Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)

2015-09-15 / 177. (11686.) szám

2015. SZEPTEMBER 15., KEDD VÁLLALATOK ÉS PIACOK 7 Olaszországban az ügyfeleknek is be kell szállniuk a bankmentésbe Internetet is kínálna az AH műsorszórás Az előfizetők csomagban vásárolják a szolgáltatásokat A világháló áldozata lett a korzikai utazási iroda jogszabály Jövő januártól Olaszországban is életbe lép az az uniós szabályozás, amely­nek értelmében a bajba került bankok megmentésében már a nagy folyószámlák tulajdo­nosainak is részt kell venniük. Az erről szóló rendeletet múlt pénteken fogadta el Matteo Renzi kormánya, némi ké­séssel ahhoz képest, hogy az Európai Bizottság május végén két hónapot adott erre. A testü­let akkor 11 országot szólított fel a 2014 tavaszán elfogadott és eredetileg 2015. januárban életbe lépő bankmentő direk­tíva (BRRD) végrehajtására - köztük volt Olaszország mellett Franciaország és Hollandia is -, kilátásba helyezve, hogy kü­lönben az Európai Bíróság elé viszik őket. A direktíva célja az, hogy a csődveszélybe kerülő bankok megmentését minél kevésbé az adófizetők összességé­re terheljék rá, amint az a 2008-as válság során számos európai országban történt. A belső mentőakcóban (bail in) részt kell venniük azoknak az ügyfeleknek is, akiknek 100 ezer eurónál több van a folyó­számláján az adott bankban, vagy ennél nagyobb összegű betétjük van. A gyakorlatban ez azt je­lenti majd, hogy ha egy olasz bank tőkehelyzete a felügyeleti szerepet is betöltő jegybank szerint nem felel meg az elő­írásoknak, akkor első körben a részvények értékét szállíttat­hatja le, utána következnek a részvényre átváltható és más alárendelt kötvények, majd a szenior kötvények. Ezt köve­tően vonhatják be a 100 ezer euró fölötti összegeket az érin­tett betétesektől, illetve szám­latulajdonosoktól. Ha mindez nem elég, akkor a bankok azok a garancialapokhoz fordulhat­nak, amelyeket minden uniós országban maguk a bankok finanszíroznak - ezeket még most hozzák létre. (Az II Sole 24 Ore gazdasági napilap sze­rint 2016-tól 2024-ig az olasz pénzintézeteknek összesen évi mintegy egymilliárd eurót kell majd befizetniük.) Az eurózóna országaiban felálló garanciaala­pokat a 2014-es tervek szerint jövőre kellene össszevonni egy közös kalapba. ■ VG A műsorok sugárzása ma már nem elég, szolgáltatáscsomagokra vágynak az előfizetők Az ügyfelek ma már cso­magban vásárolnak táv­közlési szolgáltatásokat, ezért csak azok őrizhetik meg a pozíciójukat, amelyek egyszerre több terméket árulnak. Ezért vág bele az Antenna Hungária is az in- | ternetszolgáltatásba. Diószegi József I Internetszolgáltatással egészít­heti ki kínálatát az Antenna Hungária (AH) Zrt. - értesült piaci forrásból a Világgazda­ság. Az AH stratégiai tervében megfogalmazott üzletfejleszté­si irányok továbbra is napiren­den vannak - mondta lapunk­nak Tóth András, a társaság kommunikációs igazgatója, aki azonban további konkrétumo­kat és részleteket nem árult el. Az AH saját infrastruktúrája - a DVB-T (Digital Video Broad­casting-Terrestrial, vagyis a digitális földfelszíni televíziós műsorterjesztés) ahogyan a műholdas szolgáltatóké álta­lában, nem igazán alkalmas a „visszirányú” jel továbbításra, ezért a műsorterjesztéssel fog­lalkozó vállalkozás vélhetően valamely partner vagy part­nerek bevonásával fogja az internetszolgáltatást nyújtani. Információnk szerint az is biz­tos, hogy nem a most formálódó 450 MHz-es hálózat révén fog internetszolgáltatásba a cég, amelynek kiépítésében egyéb­ként szerepet játszik az AH is. Az AH a mikrohullámú tech­nológiára épülő távközlési szol­gáltatások mellett alapvetően analóg rádió- és digitális televí­ziós műsorterjesztéssel foglal­kozik. Ez utóbbi keretében ma körülbelül 750 ezer háztartás­ban használják - elsődlegesen- az ingyenesen elérhető televí­ziós csatornákat, bár ennél töb­ben is használhatják, például második-harmadik televízió­kon vagy a nyaralókban. Mind­eközben 112 ezer háztartásban érhetők el a fizetős, MinDig TV Extra programcsomagok. Az AH 2008-ban, 12 év­re, vagyis 2020-ig nyerte el a DVB-T szolgáltatás jogát, amely­nek keretében jelenleg öt úgy­nevezett multiplexet működtet. Ezeknek az infrastruktúrája- a digitális átállás keretében, amelyre összesen körülbelül 25 milliárd forintot költött az AH - mára gyakorlatilag teljes egészében kiépült. Ezek közül négy az ország lakosságának 99 százalékát „éri el”, míg az ötödik multiplex 97 százalékos lefedettségű - mondta Tóth. Egy-egy multiplexen egyen­ként - a tartalom tömörítésétől függően - 12-13 televíziós csa­torna juttatható el normál fel­bontásban, így jelenleg az AH 58 televíziós műsort sugároz, amelyből kilenc ingyenesen érhető el, legutóbb az M4 Sport csatorna került az ingyenesen fogható portfolióba, HD-minő- ségben. Az AH-nak van még egy, a digitális rádióműsorok továbbítására alkalmas plat­formja is (DAB+), ez egy ideje kísérleti fázisban van, mivel egyelőre nincsenek szerződött partnerei a cégnek. Az AH a nagyközönség szá­mára tehát jelenleg „csak” te­levíziós műsorokat juttat el, miközben a felhasználók több­sége ma már csomagokban vá­sárol televízió-, telefon- és in­ternetszolgáltatásokat. Ahhoz, hogy a cég a szolgáltatások versenyében helyt tudjon áll­ni, a televíziós tartalom mel­lett más termékeket is ajánla­nia kell ügyfeleinek, akiknek egy része (főleg a fizetős Min­Dig TV Extrát választók) egy­re nagyobb számban tartana igényt más szolgáltatásokra is. Az is a portfolió bővítésé­re ösztönözheti a céget, hogy mindezek mellett más piaci szereplők is hasonló lépésekre készülnek. Napjainkban egy kézből a Telekom-csoport vezetékes és mobiltelefon, tévé-, vezetékes és mobilinternet-szolgáltatást képes nyújtani - saját infra- | struktúrán. A T-Sat termé­két választók viszont a Tele- kom-csoportnak köszönhetően szintén hozzájuthatnak más szolgáltatáshoz. Úgy tudjuk, hasonló partneri kapcsolatban gondolkodik a UPC Direct is, hogy e cég is több terméket kí­nálhasson egy csomagban. Az infrastruktúrája révén az UPC Magyarország önmaga is ké­pes vezetékes tévé-, telefon- és internetszolgáltatásra, miköz­ben egy partner bevonásával e cég is kínál mobilszolgáltatást. Hasonlóan az Invitelhez, mi­közben a Digi is hasonló utat jár, vagyis mindkét cég a saját hálózatának köszönhetően tud a tévé-, telefon- és vezetékes internetszolgáltatást nyújtani, partnerekkel pedig mobilszol­gáltatást is kínálnak, de a Digi épp arra készül, hogy saját inf­rastruktúrával jelenjen meg a mobil távközlési piacon is. A Te­lekom melletti két nagy mobil­telefon-szolgáltató, a Telenor és a Vodafone is szolgáltat telefont és mobil internetet, miközben a televíziós tartalmak továbbí­tásának jövőjét már inkább az internetben látják. záróra „Köszönjük szépen, hogy utoljára ellátogattak a Korzika Holidays Utazási Iro­da honlapjára. Utoljára, mert 2015.09.12-én az iroda 21 évi működés után beszüntette te­vékenységét” - tegnap már ez a közlemény fogadta a cég web­lapjára kattintókat. Mint azt Zsila Sándor ügy­vezető írta, büszkék arra, hogy a Korzikát 1994-ben igazán ők vezették be a piacra, és szeret­tették meg a magyarokkal, az elmúlt három-négy évben azon­ban nagyon megváltoztak az utazási szokások. Az interneten elérhető információk megköny- nyítették az egyéni utazásszer­vezést, és egyre kevesebben vették igénybe az iroda szolgál­tatásait. Nem segítette a túlélést az sem, hogy az érdeklődők ese­tenként a munkatársak tudását, helyismeretét és tapasztalatait kihasználva végül egyénileg foglaltak szállást. A Magyar Kereskedelmi El­lenőrzési Hivatal múlt pénteken vonta vissza a cég engedélyét, és törölte az irodát a hatósági nyilvántartásból. A társaság specialitásai közé Korzika mellett Szardínia és a francia­országi kulturális körutazások tartoztak. Zsila Sándor hétfőn az MTI-nek elmondta: az iroda, amely múlt pénteken indított el egy 33 fős csoportot, a biztosí­tóval egyeztetve, a vagyoni biz­tosíték terhére teljesíti az utat. Ügyfeleik már több napja kinn tartózkodnak, és a történtekből semmit nem észlelnek. Ezenkí­vül jelenleg még nyolc egyéni utasuk van, az ő pihenésükkel és hazautazásukkal is minden rendben. Tőkeszegény kis iroda­ként gazdaságilag nehéz hely­zetbe kerültek, köztartozásuk azonban nincs. A pénteki hatá­rozatról már értesítették a kül­földi partnerirodákat, egy ok­tóberi foglalásuk volt, de azt is rendezték. Az iroda egyébként 5 milüó 400 ezer forint vagyoni biztosítékkal rendelkezett. A Korzika Holidays Kft. nettó árbevétele 2013-ban 77,6 millió forint volt, ami tavaly 68 mil­lióra csökkent. Mérleg szerinti eredménye tavalyelőtt plusz 51 ezer forint volt, 2014-ben azon­ban már a negatív tartományba, mínusz 386 ezer forintra csök­kent. ■ W. T. K. A magyar kötvénypiac nem ingott meg tőkekivonás Rekordösszeg távozott a Templeton alapjából Augusztusban 1,9 milliárd dolláros tőkekivonást szenve­dett el a Michael Hasenstab által kezelt Templeton Global Bond Pund, a Templeton alap­kezelőtől pedig még soha nem vittek el ennyi pénzt, mint az elmúlt hónapban - értesült a Financial Times. A kivonás akár a magyar államkötvény­piacot is negatívan érintheti, mivel a Templeton - ezen be­lül ez az alap is - jelentős ma­gyar kötvényporfóliót épített ki az elmúlt években. Ha egy befektetési alapból pénzt von­nak ki, akkor az alapkezelőnek- ha nincs elég likvid tartaléka- nincs más választása, pénz­zé kell tennie befektetéseinek egy részét. A kötvényportfólió ugyanakkor számos más ele­met is tartalmaz, Hasenstab korábban jelentős vásárlója volt a lengyel, ukrán, koreai és me­xikói államadósságnak is. Az FT szerint épp ez utóbbin bu­kott sokat a Templeton, mivel az egyébként magas hozamot teljesen elvitte a peso leérté­kelődése a dollárral szemben. A magyar államkötvénypiac azonban viszonylag védett le­het egy esetleges ilyen lépés esetén is. A külföldi befekte­tők, alighanem a Fed-kamat- emelésre készülve, az elmúlt hónapokban már jelentősen csökkentették forintban deno­minált kötvényállományukat- mondta a Világgazdaságnak Bakos Ádám, az Aegon Alapke­zelő kötvényüzletág-vezetője. Március-április óta ezermil- liárd forinttal, 5200-ról 4200 milliárdra csökkent az állomá­nyuk. Piaci vélemények szerint- amit alátámasztanak a leg­utóbbi közzétételek is - részben pont a Templeton volt az, amely megkezdte leépíteni magyar államkötvény-befektetéseit. Ennek részben a profitrealizá­lás lehetett az oka: a Templeton jóval öt százalék feletti hozam­mal vette évekkel ezelőtt ezeket a papírokat, és azóta folyamato­san nyert rajtuk. A jelenleginél azonban aligha esik lejjebb a magyar alapkamat, így eljött az ideje a realizálásnak. Másrészt egy ilyen nagy szereplő vélhe­tően előre felkészülhetett egy esetleges tőkekivonásra, vagy­Külföldiek kezében lévő forint­állampapírok állomáiiya (százalék) 5,0 ........................................................... 4, 0 '--------------­20 14. SZEPTEMBER - 2015. SZEPTEMBER VG-GRAFIKA FORRÁS: BLOOMBERG is már tartalékolhatott likvidi­tást az augusztusi befektetői rohamra. Bakos szerint amennyiben el kell adnia, akkor is valószí­nűbb, hogy likvidebb befekte­téseitől szabadul meg először, vagy ahol „nyomás alatt van” a pozíciója. Közép-Európa relatí­ve jól szerepelt az elmúlt hóna­pok feltörekvő piaci viharaiban, így a magyar kötvények nem festenek rosszul a portfolióban. A magyar kötvénypiacon to­vábbra is jelenős a banki ke­reslet, az aukciókon nagy az érdeklődés, főleg a rövidebb papírok iránt, ami lehúzta a ho­zamgörbe elejét. Amíg a hoza­mok ilyen alacsonyan tudnak maradni, és a bankrendszer­ben ilyen sok a likviditás, hogy meg tudják venni ezeket a pa­pírokat, addig nincs gond az ál­lampapírpiaccal - tette hozzá. Aggodalomra inkább az ad­hat okot, hogy egyelőre nem látszik, mi állítja meg a tőke- kivonási hullámot a feltörekvő piacokról. Ennek legfőbb moz­gatórugója a gyenge múltbeli teljesítmény lehet, a dollárban kimutatott hozamok a devizák mélyrepülése miatt rosszak, de ebben semmilyen fordulat nem látszik. Az elmúlt hetekben már nemcsak a helyi, hanem a kemény devizás alapokból is felgyorsult a tőkekivonás - mondta Bakos. ■ M. G. t

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék