Világgazdaság, 2015. február (47. évfolyam, 21/11530-40/11549. szám)
2015-02-12 / 29. (11538.) szám
12 VÉLEMÉNY 2015. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK VARGA DÁVID Innováció újratöltve az elmúlt hónapokban feszült figyelem övezte, hogy mikor és pontosan milyen felhasználással jelennek meg a hazai gazdaságfejlesztés alapköveiként funkcionáló, 2014 2020-as fejlesztési ciklus uniós forrásai. Az már biztos, hogy a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet fog kapni, és az időszakban összesen közel 700 milliárd forint lesz erre. Ennek igazán örülhetünk, hiszen azt jelzi, hogy a kutatás-fejlesztés a gazdaság motorja lehet. Az innováció mindig magasabb hozzáadott értéket teremt, és ezt lassan mindenki felismeri. A jelentősebb méretű pályázatok megjelenése még bizonytalan - tavasszal, de akár nyár után is elképzelhető -, az viszont biztos, hogy ezeknek a forrásoknak a megfelelő felhasználása kritikus lehet a hazai gazdaság jövője szempontjából. NÉHÁNY SZEMPONTOT VISZONT most is szem előtt kell tartani, mert a pénz csak egyetlen tényező. Minden sikeres világpiaci szereplőnek három dologra kell törekednie: méretgazdaságosságra, a márka kiépítésére, valamint a bejegyzett szabadalmak számára és minőségére. Mindez nem csak vállalatokra, de az országokra is igaz. Magyarországra vetítve azt láthatjuk, hogy a hazai gazdaság méretéből adódóan a méretgazdaságosság a legtöbb iparágban eleve szóba sem jöhet, hiszen sem a megfelelő mennyiségű olcsó munkaerő, sem a kiemelten a tudásintenzív iparágakban igényelt szakemberbázis nem teremtődött meg. (Jelenleg közel tízezer betöltetlen IT-állás van hazánkban.) MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE a jelentős nemzetközi hitelminősítő szervezeteknél lassan javul, de a hazai gazdaság aktív szereplői körében még jelentős a befektetési bizonytalanság. Ez várhatóan valamelyest csökkenni fog a gazdasági átalakítások végeztével. Valóban fontos az a cél, hogy Magyarországon létrejöjjön egy tőkeerős befektetői réteg, akik a megtermelt profitot újra hazánkban fektetnék be. (Ehhez azonban nem szabad rontani a befektetői környezetet.). Egy ilyen folyamatnak jelentős pozitív externális hatásai lehetnek, beleértve a reáljövedelmek és munkahelyek számának a növekedését, és a tulajdonos-menedzser (megbízó-ügynök) probléma elkerülésével a fenntartható fejlődés támogatását is. MÍG A MÉRETGAZDASÁGOSSÁG és ORSZágimázs tudatosan fejleszthetőek, ezeknek a kifutási ideje sokszor évtizedekben mérhető, így kiemelten fontos a harmadik terület: a hazai, de nemzetközileg is piacosítható szabadalmak megteremtése. Az igazi nagy ugrást itt érhetjük el. A hazai szabadalmi körkép jelenleg lehangoló képet mutat, ha megnézzük, hogy az országban létrejövő szabadalmak tulajdonosai 95 százalékban külföldi vállalatok, továbbá a kizárólag nemzeti, azaz Magyarországon belül érvényes szabadalmak száma mögött kétharmadban nincsen vállalkozás. A végeredmény az, hogy a minőségi innovációk külföldre vándorolnak, míg az országban maradó szabadalmak jó része soha nem jut el az eredetileg megálmodott végfelhasználókhoz, és így semmilyen gazdaságösztönző - vagy versenyelőnyt növelő - hatása nincs. A FEJLESZTÉSI ÚTITERVEKÉNT SZOLGÁLÓ és elfogadott Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia több területet is kiemel a fejlesztendő ágazatokon belül. A prioritások ezeken belül azonban nehezen láthatóak át, ami veszélyezteti a megvalósulást. Azt gondolom, hogy a legalább részben magyar tulajdonú, nemzetközileg is versenyképes szabadalmak megteremtéséhez az egyik elsődleges fókusznak a hazai mikrovállalkozásokat és innovatív technológiai cégeket (startupok) kell tekinteni, de még inkább a kkv-k és globális nagyvállalatok együttműködésének a támogatása kellene, hogy legyen. EZEK A JELLEMZŐEN B2B (vállalkozások közötti) innovációs platformok nem újkeletűek, a témakörrel a nyílt innováció foglalkozik. Ezeknek az együttműködéseknek több előnye is van: megszünteti a versenyből adódó érdekellentétet a partnerek között, a vállalatok megosztják egymással a közös előnyökön nyugvó fejlesztéseiket és csökkentik a kockázataikat a beruházási költségek megosztásával. Mindebből olyan alkalmazott kutatási eredmények születnek, amelyekből az együttműködő felek közösen profitálnak. Ez jelentősen támogatja egy ország gazdaságának a versenyképességét. ■ A kutatás-fejlesztési források felhasználása kritikus lehet A szerző a NOÉ Program igazgatója GYÖKERI MERCÉDESZ Merre repíti a szél a Podemost? A SZIRIZA GYŐZELME UTÁN Új szelek kezdenek fújni Európában - január végén egy madridi nagygyűlésen mondta százezres hallgatósága előtt a Podemos vezetője, Pablo Iglesias. Mozgalma, amelynek neve Barack Obama 2008-as kampányszlogenjét (Yes, we can! Képesek vagyunk rá) vette át, jó úton van afelé, hogy ez a szél felemelje a nagypolitikába: a friss közvélemény-kutatások szerint 27,7 százalékos támogatottságukkal ma már a legnépszerűbb politikai erőnek számítanak Spanyolországban. Ám jóval nehezebb lesz a dolguk, mint a görög szélsőbaloldali-populista szövetségé. TÉNY, RENGETEG A HASONLÓSÁG a Sziriza és a Podemos között. Először is a zászlójukra tűzött hatalomellenesség, amelyet többféle baloldali ideológia segítségével erősítenek. Az egyvelegbe a görögöknél a maoistáktól az anarchistákig sok minden belefér, a spanyoloknál inkább Lenint és a dél-amerikai baloldali vezetést emlegetik, a legfontosabb elem azonban mindkét pártnál az a karizmatikus, fiatal vezető, aki már ránézésre sem tagja a hatalmi elitnek, vannak azonban komoly eltérések Pablo Iglesias és a görög kormányfővé avanzsált Aleks Podemosnak jóval nehezebb dolga lesz, mint a Szirizának szisz Ciprasz között. Amíg Ciprasz már középiskolás kora óta az országos közéletben volt aktív, Iglesias, akit szülei a spanyol baloldal alapítója után neveztek el, a spanyol ifjúkommunista mozgalom tagjaként és elemzőként inkább elméleti síkon űzte a politikát. A spanyolok egy éve ismerték meg, amikor hozzá hasonló figurákkal megalapította a Podemost, májusban pedig, az európai parlamenti választásokon elért 8 százalékos eredménynek köszönhetően az Európai Parlament szélsőbalos frakciója már a testület elnökének jelölte. Az ismertség hiánya persze nem jelenti azt, hogy tapasztalatlan lenne a Podemos vezetése: több dél-amerikai országban tűntek fel megfigyelőként, sőt, tanácsadóként. Európában nem feltétlenül jó pont például az, hogy Iglesias lelkes híve az egy éve meghalt venezuelai elnöknek, Hugo Cháveznek, az más kérdés, hogy a szélsőbalos elméletekből mi szűrődik át a Podemos filozófiájába. A novemberre tervezett parlamenti választások előtt ez vélhetően kikristályosodik, annál is inkább, mivel a kitűzött cél, a Franco halála után kialakult hatalmi szerkezet megbontása nem kevésbé kemény feladat, mint amilyet a Sziriza vállalt Görögországban. Annak a protestpártnak a felemelkedését persze segítette, hogy az az ország jóval súlyosabb válságidőszakon van túl, mint a spanyolok, ráadásul a hatalmi struktúra magától is erodálódott - köszönhetően a szélsőbal előtt felfutott, majd vissza is szorult szélsőjobboldali erőknek. Az Arany Hajnalhoz hasonló szervezetet nem találunk Spanyolországban; a hagyományos struktúrát itt inkább a gazdaságilag fejlett autonóm régiók vezetői igyekeztek megbontani függetlenedési törekvéseikkel, éppen ezért most Artur Másnak, a katalán tartomány vezetőjének van igazán vesztenivalója, hiszen a Podemos miatt lassan elhalkul az ő hangja is. A legtöbbet persze Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök veszítheti, aki nemrég éppen Katalónia fővárosában, Barcelonában kritizálta a Podemost amiatt, hogy túlságosan sötét képet festenek a spanyol gazdaságról. Tény, a már a 2008-as válság előtt kibontakozó ingatlanpiaci visszaesés és ezzel együtt a bankok gyengélkedése súlyos helyzetet idézett elő. A gazdaság a Világbank számításai szerint 2008-2013 között 15 százalékkal esett vissza, 25 százalék fölé ugrott a munkanélküliség, aminél csak a görögöké magasabb az EU-ban, és a fiatalok több mint fele képtelen munkát találni. Az államra és a társadalomra nehezedő nyomást mégis nehéz összevetni a görögök helyzetével. A gazdaság ráadásul a legfrissebb adatok szerint kezd magára találni: az alacsony olajárak nem csak a nagy energiaigényű spanyol ipar eredményességét javították, de visszahozták a spanyol fogyasztók vásárlókedvét is: decemberre már 6,5 százalékos volt a kiskereskedelem bővülése, miközben tavaly 1,4 százalékkal tudott növekedni a gazdság. AZT IS FIGYELEMBE KELL AZONBAN venNI, hogy a Podemos jóval szerteágazóbb problémára igyekszik választ keresni, mint a bázisát tekintve elődjének tekinthető, a megszorítások és a fiatalkoriak munkanélkülisége miatt tiltakozó Indignados. Az Iglesias vezette mozgalom által „kaszt”-ként emlegetett hatalmi elit korrumpáltságát veszik célba - nem minden alap nélkül. Az elmúlt két év a spanyol közvéleményben a korrupciós ügyekről szólt, illegális pártfinanszírozásról, a csőd széléről állami és európai forrásokkal megmentett bankok vezetőinek juttatott eurómilliós jutalmakról, a botrányok még a királyi családot is elérték. (A Podemos sem maradt ki a sorból: a spanyol adóhatóság éppen összesen 425 ezer eurónyi kifizetést vizsgál, amelyet a mozgalom egyik alapítója kapott több dél-amerikai kormánytól. A mozgalom erre bejelentette: kampányát azaz Hervé Falciani fogja erősíteni, aki a HSBC banktól szivárogtatta ki az adóelkerülőket tartalmazó, a napokban nagy vihart kavaró listát.) AZ MÁR NEM ENNYIRE VILÁGOS, hogy a hívek pontosan mit is remélnek a Podemostól, és az sem, a szervezet a marxista jelszavakon túl milyen megoldásokat kínál. A kép sem annyira fekete-fehér, mint a görögöknél volt, ahol a Sziriza a lakosság trojkaellenességére alapozva tudott választást nyerni, és kormányra kerülése óta is azzal van elfoglalva, hogyan enyhítse a külső segítségből mára az országot megbénító kötöttséggé vált mentőprogram terhein. Az sem elhanyagolható különbség, hogy a jelenlegi madridi kormánynak jóval nagyobb mozgástere van, mint a választást elbukó szétforgácsolt athéni kormánypártoknak. Vagyis a gazdasági helyzet javulása és a prognosztizálható kampányígéretek is visszavethetik a protestpárt népszerűségét. Az is befolyásolhatja a Podemos megítélését, hogy a Sziriza mit ér el a következő időszakban - legyen szó a hitelezőkkel jelenleg folyó vitáról, vagy akár a görög gazdaság kilábalásáról. A szerző a Világgazdaság vezető szerkesztője Újra sztár a kiugró eredmények, hatalmas rekordok után az ünnepi eufória elmúltával felmerül a kérdés: hogyan tovább? Lehet-e tartani ezt a tempót, megismételhetőek, esetleg túlszárnyalhatóak-e az elért sikerek? Az elmúlt hetek történései alapján megállapítható, hogy az Apple ismét sztárrá vált a befektetők és a felhasználók körében is. A társaság tavaly az utolsó három hónapban a történelem legnagyobb negyedéves vállalati profitját produkálta, amiből legalább másfélszer lehetne megépíteni Paks II-t. A cég pár napja újabb mérföldkövet lépett át: piaci értéke meghaladta a 700 milliárd dollárt, miután egy év alatt 60 százalékkal drágult a részvénye. az apple mostani szárnyalása azért is figyelemreméltó, mert az alapító, Steve Jobs 2011-es halálát követően egy darabig úgy tűnt, vége a lendületnek, a vállalat bekerül az egykor szebb napokat megélt technológiai cégek sorába. Az, hogy ez mégsem következett be nem annyira a forradalmi, egész iparágakat átalakító újdonságoknak volt köszönhető, hanem inkább a megfontolt építkezésnek, és annak a felismerésnek, hogy nem elég egy jó terméket megalkotni. Ki kell alakítani egy egész ökoszisztémát, és meg kell teremteni az igényt az emberekben, hogy használják is azt. A recept működik, az App Store forgalma ugrásszerűen nő, az Apple Pay mobilfizetési megoldással pedig komoly lehetőségek nyíltak meg a cég előtt. A múlt év legfontosabb történése a vállalat számára talán mégis a China Mobile-lal kötött megállapodás, és ezzel a kínai piacon lehetővé vált terjeszkedés volt. AZ APPLE-NÉL BÍZHATNAK ABBAN, hogy az Új Szolgáltatások és a világ legnagyobb mobilpiaca a következő évekre is stabil növekedést kínálnak. Ugyanakkor a felhasználók egyre inkább hiányolják az újabb nagy dobást. Azért sem szabad elkényelmesednie a vállalatnak, mert trónkövetelőből nincs hiány. A gyorsan fejlődő kínai gyártók hamarosan nem csak a Távol-Keleten, de a világ többi részén is megszorongathatják a céget. KALOCSAI ZOLTÁN VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 460-2500 ® mediaworks Főszerkesztő: Tóth Levente ■ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván ■ Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs ■ Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató ■ Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó és szerkesztőség: 1082 Budapest Futó utca 35-37. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu • Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu • Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20700 Ft, egy hónapra 6900 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. ■ Munkaszám: 443000 ■ Nyomás napja: 2015. február 11. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt., előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.