Világgazdaság, 2014. július (46. évfolyam, 125/11385-147/11407. szám)
2014-07-01 / 125. (11385.) szám
Alkotmánybírósági határozat: védettek a kismamák Az új Munka Törvénykönyve a régivel megegyezően munkajogi védelemben részesítette a várandós, és reprodukciós eljárásban résztvevő munkavállalókat. A régi Mt. szövege nem tette egyértelművé, hogy a munkavállalóknak mikor kell a munkáltatót tájékoztatni állapotról, így olyan ítéletek is születtek, amelyek szerint, ha a munkavállaló terhes volt, de erről nem tájékoztatta a munkáltatót vagy a felmondás közlésekor nem tudott erről, akkor jogellenes a felmondása. Ez az objektív védelem. Egyes bíróságok szerint ezzel ellentétesen az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség miatt a munkavállaló köteles a munkáltatót előzetesen értesíteni a várandóságról, tehát a fenti esetekben is jogszerű a felmondás. Az új Mt. azonban rögzítette, hogy a védelem csak akkor jár a munkavállalónak, ha a védelmet megalapozó körülményről előzetesen tájékoztatta a munkáltatót. Az Alkotmánybíróság azonban a 17/2014 (V.30.) határozatában kimondta, hogy az előzetes tájékoztatási kötelezettség sérti a munkavállaló magánszférába tartozó adatokra vonatkozó tájékoztatási jogát, szükségtelenül korlátozza a gyereket vállaló munkavállalók magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért megsemmisítette ezt a rendelkezést. Ez alapján a munkavállaló akkor is jogosult lesz védelemre, ha nem is tudott például a várandóságáról. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság határozat újraéleszti a régi Mt. hatálya alatt fennálló bizonytalanságot, női munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltató nem lehet biztos a felmondás jogszerűségében. A terhes nők és reprodukciós eljárásban részesülők ezen kívül nem kötelezhetőek más helységben végzendő munkára és speciális korlátok vonatkoznak a munkaidő-beosztásukra is. Az emberi reprodukciós eljárás alatt mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük teljesítése alól. Ha a munkavállalók a mentességekkel élni kívánnak, kötelesek bejelenten a munkáltatónak a várandóságot, illetve a reprodukciós eljárásban való részvételt. Javaslom, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat az őket érintő védelemről és mentességekről, és jelezze, hogy ez utóbbira csak akkor jogosultak, ha állapotukról, vagy gyógykezelésükről tájékoztatják őt. így csökkenthető a jogellenes felmondások kockázata, amit teljesen nem lehet kizárni akkor, ha a munkavállaló nem kíván élni a mentességekkel, vagy ténylegese nem is tud a várandóságáról. ■ ZEMPLÉNI KINGA ügyvéd JOGI TANÁCSADÓ 2014. JÚLIUS 1., KEDD Hitelbiztosítéki változások pt• Bíróságon kívül lehet érvényesíteni a zálogjogot A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hoz mind a kötelmi jogban, mind a dologi jogban. A hitelbiztosítékok területén a jogalkotó fő célja egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer megteremtése volt, amely a fiduciárius biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi. Ezen cél elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (inngatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelésen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli érvényesítését megerősítették a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíróságon kívüli eljárásban, szemben a régi Polgári Törvénykönyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok voltak jogosultak. Az új Ptk. ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjognak, amely nincs nyilvántartáshoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartásban (például az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás), szerepelnie kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön. A jelzálogjog különös jelentőséget nyer a fizetésképtelenségi eljárásokban. Annak érdekében, hogy valamely befektető az adós elleni fizetésképtelenségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, a befektetőnek követelését kézizáloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania. A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilvántartásba. Ez megfelelően irányadó a vagyont terhelő jelzálogjogra is. Másrészt az új Polgári Törvénykönyv minden olyan szerződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdonjognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az átruházására pénzkövetelés biztosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása céljából történik. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint például a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing, avagy a nem valódi faktoring. A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszerhez fordult, és megtiltotta a fiduciárius biztosítékokat, amelyeket mindezidáig széles körben alkalmaztak a gyakorlatban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosítékok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint amenynyi szükséges követelései biztosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a fiduciárius biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjogi rendszere megkerüléseként értékeli. A befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre. A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és más nemkívánatos hatások (mint például egy új biztosítéki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás. A hitelezők ingatlanon, ingón, vagy például részvényen lévő jelzálogjogának a bírósági eljáráson kívüli érvényesülését megerősítették TORSTEN BRANER, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza Nem kell módosítani a korábbi szerződéseket jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítéki célú engedményezés és az ezekhez hasonló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alapján jöttek létre, szerzett jogoknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell módosítani. Átláthatóság a gyógyszeriparban EGÉSZSÉGÜGY Az adóhatóság is vizsgálja a támogatásokat A gyógyszeriparban szigorú szabályok határozzák meg a gyártók, forgalmazók és az orvosok közötti együttműködés különböző formáit. Ennek nyomán az orvosok által nyújtott szakmai szolgáltatások ellenértékeként nyújtott juttatások, az egészségügyi szakemberek számára a különböző konferenciákon, tudományos rendezvényeken történő részvételhez adott támogatások mind adózási, mind jogi szempontból behatárolt mozgástérben valósulhatnak meg. A promóciós jogi szabályozás egyik deklarált célja, hogy átláthatóvá váljon a piaci szereplők működése e téren. A gyógyszeripari vállalkozások által a tudományos konferenciák szervezésével és az azokon való részvétellel kapcsolatosan nyújtott támogatásokat be kell jelenteni a szabályozó hatóság, a GYEMSZIOGYI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága) számára, mely a bejelentett információk alapján vezetett nyilvántartását honlapján nyilvánosságra hozza. A támogatásokat azonban nemcsak a GYEMSZI OGYI, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálja, mégpedig egy teljesen eltérő nézőpont szerint. Az ellenőrzések során az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a juttatások mennyiben függnek össze a juttató gyógyszeripari cég tevékenységével, illetve hogy azokat az orvos által ellátandó tevékenység feltételeként biztosítják-e, e kérdések függvényében ugyanis az irányadó adóterhek jelentősen eltérhetnek. Bár az alacsony adóterhek bizonyos esetekben csábítást jelenthetnek, az ellenőrzési kockázatok elkerülése érdekében promóciós jogi és adózási szempontból is nagyon fontos az, hogy a gyógyszeripari cégek az orvossal fennálló valós kapcsolatuk alapján minősítsék a juttatásokat és azok terheit. Mindemellett komoly kihívást jelenthet a megfelelő dokumentációs háttér - belső eljárási szabályok, szerződések, nyilatkozatok stb. - elkészítése is, hiszen azoknak az adóhatóság és a GYEMSZI OGYI számára egyaránt elfogadhatóaknak kell lenniük. Sajnálatos tény, hogy a promóciós jogi és az adózási szabályok gyakran hasonló fogalmakat, kategóriákat alkalmaznak: a csekély értékűnek minősülő ajándék, a csekély értékű ajándék és a kis értékű ajándék például három idevágó, de mégis gyökeresen eltérő fogalom, így bár a szabályozás egyik célja az átláthatóság, mégis a vonatkozó szabályokban való eligazodás gyakran még a szakemberek számára is kihívást okoz. ■ DR. FIRNNESZ JUDIT és DR.HONYEK PÉTER, PwC Magyarország gyógyszerpari csoport Kérdésessé vált a hírközlési adatok megőrzésének jogszerűsége A hírközlési szolgáltatások során keletkező adatok megőrzéséről szóló európai uniós irányelv alapján a szolgáltatók bizonyos elektronikus hírközlési forgalmi adatokat kötelesek megőrizni annak érdekében, hogy ezek olyan súlyos bűncselekmények elleni fellépés céljára rendelkezésre álljanak, mint például a szervezett bűnözés és a terrorizmus. Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése alapján azonban kérdésessé vált, hogy a szolgáltatókat terheli-e egyáltalán ez a kötelezettség. Az irányelv nem bír közvetlen hatállyal, így azt a tagállamokban át kellett ültetni a nemzeti jogba. Magyarországon erre az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával került sor. Néhány tagállamban azonban már az implementáció során felmerült, hogy az adatmegőrzés alkotmányellenes lehet, ezért vagy nem is került sor átültetésre, vagy a jogszabályokat utólag hatályon kívül helyezték. A magyar Alkotmánybíróság előtt is indult eljárás, azonban ez az alkotmánymódosításkor automatikusan megszűnt. Az EH® ugyanakkor nemrég megállapította, hogy az adatmegőrzési irányelv rendelkezései nem egyeztethetőek össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A bíróság szerint az irányelv különösen súlyosan beavatkozott a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogba. Továbbá az adatok tájékoztatás nélküli megőrzése azt az érzést keltheti az érintettekben, hogy a magánéletük folyamatos felügyelet alatt áll. Az EUB szerint az irányelv széles és különösen súlyos beavatkozása a szóban forgó alapvető jogokba nem kellőképpen körülhatárolt. Formailag azonban a bíróság sem helyezhette hatályon kívül az irányelvet, csak megállapította, hogy az érvénytelen. Az ítélet közzétételét követően felmerült a kérdés, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a jövőben meg kell-e őrizniük az adatokat. Vannak olyan tagállamok, amelyekben a hírközlési hatóság kijelentette, hogy nem fog fellépni a szolgáltatók ellen, ha azok nem őrzik meg az adatokat. Magyarországon ilyen kijelentés eddig nem hangzott el, és mivel az elektronikus hírközlési törvény továbbra is tartalmazza ezt a kötelezettséget, ezért ennek a szolgáltatóknak meg kell felelniük, egészen addig, amíg azt az Országgyűlés hatályon kívül nem helyezi, vagy az Alkotmánybíróság egy új eljárásban meg nem semmisíti. Indokolt lenne, hogy erre minél előbb sor kerüljön, hiszen a jelenlegi bizonytalan helyzet sem a szolgáltatóknak, sem a felhasználóknak nem kedvez. Sajnos úgy tűnik, hogy a kérdés megnyugtató rendezése az illetékes állami szerveknél egyelőre nem élvez prioritást. ■ HALÁSZ BÁLINT, az Eördögh Bird & Bird ügyvédi irodával együttműködő ügyvéd