Világgazdaság, 2014. november (46. évfolyam, 211/11471-230/11490. szám)
2014-11-03 / 211. (11471.) szám
2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ KÖLTSÉGVETÉS Elnapolt bürokráciacsökkentés költségvetés A szociális kiadásokon spórolna a kormány a legtöbbet A bürokráciacsökkentésnek és a bankok elszámoltatásának sincs nyoma a jövő évi költségvetésben. Úgy tűnik, a kormány a tervezett megtakarítások alapjait egyelőre nem rakta le, miközben a legnagyobb megtakarítást a szociális kiadásoknál éri el. Várkonyi Iván Igazi csodaország lehet jövőre Magyarország. A költségvetési összesítések értelmében ugyanis sikerül megoldani a fejlett országok egyik legnagyobb problémáját és mérsékelni a nyugdíjkiadások arányát. Más országokban folyamatosan emelkedik a részesedés, ám nálunk a nyugdíjkiadások jövőre csak a GDP 9,1 százalékát teszik ki, míg idén 9,3 százalék körül alakul. A végül 1,8 százalékosra leszállított inflációs előrejelzés nyomán jövőre a nyugdíjkiadások 2 százalékkal növekednek (az eltérés oka az új belépők mindig magasabb nyugdíja), a kiadások átlagosan ennél gyorsabb ütemben, 2,2 százalékkal lesznek nagyobbak. Ezért szorul vissza a nyugdíj mind az állam kiadásain, mind pedig a GDP-n belül - miközben ezt a demográfiai folyamatok ugyanúgy nem indokolják, ahogyan a korábbi számítások sem. Önmagában is meglepő, hogy a kormány a kiadások reálértékét növeli, miközben éppen bürokráciacsökkentő programot hirdet. Ugyanakkor az emelkedés üteme arra utal, hogy mégse lehetett teljesen légből kapott Balog Zoltánnak, az Emmi vezetőjének a költségvetés benyújtását néhány órával megelőző bejelentése, hogy a nyugdíjemelés 2,2 százalékos lesz, vagyis a kabinet ezzel az inflációs ütemmel számol. A makrogazdasági pálya gyors változása, vagyis a kisebb nyugdíjemelés mellett ugyanakkor két változás is bekerült a költségvetésbe. Egyrészt az önkormányzatoknál várt hiány mértékét 10 milliárd forinttal megemelte a kabinet, miután a Költségvetési Tanács kifogásolta, hogy 15 milliárdos deficitjük mellé 200 milliárdos adósságnövekedést írt a tervekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez nem okoz gondot: a hiánycél a minimális emelkedéstől nem változik. A második módosítást viszont már illett korrigálni a kiadások között is: a rosszabb makrogazdasági helyzetre félretett tartalékot ugyanis 40-ről 60 milliárd forintra emelték. Azt nem tudni, hogy a nyugdíjemelés hirtelen viszszafogásának ehhez volt-e köze, de tény: a 0,4 százalékkal lefaragott emelés 10-12 milliárd forintot biztos hozott. Legalábbis papíron. A változás ugyanis nem jelent semmit: amennyiben a kormány alultervezné a nyugdíjemelést akkor novemberben korrigálnia kell - és ez a kötelezettsége éppen a korábban félretett pénzekből fedezhető. Azt, hogy a jövőre bevállalt hiánycsökkentést a kabinetnek nehéz lehetett összehozni, mutatja az is, hogy olyan tételeknél sikerült faragni, amelyek könnyen visszanövekednek. Az állam például jövőre 4,1 százalékkal fordít többet az alkalmazottak bérére, nem csak 3,6 százalékkal növekednek a bruttó keresetek, de még több embert is foglalkoztatnak majd az államigazgatásban. A létszámbővülés azonban a dologi és egyéb kiadások drasztikus csökkentésével párosul. A bürokráciacsökkentés a számok nyelvén azt jelenti, hogy több ember, több pénzért kisebb helyen, vagy kevesebb eszközzel dolgozik. Igaz, a részletes indoklást csak később nyújtja be a kormány, abból, illetve a költségvetés teljesülését megalapozni hivatott, szintén később leadandó törvénytervezetből még kiderülhet valami a kormány szándékairól. Annyi azonban már biztosan látszik, hogy jövőre biztosan megmarad önállónak az összes állami háttérintézmény - bár tervezték, hogy ezeket beolvasztják a minisztériumokba, ezzel csökkentve a vezetői posztok számát, és az általános üzemeltetési költséget is, ez mégsem valósul meg. Az állam csak két dolog miatt lesz valóban olcsóbb: a mérséklődő kamatterhek miatt csökken -több mint 50 milliárd forinttal - az államadósság finanszírozásának költsége, és kevesebbet költ az önkormányzatokra is. Részben mert idén már nem kell újra átvállalni az adósságot - ez 63 milliárdos megtakarítás -, másrészt, mert mérséklik az önkormányzatok támogatását is. A javaslatból egyébként az sem derül ki, miért volna a bankok elszámoltatásának a költségvetése a jövő évi büdzsé: az államnak ugyanis a szabályozás megalkotásán kí Az államháztartás kiadásai* (milliárd forint) • Állami működés, bürokrácia Honvédelem Rendvédelem és közbiztonság Oktatás Egészségügy Nyugellátások Egyéb jóléti szolgáltatások** Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek Sport Egyéb szórakoztató, kulturális Mezőgazdaság Közlekedés, távközlés Egyéb gazdasági funkciók Államadósság-kezelés Egyéb zö ü * * Táppénz, munkanélküli ellátások, családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások, szociális támogatások, szolgáltatások. KISR.f. KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az elszámoltatás büdzséje a jövő évi VI Visszajött egy kis pénz az Eximbank kazah ügyletéből A KÖLTSÉGVETÉSBEN SZEREPEL egy 2,6 milliárd forintos egyenlegjavító tétel, amely egy korábbi, az állami tulajdonban lévő Eximbank és a kazah BTR bank közötti ügylet elszámolásából származik. A néhány éve nagy port kavart ügy hátterében egy moszkvai bevásárlóközpont építésének a finanszírozása állt, amelyben az Eximbank is részt vett 2008-ban. A magyar nemzetben korábban megjelent hírek szerint az Eximbank 124,2 millió összegű kötött bankközi vevőhitelt nyújtott a BTA-nak, a pénzből a magyar Harcon Zrt. mint fővállalkozó építette volna fel a bevásárlóközpontot. A kazah bank azonban a 2008- as pénzügyi válságban fizetésképtelenné vált, kintlévőségeit többször is átütemezték, ez nem csak a magánhitelezőket, de a különböző országok exporthitel-ügynökségeit is érintette. Ezek közül volt az egyik az Eximbank, de brit lapok beszámolói szerint egyebek között a Royal Bank of Scotland is több milliárd dolláros leírásra kényszerült a kazah bank miatt. A kazah bank egykori vezetőjét Mukhtar Ablyazovot jelenleg mintegy 6 milliárd dollár értékű csalással vádolják. A volt bankár Franciaországban ült letartóztatásban, de ez év elején elrendelték a kiadatását Oroszországnak vagy Ukrajnának. Ablyazovot Oroszországban 5 milliárd dollár, Ukrajnában 400 millió dollár elsikkasztásával gyanúsítják. A volt bankár ügyvédei attól tartanak, az orosz vagy ukrán bíróságok kiadják Ablyazovot Kazahsztánnak, ahol halálra ítélhetik. Tiszta lapot kap a MÁV A TERVEK SZERINT milliárdos adósságok sorát vállalja át az állam a MÁV-tól. A lépés egyik indoklása az, hogy 2010 előtt a vasúttársaság nem jutott hozzá az általa kötelezően végzett közszolgáltatás ellenértékének az egészéhez. Kiadásai egy részét a jegyárbevétel fedezi - ám a kiterjedt kedvezményrendszer miatt az utasoknak a tizede sem vásárol egész árú jegyet -, a másik részét, vagyis az utasoknak adott kedvezményeket a szolgáltatás megrendelőjétől, az államtól kellett volna megkapnia. Ez azonban csak részben történt meg. A költségvetési törvény tervezete a MÁV legfeljebb 3,6 millió euró és 22,3 milliárd forint hitel- és kötvényadósságának, valamint azok járulékainak ellenérték nélküli, állam általi átvállalását tartalmazza. A MÁV helyzetének javítása különösen fontos olyan időszakban, amikor az európai személyszállítási piac közelgő nyitása, illetve a nemzetközi áruszállításban folyó verseny a hazai állami társaságtól is egyre versenyképesebb szolgáltatásokat követel.val semmilyen szerepet sem szánna a kabinet. A költségvetésben legalábbis nem szerepel egyetlen soron sem, hogy a forintostást majd támogatással segítenék - a javaslat indoklásában mondják csak el nagyon sokszor, hogy az elszámoltatással több pénz marad az embereknél. Ezt a kormány szerint fogyasztásra költik majd , a többletjövedelem azonban a prognózisokban sem jelenik meg, nincs kiugrás a lakossági költésekben jövőre. Ennek az is oka lehet, hogy annyival több pénze nem lesz mindenkinek. A kabinet ugyanis óriásit vág a szociális kiadásokon: csak ezen a területen az idei tervekhez képest több mint 150 milliárd forintot spórol. Tíz százalékkal csökken a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetése, kevesebb jut a lakástámogatásokra (bár a program kiszélesítését tervezik) és a jövedelempótló szociális támogatásokra is. Jövőre összesen közel 120 milliárd forintot fordít a kormány a sportra, a legtöbbet ezen belül fejlesztésekre vagy kiemelt sportesemények támogatására. A legnagyobb tételt a Nemzeti Olimpiai Központ kialakítása jelenti, erre 44,2 milliárd forintot különítettek el - az összeg önmagában nagyobb, mint az Országos Mentőszolgálat teljes éves költségvetése. A 2021-es vizes vb megrendezésére jövőre 6,1 milliárd forint jut, míg a stadionprogram folytatására - számtalan különböző tételben - több mint 12 milliárdot fordít az állam. Paks: start előtt az engedélyezés A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE szerint 28,166 milliárd forint jut a Paks II. Atomerőmű beruházásra. A projekt pénzigénye kisebb részben abból adódhat, hogy a beruházó társaság átkerült a Miniszterelnökséghez, ezért a társaság fenntartásával, működtetésével összefüggő kiadások, amelyek eddig az MVM-et terhelték, most az új tulajdonosra hárulnak. A pénz nagy részét azonban a maga az atomerőmű-építés előkészületei igénylik. Aszódi Attila, a bővítésért felelős államtitkár a közelmúltban azt mondta lapunknak, hogy az év végéig aláíráskész lesz az a három szerződés, amely a projekt elindításához még hiányzik. (Ezek az üzemanyag-ellátásról és a használt fűtőelemek Oroszországba történő visszaszállításáról, a kivitelezés, a karbantartás és az üzemeltetés mikéntjéről szólnak.) feltételezve, hogy hamarosan szignó is kerül a megállapodásokra, 2015-ben megindulnak a szükséges engedélyezési eljárások. Ezekhez költséges (műszeres) vizsgálatokat kell végezni, hatástanulmányokat összeállítani. Bár a két új blokk a meglévő atomerőmű területén létesülne, Nagy Sándor, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója korábban közölte a Világgazdasággal, hogy a biztonságos megvalósítás érdekében minden munkát úgy végeznek el, mintha zöldmezős építkezés indulna. A MÁV adósságának átvállalásával csaknem 26 milliárdos terhet vállal fel az állam 3