Világgazdaság, 2015. augusztus (48. évfolyam, 148/11657-166/11675. szám)
2015-08-03 / 148. (11657.) szám
2 HÍRSÁV Negatív minősítést kapott Horvátország LEMINŐSÍTÉS LEHETŐSÉGÉRE utaló negatívra rontotta Horvátország egyébként sem befektetési ajánlása (BB/BB plusz) államadós-osztályzatainak kilátását pénteken a Fitch Ratings, a romló államháztartási és államadósság-dinamikával indokolva a lépést. A cég az osztályzati kilátás rontásához fűzött indoklásában kiemelte, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért horvát államháztartási hiány tavaly elérte az 5,7 százalékot, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi deficitet, és 1,3 százalékponttal a kormány konvergencia-programjában szereplő célt. költségvetési elcsúszás zöme a vártnál egyaránt alacsonyabb infláció és GDP-növekedés okozta bevételi kiesések következménye. A horvát kormány 5 százalékos hiányt vár 2015- re, de a Fitch Ratings ennél is magasabb, 5,5 százalékos államháztartási deficitet valószínűsít, bár korábban 4,5 százalékot várt . MTI Sok a jogsértés a foglalkoztatásban összesen 1036 vállalkozást érintett a munkavállalók jogviszonyára irányuló akcióellenőrzés, amely a vizsgált munkáltatók 84 százalékánál tárt fel valamilyen jogsértést - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásfelügyeleti Főosztályának jelentéséből. A június 22. és július 10. között lefolytatott ellenőrzéseknek több mint felét az építőiparban és a kereskedelemben végezték, de kiemelt terület volt a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság is. A vizsgálatok a munkavállalók 64 százalékát érintően tártak fel munkaügyi jogsértést, a leggyakrabban a munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt. A bejelentés hiányát az érintett 4500 munkavállaló 30 százalékánál tárták fel, az öszszes intézkedés 42 százaléka a feketefoglalkoztatás következménye volt. ■ MTI GAZDASÁG Alig épül a lakáspiac ingatlan Már emelkedik az építési engedélyek száma Jelentősen nőtt ugyan a kiadott lakásépítési engedélyek száma az első fél évben, de a lakásépítések száma évszázados mélyponton van. Ugrásszerű fejlesztések rövid távon nem valószínűek, mert a szereplők vártak: a beruházók a kedvezőbb hitellehetőségekre és egy esetleges áfacsökkentésre, a vevők az új szocpolra. Willip-Tóth Kornélia ,hi Hat százalékkal kevesebb új lakás épült 2015. fél évében, mint egy évvel korábban, összesen 3083. Budapesten 15 százalékos csökkenés mutatkozott, a megyei jogú városokban viszont 25 százalékkal több lett az új lakás. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor országszerte csaknem 5600 volt, ez 40 százalékkal haladta meg a tavaly január-júniusit - derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Az első negyedévben folytatódott a lakáspiaci forgalom élénkülése, az eddig feldolgozott 18 700 adásvételi szerződés mintegy 23 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A drágulás is érezhető: a használt lakások ára a KSH szerint 4,4, az új lakásoké pedig 3,6 százalékkal emelkedett. Az új, lakáscélú forinthitel-szerződések értéke az MNB pénteken közzétett adatai szerint idén júniusban májushoz képest 2,2, tavaly júniushoz képest pedig 8,8 milliárd forinttal, 26,7 milliárdra nőtt. „Bár az adatok egyértelműen a lakáspiac bővülésének irányába mutatnak, érdemes óvatosnak lenni a következtetések levonásakor. A megyei jogú városok esetében például az épített lakások számának 25 százalékos növekedése öszszesen mintegy 170 ingatlant jelent” - mondta lapunknak Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője. A lakáspiaci felívelést általában több indikátor egymást követő javulása jelzi. Magyarországon tavaly télen már elkezdődött a tranzakciószám növekedése, ami az intenzívebb vásárlói aktivitást jelezte, a lakásárak idén egyértelműen elindultak felfelé, az építkezések pedig most kezdődnek. „A kiadott építési engedélyek száma azonban évtizedes távlatot nézve még mindig alacsony, ráadásul Budapesten, amely jelenleg az ingatlanpiaci forgalom motorja, jelentősek a területi különbségek. A belvárosban, ahol a legnagyobb a kereslet, alig akadnak foghíjtelkek, a külső kerületekben viszont egyelőre kevés beruházásról tudni. Ennek oka részben az, hogy nemcsak a magyar és külföldi befektetők, hanem a vidékről Budapestre költözők is a belső kerületi lakásokat részesítik előnyben. A válság óta a bankok és az építtetők is sokkal óvatosabbak. Amíg nem látszik, hogy egy-egy projekt nagy biztonsággal megtérül, nem vágnak bele” - hívta fel a figyelmet Horváth Áron...............*"A Ingatlanpiaci szakemberek szerint az újlakás-építések viszszafogott növekedésében szerepe lehet a Növekedési Hitelprogram (NHP) II. ütemének - a beruházók megvárták az új kondíciókat a nagyobb projektek tervezése előtt. Ugyanebbe az irányba hathatott a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is: az érintettek itt is megvárták a július 1-jétől elérhető támogatás pontos feltételeinek listáját. Információink szerint az ágazati szereplők kőkeményen lobbiznak a kormányzatnál az új lakások áfájának csökkentéséért, így minden bizonnyal akadnak, akik most sem sietik el az építkezést. Ha az adóteher belátható időn belül mérséklődne, az jelentős előnybe hozná azokat, akik később kezdik el a munkát. A budapesti lakásépítések visszaesését nem tudta ellensúlyozni a megyei jogú városokban mutatkozó előrelépés Kormányzati lakásprogramra várva a LAKÁSÉPÍTÉSEK száma évszázados mélyponton van, és továbbra is várat magára egy átfogó, hosszú távú kormányzati lakásprogram - hívta fel a figyelmet közleményében a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE). A szervezet szerint szükség volna a lakásügyekért felelős központi hivatalra vagy kormánybiztosra és szakpolitikai egyeztetésekre is, becsléseik szerint jelenleg legalább évi 30 ezer új lakás hiányzik a piacról, tízezer lakás felépítése pedig hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát - írta a TLE. A lakásépítésekre elsősorban nem a lakásszám növelése, hanem az állomány minőségi megújítása miatt van szükség. Jelenleg csaknem 585 ezer olyan lakás van az országban, amelynek falazata vályog vagy sár. A lakásprogram az energetikai felújításokra, energiahatékony lakásépítésekre megszerezhető európai uniós forrás felhasználása miatt is fontos volna. A jelenlegi szocpol mértéke még az áfa összegét sem teszi ki, ezért a bővítés alternatívája lehetne a lakásépítésekkel kapcsolatos áfa csökkentése. Lassuló gazdasági növekedést vár idén a GKI prognózis Még lehetnek feszültségek a költségvetésben A magyar gazdaság bővülése a tavalyi 3,6 százalékos, illetve az idei első negyedévi 3,5 százalékos ütem után idén 2,7 százalék körül lehet - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében. 2015. április-május folyamán a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az első negyedévhez képest, az iparban és az építőiparban 2 százalékponttal, a kereskedelemben 1 százalékponttal. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb. Az iparban és az építőiparban az előző hónaphoz viszonyított termelési volumen is csökkent. Bár a reáljövedelem növekedési üteme idén a tavalyi 3 százalékról idén 2-2,5 százalékra mérséklődik, a fogyasztás bővülése 1,6 százalékról 2,5 százalékra emelkedik, részben a devizahitelek tehercsökkenése, részben a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme nyomán. A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után idén csak stagnálnak. Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, de a költségvetési szektorban csak 0,3 százalék volt a bővülés. A közmunkások nélkül számolva 0,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, a közmunkások létszáma az első négy hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól (tavaly a választás előtti időszakban volt magas a szint - emelte ki a GKI). A vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak száma az első negyedévben 3,6 százalékkal emelkedett, ezt áprilismájusban 2,5 százalékos ütem követte. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte mindig csökkent, májusban azonban 0,5 százalékos, júniusban pedig 0,6 százalékos év/éves áremelkedés volt, éves átlagban legfeljebb néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható a GKI szerint. A jegybank 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti az alapkamatot - mutatott rá az előrejelzés -, a jelenlegi 1,35 százalékot azonban tartósnak gondolják. A forint trendszerűen gyengül, a második fél évben 310-315 forintos euróárfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az * FOLYÓ ÁRON, EURÓBAN, ** ÉVES ÁTLAGOS VG-GRAFIKA FORRÁS: GKI MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fedet kényszerűen követő kamatemelési ciklusát. A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátásokkal tették vonzóbbá a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolás többségüknél 2016-ra csúszhat. Költségvetési szempontból jól indult 2015, a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új, például a migrációval öszszefüggésben elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatáskifizetések uniós felfüggesztése viszont feszültségeket valószínűsítenek. A kormányzat azonban - akár évközi kiigazításokkal, az adósságállomány kreatív beállításával - valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4 százalékos államháztartási hiányra, valamint a GDP-arányos adósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma tavaly után idén is várhatóan 8 milliárd euró körüli lesz. A beérkező uniós támogatások ugyan 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra csökkennek, de ezt a külkereskedelmi aktívum bővülése ellensúlyozni tudja. A tavaly a behozatal 1,3 százalékponttal meghaladta a kivitel dinamikáját, idén azonban az export lesz 1,5 százalékponttal gyorsabb. ■ VG Ipari termelés Beruházások A GKI prognózisa 2015-re (év/év változás, százalék) 0,0 Kiskereskedelmi forgalomIBM Kivitel változása' Behozatal változása'm Infláció" 0,0 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ Fokozatosan emelkedni kezdenek az ipari termelői árak statisztika Trendforduló lehetett tavasszal az iparban: május óta stabilan növekednek az értékesítési árak, valószínűleg az olajár emelkedését is követve. Júniusban a KSH jelentése szerint 1,5 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak a tavalyinál, ezen belül az exporteladások 2,9 százalékkal drágultak, míg a belföldi értékesítési árak 1,1 százalékkal voltak kisebbek az egy évvel azelőttinél. Az éves árindex a belföldi eladásoknál 2013 augusztusa óta csökken, ám valójában 2012-ben már nem igazán sikerült érdemben növelni az árszínvonalat az iparban, egészen most tavaszig. Júniusban azonban az előző hónappal összehasonlítva az ipar belföldi árai 0,5 százalékkal emelkedtek az előző havi 1,6 százalékos emelkedés után, míg az exportárak a májusi 2,0 százalékot követően 1,8 százalékkal nőttek. Ilyen gyors ütemű, két hónapig tartó növekedésre négy éve nem volt példa. Ugyan az exportárak növekedésében a forint gyengülése is szerepet játszott (júniusban az euró 6,00 forinttal, vagyis 1,96 százalékkal, a dollár 53,19 forinttal, azaz 23,6 százalékkal erősebb volt a forinttal szemben, mint egy évvel korában), az adatok utalnak arra is, hogy a kereslet élénkülése, vagyis a gazdaság növekedése is szerepet játszhatott az árnövekedésben. Erre utal, hogy a járműgyártás és a számítástechnikai gyártás esetében emelkedtek kiemelkedően az árak (a járműgyártásnál az exportárak 2,3, a belföldiek 1,5 százalékkal növekedtek), de nőtt a gyógyszerek és a gépek ára belföldön is. ■ VG Ipari termelői árak 2010 havas átlaga : 100 százalék