Világgazdaság, 2015. január (47. évfolyam, 1/11510-20/11529. szám)
2015-01-14 / 8. (11517.) szám
2 HÍRSÁV Elfogadták a Junckercsomag alapját elfogadta És bemutatta az tegnap Európai Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSZ) létrehozó jogszabály-javaslatot, amelynek révén a Jean-Claude Juncker vezette testület három év alatt, túlnyomórészt magántőke mozgósításával összesen 315 milliárd euró értékű beruházás megvalósulását szeretné elérni. A javaslat ismertetésekor Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja tudatta, hogy a bizottság a hiányszámításoknál nem veszi majd figyelembe azt az összeget, amellyel egy tagállam az alap forrásait gazdagítja. ■ MTI Kiterjesztenék a munkavállalást A passzív hallgatók számára is lehetővé kell tenni, hogy iskolaszövetkezeten keresztül munkát vállalhassanak - mondta a kilenc iskolaszövetkezetet tömörítő DiákÉSZ elnöke, Fiák István. Az elnök rámutatott: az aktív és passzív hallgatók közötti különbségtétel azért indokolatlan, mert a paszszívak után is ugyanaz a társadalombiztosítási ellátás és fedezet áll rendelkezésére a költségvetésnek és az egészségpénztárnak, mint az aktív státuszú hallgatóknál. Fiák István szerint húszezer fiatalt érintene a passzív hallgatók bevonása a diákmunkába. ■ MTI Elemzők: mélyülhetett a defláció decemberben is minden bizonnyal negatív volt az éves összevetésben számolt magyarországi infláció, mivel az előző hónapok mélyülő deflációját okozó tényezők nem sokat módosultak - jósolták a decemberi inflációs adatsor mai ismertetése előtt londoni pénzügyi elemzők. Egyes vélemények szerint még mélyülhetett is a teljes kosár alapján mért éves defláció. A City elemzői közösségének előrejelzési átlaga ugyanis mínusz 0,4 százalékos éves inflációt valószínűsít decemberre. ■ MTI GAZDASÁG 2015. JANUÁR 14., SZERDA Nem népszerű a söralátt bevallás Mindenki pakkot kap a hivataltól, de van, aki e-mailben Hamarosan elkezdődik az adóbevallási szezon, a hatóság postázza a borítékokat, a munkáltatóknak pedig át kell adniuk január végéig az igazolásokat. Miután az adótörvény tavaly nem sokban változott, a bevallás sem lesz nagyon új. A megszokás pedig a bevallásoknál fontos. Várkonyi Iván Január végéig - mivel az idén szombatra esik, február elejéig - kell minden munkáltatónak átadnia a tavalyi jövedelmekről szóló igazolásokat, lassan pedig mindenki meg is kapja a saját csomagját a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) - az idén először azok is, akik az interneten át adták be korábban a bevallásukat, persze ők elektronikus levelet kapnak. Ez így korszerűbb és olcsóbb is. A hatóság oldaláról már letölthetők azok a nyomtatványkitöltő programok, amelyeket a döntő többség használ a bevallás elkészítésére, a személyi jövedelemadó íveknek alig 16 százalékát töltögetik ki kézzel. Jellemzően azok, akiknek tényleg csak néhány számot kell beírniuk és az adónyilatkozatot - a söralátétes bevallást - választják. Ők azonban nincsenek olyan sokan, amit leginkább a megszokás magyaráz. Ugyan tényleg csak a legegyszerűbb helyzetben lévők választhatják ezt az adózási formát, de ők nincsenek kevesen. A söralátétes bevallásból nagyjából azok vannak kizárva, akik egyszerre több munkáltatótól kaptak pénzt, pénztári kedvezményt vennének igénybe, vagy esetleg a családi kedvezmény elvitte a teljes szja-jukat és a járulékból is kaptak engedményt. A döntő többség azonban nem ilyen. Tavaly a 4,5 millió bevallást feadó magánszemély 63 százaléka nem érvényesített semmilyen kedvezményt, kevesen estek bele a kizáró feltételekbe, mégsem választották a könnyebb utakat. A söralátéten kívül még lehetősége volna sokaknak az egyszerűsített bevallást választani (amikor a hatóság tulajdonképpen a rendelkezésre álló dokumentumokból készíti el a bevallást, majd elküldi és azt csak le kell ellenőrizni és elfogadni), és ha ez nem tetszik, akkor is mód volna kérni, hogy a munkáltató bajlódjon a papírokkal. Mégis az adózók adózók több mint 70 százaléka maga készíti el a bevallását. A munkáltatók csak az adózók 15 százalékának készítik el a bevallásokat, az adóhatóság alig hét százaléknak, míg a söralátétet egy százalék választotta csupán - igaz az arányok lassan, de évről évre javulnak. A megszokottól azért is jó volna eltérni, mert mindenki számára előnyösebb, ha a lehető legegyszerűbb bevallási formát választják: olcsóbb lesz az adózás maga. Sokba kerül ugyanis az NAV-nak - vagyis az államnak és így az adófizetőknek - a papíralapú levelezés, és a feldolgozás is: minél vastagabb és nagyobb a boríték, ez annál drágább. (Nem véletlen, hogy a cégeknél, vállalkozóknál már kötelező az elektronikus bevallás). Több mint hárommillió magánszemélynél ez sokat számít, azonban a megszokás ebben is nagy úr. A legnépszerűbb, a bonyolultabb bevallásoknak - a teljes és az úgynevezett csökkentett adattartalmú, vékonyabb papíroknak - is a négyötöde számítítógéppel készül el. Az egyéni vállalkozók nélkül számolva (nekik kötelező az elektronikus beküldés) is 2,5 millió bevallásról van szó, ám ezek közül csak 4-500 ezren küldik el a bevallást az interneten át. Szja-bevallások (ezer darab) ■I 2012 ■ 2013 Teljes bevallás Ebből: egyéni vállalkozók (nekik kötelező) Kevesebb oldalt tartalmazó bevallás Adónyilatkozat 130 (söralátét) | w Egyszerűsített H bevallás _ (NAV készíti) If I Munkáltatói I bevallás FORRÁS: NAV Milyen határidőket kell az idén betartani? feburár 2. Munkáltatói és adókedvezményes nyilatkozatok átadása, munkáltatói kitöltés kérése február 16. Egyszerűsített bevallás (NAV-kitöltés) kérésének határideje február 25. Vállalkozói bevallási határidő március 20. Munkáltatói adóbevallásnál az „egyéb”, nem munkáltatónál lévő igazolások, adatok átadása április 30. Egyszerűsített bevalllások: a NAV megküldi a kitöltött nyomtatványt május 20. Bevallási határidő (söralátét, nyomtatványok visszaküldése). Egy százalékos nyilatkozatok leadása. Szja-bevallások száma (ezer darab) Pert nyert egy volt trafikos Strasbourgban, fizet az állam ítélet A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon - mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik. Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe. „A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie” - írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. Arról nem mondtak ítéletet, indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kaptak megfelelő adatokat a felektől. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbez ellene. A strasbourgi bírósági döntésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit reagált tegnap, hogy a kormány a szükséges kártérítéseket ki fogja fizetni. „Orbán Viktor kormánya indoklás nélkül egy pillanat alatt söpört le 40 ezer, munkáját becsületesen végző embert a munkaerőpiacról és hozta még jobb helyzetbe helyeztük a rá nem szoruló elvtársait. A legtöbb ember csak a világraszóló korrupciós botrányt látja a trafiktörvényben, mi viszont az abból fakadó családi tragédiákat is” - írták a per kezdetekor a Trafik-károsultak a Facebook közösségi oldalon. M VG/MTI 14V4 Kétszeres teher a legkisebb élelmiszer-szállítmányokra is ekáer Már 200 kilónyi áru szállítása esetén is engedélyszámot kell kérni a NAV-tól A legkisebb szereplőket, a piacokra szállító őstermelőket is érinti a januártól élő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amelynek türelmi ideje a hónap végéig tart. Az új rendszerben minden áruszállítást már annak megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV online felületén. A rendelkezés a termékek széles körére érvényes, az úgynevezett kockázatos termékekre már abban az esetben is, ha 3,5 tonnát el nem érő járművel szállítják, amenynyiben 200 kilogrammot meghaladja a szállítmány tömege, vagy 250 ezer forintot annak értéke. A kockázatos termékek körébe főleg élelmiszerek tartoznak, de azok közül gyakorlatilag minden. Az érintett kör a húsoktól a cukron és olajokon át a tejtermékekig és a zöldség-gyümölcsig terjed. A több száz élelmiszertermék tehát mind EKÁER-köteles lesz, de a rendelet ide sorolja a ruházati és egyéb cikkeket is. Egyes kőolajszármazékok, ipari alanyagok, kenőanyagok jelentenek csak kivételt. A kockázatos termékek szállítása esetén ráadásul előzőleg biztosítékot is kellene letennie a szállítónak. Ezt már február elejétől fizetniük kellene az érintett vállalkozásoknak. A rendelkezés célja, hogy visszaszorítsák az áfacsalásokat, és egyéb visszaéléseket. A fuvarozási engedélyszámok, az elektronikus útdíjfizetés, és a vállalkozások által befizetett áfa összenézése - megfelelő informatikai és ellenőrzési háttérrel - hatékonyabb fellépést eredményezhetne a csalások esetében. A már tesztüzemben működő, csaknem két hét múlva élesedő rendszer azonban csak december 10-én lett a nyilvánosság elé tárva. A legkisebb szállítmányokra is kiterjedő EKÁER ezen felül a kisebb piacokra szállító őstermelőket és kistermelőket érinti felkészületlenül. Számukra az online árukövetési rendszer online bevallása okozhat nehézséget, ráadásul kisebb autóikra januártól megyei matricát is kell vásárolniuk - hét ülés felett és utánfutó esetén hármat is. Az online árukövetési rendszer a nagyobb cégeknek is jelentős adminisztrációs terhet jelent. Egy olyan vállalkozásnak, amely napi négy fuvart indít átlagosan 175 tétellel, már egy teljes állású alkalmazottat kell felvennie az EKÁER-be történő adatrögzítéshez - mutatott rá Pannon Szoftver Kft.. A logisztikai szoftvereket fejlesztő vállalat számításai szerint megfelelő informatikai háttér nélkül az ilyen vállalkozásoknak tehát legkevesebb évi kétmillió forinttal nő a bérköltségük. ■ VG Az élelmiszer-szállítóknak biztosítékot is kell fizetniük