék, a csekély értékű ajándék és a kis értékű ajándék például három idevágó, de mégis gyöke­resen eltérő fogalom, így bár a szabályozás egyik célja az átlát­hatóság, mégis a vonatkozó sza­bályokban való eligazodás gyak­ran még a szakemberek számára is kihívást okoz. ■ DR. FIRNNESZ JUDIT és DR.HONYEK PÉTER, PwC Magyar­­ország gyógysze­rpari csoport Kérdésessé vált a hírközlési adatok megőrzésének jogszerűsége A hírközlési szolgáltatások során keletkező adatok meg­őrzéséről szóló európai uniós irányelv alapján a szolgáltatók bizonyos elektronikus hírköz­lési forgalmi adatokat kötelesek megőrizni annak érdekében, hogy ezek olyan súlyos bűncse­lekmények elleni fellépés céljá­ra rendelkezésre álljanak, mint például a szervezett bűnözés és a terrorizmus. Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése alapján azonban kérdésessé vált, hogy a szolgáltatókat terheli-e egyálta­lán ez a kötelezettség. Az irányelv nem bír közvetlen hatállyal, így azt a tagállamok­ban át kellett ültetni a nemzeti jogba. Magyarországon erre az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával került sor. Néhány tagállamban azon­ban már az implementáció so­rán felmerült, hogy az adatmeg­őrzés alkotmányellenes lehet, ezért vagy nem is került sor át­ültetésre, vagy a jogszabályokat utólag hatályon kívül helyezték. A magyar Alkotmánybíróság előtt is indult eljárás, azonban ez az alkotmánymódosításkor automatikusan megszűnt. Az EH® ugyanakkor nem­rég megállapította, hogy az adatmegőrzési irányelv rendel­kezései nem egyeztethetőek össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A bíróság szerint az irányelv különösen súlyo­san beavatkozott a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba. Továbbá az adatok tájékoztatás nélküli meg­őrzése azt az érzést keltheti az érintettekben, hogy a magánéle­tük folyamatos felügyelet alatt áll. Az EUB szerint az irányelv széles és különösen súlyos be­avatkozása a szóban forgó alap­vető jogokba nem kellőképpen körülhatárolt. Formailag azon­ban a bíróság sem helyezhette hatályon kívül az irányelvet, csak megállapította, hogy az ér­vénytelen. Az ítélet közzétételét köve­tően felmerült a kérdés, hogy az elektronikus hírközlési szolgál­tatóknak a jövőben meg kell-e őrizniük az adatokat. Vannak olyan tagállamok, amelyekben a hírközlési hatóság kijelen­tette, hogy nem fog fellépni a szolgáltatók ellen, ha azok nem őrzik meg az adatokat. Magyar­­országon ilyen kijelentés eddig nem hangzott el, és mivel az elektronikus hírközlési törvény továbbra is tartalmazza ezt a kötelezettséget, ezért ennek a szolgáltatóknak meg kell felel­niük, egészen addig, amíg azt az Országgyűlés hatályon kívül nem helyezi, vagy az Alkot­mánybíróság egy új eljárásban meg nem semmisíti. Indokolt lenne, hogy erre minél előbb sor kerüljön, hiszen a jelenle­gi bizonytalan helyzet sem a szolgáltatóknak, sem a felhasz­nálóknak nem kedvez. Sajnos úgy tűnik, hogy a kérdés meg­nyugtató rendezése az illetékes állami szerveknél egyelőre nem élvez prioritást. ■ HALÁSZ BÁLINT, az Eördögh Bird & Bird ügyvédi irodával együtt­működő ügyvéd

Next