Világgazdaság, 2015. január (47. évfolyam, 1/11510-20/11529. szám)
2015-01-05 / 1. (11510.) szám
2015. JANUÁR 5., HÉTFŐ GAZDASÁG Innovatív forrásbevonás jöhet egészségügy Elvárás lenne az egyéni felelősségvállalás Jogszabályban rögzítenék, pontosan kik és mennyivel részesedhetnek a nemzeti kockázatközösség részeként az egészségbiztosításból a jövőben - derül ki az egészségügy 2020-ig terjedő stratégiai tervéből. Az EMMI dokumentuma a hatékonyabban működő intézményrendszer mellett az egyéni felelősségvállalás érvényesítését is kiemeli, az egészségügyi források GDP-arányos növeléséhez pedig „innovatív” megoldásokat emleget. Haiman Éva Egy újabb nagy ívű, 2020-ig terjedő stratégiával lett gazdagabb az egészségügy: az Emberi Erőforrások Minisztériuma decemberben a kormány elé terjesztette a 2020-ig terjedő időszak egészségügyi ágazati stratégiát. A dokumentum több konkrét - már a Semmelweis-tervben is megfogalmazott egészségjavító cél mellett számos ködös, de legalább is az anyagban ki nem fejtett elképzelést is tartalmaz. Ezek közül az egyik az egészségügy egyik legégetőbb, évek, de inkább évtizedek óta megoldatlan problémájára, az alulfinanszírozottságra igyekszik gyógyírt keresni olyan meg nem nevezett „innovatív megközelítések” formájában, amelyek segítenének a közfinanszírozás forrásainak szélesítésében. Az EMMI szerint az „innovatív forrásbevonási megoldásokkal” a tervezési időszak közepétől arányaiban csökkenthető a költségvetési hozzájárulás mértéke, sőt 2020-ra már nominális csökkenés is elérhető. Mindez természetesen azt is előrevetíti - teszik hozzá -, hogy a plusz források strukturált bevonása nélkül a költségvetésnek egy folyamatosan növekvő mértékű költségvetési hozzájárulással kell terveznie, még a belső hatékonyság maximális kiaknázása mellett is. Tekintettel az egészségügy merev költségstruktúrájára, a fix költségek és ezen belül a humán erőforrás költségek magas arányára, eltérő gazdasági pálya mellett is nyomás nehezedik, a költségvetésre. Az „innováció” azonban nem csak ezen a területen jelenne meg, hanem például az egészségügyi és szociális ellátások határterületén megjelenő szolgáltatási formák bevezetésében is, bármit jelentsen is ez. Ahogyan az sem teljesen világos, mit is ért az EMMI az alatt, hogy javítani kell a „költségteher elleni védelmet a kockázatközösség terheinek optimalizálásán keresztül”. Egy biztos: talán ez a stratégia az első, amelyben leírják: meg kell határozni a nemzeti kockázatközösség egy főre jutó támogatási összegének kiszámítási módját, valamint „pontosítani” és jogszabályban rögzíteni a támogatott kört. Magyarul azt, hogy kik is a biztosítottak, és hogy mennyit költ rájuk - elvileg - az egészségbiztosító. Az állam a jövőben is gondoskodó marad, viszont már elvárásokat is támaszt. „Biztosítjuk az Ön egészségével kapcsolatos széles körű ismereteket és készségeket. Gondoskodunk róla, hogy megbetegedése esetén időben, megfelelő helyen, minőségi ellátást kapjon.” - írják. Az egészségtudatos magatartás elősegítése mellé egy későbbi fejezetben azonban már az egyéni felelősségvállalás érvényesítése is oda kerül. Igaz, az már nem derül ki, vajon ez azt jelenti-e, amire már utalt az egészségügyi államtitkár, hogy aki például részt vesz a rendszeres szűrővizsgálatokon, az előre kerülhet a várólistán, vagy esetleg valamilyen „büntető” jellegű intézkedéseket. Ami biztos, az az, hogy az ágazat irányítói szerint az egészségügy még mindig nem működik kellően hatékonyan, vagyis még itt is vannak kiaknázható tartalékok. Ezek feltárása mellett az ágazat vezetése úgy látja: az eredményes kezelés eléréséhez szükséges legalacsonyabb kiadási szintre érdemes optimalizálni az ellátórendszer működését, ezen keresztül emelve a költséghatékonyságot. „Nemzetközi kutatások eredményei is alátámasztják, hogy a népegészségügyi prevenció fókuszú aktivitás erősítése, az egészségegyenlőtlenségek csökkentése és hosszú távon segítik az egészségügyi ellátórendszer költséghatékony működését” - érvelnek. GDP-arányos egészségügyi kiadások (néhány OECD-országban, euró/fő) 3676 Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Nagy-Britannia Németország Norvégia Románia Szlovákia Szlovénia EU-28 FORRÁS? HEALTH AT A GLANCE: EUROPE 2014 Magán-egészségpiac: a GDP egy százaléka a stratégia kidolgozói arra a nem meglepő megállapításra jutottak, hogy a gyógyszer-finanszírozás területe az egyetlen, ahol a szolidaritási elveken túl mindenki átlátható rendszerben finanszírozza sajt forrásból a gyógyítását. A magánkiadások arányát a GDP 2,3 százalékára teszik. Ezen belül a gyógyszerkiadások aránya a legmagasabb, de ezt csaknem eléri a szakellátási költés, ami azt jelenti, hogy egy, a GDP 1 százalékára rúgó magán egészségpiac működik Magyarországon. Emellett létezik a strukturálatlan és átláthatatlan hálapénzrendszer. Mindebből a stratégia alkotói azt a meglepő következtetést vonják le, hogy „a társadalom tehát hajlandó egészségértékének megtartása, kényelmének és idejének megóvása érdekében befektetni az egészségébe”. Megdrágult a német munka: 463 ezer forint a legkisebb bér minimálbér Idén már senki nem dolgozhat óránként bruttó 8,50 eurónál kevesebbért Németországban, aki elmúlt 18 éves és nem szakmunkástanuló, miután január 1-től ott is bevezették a kötelező minimálbért. (Ez havi 22 nappal számolva , 310-es árfolyamnál bruttó 463 ezer forintos fizetést jelent). A németek elég sokáig vártak az intézkedéssel, mert hagyományosan inkább a kollektív szerződések keretein belül alkudták ki egy-egy ágazat bérfeltételeit. A tíz éve végrehajtott munkaerőpiaci reformok nyomán azonban egyre több lett az alacsonyan fizetett munka, a szakszervezetek súlya pedig csökkent, így végül a kereszténydemokratákkal nagykoalícióra lépő szociáldemokraták elérték a szövetségi minimálbér elfogadását. Mindeddig a korábbi nyugatnémet tartományokban a munkavállalók 14,6 százaléka keresett kevesebbet a 8,50 eurós órabérnél, míg a keletiekben 26,5 százalék volt ez az arány. Mostantól mintegy 3,7 millióan visznek majd többet haza. Feltéve, hogy lesz munkájuk: az Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a munkáltatók 22 százaléka készül létszámcsökkentéssel ellensúlyozni a növekvő költségeket, 23 százalékuk a bónuszokat vágja meg, 26 százalékuk árat emel. Sok ágazatban akár olyan beruházásokkal is reagálhatnak - mondta a Deutsche Wellének a berlini Humboldt Egyetem egy szakértője - , amelyeket korábban éppen az olcsóvá vált munkaerő miatt nem volt érdemes végrehajtani. Ez pedig jót tehet a növekedésnek, mint ahogy az is, hogy ha több pénzük lesz azoknak, akiknek van munkájuk, akkor élénkülhet a belső fogyasztás - ami viszont a minimálbér mellett is további munkahelyeket teremthet. ■ VG Komoly mértékű gyengüléssel kezdte az évet a forint árfolyam Történelmi mélypontjához közelít a kurzus Hároméves mélypontra zuhant a forint az euróval szemben az új év elején, és kicsivel több, mint négy egység választotta el a 2012 elején beállított 324-es történelmi mélypontjától. Január 2-án délután 319,65 forintot kellett adni az euróért, ami több mint egyszázalékos napon belüli esést jelentett. A hazai deviza kereskedők szerint alacsony likviditás mellett gyengült. Az államadósság számítása szempontjából fontos időpontban, december 31-én délelőtt 11 órakor még jóval erősebb volt az árfolyam, az akkor kialakult 315 forint alatti kurzus kedvezőbb az előző napokban tapasztalható szintnél is. Néhányan azt várhatták, hogy a jegybank az év utolsó napján elkezd forintot vásárolni, hogy sokat erősítse az árfolyamot az alacsonyabb államadósság elérése miatt. Úgy tűnik azonban, hogy az adósság csökkentéséhez nem kellett euró milliárdokat elégetni a devizatartalékból, ha bele is nyúlt a Magyar Nemzeti Bank a kurzusba, akkor azt olcsón megúszta, és csak kissé térítette el az árfolyamot. Az is benne lehet a pakliban, hogy december 29-én nyúlt bele az MNB az árfolyam alakulásába, mert akkor 317-es szintről 314 közelébe erősödött a forint, de kereskedők szerint az alacsony likviditás és a zloty mozgása is magyarázhatja a javulást. A központi bank vélhetően azért sem akart sokkal erősebb forintárfolyamot - így nagyobb GDP-arányos adósságcsökkentést elérni -, mert akkor 2015 végén kerültek volna bajba, vagyis növekedett volna annak az esélye, hogy akkor kell nagyobb intervenciót végrehajtani. A viszonylag gyenge árfolyam is lehetővé tette az adósság kismértékű csökkenését: ha tavaly jelentősebb adósságcsökkenést értek volna el, akkor idén még nagyobbat kellett volna trükközni. Ezt pedig el szerette volna kerülni a kabinet és az MNB is. Az év utolsó napján délelőtt 11 óra után ebben az időpontban számítják az államadósságot - azonban gyengülni kezdett a forint, miután a befektetők innentől fogva már egyáltalán nem tartottak attól, hogy a központi bank beavatkozik az árfolyam alakulásába. A hazai deviza lejtmenete a következő napokban tovább tartott, vagyis Varga Mihály jóslata valósággá vált. A nemzetgazdasági miniszter még december közepén azt mondta, hogy 2015 áprilisában-májusában a devizahitelek forintosítási árfolyama (309 forintos euró) kedvezőnek fog tűnni. A devizahitelek kivezetése után már a központi bank és a kormány is nyugodtan hagyhatja a forint leértékelődését. Az MNB 3 százalékos inflációs céljának eléréséhez jöhet jól a gyengébb forint, hiszen most nem emelkednek az árak, a kormány pedig évek óta azt gondolja, hogy a leértékelésen keresztül javítható a gazdaság versenyképessége, annak ellenére, hogy az export importaránya magas. A forint hosszú távú gyengülő trendje érintetlen esését az idei évben felerősítheti, ha az orosz-ukrán válság tovább mélyül, az amerikai jegybank, a Federal Reserve az év első felében kamatot emel, vagy az MNB folytatja a tavaly nyáron lezárt monetáris élénkítését a lanyhuló gazdasági növekedés és az alacsony (negatív) infláció miatt. Ha az Európai Központi Bank széleskörű monetáris élénkítésbe kezd, az viszont támogathatná a forintot, ennek elmaradása azonban növeli az európai deflációs félelmeket. ■ H. J. Az euró ára (forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Az euró ára (forint) 320 300 ......................................... 2014. dec. 1.-2015. jan. 2. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS HIRDETÉS Szavazati jogok száma a T.S. Apartman Club Nyrtnál A Társaság alaptőkéjének összetétele 2014. december 31. napján: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték (Ft) T.S. Apartman Club Nyrt. 1000 törzsrészvény 336862 3368620000 Alaptőke nagysága 10000 336862 3368620000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Szavazati jogra . Kibocsátott jogosító Részvénysorozat , , , , darabszám részvények Részvényén. " A Sajat kenti Összes , . . „ „ . részvények szavazati szavazati og darabszáma jog T.S. Apartman Club Nyrt. 336 862 336862 törzsrészvény 1 336862 Összesen 336 862 336862 1 336862 3