Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)
2014-12-01 / 231. (11491.) szám
2 Távozik Ponta, ha pártja maradhat Felajánlotta lemondását Victor Ponta román miniszterelnök a bukaresti kormány éléről pénteken, azzal a feltétellel, ha Klaus Iohannis megválasztott elnök a jelenlegi kormánykoalícióból bíz meg másvalakit kormányalakítással. A novemberi romániai elnökválasztáson váratlan vereséget szenvedett szociáldemokrata Ponta szerint a 2012-es parlamenti választás nyomán hatalomra került kormánykoalíciónak folytatnia kell a kormányzást 2016-ig. ■ MTI Ma lezárul az uniós őrségváltás Ma távozik hivatalából Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A tagállamokat képviselő testületet decembertől Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök vezeti. Tusk az első uniós vezető, aki a kelet-közép-európai új tagországok valamelyikéből származik, hivatalba lépésével lezárulnak az uniós vezetőcserék. ■ VG A német jegybankelnök ellenáll A Bundesbank elnöke elutasította egy német gazdaságélénkítő csomag ötletét, mert szerinte csak a szerkezeti reformok és a javuló versenyképesség segíthet az eurózónán. Jens Weidmann szerint nem a német fiskális élénkítésnek kellene segítenie az eurózónát. A német kormány vállalata, hogy 2016-tól három év alatt 10 milliárd euróval többet költ beruházásokra. ■ MTI Jens Weidmann •1* W4 Szigorításokat jelentett be David Cameron BEVÁNDORLÁS A bizottság egyelőre visszafogottan reagált a brit kormány terveire Érkezésük után négy éven keresztül nem kaphatnak szociális juttatásokat a bevándorlók Nagy-Britanniában - többek között erre tett javaslatot David Cameron. A konzervatív brit kormányfő régóta várt, pénteki beszédében jelentős szigorításokat jelentett be a bevándorlás visszaszorítására, amit azzal indokolt, hogy amíg a 2004-et meglőző harminc évben egymillió volt a nettó bevándorlás a szigetországban, az új tagországok csatlakozását követő hét évben 1,5 millió. Az intézkedések azonban, a korábbi hírekkel ellentétben nem érintik a szabad munkaerővállalás uniós alapelvét. Cameron mindenesetre azt reméli, javaslatai elfogadható vitaalapot teremtenek hazája uniós tagságáról szóló jövőbeni tárgyalásokon, ugyanakkor utalt arra is, hogy ha tervei ellenállásba ütköznek, akkor vétózhatják a jövőbeni bővítéseket. (Igaz, ez nem annyira égető kérdés, hiszen Jean-Claude Juncker bizottsági elnök korábban jelezte: nem tartja valószínűnek, hogy ötéves hivatali ideje alatt új tagja lenne az EU-nak.) A brit szigorítási terveket korábban élesen bíráló Európai Bizottság meglehetősen visszafogottan nyilatkozott. Margaritis Schinas szóvivő annyit mondott: ezek az Egyesült Királyság ötletei, amelyeket felhajtás nélkül kell majd megvizsgálni és nyugodtan, békésen megvitatni. Azt is hozzátette ugyanakkor, ezek olyan kérdések, amelyeket a tagországoknak kell kezelniük. A higgadtnak tűnő reakciók nem kérhetnek bérhez, munkához köthető juttatásokat (szociális adókedvezmény, lakhatási támogatás stb.) négy évig nem igényelhetnek családi pótlékot és a gyerek után járó adókedvezményt, ha gyerekeik nem az országban élnek - hat hónap munkanélküliség után távozni kell az országból -családtagjaik letelepedését korlátozzák jelzi egyfelől azt is, hogy Cameron végül nem jelentett be a bevándorlást érintő korlátozásokat, ugyanakkor azt is, hogy a felgyorsítják az elítélt bűnözők kitoloncolását - a korábban kitiltottak visszatérését hosszabb ideig tiltják - az új tagországokból érkezők esetében csak akkor engedélyezik a munkavállalást, ha hazájuk gazdasági fejlettsége elér egy bizonyos szintet - pluszpénzt biztosítanak azoknak a településeknek, amelyekben több bevándorló és Brit tervek a bevándorlókkal szemben szociális turizmusnak nevezett jelenséggel már nem csak a britek foglalkoznak nyíltan. Az Európai Bíróság nemrég fogadta el egy németországi bíróság érvelését azzal kapcsolatban, hogy megtagadható a szociális támogatás, ha valaki nem munkavállalási céllal tartózkodik egy másik tagországban. Ugyanakkor a német parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely törvényben is korlátozná ezt. A német kancellár korábban élesen bírálta a brit terveket, sőt, Angela Merkel még arról is beszélt november elején, hogy nem támogatja többé a szigetország uniós tagságát, amennyiben Cameron korlátozza a más tagországokból érkezők munkavállalását. ■ VG David Cameron EURÓPAI UNIÓ Időt adott és nyert Brüsszel eljárás Egyelőre megkegyelmeztek a stabilitási előírásokat megszegő államoknak Nem indított eljárást az Európai Bizottság a stabilitási és növekedési paktum feltételeit nem teljesítő euróországok ellen. A testület és elnöke egyelőre a szigor és a lazítás hívei között próbál egyensúlyozni. Szabó Márta Saját magának is időt adott az Európai Bizottság a pénteken kiadott növekedési jelentés, azon belül az eurózóna országainak 2015-ös költségvetési tervezetéről szóló értékelés összeállításakor. A testület ugyanis elhalasztotta annak megítélését, hogy kell-e további lépéseket tennie azokkal az országokkal szemben, amelyek kirívóan nem teljesítik a stabilitási és növekedési paktumban előírt feltételeket - ilyen mindenekelőtt Franciaország, továbbá Olaszország és Belgium. Ezeknek a helyzetét 2015 márciusában újra megvizsgálják - közölte a bizottság -, különös tekintettel a strukturális reformok várható hatására. A bizottság a hosszabbítással lényegében elhárította, hogy állást foglaljon abban a vitában, amely a költségvetési szigor hívei és a lazítás pártiak között dúl az EU-ban. Az adósságválság idején elfogadott, 3 százalék alatti deficit/GDP-arányt, illetve 60 százalék felé csökkenő adósság/GDP-arányt megengedő előírások rugalmasabbá tételéért küzd például az olasz kormányfő, Matteo Renzi vagy a francia államfő, Francois Hollande, arra hivatkozva, hogy miattuk nem tudják beindítani a növekedést. A fegyelem híve viszont a legnagyobb európai gazdaság, Németország, ahol éppen pénteken szavazta meg a parlament alsóháza a 2015-ös büdzsét, amelynek teljesítéséhez 1969 óta először nem terveznek hitelfelvételt. A két tábor között egyensúlyozó bizottság igyekezett eleget tenni ellenőri kötelességeinek is. Franciaországról kimondták, hogy idén eddig nem tett tényleges lépéseket azért, hogy megfeleljen az uniós szabályoknak. Ilyen hangnemet Brüsszel akkor szokott alkalmazni, amikor már eljárás következik. Olaszország és Belgium értékelésében nem volt hasonló kitétel, velük azonban nem is a költségvetés miatt van baj, hanem azért, mert nem haladnak az államadósság leszorításával. Esetükben még elismerő szavakat is használt a bizottság, mondván, elértek némi haladást a nekik szóló fiskális ajánlások teljesítésében. Három hónap múlva, több részlet ismeretében, megfelelőbb ítéletet hozhatunk - kommentálta az értékelést a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy több európai lapban, köztük a Financial Timesban is megjelent interjúban. Mint elmondta, a gazdasági és pénzügyi biztossal, a volt francia pénzügyminiszter Pierre Mélyen az infláció Ötéves mélypontra süllyedt novemberben az infláció az eurózónában: novemberben 0,3 százalék lett az év/éves ráta az októberi 0,4 százalék után, ponttal. (A mutató visszaesésében nagy szerepet játszik az alacsony olajár, az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 0,7 százalék maradt.) Az Eurostat adata nagy muníciót adhat az Európai Központi Banknak (EKB) ahhoz, hogy kibővítse gazdaságösztönző programját. (A kormányzótanács legközelebb csütörtökön ülésezik, ekkor hozhat erről döntést). Az eurózónában már több mint egy éve 1 százalék alatt van az infláció, miközben az központi bank a „valamivel 2 százalék alatti” szintet tűzte ki célul. A jegybanki stáb szeptemberi prognózisa 1,1 százalékos inflációval számolt 2014-re, várakozások szerint a decemberi előrejelzésben ezt lefelé módosítják. Moscovicivel együtt döntött arról, hogy még nem kezdik meg a szankciós eljárásokat, már csak azért sem, mert mind Renzi, mind Hollande megígérte, hogy a következő három hónapban széles körű szerkezeti reformokat indítanak be. Meg kell hallgatnom a kormányokat, és meg kell értenem, hogy mi történik az országokban - jelezte Juncker, milyen gyakorlatot kíván folytatni bizottsági elnökként. Az euróországok 2015-ös költségvetési terveinek megítélése Teljesen megfelelők Nagyjából megfelelők Meg nem felelősi kockázatok Írország Hollandia Németország FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Finnország t . a-Lettország Szlovákia Málta Három csoportban az eurózóna országai Egyensúlyi problémák Magyarországon az európai Bizottság pénteken, az éves növekedési jelentéssel egy időben adta ki azt a „riasztási mechanizmus” keretében készült jelentést (AMR), amelyben 14 makrogazdasági mutató alapján vizsgálják az uniós országok helyzetét. A 28 közül 16 tagállamról állapította meg a bizottság, hogy az uniós előírásoknak megfelelően mélyreható felülvizsgálatokat kell náluk elvégezni. A vizsgált országokat Brüsszel három kockázati csoportba sorolta: a legveszélyesebb a helyzet Horvátországban, Olaszországban és Szlovéniában, utána következik a Franciaország, Írország, Magyarország és Spanyolország alkotta csoport. Magyarország az idén márciusi AMR-hez hasonlóan most is négy területen lépte át azt a küszöböt, amelyen túl Brüsszel már egyensúlyi problémákat lát. Ilyen Magyarország nettó nemzetközi pénzügyi pozíciója (NIIP), az export terén elszenvedett piacvesztései, az államadósság és a munkanélküliség. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a folyó fizetési mérleg többlete 2010 óta biztosította a a NIIP hiányának tartós csökkenését, ám az továbbra is nagyon magas maradt. A folyó fizetési mérleg javulása mostanáig elsősorban a gyér belső keresletnek volt köszönhető, az exportteljesítmény általában gyenge volt. A magánszektorban az adósságok leépítése a nem teljesítő hitelek magas szintje, a pénzügyi szektorra rakódó túlzott terhek, a csökkenő ingatlanárak közepette folytatódott, majd 2013 közepe óta a támogatott hitelprogramoknak és a növekedés beindulásának köszönhetően lelassult - mutat rá a jelentés. Az államadósság fokozatos csökkenése folytatódott, de a pálya nem elég erőteljes, figyelembe véve az esetleges sokkhatások lehetőségét. A gazdaság korlátozott növekedési potenciálja és az árfolyamváltozásoknak való kitettsége közti negatív visszacsatolás súlyosbíthatja az ország sebezhető pontjait - figyelmeztet a jelentés. A MUNKANÉLKÜLISÉGI ráta (amelynek hároméves átlaga 2013-ban 10,7 százalék volt) épp hogy a küszöbérték fölött van, elsősorban a megnövekedett munkaerőpiaci részvételi ráta miatt, és várhatóan tovább javul. Bár a fiatalok munkaerőpiaci helyzete javult, a hosszú távú munkanélküliség változatlanul magas szinten van. A foglalkoztatási szint is növekedésnek indult, de továbbra is a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Mindemellett az összes szegénységi mutató továbbra is jelentős mértékben romlik a válság kezdete óta. A VG 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ