Világgazdaság, 2015. január (47. évfolyam, 1/11510-20/11529. szám)

2015-01-05 / 1. (11510.) szám

2015. JANUÁR 5., HÉTFŐ GAZDASÁG Innovatív forrásbevonás jöhet egészségügy Elvárás lenne az egyéni felelősségvállalás Jogszabályban rögzítenék, pontosan kik és mennyivel részesedhetnek a nemzeti kockázatközösség részeként az egészségbiztosításból a jövőben - derül ki az egész­ségügy 2020-ig terjedő stra­tégiai tervéből. Az EMMI dokumentuma a hatékonyab­ban működő intézményrend­szer mellett az egyéni fele­lősségvállalás érvényesítését is kiemeli, az egészségügyi források GDP-arányos nö­veléséhez pedig „innovatív” megoldásokat emleget. Haiman Éva Egy újabb nagy ívű, 2020-ig ter­jedő stratégiával lett gazdagabb az egészségügy: az Emberi Erő­források Minisztériuma decem­berben a kormány elé terjesz­tette a 2020-ig terjedő időszak egészségügyi ágazati stratégiát. A dokumentum több konkrét - már a Semmelweis-tervben is megfogalmazott egészségjavító­­ cél mellett számos ködös, de legalább is az anyagban ki nem fejtett elképzelést is tartalmaz. Ezek közül az egyik az egész­ségügy egyik legégetőbb, évek, de inkább évtizedek óta meg­oldatlan problémájára, az alul­finanszírozottságra igyekszik gyógyírt keresni olyan meg nem nevezett „innovatív megközelíté­sek” formájában, amelyek segíte­nének a közfinanszírozás forrá­sainak szélesítésében. Az EMMI szerint az „innova­tív forrásbevonási megoldások­kal” a tervezési időszak közepé­től arányaiban csökkenthető a költségvetési hozzájárulás mér­téke, sőt 2020-ra már nominális csökkenés is elérhető. Mindez természetesen azt is előrevetíti - teszik hozzá -, hogy a plusz forrá­sok strukturált bevonása nélkül a költségvetésnek egy folyama­tosan növekvő mértékű költség­­vetési hozzájárulással kell ter­veznie, még a belső hatékonyság maximális kiaknázása mellett is. Tekintettel az egészségügy merev költségstruktúrájára, a fix költségek és ezen belül a hu­mán erőforrás költségek magas arányára, eltérő gazdasági pálya mellett is nyomás nehezedik, a költségvetésre. Az „innováció” azonban nem csak ezen a területen jelenne meg, hanem például az egészség­­ügyi és szociális ellátások határ­­területén megjelenő szolgáltatási formák bevezetésében is, bármit jelentsen is ez. Ahogyan az sem teljesen világos, mit is ért az EM­MI az alatt, hogy javítani kell a „költségteher elleni védelmet a kockázatközösség terheinek op­timalizálásán keresztül”. Egy biztos: talán ez a stratégia az el­ső, amelyben leírják: meg kell határozni a nemzeti kockázatkö­zösség egy főre jutó támogatási összegének kiszámítási módját, valamint „pontosítani” és jogsza­bályban rögzíteni a támogatott kört. Magyarul azt, hogy kik is a biztosítottak, és hogy mennyit költ rájuk - elvileg - az egészség­­biztosító. Az állam a jövőben is gondos­kodó marad, viszont már elvárá­sokat is támaszt. „Biztosítjuk az Ön egészségével kapcsolatos szé­les körű ismereteket és készsé­geket. Gondoskodunk róla, hogy megbetegedése esetén időben, megfelelő helyen, minőségi el­látást kapjon.” - írják. Az egész­ségtudatos magatartás elősegíté­se mellé egy későbbi fejezetben azonban már az egyéni felelős­ségvállalás érvényesítése is oda kerül. Igaz, az már nem derül ki, vajon ez azt jelenti-e, amire már utalt az egészségügyi államtit­kár, hogy aki például részt vesz a rendszeres szűrővizsgálatokon, az előre kerülhet a várólistán, vagy esetleg valamilyen „bünte­tő” jellegű intézkedéseket. Ami biztos, az az, hogy az ágazat irányítói szerint az egészségügy még mindig nem működik kellően hatékonyan, vagyis még itt is vannak kiak­názható tartalékok. Ezek feltá­rása mellett az ágazat vezetése úgy látja: az eredményes keze­lés eléréséhez szükséges legala­csonyabb kiadási szintre érde­mes optimalizálni az ellátórend­szer működését, ezen keresztül emelve a költséghatékonyságot. „Nemzetközi kutatások ered­ményei is alátámasztják, hogy a népegészségügyi prevenció fókuszú aktivitás erősítése, az egészségegyenlőtlenségek csök­kentése és hosszú távon segítik az egészségügyi ellátórendszer költséghatékony működését” - érvelnek. GDP-arányos egészségügyi kiadások (néhány OECD-országban, euró/fő) 3676 Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Nagy-Britannia Németország Norvégia Románia Szlovákia Szlovénia EU-28 FORRÁS? HEALTH AT A GLANCE: EUROPE 2014 Magán-egészségpiac: a GDP egy százaléka a stratégia kidolgozói arra a nem meglepő megállapításra jutottak, hogy a gyógyszer-fi­nanszírozás területe az egyet­len, ahol a szolidaritási elve­ken túl mindenki átlátható rendszerben finanszírozza sajt forrásból a gyógyítását. A ma­gánkiadások arányát a GDP 2,3 százalékára teszik. Ezen belül a gyógyszerkiadások ará­nya a legmagasabb, de ezt csaknem eléri a szakellátási költés, ami azt jelenti, hogy egy, a GDP 1 százalékára rúgó magán egészségpiac működik Magyarországon. Emellett léte­zik a strukturálatlan és átlát­hatatlan hálapénzrendszer. Mindebből a stratégia alkotói azt a meglepő következtetést vonják le, hogy „a társadalom tehát hajlandó egészségértéké­nek megtartása, kényelmének és idejének megóvása érdeké­ben befektetni az egészségébe”. Megdrágult a német munka: 463 ezer forint a legkisebb bér minimálbér Idén már senki nem dolgozhat óránként brut­tó 8,50 eurónál kevesebbért Németországban, aki elmúlt 18 éves és nem szakmunkástanuló, miután január 1-től ott is be­vezették a kötelező minimálbért. (Ez havi 22 nappal számolva , 310-es árfolyamnál bruttó 463 ezer forintos fizetést jelent). A németek elég sokáig vártak az intézkedéssel, mert hagyomá­nyosan inkább a kollektív szer­ződések keretein belül alkudták ki egy-egy ágazat bérfeltételeit. A tíz éve végrehajtott munkaerő­piaci reformok nyomán azonban egyre több lett az alacsonyan fi­zetett munka, a szakszervezetek súlya pedig csökkent, így végül a kereszténydemokratákkal nagykoalícióra lépő szociálde­mokraták elérték a szövetségi minimálbér elfogadását. Mindeddig a korábbi nyu­gatnémet tartományokban a munkavállalók 14,6 százaléka keresett kevesebbet a 8,50 eu­­rós órabérnél, míg a keletiekben 26,5 százalék volt ez az arány. Mostantól mintegy 3,7 milli­óan visznek majd többet haza. Feltéve, hogy lesz munkájuk: az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a munkáltatók 22 százaléka készül létszám­­csökkentéssel ellensúlyozni a növekvő költségeket, 23 százalé­kuk a bónuszokat vágja meg, 26 százalékuk árat emel. Sok ágazatban akár olyan be­ruházásokkal is reagálhatnak - mondta a Deutsche Wellének a berlini Humboldt Egyetem egy szakértője - , amelyeket korábban éppen az olcsóvá vált munkaerő miatt nem volt ér­demes végrehajtani. Ez pedig jót tehet a növekedésnek, mint ahogy az is, hogy ha több pén­zük lesz azoknak, akiknek van munkájuk, akkor élénkülhet a belső fogyasztás - ami viszont a minimálbér mellett is további munkahelyeket teremthet. ■ VG Komoly mértékű gyengüléssel kezdte az évet a forint árfolyam Történelmi mélypontjához közelít a kurzus Hároméves mélypontra zuhant a forint az euróval szemben az új év elején, és kicsivel több, mint négy egység választotta el a 2012 elején beállított 324-es történel­mi mélypontjától. Január 2-án délután 319,65 forintot kellett adni az euróért, ami több mint egyszázalékos napon belüli esést jelentett. A hazai deviza kereske­dők szerint alacsony likviditás­ mellett gyengült. Az államadósság számítása szempontjából fontos időpont­ban, december 31-én délelőtt 11 órakor még jóval erősebb volt az árfolyam, az akkor kialakult 315 forint alatti kurzus kedve­zőbb az előző napokban tapasz­talható szintnél is. Néhányan azt várhatták, hogy a jegybank az év utolsó napján elkezd fo­rintot vásárolni, hogy sokat erősítse az árfolyamot az ala­csonyabb államadósság elérése miatt. Úgy tűnik azonban, hogy az adósság csökkentéséhez nem kellett euró milliárdokat elégetni a devizatartalékból, ha bele is nyúlt a Magyar Nemze­ti Bank a kurzusba, akkor azt olcsón megúszta, és csak kissé térítette el az árfolyamot. Az is benne lehet a pakliban, hogy december 29-én nyúlt bele az MNB az árfolyam alakulásába, mert akkor 317-es szintről 314 közelébe erősödött a forint, de kereskedők szerint az alacsony likviditás és a zloty mozgása is magyarázhatja a javulást. A központi bank vélhetően azért sem akart sokkal erősebb forintárfolyamot - így nagyobb GDP-arányos adósságcsökken­tést elérni -, mert akkor 2015 végén kerültek volna bajba, vagyis növekedett volna an­nak az esélye, hogy akkor kell nagyobb intervenciót végre­hajtani. A viszonylag gyenge árfolyam is lehetővé tette az adósság kismértékű csökke­nését: ha tavaly jelentősebb adósságcsökkenést értek volna el, akkor idén még nagyobbat kellett volna trükközni. Ezt pe­dig el szerette volna kerülni a kabinet és az MNB is. Az év utolsó napján délelőtt 11 óra után­­ ebben az idő­pontban számítják az állam­­adósságot - azonban gyengül­ni kezdett a forint, miután a befektetők innentől fogva már egyáltalán nem tartottak attól, hogy a központi bank beavat­kozik az árfolyam alakulásá­ba. A hazai deviza lejtmenete a következő napokban tovább tartott, vagyis Varga Mihály jóslata valósággá vált. A nem­zetgazdasági miniszter még december közepén azt mondta, hogy 2015 áprilisában-májusá­­ban a devizahitelek forintosítá­­si árfolyama (309 forintos euró) kedvezőnek fog tűnni. A devizahitelek kivezetése után már a központi bank és a kormány is nyugodtan hagyhat­ja a forint leértékelődését. Az MNB 3 százalékos inflációs cél­jának eléréséhez jöhet jól a gyen­gébb forint, hiszen most nem emelkednek az árak, a kormány pedig évek óta azt gondolja, hogy a leértékelésen keresztül javítha­tó a gazdaság versenyképessége, annak ellenére, hogy az export importaránya magas. A forint hosszú távú gyengü­lő trendje érintetlen­ esését az idei évben felerősítheti, ha az orosz-ukrán válság tovább mé­lyül, az amerikai jegybank, a Federal Reserve az év első felé­ben kamatot emel, vagy az MNB folytatja a tavaly nyáron lezárt monetáris élénkítését a lanyhuló gazdasági növekedés és az ala­csony (negatív) infláció miatt. Ha az Európai Központi Bank szé­leskörű monetáris élénkítésbe kezd, az viszont támogathatná a forintot, ennek elmaradása azon­ban növeli az európai deflációs félelmeket. ■ H. J. Az euró ára (forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Az euró ára (forint) 320 300 ......................................... 2014. dec. 1.-2015. jan. 2. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS HIRDETÉS Szavazati jogok száma a T.S. Apartman Club Nyrt­nál A Társaság alaptőkéjének összetétele 2014. december 31. napján: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték (Ft) T.S. Apartman Club Nyrt. 100­­0 törzsrészvény 336862 3368620000 Alaptőke nagysága 10000 336862 3368620000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Szavazati jogra . Kibocsátott jogosító Részvénysorozat , , , , darabszám részvények Részvényén­. " A Sajat kenti Összes , . . „ „ . részvények szavazati szavazati og darabszáma jog T.S. Apartman Club Nyrt. 336 862 336862 törzsrészvény 1 336862 Összesen 336 862 336862 1 336862 3

Next