Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)
2015-09-01 / 167. (11675.) szám
2 Csak kissé nőttek az ipari termelői árak KSH Júliusban 0,3 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak a KSH szerint az előző év azonos időszakához képest. Júniusban még 1,5 százalékos növekedést láthattunk, a termelői árindex négyhavi folyamatos csökkenés után májusban váltott előjelet. A belföldi értékesítés árai az év hetedik hónapjában 1,8 százalékkal csökkentek, az exportértékesítésé viszont 1,5 százalékkal nőttek. Hasonló a tendencia az év egészében, januártól a belföldi értékesítés árai 2,9 százalékkal mérséklődtek, az exportértékesítésé 0,4 százalékkal emelkedtek, ami összességében az ipari termelői árak 0,8 százalékos csökkenését eredményezte az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 2,1, a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátásé, légkondicionálásé 1,5 százalékkal csökkentek. Az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatban 2,7 százalék, a fogyasztási cikkeket gyártóban pedig 0,3 százalékkal csökkentek az árak, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,9 százalékkal nőttek. Az ipari exportértékesítés árai 1,5, ezen belül a feldolgozóipar árai átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat árai 2,5 százalékkal csökkentek. A KSH nagymértékű, 7 százalékos termelőiár-csökkenést mért a bányászatban, ebben a szektorban volt a legnagyobb az árak visszaesése. A vegyi anyagok gyártása azonban júliusban csaknem 10 százalékkal növekedett. A gyógyszergyártás árindexe 7 százalékkal emelkedett. ■ VG Az ipar termelőiár-indexe (2010. év havi átlaga : 100) 112 % 2011. január 2015. július VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az állam húzta a beruházásokat növekedés Kevés a vállalati fejlesztés a gazdaságban A beruházások is hozzájárultak a GDP növekedéséhez a második negyedévben, az 5,7 százalékos bővülés azonban inkább az állami szektor hatása, nem a vállalatoké. Az uniós források húzzák a növekedést, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a hitelezés hiánya azonban nem támogatja a bővülést. Hornyák József Újra pörgették a gazdaságot a beruházások a KSH tájékoztatása szerint: az idei második negyedévben 5,7 százalékos növekedést mértek az első negyedéves 3,9 százalékos visszaesés után. Elsősorban a szállítási, raktározási ágazat húzott, ahol 45 százalékos növekedést láthattunk, a vasút- és autópálya-építések, valamint a nagyvárosi közlekedési hálózatok és járműparkok jelentős bővítése állt a növekedés mögött. Az első fél évben átlagosan 1,7 százalékos a bővülés, ami kedvező, hiszen sikerült túlszárnyalni a tavalyi választások előtti állami beruházási boomot. Látszólag az állam és a vállalatok is kivették a részüket a növekedésből. A versenyszféra beruházásai 13,6 százalékkal, az államiak 15,7 százalékkal növekedtek. A tavalyi választásokra felpörgetett beruházási dinamikát tovább tudta növelni a költségvetési szféra, amit segítettek az országba zúduló uniós támogatások is. Elemzők szerint a számok mélyére nézve kedvezőtlenebb képet láthatunk. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, minden bizonnyal az állami szféra dominált a beruházások növekedésében. Kiemelte, hogy ha egy magáncég valósítja meg a beruházást állami forrásból, akkor azt a versenyszférába könyveli a KSH, pedig nem a vállalati szektor finanszírozza. Balatoni azzal is érvelt, hogy a főként piaci dominanciájú ágazatokban nagymértékben viszszaestek a beruházások. A feldolgozóiparban 7, az építőiparban 5,5, az infokommunikációs szektorban 1,2, a vasárnapi boltbezárásra készülő kereskedelemben 7 százalékkal estek vissza a beruházások az előző év azonos időszakához képest. Több vállalat korábban be is jelentette, hogy a zárva tartás miatt kevesebb pénzt fektet be. A bankok helyzete sem állt helyre, miután a pénzügyi szektorban nagymértékben, 21 százalékkal csökkentek a beruházások. A szállítás-raktározás ágazat mellett jelentősen, több mint 20 százalékkal nőttek azonban az oktatási fejlesztések, valamint 15 százalékkal a védelmi-közigazgatási beruházások. A villamosenergia-, gáz- és gőzellátás szektorban kiugró, 36,5 százalékos bővülést mért a KSH, a vízellátás-hulladékgazdálkodás 25 százalékkal nőtt, és a kis súlyú bányászat is jól szerepelt. „A szektorok többsége leginkább az államhoz köthető, mindebből pedig az következik, hogy a versenyszféra nem muzsikál jól” - fejtette ki az ING közgazdásza. Az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazott volumenindexek szerint beruházások 1,7 százalékkl emelkedtek. Az éves alapú 5 százalékos növekedés ped úgy jött össze, hogy az építői beruházások 10,1, a gépbruházások viszont mindösse érdemi beruházásnövekedést Orbán Viktor kormányzása előtt - mondta a szakértő. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára sokkal optimistább. Elsősorban a feldolgozóipari beruházások bővülésére lehet 0,5 százalékkal bővültek. „S számítani, mert néhány nais a vállalati szektor gyenge gyobb projekt kezdődött az első kedésére utal” - vélte Balaton fél évben - mondta az államtit- Szerinte középtávon nem lelt kár az M1-en. Szerinte az euróállami beruházásokkal helyes ai uniós forrásokból finanszíresíteni a vállalatok fejleszt rozott beruházások is meghatásainek elmaradását. „Nimi rozó mértékben a második fél külföldi tőkebeáramlás és hat évben fognak megvalósulni, ki hitelezés sincs a növekedő Balatoni András szerint most hitelprogramon kívül” - fe lehet majd látni a gazdaságtette ki a szakértő, aki szerti politika eredményeit. „Ha simindezek miatt nincs forrása kerülne külföldi tőkét és nagy növekedésnek, volumenű az autógyárakhoz „Szembe kell néznünk azra mérhető beruházást hozni hogy ilyen a befektetői körny Magyarországra, akkor sikereshet Magyarországon. Minde lesz a gazdaságpolitika, e nélegyes ágazatban bizonytalaikul viszont nem.”ságok vannak, ami nem ti............................ szi lehetővé a cégek számáta K&M“mások alakulása gazdász. Szerinte ha nem leszázalék a 2010-es negyedévek átlaga ( 100) változás a befektetői környezet20 ben, akkor nem lesz beruházó sem, ami hosszú távon gátol, fogja a felzárkózásunkat. Nehoo javult a versenyképességünk és nem tudunk annyi külföl 9i tőkét hozni az országba, az ggjig| É|A|ÉH|Íts támogatni tudná a növekedés80 ,ni. . nn. T. , 2011.1. negyedév 2015. II. negyede» Utoljára az autógyárak hoztapr,bafka forrás ksh A Budapest-Esztergom közötti vasútvonal felújítása is hozzájárult a beruházási aktivitáshoz Megkerülik a közbeszerzést a közintézmények számvevőszék A tavalyi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor majdnem mindent rendben talk Statisztikai mintavételes módszerrel ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2014-es költségvetés végrehajtását, és az új nemzetközi standardokon alapuló - módszerrel most először az előirányzatok száz százalékát lefedte. Ez alapján a zárszámadási törvényt megalapozottnak, a benne szereplő adatokat pedig megbízhatónak minősítette, hiszen a jogszabály maga az előírásoknak megfelelően készült el, és a benne szereplő számok is alátámaszthatók a kincstári adatokkal. Domokos László, az ÁSZ elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a számvevők által feltárt hibák a legtöbb esetben nem haladták meg a kiadások 2 százalékát, vagyis a lényegességi küszöbértéknek nevezett szintet. Három kivétel volt: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap esetében a Magyar Államkincstárnál, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények közül pedig a Közbeszerzési Hatóságnál találtak jelentősebbnek mondható bakit. Igaz, ezek sem igazán komolyak. Mint a jelentésből kiderül, a szociálpolitikai alapnál és - az ellátásokat folyósító - kincstárnál a hibát az okozta, hogy a szervezet nem tudta minden esetben bemutatni a megemelt összegű családi pótlék folyósításához szükséges orvosszakértői véleményt és/vagy a kérelmet. A kincstár szerint nagy hibáról nincs szó: az ellenőrzésben 104 esetet vizsgáltak meg, és hét hiányosságot tártak fel: öt esetben a módosító határozat nem volt meg, egy tételnél az igénybejelentés, az utolsónál a jogosultsági igazolás. Ezeket a hivatal utólag pótolta, így - álláspontja szerint - az elszámolt kiadások megbízhatóságát mindezek nem befolyásolják. Az iratok elkeveredését azzal magyarázzák, hogy sok ügyet kezelnek. A Közbeszerzési Hatóságnál a számvevők azt kifogásolták, hogy a szervezet a bírói letét öszszegét végleges kiadásként számolta el, és ez nem felelt ki részleteket ismertető Holman az előírásoknak. Az összeg Magdolna, az ellenőrzés felügyegyebb volt, mint a kiadásokés vezetője a sajtótájékoztatón százaléka, ezért aztán az adatrra hívta fel a figyelmet, hogy hát nem megbízhatónak minőz ÁSZ feltárt bizonyos szabálytettek. A szervezet egyébként nerűségi és megbízhatósági hizal indokolta a letétbe helyezényosságokat. Jellemző a közbehogy így nem kellett késedelserzési eljárás lefolytatásának kamatot fizetniük, és felhívta mellőzése, az ombudsman hív afigyelmet arra is, hogy pusztiló és két bíróság is elfelejtette számviteli problémáról van szít. Az ügyészségnél a benzin- A vizsgálat ennél azért fényvizek elszámolása volt ellenesebb hibákat is feltárt, csatos a szabályokkal - a számvehogy ezek nem haladták meg ák úgy vélik, hogy a számviteli százalékos küszöbértéket, e bizonylatok, valamint a könyvaztán az adott szervezet nem tteli elszámolások, nyilvánzott bírálatot az egyébként leirtások hiányosságai általános indított (a hivatalos megfogalmzák, ahogyan a szabályzatok, zás szerint: felhasználóbarát fszámolások, beszámolók számában elkészített jelentés lemnek mindig meg. HVG Domokos László ÁSZ-elnök GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 1., KEDD Nem húzta vissza a GDP-t a várakozásoktól elmaradó második negyedéves GDP-adatért nem a beruházások a felelősek. Sok elemző úgy gondolta, hogy a 3 százalék feletti prognózisok helyett 2,7 százalékkal bővülő GDP-ben felhasználási oldalról a gyenge beruházási teljesítményt lehet okolni. Most azonban úgy látszik, hogy a felhasználási oldal fő szegmensei jól teljesítettek. A fogyasztás nőhetett, igaz, a kiskereskedelem 5,5 százalékos bővülésétől biztosan elmaradó mértékben, ami a gazdaság fehéredése miatt nő dinamikusan, nem csupán a több vásárlás hajtja. A külkereskedelem sem teljesíthetett roszszul, miután a havi adatok arra utalnak, hogy az exportszektor hozzájárulhatott a növekedéshez. A harmadik nagy komponens, a beruházások is érdemben nőttek, így csak a készletváltozás maradt, ami visszahúzhatta a gazdaság teljesítményét. Persze az is lehet, hogy a kiskereskedelemben még nagyobb a fehéredési hatás, így kevésbé nőhetett a fogyasztás. Termelési oldalról nagymértékben a mezőgazdaság húzta vissza a növekedést, az ipar és a szolgáltatások jól teljesítettek. A KSH pénteken közli a részletes GDP-adatokat.