Világgazdaság, 2015. február (47. évfolyam, 21/11530-40/11549. szám)

2015-02-02 / 21. (11530.) szám

2 A növekedést támogató és méltányosabb politikát vár az IMF felülvizsgálata Magyar Nemzeti Banknak a tartós dezinflációs nyomás miatt fon­tolóra kellene vennie a további óvatos monetáris lazítást - ál­lapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyaror­szágon tárgyaló delegációja. A delegáció január 21-30. között az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján éves felülvizs­gálatot végzett Budapesten. A valutaalap szerint a ma­gyar gazdaság kilábalóban van a válságból, de az erős, fenntartható bővüléshez és a magánszektorbeli magasabb foglalkoztatottságig még min­dig hosszú az út. A makrogaz­dasági lépések hozzájárultak a sebezhetőség csökkenéséhez, az erős növekedéshez és a munkanélküliség csökkenté­séhez - ismerte el a valutaalap, amely továbbra is úgy látja, Magyarország sérülékeny és a középtávú növekedési kilátásai visszafogottak. A szakértők szerint ez lehetőséget kínál a politikai döntéshozók számára, hogy újrakalibrálják a szakpo­litikákat. A költségvetési kon­szolidáció folytatása mellett az IMF hatékonyabb, méltá­­nyosabb és növekedésorientált állami kiadásokat és adópoliti­kát - elsősorban a különadók fokozatos megszüntetését - vár el, a pénzügyi területen pedig strukturális reformokat, hogy hazánk vonzó célpont legyen a vállalkozások számára. A felülvizsgálatot követő közleményében a Nemzetgaz­dasági Minisztérium jóval op­timistább volt. Az IMF elismeri a magyar gazdaság eddigi eredményeit - fogalmazott a tárca, amely szerint a szük­séges intézkedéseket illetően természetszerűen vannak kü­lönbségek, a fő célokat tekintve viszont egyetértés van az NGM és az IMF között. ■ VG Változott az útdíjfizetés vasárnaptól változtak az útdíj­fizetés január 1-jén életbe lépett szabályai. A rendeletmódosítás szerint a januárban bevezetett megyei matricák nem a me­gyehatár előtti­ utolsó, hanem a megyehatár utáni első csomó­pontig érvényesek. Díjmentes február 1-jétől a dunaújvárosi és szekszárdi hi­dak használata. Az M8 autóút Pentele- és az M9 autópálya Szent László-hidat tartalmazó szakaszaira nem kell egyet­len matrica sem. Ingyenesen elérhető Budapest felől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is az M4-es 900 méteres szaka­szán. A feleslegessé váló e-matri­­cák - például a megszűnő Vas megyei - március 15-éig a Nem­zeti Útdíjfizetési Szolgáltatónál (NÚSZ) visszaválthatók. ■ MTI A 01 HIRDETÉS Szavazati jogok száma az Abbázia Apartman Nyrt.-nél A Társaság alaptőkéjének összetétele 2015. január 31. napján: Részvénysorozat Névérték (Ft/db) Kibocsátott darabszám Össznévérték (Ft) Abbázia Apartman Club­degenforgalmi Nyrt. törzsrészvény 10000 268 702 2­687020000 Abbázia Apartman Club Idegenforgalmi Nyrt. osztalék-elsőbbségi 10000 268698 2686980000 Alaptőke nagysága 10000 537400 5374000000 A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma: Részvénysorozat Kibocsátott darabszám Szavazati jogra jogosító részvények darabszáma Részvényen­kénti szavazati jog Összes Saját szavazati részvények jog­száma Abbázia Apartman Club Idegenforgalmi Nyrt. törzsrészvény 268702 268 7021 268 702 Abbázia Apartman Club Idegenforgalmi Nyrt. osztalékelsőbbségi részvény 268698---Összesen 537400 268 7021 268 702 GAZDASÁG Veszélyben az önkormányzatiság? segélyezés A kormány mondaná meg, mire költsék a helyi iparűzési adót Gyakorlatilag megszűnhet Magyarországon az önkor­mányzatiság, ha az utolsó fillérig megszabja a kor­mány, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. A márciustól áthárított segélyezés ebben csak az első lépés, de vár­hatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. Flaiman Éva Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormány­zatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két hely­ről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövede­lemkompenzáló, míg az önkor­mányzatoknál kiadáskompen­záló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a te­lepüléseket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendel­keznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat össze­sen 30,1 milliárd forintos köz­ponti költségvetési támogatást kap erre a célra. Czibere Károly szociális ál­lamtitkár egy sajtóbeszélgeté­sen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott ha­tár, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos keretem túl még további 5 milliárd forintra pá­lyázhatnak a Belügyminisztéri­umnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormány­zatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott telepü­lésen élők javára fordítják a ki­vetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnök­ség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormány­zati szférában foglalkoztatot­tak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott - mondta az államtitkár. Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül ren­delettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megal­kotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kí­sérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költ­ségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a települé­sekre, hogy helyben regisztrál­ják majd a segélykérelmeket. Úgy tudjuk, a márciustól át­hárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közössé­gi közlekedés finanszírozásá­ban is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormány­ban ugyanis egyre kevésbé né­zik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fil­lérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkor­mányzatiság - állítja a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy min­den helyi kiadással és bevétel­lel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177- ből 2800 településnek gyakorla­tilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészí­tésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkor­mányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyan­ennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 - egyébként tete­mes hipa-bevétel­lel rendelkező - megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot. Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzé­­siadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliár­dot beraknak a települések ivóvízellátásának, hulladék­­gazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának mű­ködtetésébe, így az alig 400 te­lepülésnek 200 milliárd forint­nyi szabad mozgástere marad. Pénz helyett termény: az önkormányzatok többféle módon igyekeztek eddig segítséget nyújtani a lakosoknak 700 milliárd a teljes közfoglalkoztatottságra A kormány nem akarja meg­szüntetni a segélyezést, azt „végső védelmi vonalként” biztosítani kívánja azoknak, akik semmilyen módon nem foglalkoztathatók -jelentette ki Czibere Károly. A szociális államtitkár ugyanakkor meg­erősítette: 2018-ra a jelenlegi 4,45 hónapról a maximális 12 hónapra szeretnék növel­ni éves szinten a közfoglal­koztatás idejét. Ez számítá­sok szerint 700 milliárd fo­rintba kerülne, míg az idei évre 270 milliárdot terveztek be közmunkások foglalkozta­tására. t i­l . A kamatdöntések hete jön a régióban NAPTÁR Az amerikai béradatok előre jelezhetik a kamatpályát A hét közepén több régiós or­szág és az Egyesült Királyság jegybankja is kamatdöntő ülést tart. Romániában 25 bázispont­tal csökkenhet az alapkamat (2,25 százalékra), Lengyelor­szágban még tarthatnak a jegy­bankárok, de az év folyamán várható 50 bázispontos mérsék­lés (1,5 százalékra), Csehország pedig ismét a korona gyengíté­sét célzó intézkedésekről dönt­het, ha el akarja kerülni a nega­tív kamatlábat. Fontos konjunktúraadatok érkeznek Németországból, ahol nehéz egyértelmű irányt látni a teljesítmény alakulásában. Pénteken jelenik meg az idei első havi munkapiaci jelentés az USA-ban. A munkahelyterem­tés és a munkanélküliség rég­óta nem korlátja a kamateme­lésnek, az utóbbi hónapokban a bérdinamika gyorsulásának hiánya az, ami foglalkoztatja az elemzőket. Az első emelés jú­niusi időpontja biztosnak tűnik, a decemberihez hasonló bérdi­namika kellene ahhoz, hogy eb­ben kételkedni kezdjen a piac - véli Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. ■ VG Reuters elemzői 'A konszenzus HETI VÁRHATÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK 2015. február 2­6.­­ Kiemelten fontos * Előzetes adat. ...I Időszak Előző adat Beszerzési menedzser index (pont) Hó | január” Külkereskedelmi mérleg (részletes, havi, millió euró) NOVEMBER Háztartások jövedelme (hó/hó, %) US [ DECEMBER^ 3 Jármű eladások (évesített havi, millió db) US . Január , 16,9 m Kiskereskedelmi forgalom (év/év, %) HU [ DECEMBER , - I Kamatdöntés (%).............................. RO l FEBRUÁR íj 2,2S Kiskereskedelmi forgalom (hó/hó, %) EZ [...JANUÁR §,1 Kamatdöntés (%) Pl FEBRUAR mm Ipari megrendelések (hó/hó, %) DE fdecemberij 1,0 Kamatdöntés (%)............................ UK FEBRUÁR 1.5 ADP foglalkoztatottság változása (hó/hó, %) US | JANUÁR |g 215 0 ED CD Külkereskedelmi mérleg (havi, milliárd dollár) US | DECEMBER jj-38,7 BWHB Költségvetési egyenleg (havi, milliárd forint) JANUAR 30TEl jjm Ipari termelés (hó/hó, %) CD DE I december!I 84 | Nemzetközi tartalékok (milliárd euró) JANUAR Ipari termelés (előzetes, év/év, %) HU [december^ BHil Nem-mezőgazdasági foglalkoz­tatottak száma (hó/hó, ezer fő)CD. US C JANUÁR 230,1 vzm Munkanélküliségi ráta /Ts (%) US JANUÁR ]­ 5,6 sír­ a 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ

Next