Világgazdaság, 2015. február (47. évfolyam, 21/11530-40/11549. szám)

2015-02-12 / 29. (11538.) szám

12 VÉLEMÉNY 2015. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK VARGA DÁVID Innováció újratöltve az elmúlt hónapokban feszült figyelem övezte, hogy mikor és pontosan milyen felhasználással jelennek meg a hazai gazdaságfejlesztés alapköveiként funk­cionáló, 2014 2020-as fejlesztési ciklus uniós forrásai. Az már biztos, hogy a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepet fog kapni, és az időszakban összesen közel 700 milliárd forint lesz erre. Ennek iga­zán örülhetünk, hiszen azt jelzi, hogy a kutatás-fejlesztés a gazdaság motorja lehet. Az innováció mindig magasabb hozzáadott értéket teremt, és ezt lassan mindenki felismeri. A jelentősebb mére­tű pályázatok megjelenése még bizony­talan - tavasszal, de akár nyár után is elképzelhető -, az viszont biztos, hogy ezeknek a forrásoknak a megfelelő fel­­használása kritikus lehet a hazai gazda­ság jövője szempontjából. NÉHÁNY SZEMPONTOT VISZONT most is szem előtt kell tartani, mert a pénz csak egyetlen tényező. Minden sikeres világpi­aci szereplőnek három dologra kell töre­kednie: méretgazdaságosságra, a márka kiépítésére, valamint a bejegyzett szaba­dalmak számára és minőségére. Mindez nem csak vállalatokra, de az országokra is igaz. Magyarországra vetítve azt lát­hatjuk, hogy a hazai gazdaság méretéből adódóan a méretgazdaságosság a legtöbb iparágban eleve szóba sem jöhet, hiszen sem a megfelelő mennyiségű olcsó mun­kaerő, sem a kiemelten a tudásintenzív iparágakban igényelt szakemberbázis nem teremtődött meg. (Jelenleg közel tíz­ezer betöltetlen IT-állás van hazánkban.) MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE a jelentős nemzetközi hitelminősítő szervezetek­nél lassan javul, de a hazai gazdaság aktív szereplői körében még jelentős a befektetési bizonytalanság. Ez várhatóan valamelyest csökkenni fog a gazdasági átalakítások végeztével. Valóban fontos az a cél, hogy Magyarországon létrejöjjön egy tőkeerős befektetői réteg, akik a meg­termelt profitot újra hazánkban fektetnék be. (Ehhez azonban nem szabad rontani a befektetői környezetet.). Egy ilyen folya­matnak jelentős pozitív externális hatá­sai lehetnek, beleértve a reáljövedelmek és munkahelyek számának a növeke­dését, és a tulajdonos-menedzser (meg­bízó-ügynök) probléma elkerülésével a fenntartható fejlődés támogatását is. MÍG A MÉRETGAZDASÁGOSSÁG és ORSZág­­imázs tudatosan fejleszthetőek, ezeknek a kifutási ideje sokszor évtizedekben mérhető, így kiemelten fontos a harmadik terület: a hazai, de nemzetközileg is pia­cosítható szabadalmak megteremtése. Az igazi nagy ugrást itt érhetjük el. A hazai szabadalmi körkép jelenleg lehangoló ké­pet mutat, ha megnézzük, hogy az ország­ban létrejövő szabadalmak tulajdonosai 95 százalékban külföldi vállalatok, to­vábbá a kizárólag nemzeti, azaz Magyar­­országon belül érvényes szabadalmak száma mögött kétharmadban nincsen vállalkozás. A végeredmény az, hogy a minőségi innovációk külföldre vándorol­nak, míg az országban maradó szabadal­mak jó része soha nem jut el az eredetileg megálmodott végfelhasználókhoz, és így semmilyen gazdaságösztönző - vagy ver­senyelőnyt növelő - hatása nincs. A FEJLESZTÉSI ÚTITERVEKÉNT SZOLGÁLÓ és elfogadott Nemzeti Intelligens Szakoso­dási Stratégia több területet is kiemel a fejlesztendő ágazatokon belül. A prioritá­sok ezeken belül azonban nehezen látha­tóak át, ami veszélyezteti a megvalósu­lást. Azt gondolom, hogy a legalább rész­ben magyar tulajdonú, nemzetközileg is versenyképes szabadalmak megterem­téséhez az egyik elsődleges fókusznak a hazai mikrovállalkozásokat és innovatív technológiai cégeket (startupok) kell te­kinteni, de még inkább a kkv-k és globá­lis nagyvállalatok együttműködésének a támogatása kellene, hogy legyen. EZEK A JELLEMZŐEN B2B (vállalkozások közötti) innovációs platformok nem új­­keletűek, a témakörrel a nyílt innováció foglalkozik. Ezeknek az együttműködé­seknek több előnye is van: megszünteti a versenyből adódó érdekellentétet a partnerek között, a vállalatok megosztják egymással a közös előnyökön nyugvó fej­lesztéseiket és csökkentik a kockázatai­kat a beruházási költségek megosztásá­val. Mindebből olyan alkalmazott kutatá­si eredmények születnek, amelyekből az együttműködő felek közösen profitálnak. Ez jelentősen támogatja egy ország gaz­daságának a versenyképességét. ■ A kutatás-fejlesz­tési források fel­­használása kriti­kus lehet A szerző a NOÉ Program igazgatója GYÖKERI MERCÉDESZ Merre repíti a szél a Podemost? A SZIRIZA GYŐZELME UTÁN Új szelek kezdenek fújni Euró­pában - január végén egy madridi nagygyűlésen mondta százezres hallgatósága előtt a Podemos vezetője, Pablo Ig­­lesias. Mozgalma, amelynek neve Barack Obama 2008-as kampányszlogenjét (Yes, we can!­­ Képesek vagyunk rá) vette át, jó úton van afelé, hogy ez a szél felemelje a nagypoliti­kába: a friss közvélemény-ku­tatások szerint 27,7 százalékos támogatottságukkal ma már a legnépszerűbb politikai erőnek számítanak Spanyolországban. Ám jóval nehezebb lesz a dol­guk, mint a görög szélsőbalol­dali-populista szövetségé. TÉNY, RENGETEG A HASONLÓSÁG a Sziriza és a Podemos között. Elő­ször is a zászlójukra tűzött hata­­lomellenesség, amelyet többféle baloldali ideológia segítségével erősítenek. Az egyvelegbe a gö­rögöknél a maoistáktól az anar­chistákig sok minden belefér, a spanyoloknál inkább Lenint és a dél-amerikai baloldali vezetést emlegetik, a legfontosabb elem azonban mindkét pártnál az a karizmatikus, fiatal vezető, aki már ránézésre sem tagja a ha­talmi elitnek, vannak azonban komoly elté­rések Pablo Iglesias és a görög kormányfővé avanzsált Alek­s Podemosnak jóval nehezebb dolga lesz, mint a Szirizának szisz Ciprasz között. Amíg Ciprasz már középiskolás kora óta az országos közéletben volt aktív, Iglesias, akit szülei a spanyol baloldal alapítója után neveztek el, a spanyol ifjúkom­munista mozgalom tagjaként és elemzőként inkább elméleti síkon űzte a politikát. A spa­nyolok egy éve ismerték meg, amikor hozzá hasonló figurák­kal megalapította a Podemost, májusban pedig, az európai parlamenti választásokon el­ért 8 százalékos eredménynek köszönhetően az Európai Parla­ment szélső­balos frakciója már a testület elnökének jelölte. Az ismertség hiánya persze nem jelenti azt, hogy tapasztalatlan lenne a Podemos vezetése: több dél-amerikai országban tűntek fel megfigyelőként, sőt, tanács­adóként. Európában nem feltét­lenül jó pont például az, hogy Iglesias lelkes híve az egy éve meghalt venezuelai elnöknek, Hugo Cháveznek, az más kérdés, hogy a szélső­balos elméletekből mi szűrő­dik át a Podemos filozófiájába. A novemberre tervezett parla­menti választások előtt ez vél­hetően kikristályosodik, annál is inkább, mivel a kitűzött cél, a Franco halála után kialakult hatalmi szerkezet megbontása nem kevésbé kemény feladat, mint amilyet a Sziriza vállalt Görögországban. Annak a pro­­testpártnak a felemelkedését persze segítette, hogy az az ország jóval súlyosabb válság­­időszakon van túl, mint a spanyolok, ráadásul a hatalmi struktúra magától is erodáló­dott - köszönhetően a szélső­bal előtt felfutott, majd vissza is szorult szélsőjobboldali erőknek. Az Arany Hajnal­hoz hasonló szervezetet nem találunk Spanyolországban; a hagyományos struktúrát itt inkább a gazdaságilag fejlett autonóm régiók vezetői igye­keztek megbontani függetlene­dési törekvéseikkel, éppen ezért most Artur Más­nak, a katalán tartomány ve­zetőjének van igazán veszteni­valója, hiszen a Podemos miatt lassan elhalkul az ő hangja is. A legtöbbet persze Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök veszít­heti, aki nemrég éppen Kataló­­nia fővárosában, Barcelonában kritizálta a Podemost amiatt, hogy túlságosan sötét képet festenek a spanyol gazdaságról. Tény, a már a 2008-as válság előtt kibontakozó ingatlanpiaci visszaesés és ezzel együtt a bankok gyengélkedése súlyos helyzetet idézett elő. A gazdaság a Világbank számításai szerint 2008-2013 között 15 százalék­kal esett vissza, 25 százalék fölé ugrott a munkanélküliség, aminél csak a görögöké maga­sabb az EU-ban, és a fiatalok több mint fele képtelen munkát találni. Az államra és a társada­lomra nehezedő nyomást mégis nehéz összevetni a görögök helyzetével. A gazdaság ráadá­sul a legfrissebb adatok szerint kezd magára találni: az ala­csony olajárak nem csak a nagy energiaigényű spanyol ipar eredményességét javították, de visszahozták a spanyol fogyasz­tók vásárlókedvét is: decem­berre már 6,5 százalékos volt a kiskereskedelem bővülése, mi­közben tavaly 1,4 százalékkal tudott növekedni a gazdság. AZT IS FIGYELEMBE KELL AZON­BAN venNI, hogy a Podemos jó­val szerteágazóbb problémára igyekszik választ keresni, mint a bázisát tekintve elődjének tekinthető, a megszorítások és a fiatalkoriak munkanélkülisé­ge miatt tiltakozó Indignados. Az Iglesias vezette mozgalom által „kaszt”-ként emlegetett hatalmi elit korrumpáltságát veszik célba - nem minden alap nélkül. Az elmúlt két év a spanyol közvéleményben a korrupciós ügyekről szólt, il­legális pártfinanszírozásról, a csőd széléről állami és euró­pai forrásokkal megmentett bankok vezetőinek juttatott eurómilliós jutalmakról, a bot­rányok még a királyi családot is elérték. (A Podemos sem ma­radt ki a sorból: a spanyol adó­hatóság éppen összesen 425 ezer eurónyi kifizetést vizsgál, amelyet a mozgalom egyik ala­pítója kapott több dél-amerikai kormánytól. A mozgalom erre bejelentette: kampányát az­az Hervé Falciani fogja erősíteni, aki a HSBC banktól szivá­rogtatta ki az adóelkerülőket tartalmazó, a napokban nagy vihart kavaró listát.) AZ MÁR NEM ENNYIRE VILÁGOS, hogy a hívek pontosan mit is remélnek a Podemostól, és az sem, a szervezet a marxista jelszavakon túl milyen meg­oldásokat kínál. A kép sem annyira fekete-fehér, mint a görögöknél volt, ahol a Sziriza a lakosság trojkaellenességé­­re alapozva tudott választást nyerni, és kormányra kerülé­se óta is azzal van elfoglalva, hogyan enyhítse a külső se­gítségből mára az országot megbénító kötöttséggé vált mentőprogram terhein. Az sem elhanyagolható különbség, hogy a jelenlegi madridi kor­mánynak jóval nagyobb moz­gástere van, mint a választást elbukó szétforgácsolt athéni kormánypártoknak. Vagyis a gazdasági helyzet javulása és a prognosztizálható kampány­ígéretek is visszavethetik a protestpárt népszerűségét. Az is befolyásolhatja a Podemos megítélését, hogy a Sziriza mit ér el a következő időszakban - legyen szó a hitelezőkkel jelen­leg folyó vitáról, vagy akár a görög gazdaság kilábalásáról. A szerző a Világgazdaság vezető szerkesztője Újra sztár a kiugró eredmények, hatalmas rekordok után az ünnepi eufória elmúltával felmerül a kérdés: hogyan tovább? Lehet-e tartani ezt a tempót, megismételhetőek, esetleg túlszárnyalhatóak-e az elért sikerek? Az elmúlt hetek történései alapján megállapítható, hogy az Apple ismét sztárrá vált a befektetők és a felhasználók körében is. A társaság tavaly az utolsó három hónapban a történe­lem legnagyobb negyedéves vállalati profitját produ­kálta, amiből legalább másfélszer lehetne megépíteni Paks II-t. A cég pár napja újabb mérföldkövet lépett át: piaci értéke meghaladta a 700 milliárd dollárt, miután egy év alatt 60 százalékkal drágult a részvénye. az apple mostani szárnyalása azért is figyelemreméltó, mert az alapító, Steve Jobs 2011-es halálát követően egy darabig úgy tűnt, vége a lendületnek, a vállalat bekerül az egykor szebb napokat megélt technológiai cégek sorába. Az, hogy ez mégsem következett be nem annyira a forradalmi, egész iparágakat átalakító újdon­ságoknak volt köszönhető, hanem inkább a megfontolt építkezésnek, és annak a felismerésnek, hogy nem elég egy jó terméket megalkotni. Ki kell alakítani egy egész ökoszisztémát, és meg kell teremteni az igényt az em­berekben, hogy használják is azt. A recept működik, az App Store forgalma ugrásszerűen nő, az Apple Pay mobilfizetési megoldással pedig komoly lehetőségek nyíltak meg a cég előtt. A múlt év legfonto­sabb történése a vállalat számára talán mégis a China Mobile-lal kötött megállapodás, és ezzel a kínai piacon lehetővé vált terjeszkedés volt. AZ APPLE-NÉL BÍZHATNAK ABBAN, hogy az Új Szolgáltatások és a világ legnagyobb mobilpiaca a következő évekre is stabil növekedést kínálnak. Ugyanakkor a felhasz­nálók egyre inkább hiányolják az újabb nagy dobást. Azért sem szabad elkényelmesednie a vállalatnak, mert trónkövetelőből nincs hiány. A gyorsan fejlődő kí­nai gyártók hamarosan nem csak a Távol-Keleten, de a világ többi részén is megszorongathatják a céget. KALOCSAI ZOLTÁN VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 460-2500 ® mediaworks Főszerkesztő: Tóth Levente ■ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván ■ Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs ■ Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató ■ Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó és szerkesztőség: 1082 Budapest Futó utca 35-37. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu • Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu • Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20700 Ft, egy hónapra 6900 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN­ 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. ■ Munkaszám: 443000 ■ Nyomás napja: 2015. február 11. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt.­, előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.

Next