Világgazdaság, 2015. április (47. évfolyam, 63/11572-83/11592. szám)
2015-04-01 / 63. (11572.) szám
2 HÍRSÁV Megingott a pénzügyi bizalom A BRÓKERBOTRÁNYOK miatt megingott az általános pénzügyi bizalom mind a brókercégek, mind a bankok iránt, és felértékelődött a külföldi tulajdonú bankok és a közvetlen külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemében - derül ki a Bankmonitor. hu felméréséből.A kérdőívet kitöltők 42 százaléka válaszolta, hogy „erősen megingott a bizalma" mind a bankok, mind a brókercégek iránt. A válaszadók 20 százaléka aggódik a bankjának, illetve brókercégének esetleges csődje miatt. Arra a kérdésre, hogy létezik-e Magyarországon tisztességes brókercég, 17 százalék válaszolt nemmel, további 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem tudja. A megkérdezettek egyharmada szerint ugyan van tisztességes brókercég, de nem tudja megkülönböztetni a tisztességetlenektől. ■ MTI Válságtanácskoznak a beszállítók VÁLSÁGTANÁCSKOZÁST HÍVTAK össze mára az orvostechnikai beszállítók, miután a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már csaknem 90 milliárd forinttal tartoznak a kórházak döntően a gyógyszer-nagykereskedőknek és az orvostechnikai eszköz-forgalmazóknak. Az érdekképviseletek kifogásolják, hogy az Egészségügy Államtitkárság nem tett lépéseket a helyzet rendezésére, és bár 60 milliárd forintot ígért a számlák kifizetésére, az egyre kevésbé látszik elégeségesnek. ■ VG Mérsékelnék a távközlési különadót A távközlési szektor különadóinak felülvizsgálatát, a terhek csökkentését szorgalmazza a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT). A szervezett üdvözölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését, amelyben kilátásba helyezte a különadók felülvizsgálatát. A HÉT szerint a Digitális Magyarország programban megcélzott ambiciózus fejlesztési tervek teljesíthetősége érdekében is szükséges a terhek csökkentése. ■ MTI GAZDASÁG Zuhannak az ipari árak defláció Az alapanyagárak esése taszítja mélybe az indexet Minden rekordot megdöntött az ipari árak csökkenése februárban. Ezt az energia- és az alapanyagárak esése, valamint a beszállítók árvisszafogása magyarázza ugyan, de nem teljesen. Makrogazdasági szempontból kis aggodalomra adhat okot, hogy már a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban is olcsóbbak a termékek az előző évinél. A kérdés, hogy mit csináltak a cégek márciusban: emelték-e a béreket, vagy lenyomták a dolgozók torkán, hogy a piaci helyzet miatt most nincs fizetésemelés. Várkonyi Iván Eddig nem látott mélységbe esett az ipari termelői árindex - leginkább a zuhanó energia- és nyersanyagárak miatt. Februárban a múlt évihez képest 3,2 százalékkal voltak alacsonyabbak az ipari értékesítés árai, a belföldi eladásokban átlagosan 4,7, az exportban 2,3 százalékkal kellett olcsóbban adni a termékeket. Ilyen mértékű árcsökkenésre az ezredforduló óta nem volt példa. Tavaly az ipar árai már 0,4 százalékkal estek, de az indexet még felfelé húzta az exportár szerény, 0,7 százalékos növekedése. A belföldi termelői árak már tavaly is 2,1 százalékkal csökkentek. Az ipar árainak alakulása eddig nem hatotta meg a gazdaságpolitikát, ez csak kis részben hat az inflációra, hiszen az ipar termékeinek döntő része nem a fogyasztóknak vagy legalábbis nem a magyar fogyasztóknak készül. Az exportértékesítés aránya rendkívül magas, miközben a belföldi eladásokban is domináns részt képviselnek a további felhasználást célzó értékesítések vagy energiaeladás vagy pedig beszállítás formájában. A belföldi ipari termelésben a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok összesen 18,2 százalékos súllyal jelennek meg - vagyis nem következik abból automatikusan semmi, hogy esnek az ipari árak, mert ezek így nincsenek közvetlen összefüggésben a magyar inflációs számokkal. Ráadásul az is látható, hogy leginkább az energia- és a nyersanyagok árának csökkenése faragja le a magyar ipar árait is. Az energiatermelő ágazatok februárban 8 százalékkal olcsóbban adták el a termékeiket, minten egy évvel korábban az olajárak zuhanása már november-december óta markánsan megjelenik a számokban (és ez annak ellenére így van, hogy februárban éppenséggel már emelkedtek az árak a januáriakhoz képest). Miután a belföldi értékesítés felét az energiatermelés adja, nem meglepő, hogy esnek az átlagos értékesítési árak is. Némi problémát jelez azonban, hogy az árcsökkenés tavaly év vége óta beépülni látszik más területeknél is. A beszállítók (a tovább felhasználására termelő ágazatok) belföldi értékesítési árai januárban 0,8, februárban azonban már 2,9 százalékkal estek - de elképzelhető, hogy ezt is az egyéb nyersanyagárak csökkenése okozta. Csakhogy mérséklődött a beruházási javakat termelő ipari ágazatok értékesítési ára is februárban. Ezt azonban magyarázhatja, hogy az uniós dömping lecsengésével csökkent,a kereslet is a területen. Kisebb aggodalomra az adhat okot, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban 0,3 százalékkal csökkentek az árak az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A tartós fogyasztási cikkeket gyártók esetén ez nem meglepő: utoljára tavaly márciusban lehetett itt emelkedő indexet látni. Ám az FMCG-szektorban tíz éve nem volt arra példa, hogy az előző évi árszint alatt értékesítsenek: februárban már itt is 0,1 százalékkal olcsóbbak voltak a termékek, mint tavaly a második hónapban. Ezt azonban valószínűsíthetően leginkább az élelmiszeripar árainak mérséklődése okozta, hiszen a viszonylag nagy súlyú ágazatban is éppen ugyanennyivel mérséklődtek az árak. Mindez akkor jelent gondot, ha az energiaárak csökkenése valóban lefelé tartó árspirált indított el az iparban, és más területeken egyaránt (ha tetszik, mégis megjelent a kifliknél a nemzetközi folyamatok olcsóbbító hatása). A jegybank szerint ugyan nincs deflációs veszély - ezt a maginfláció alakulása mellett a beinduló gazdasági növekedés is garantálhatja -, azonban jelenthet kedvezőtlen nyomást a gazdaságpolitikára egy ilyen folyamat. Ipar belföldi értékesítéseinek árindexe (változás az előző év azonos időszakához képest) -6 V/v /TV -10 2013. jan. 1.-2015. febr. 1. — — energiatermelő ágazatok — továbbfelhasználásra termelő ágazatok ■.....beruházási javakat gyártó ágazatok tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok ra 3 nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok — ipar összesen VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A termékekért kevesebbet kérnek a cégek, kérdés, fizetnek-e többet a dolgozóknak? Várakozás májusig most leginkább az a kérdés: mit várnak a piaci szereplők? Az MNB márciusi inflációs jelentésében hívta fel arra a figyelmet, hogy ma a várakozásoknak döntő szerepe lehet az infláció alakításában. „Az inflációs várakozások alacsony szintje vagy gyenge horgonyzottsága is hozzájárulhat a visszafogott árazási folyamathoz” - írta a múlt héten kiadott jelentésben a jegybank, nem titkolva azt az álláspontját, hogy számára a márciusi keresetalakulás lesz igazán irányadó a kérdésben. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a vállalatok béremelései a harmadik hónap statisztikáiban jelennek meg. Az pedig a szükségesnél alacsonyabb inflációs várakozásokra utalna, ha a cégek - esetleg éppen arra hivatkozva, hogy most nem lehet árakat emelni - elutasítanák az éves keresetemelési kéréseket. Igaz, a piaci árnyomás negatív hatása ellen hat a növekedés egy másik kellemes hatása: a munkaerő iránti kereslet növekedése miatt erősebb lehet a bérinflációs nyomás is. Már most is vannak olyan szakmák, ahol nehezen lehet új munkatársat találni - ez pedig béremelésre készteti a vállalatokat. Ám arra, hogy kiderüljön, mi is történik a gazdaságban, még két hónapot kell várni: a márciusi kereseti statisztika május 21-én jelenik meg, és addigra azt is tudjuk majd, hogyan alakultak a fogyasztói árak áprilisban. Igaz, a jegybank monetáris tanácsa épp május 26-án tart kamatdöntő ülést, ami jó alkalmat kínál arra, hogy gyorsan reagáljanak is az esetleg nem megfelelő irányba mozduló inflációs folyamatokra. Hajszálnyit csökkent az adósság a gyors növekedés miatt MNB A költségvetési hiány a GDP 2,5 százaléka körül lehetett tavaly Előzetesen 77,3 százalékon stagnáló államadósságot számolt a Magyar Nemzeti Bank 2014- ben, a nagyobb gazdasági növekedés miatt azonban kissé, 76,9 százalékra csökkent a GDP-arányos tartozás a részletes adatok szerint. Látszik, hogy az utolsó negyedévben visszafogták az állampapír-kibocsátásokat - ezzel párhuzamosan apadtak a kormányzati tartalékok -, hiszen az adósság csökkenéséhez a negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 721 milliárd forinttal járult hozzá. Nem kis bravúr volt elérni az adósságcsökkenést éves alapon, hiszen az idei második negyedévben még 82,7, a harmadikban pedig 80 százalékos volt az államadósság. Ha csak az év végi állapotokat nézzük, akkor évről évre lassan csökken az adósság, év közben azonban sokszor megugrik. Nem ritka, hogy év közben 4-5 százalékponttal magasabb az adósság, mint az év végén látott érték. Ezt azonban a kormány azzal magyarázza, hogy a nagyobb puffer biztosítja a biztonságos finanszírozást. A tavalyi adósságcsökkenés azonban több szempontból is kedvező. Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy 6 százalékkal gyengébb euró/forint árfolyam mellett csökkent az adósság, pedig önmagában az árfolyam esése 1,7 százalékponttal növelte a tartozást. A tavalyi adósságcsökkenésben nagyon fontos szerepet játszott, hogy a gazdaság nominális növekedése magas volt, meghaladta a 6 százalékot. „Bár az infláció alacsony volt, az olajárak esése - a cserearány javulása - következtében a GDP-ben használt árindex meghaladta a fogyasztói árindexet” - magyarázta Kondora Szilárd, hogy miért emelkedett a nomális GDP a mínusz 0,2 százalékos infláció mellett a 3,5 százalékos növekedésnél jobban. Az MNB friss adatai szerint az államháztartás finanszírozási igénye tavaly a GDP 2,5 százaléka volt, amint az előzetesen becsült 2,2-ről módosított felfelé. Kondora Szilárd szerint a maastrichti szemléletű - EU által figyelt - hiány is e szint körül lehet, hiszen csak apró statisztikai eltérések vannak az MNB és a KSH (ma megjelenő) számítása között. Szerinteidén is csökkenthet az államadósság. Ebben az évben 2,5 százalék felett növekedhet a gazdaság az OTP Bank prognózisa alapján - az MNB pedig 3,2 százalékos GDP-bővülést vár -, ami kedvező, főleg, hogy a nominális növekedés 4-5 százalék között lehet. Kondora Szilárd úgy véli, hogy a költségvetési hiány a tervezett 2,4 százaléknál jóval alacsonyabb, akár 2 százalék alatt is lehet idén, ez pedig szintén segíti az adósság csökkenését. Számításai szerint ha a forint árfolyama az idei év végén is valamivel 310 felett lesz, mint tavaly, akkor 76,3 százalékra csökkenthet az adósság. ■ H. I. Az államadósság alakulása (a GDP százalékában) 90 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB 2015. ÁPRILIS 1. SZERDA 411 A háztartások finanszíroznak A tavalyi negyedik negyedévében a központi kormányzat és a társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 186, a helyi önkormányzatoké pedig 67 milliárd forint volt. Eközben a háztartások nettó finanszírozási képessége 578 milliárd forint volt, a külföld finanszírozási oldalról kimutatott egyenlege mínusz 878 milliárd forinton alakult.