Világgazdaság, 2015. április (47. évfolyam, 63/11572-83/11592. szám)

2015-04-01 / 63. (11572.) szám

2 HÍRSÁV Megingott a pénzügyi bizalom A BRÓKERBOTRÁNYOK miatt megingott az általános pénz­ügyi bizalom mind a bróker­cégek, mind a bankok iránt, és felértékelődött a külföldi tulajdonú bankok és a közvet­len külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemé­ben - derül ki a Bankmonitor. hu felméréséből.A kérdőívet kitöltők 42 százaléka válaszol­ta, hogy „erősen megingott a bizalma" mind a bankok, mind a brókercégek iránt. A válaszadók 20 százaléka aggódik a bankjának, illet­ve brókercégének esetleges csődje miatt. Arra a kérdésre, hogy létezik-e Magyarorszá­gon tisztességes brókercég, 17 százalék válaszolt nemmel, további 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem tudja. A megkérdezettek egyharmada szerint ugyan van tisztességes brókercég, de nem tudja meg­különböztetni a tisztességetle­­nektől. ■ MTI Válságtanácskoznak a beszállítók VÁLSÁGTANÁCSKOZÁST HÍVTAK össze mára az orvostechnikai beszállítók, miután a kama­tokkal és egyéb költségek­kel együtt már csaknem 90 milliárd forinttal tartoznak a kórházak döntően a gyógy­szer-nagykereskedőknek és az orvostechnikai eszköz-for­galmazóknak. Az érdekkép­viseletek kifogásolják, hogy az Egészségügy Államtitkárság nem tett lépéseket a helyzet rendezésére, és bár 60 milli­árd forintot ígért a számlák kifizetésére, az egyre kevésbé látszik elégeségesnek. ■ VG Mérsékelnék a távközlési különadót A távközlési szektor különadó­inak felülvizsgálatát, a terhek csökkentését szorgalmazza a magyarországi hírközlési szol­gáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT). A szervezett üdvözölte Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter bejelentését, amelyben kilátásba helyezte a különadók felülvizsgálatát. A HÉT szerint a Digitális Magyarország prog­ramban megcélzott ambició­zus fejlesztési tervek teljesíthe­tősége érdekében is szükséges a terhek csökkentése. ■ MTI GAZDASÁG Zuhannak az ipari árak defláció Az alapanyagárak esése taszítja mélybe az indexet Minden rekordot megdöntött az ipari árak csökkenése februárban. Ezt az ener­gia- és az alapanyagárak esése, valamint a beszállítók árvisszafogása magyaráz­za ugyan, de nem teljesen. Makrogazdasági szempont­ból kis aggodalomra adhat okot, hogy már a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban is olcsóbbak a termékek az előző évinél. A kérdés, hogy mit csináltak a cégek már­ciusban: emelték-e a béreket, vagy lenyomták a dolgozók torkán, hogy a piaci helyzet miatt most nincs fizetés­­emelés. Várkonyi Iván Eddig nem látott mélységbe esett az ipari termelői árindex - leginkább a zuhanó energia- és nyersanyagárak miatt. Feb­ruárban a múlt évihez képest 3,2 százalékkal voltak alacso­nyabbak az ipari értékesítés árai, a belföldi eladásokban átlagosan 4,7, az exportban 2,3 százalékkal kellett olcsób­ban adni a­ termékeket. Ilyen mértékű árcsökkenésre az ez­redforduló óta nem volt példa. Tavaly az ipar árai már 0,4 szá­zalékkal estek, de az indexet még felfelé húzta az exportár szerény, 0,7 százalékos növeke­dése. A belföldi termelői árak már tavaly is 2,1 százalékkal csökkentek. Az ipar árainak alakulá­sa eddig nem hatotta meg a gazdaságpolitikát, ez csak kis részben hat az inflációra, hi­szen az ipar termékeinek dön­tő része nem a fogyasztóknak vagy legalábbis nem a magyar fogyasztóknak készül. Az ex­portértékesítés aránya rend­kívül magas, miközben a bel­földi eladásokban is domináns részt képviselnek a további felhasználást célzó értékesíté­sek­­ vagy energiaeladás vagy pedig beszállítás formájában. A belföldi ipari termelésben a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok összesen 18,2 száza­lékos súllyal jelennek meg - vagyis nem következik abból automatikusan semmi, hogy esnek az ipari árak, mert ezek így nincsenek közvetlen össze­függésben a magyar inflációs számokkal. Ráadásul az is látható, hogy leginkább az energia- és a nyersanyagok árának csökke­nése faragja le a magyar ipar árait is. Az energiatermelő ágazatok februárban 8 száza­lékkal olcsóbban adták el a termékeiket, minten egy évvel korábban­­ az olajárak zuha­nása már november-december óta markánsan megjelenik a számokban (és ez annak elle­nére így van, hogy februárban éppenséggel már emelkedtek az árak a januáriakhoz képest). Miután a belföldi értékesítés felét az energiatermelés ad­ja, nem meglepő, hogy esnek az átlagos értékesítési árak is. Némi problémát jelez azonban, hogy az árcsökkenés tavaly év vége óta beépülni látszik más területeknél is. A beszállítók (a tovább felhasználására termelő ágazatok) belföldi értékesítési árai januárban 0,8, februárban azonban már 2,9 százalékkal estek - de elképzelhető, hogy ezt is az egyéb nyersanyagárak csökkenése okozta. Csakhogy mérséklődött a beruházási ja­vakat termelő ipari ágazatok értékesítési ára is februárban. Ezt azonban magyarázhatja, hogy az uniós dömping lecsen­gésével csökkent,a kereslet is a területen. Kisebb aggodalomra az ad­hat okot, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 0,3 százalékkal csökkentek az árak az előző év azonos idősza­kával összehasonlítva. A tartós fogyasztási cikkeket gyártók esetén ez nem meglepő: utoljá­ra tavaly márciusban lehetett itt emelkedő indexet látni. Ám az FMCG-szektorban tíz éve nem volt arra példa, hogy az előző évi árszint alatt értékesít­senek: februárban már itt is 0,1 százalékkal olcsóbbak voltak a termékek, mint tavaly a má­sodik hónapban. Ezt azonban valószínűsíthetően leginkább az élelmiszeripar árainak mér­séklődése okozta, hiszen a vi­szonylag nagy súlyú ágazatban is éppen ugyanennyivel mér­séklődtek az árak. Mindez akkor jelent gondot, ha az energiaárak csökkenése valóban lefelé tartó árspirált in­dított el az iparban, és más te­rületeken egyaránt (ha tetszik, mégis megjelent a kifliknél a nemzetközi folyamatok olcsób­­bító hatása). A jegybank szerint ugyan nincs deflációs veszély - ezt a maginfláció alakulása mellett a beinduló gazdasági növekedés is garantálhatja -, azonban jelenthet kedvezőtlen nyomást a gazdaságpolitikára egy ilyen folyamat. Ipar belföldi értékesítéseinek árindexe (változás az előző év azonos időszakához képest) -6 V/v /T­V­­ -10 2013. jan. 1.-2015. febr. 1. — — energiatermelő ágazatok — továbbfelhasználásra termelő ágazatok ■.....beruházási javakat gyártó ágazatok tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok ra 3 nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok — ipar összesen VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A termékekért kevesebbet kérnek a cégek, kérdés, fizetnek-e többet a dolgozóknak? Várakozás májusig most leginkább az a kérdés: mit várnak a piaci szereplők? Az MNB márciusi inflációs jelentésében hívta fel arra a figyelmet, hogy ma a várako­zásoknak döntő szerepe lehet az infláció alakításában. „Az inflációs várakozások ala­csony szintje vagy gyenge horgonyzottsága is hozzájá­rulhat a visszafogott árazási folyamathoz” - írta a múlt héten kiadott jelentésben a jegybank, nem titkolva azt az álláspontját, hogy számára a márciusi keresetalakulás lesz igazán irányadó a kérdésben. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ugyanis a vállalatok bér­emelései a harmadik hónap statisztikáiban jelennek meg. Az pedig a szükségesnél ala­csonyabb inflációs várakozá­sokra utalna, ha a cégek - esetleg éppen arra hivatkoz­va, hogy most nem lehet ára­kat emelni - elutasítanák az éves keresetemelési kérése­ket. Igaz, a piaci árnyomás negatív hatása ellen hat a nö­vekedés egy másik kellemes hatása: a munkaerő iránti kereslet növekedése miatt erősebb lehet a bérinflációs nyomás is. Már most is van­nak olyan szakmák, ahol ne­hezen lehet új munkatársat találni - ez pedig béremelésre készteti a vállalatokat. Ám arra, hogy kiderüljön, mi is történik a gazdaságban, még két hónapot kell várni: a már­ciusi kereseti statisztika má­jus 21-én jelenik meg, és ad­digra azt is tudjuk majd, ho­gyan alakultak a fogyasztói árak áprilisban. Igaz, a jegy­bank monetáris tanácsa épp május 26-án tart kamatdöntő ülést, ami jó alkalmat kínál arra, hogy gyorsan reagálja­nak is az esetleg nem meg­felelő irányba mozduló inflá­ciós folyamatokra. ­ Hajszálnyit csökkent az adósság a gyors növekedés miatt MNB A költségvetési hiány a GDP 2,5 százaléka körül lehetett tavaly Előzetesen 77,3 százalékon stag­náló államadósságot számolt a Magyar Nemzeti Bank 2014- ben, a nagyobb gazdasági növe­kedés miatt azonban kissé, 76,9 százalékra csökkent a GDP-ará­­nyos tartozás a részletes adatok szerint. Látszik, hogy az utolsó negyedévben visszafogták az ál­lampapír-kibocsátásokat - ezzel párhuzamosan apadtak a kor­mányzati tartalékok -, hiszen az adósság csökkenéséhez a negye­dik negyedévben a nettó hitel­­törlesztés 721 milliárd forinttal járult hozzá. Nem kis bravúr volt elérni az adósságcsökkenést éves alapon, hiszen az idei második negyed­évben még 82,7, a harmadikban pedig 80 százalékos volt az ál­lamadósság. Ha csak az év végi állapotokat nézzük, akkor évről évre lassan csökken az adósság, év közben azonban sokszor meg­ugrik. Nem ritka, hogy év közben 4-5 százalékponttal magasabb az adósság, mint az év végén látott érték. Ezt azonban a kormány az­zal magyarázza, hogy a nagyobb puffer biztosítja a biztonságos fi­nanszírozást. A tavalyi adósságcsökkenés azonban több szempontból is kedvező. Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője a Világgaz­daságnak elmondta, hogy 6 szá­zalékkal gyengébb euró/forint árfolyam mellett csökkent az adósság, pedig önmagában az árfolyam esése 1,7 százalékpont­tal növelte a tartozást. A tavalyi adósságcsökkenésben nagyon fontos szerepet játszott, hogy a gazdaság nominális növekedése magas volt, meghaladta a 6 szá­zalékot. „Bár az infláció alacsony volt, az olajárak esése - a csere­arány javulása - következtében a GDP-ben használt árindex meg­haladta a fogyasztói árindexet” - magyarázta Kondora Szilárd, hogy miért emelkedett a nomá­­lis GDP a mínusz 0,2 százalékos infláció mellett a 3,5 százalékos növekedésnél jobban. Az MNB friss adatai szerint az államháztartás finanszírozá­si igénye tavaly a GDP 2,5 szá­zaléka volt, amint az előzetesen becsült 2,2-ről módosított felfelé. Kondora Szilárd szerint a maast­­richti szemléletű - EU által fi­gyelt - hiány is e szint körül le­het, hiszen csak apró statisztikai eltérések vannak az MNB és a KSH (ma megjelenő) számítása között. Szerinte­­idén is csökkent­het az államadósság. Ebben az évben 2,5 százalék felett növe­kedhet a gazdaság az OTP Bank prognózisa alapján - az MNB pe­dig 3,2 százalékos GDP-bővülést vár -, ami kedvező, főleg, hogy a nominális növekedés 4-5 száza­lék között lehet. Kondora Szilárd úgy véli, hogy a költségvetési hi­ány a tervezett 2,4 százaléknál jó­val alacsonyabb, akár 2 százalék alatt is lehet idén, ez pedig szin­tén segíti az adósság csökkenését. Számításai szerint ha a forint ár­folyama az idei év végén is vala­mivel 310 felett lesz, mint tavaly, akkor 76,3 százalékra csökkent­het az adósság. ■ H. I. Az államadósság alakulása (a GDP százalékában) 90 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB 2015. ÁPRILIS 1. SZERDA 411 A háztartások finanszíroznak A tavalyi negyedik negyedévé­ben a központi kormányzat és a társadalombiztosítási ala­pok nettó finanszírozási igé­nye 186, a helyi önkormányza­toké pedig 67 milliárd forint volt. E­közben a háztartások nettó finanszírozási képessége 578 milliárd forint volt, a kül­föld finanszírozási oldalról kimutatott egyenlege mínusz 878 milliárd forinton alakult.

Next