Világgazdaság, 2014. szeptember (46. évfolyam, 168/11428-189/11449. szám)
2014-09-16 / 179. (11439.) szám
2 Most még élelmiszer, de onkológiai gyógyszer lehet a könnyebb ellenállás felé rehabilitáció Több súlyos beteget kellene ellátniuk a kórházaknak Miközben uniós pénzből korszerűsödnek több kórházban is a rehabilitációs osztályok, a súlyos betegek jelentős része még mindig nem kapja meg idejében a szükséges ellátást. Az alulfinanszírozottság miatt ugyanis az intézményeknek nem érdekük a költséges páciensek rehabilitációja, de komoly gond az egyre súlyosbodó szakemberhiány is. Haiman Éva Nemhogy a lehetséges legrövidebb időn belül, de egy éven múltan is csak az akut ellátáson átesett betegek 16 százalékát rehabilitálják Magyarországon. A megdöbbentő adatot Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász közölte nemrég, miután, mint mondta, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatai alapján 120 ezer esetet néztek át. Czuriga István kardiológus professzor pedig egy interjúban arról beszélt, hogy felmérések szerint hazánkban a szívinfarktuson átesett betegek nagyjából 70 százaléka nem részesül kardiológiai rehabilitációban. Boros Erzsébet, az Orvosi Rehabilitációs Társaság elnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem minden páciens rehabilitálható, és nem is minden balesetet szenvedett, stroke-on vagy szívinfarktuson átesett betegnek van szüksége erre. Az OEP finanszírozási adatait ezért sokkal mélyebben kell elemezni ahhoz, hogy pontos képet lehessen kapni az akut ellátáson átesett betegek rehabilitációjának valós helyzetéről. A Magyar Stroke Társaság elnöke, Bereczki Dániel professzor is azt mondta: a stroke betegek mintegy 20-25 százaléka szorul csak rehabilitációra, igaz, annak mielőbbi elkezdése életbevágóan fontos, mert nagyban befolyásolja a betegek további gyógyulását, életminőségét. Csakhogy a rehabilitációval foglalkozó osztályoknak, kórházaknak ma nem érdekük súlyos és drága eseteket ellátni, a jelenlegi finanszírozás ugyanis nem az adott beteg rehabilitációs ellátásának költségeit fedezi, hanem rehabilitációs ágyat fizet. Így ugyanannyi pénz jár egy kórházi osztálynak, ha egy nagy költséggel járó, stroke-os vagy balesetben súlyosan megsérült beteget kell rehabilitálni, mint egy gyógyfürdőkórháznak, ahol egy hosszú évek óta ízületi panaszokkal küzdő nyugdíjast kezelnek. Az általános alulfinanszírozottság miatt az „olcsóbb betegek" valóban jobban megérik a kórházaknak - ismerte el Boros Erzsébet. Ám mivel szakmailag elfogadhatatlan, hogy kizárólag a finanszírozás szabja meg, kit rehabilitálnak, a rehabilitációs társaság most igyekszik megalkotni az ellátás keretszabályait - tette hozzá. Ez különösen fontos, mert bár a 2010-es 145,8 milliárd forinttal szemben 2013-ban már kevés híján 178 milliárd forintot fordított az OEP erre a célra, ezzel együtt a rehabilitációban részesülő páciensek száma is tíz százalékkal, 38-ról 41 ezerre nőtt az elmúlt négy évben. A finanszírozási anomáliák mellett a szakemberhiány is komolyan hátráltatja a rehabilitációs ellátást. Az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása különösen nagy probléma elé állítja azokat a kórházi osztályokat, amelyeket az elmúlt években fejlesztettek uniós forrásokból. 2012 óta 11 kórházban bővítették, illetve bővítik a kapacitásokat, ám hiába a modern környezet és a korszerű felszereltség, ha az osztályok komoly humánerőforrás-problémákkal küzdenek. A rehabilitáció számokban FINANSZÍROZÁS (MILLIÓ FORINT) REHABILITÁCIÓS OSZTÁLYRÓL ELBOCSÁTOTT BETEGEK SZÁMA m 2013 ■HB Nem mindenkinek van rá szüksége, és nem is mindenki alkalmas a rehabilitációra, de sokak számára nélkülözhetetlen. Képünk illusztráció fejlesztés Hazánkban egyedülálló gyógyszeripari beruházást valósított meg a HYD Pharma Zrt. és leányvállalata, a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. A Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetése segítségével, valamint Európai Unió támogatásával olyan komplex rendszer és berendezés épült meg, amelynek segítségével a világban először Magyarországon indulhat el a csökkentett deutériumtartalmú készítmények üzemi méretű gyártása a legmagasabb szintű gyógszergyári előírásoknak megfelelően. A társaság az Új Széchenyi Terv keretében 16,6 millió forint eszközbeszerzési támogatásban részesült, a Primus Capital 400 millió forintot fektetett a cégbe, a teljes beruházás értéke meghaladja a 250 millió forintot. A beruházás lehetővé teszi, hogy mindig azonos minőségben lehessen előállítani a tervezett klinikai vizsgálat számára alkalmas készítményeket. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezési eljárását a közelmúltban kérvényezték, ennek lefolytatása után megnyílhat a lehetőség arra, hogy elkezdődhessen a szükséges készítmények előállítása, amelyek elengedhetetlenek a jelenleg élelmiszerként kapható deutériumcsökkentett víz gyógyszerré minősítéséhez és ahhoz, hogy ennek révén az az onkológiai terápia részévé válhasson. A cég vezetője, Somlyai Gábor, valamint a befektetők is abban bíznak, hogy a klinikai vizsgálatok visszaigazolják a deutériummegvonás daganatellenes hatását emberekben is. ■ H. É. Somlyai Gábor VG-MEDICINA 2014. SZEPTEMBER 16., KEDD Húsznál is több szakma JELENLEG 114 INTÉZMÉNY végez rehabilitációs tevékenységet, 325 rehabilitációs osztályon és 30 nappali rehabilitációs osztályon. A legtöbb helyen mozgásszervi, illetve pszichiátriai betegeket látnak el. Kardiológiai, belgyógyászatira és tüdőgyógyászatira rehabilitációra szakosodott osztályok is működnek. Összesen húsznál is többféle szakmában folyik ma hazánkban rehabilitációs munka, de például a súlyos agysérültekkel, gerincvelő sérültekkel vagy politraumatológiai esetekkel mindöszsze néhány helyen foglalkoznak. A és A mozgás gyógyszer, annak hiánya megbetegít MTA Magyarországon tartja idei kongresszusát a 2010-ben indult nemzetközi mozgalom A testmozgással és a gyógyítással foglalkozó tudományterületeket öleli fel, és a világszerte terjedő fizikai inaktivitás veszélyeinek ellensúlyozására keresi a választ a „Mozgásgyógyszer” nevű mozgalom, amelynek 3. kongresszusa tegnap kezdődött az Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A mozgásszegény életmód bizonyítottan hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához és annak súlyos népegészségügyi, társadalmi-gazdasági következményeihez. Ezzel szemben a rendszeres testmozgás betegségmegelőző és gyógyító hatású. Ezt felismerve indult 2010-ben az Amerikai Sportorvosi Kollégium szakmai irányításával a Mozgásgyógyszer mozgalom, amelynek fő célja az egészségmegőrzés, a fizikai fittség, az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a fiatalok körében. A fejlett egészségügyi és sportkultúrával rendelkező európai országokban a mozgással gyógyításnak, betegségmegelőzésnek évszázados gyökerei és korszerű gyakorlatai vannak a gyógytornától kezdve különböző mozgás- és sportterápiákig. De nem titkolt cél az sem, hogy a jól megválasztott és adagolt testmozgás az egészségügyi ellátás részét képezze, sőt a testmozgást orvosi receptre írják fel. Az amerikai kezdeményezéshez hamarosan Európa is csatlakozott, a mozgalomnak jelenleg 7 regionális központja és 31 tagországa van. A kétnapos magyarországi rendezvény házigazdája a Magyar Sporttudományi Társaság, amely átfogó állapotfelmérésben tárta fel a magyarországi helyzetet. Az általános és középiskolások, valamint egyetemisták körében végzett felméréséből kiderül, bár a kötelező iskolai testnevelés órák némileg enyhítenek a helyzeten, de az egyetemistáknál ennek hiányában már sokkal többen hagynak fel a rendszeres testmozgással. A felső tagozatos fiúk 19,7, míg a lányok 23,7 százaléka bizonyult túlsúlyosnak. A középiskolásoknak már több mint harmada (a lányok 22,5, fiúk 15 százaléka). Mindez úgy, hogy a kötelező testnevelés órán kívül a felmérésbe vont gyerekek és serdülők hetente átlagosan 4-5 órát töltenek sportolással. Az egyetemistáknál, ha lehet, még rosszabb a helyzet: felmérésben részt vevők már csak heti 2 órát sportolnak, és számos képzésben már nincs jelen kötelező testnevelés vagy sportfoglalkozás. A felmérés készítői fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő táplálkozás nemcsak az egészségi állapotra és a motoros teljesítményre gyakorol kedvező hatást, hanem a tanulás és a közérzet is javul. ■ Amikor még kötelező a sport A lustaság betegség az elhízást már az önálló betegségek közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet, de néhány vezető brit közegészségügyi szakember szerint a lustaságot is külön betegséggé kellene nyilvánítani. Richard Weiler és Emmanuel Stamatakis a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban közölte, hogy "a magas halálozási- és megbetegedési aránnyal való összefüggése miatt, a fizikai passzivitás esetében is fontolóra kellene venni az önálló betegséggé való nyilvánítás lehetőségét". A szakemberek szerint a fizikai tétlenség és a rossz egészségügyi állapot között rendkívül szoros kapcsolat van, ezért nem elég csak a mozgásszegény életmódból fakadó betegségeket kezelni. Tanulmánykötet az egészségügy iránt érdeklődök számára adatok Milyen helyzetben van az egészségügy? Mennyire egészséges a magyar lakosság? Vagy menyire beteg? Mi történt az elmúlt négy évben az egészségügy területén? Mire koncentrált az irányítás, milyen eredményeket ért el az ágazat? Hol tartunk Európához, a világhoz viszonyítva az egészségügy, az egészség terén? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a most megjelent Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-2013 kötet szerzői. A könyv alapvetően hivatalos adatokra támaszkodva mutatja be a lakosság egészségügyi állapotát és annak változását, az egészségügy helyzetét és annak változását. A Magyar Egészségvédő Liga, mint támogató számára a legfontosabb kérdés az, hogy lesz-e, lehet-e stratégiai kérdés az egészségügy, a lakosság egészsége. A figyelem felkeltését, illetve annak fenntartását szeretnék elősegíteni ezzel az összeállítással. ■ VG Egészségügyi programok a kutatók éjszakáján dr. csont A csontmaradványok igazságügyi vizsgálata az elmúlt évek egyik nagysikerű programja mellett többek között robotsebészeti bemutatót szervez a kutatók éjszakáján a Semmelweis Egyetem. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán pedig szeptember 26.-án déltől éjfélig kardiológiai állapotfelmérést, terheléses EKG-t, szívultrahangot, vérvizsgálatot végeznek az érdeklődőknél, ha pedig rizikót találnak, az új generációs szív CT-vel vizsgálják meg a betegeket. A rendezvényen idén először a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ is részt vesz. A KPS Nagy Molekula-túra komplex megközelítésben járja körül a korszerű onkológiai kezelések lehetőségeit. A szakmai információk mellett a túra különleges helyszíneket, izgalmas, felejthetetlen élményt kínál. Lengyel Csongor onkológus ingyenes konzultáció keretében segít például megfejteni, mit rejtenek a hieroglifák a zárójelentésben. ■ VG