Világgazdaság, 2015. szeptember (48. évfolyam, 167/11675-188/11697. szám)

2015-09-11 / 175. (11684.) szám

G VÁLLALATOK ÉS PIACOK 2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Termel az első japán atomreaktorblokk kereskedelmi áramtermelést Japánban a szendai atomerőmű egyik reaktorblokkja - közölte a Kyushu Electric Power Co., az erőmű üzemeltetője. A 2011-es fukusimai atombal­esetet követően Japánban az összes atomerőművet leállították, és biztonsági fe­lülvizsgálatnak vetették alá. A felújításokat követően a szendai erőmű 1-es blokkja kezdte meg elsőként a ke­reskedelmi áramtermelést. A blokkot augusztus 11-én helyezték üzembe, és kap­csolták kísérleti jelleggel az áramelosztó hálózatra.­ MTI Tovább zsugorodott Kínában az autópiac növekedési ütem lassulásával csökken­tek az eladások a világ máso­dik legnagyobb autópiacán, Kínában augusztusban már sorban az ötödik hónapja ad­tak el kevesebb autót, mint egy évvel korábban. Kíná­ban az autógyártók szakmai képviseleti szervezete, a CAAM (China Association of Automobile Manufacturers) adatai szerint 1,7 millió au­tót értékesítettek augusztus­ban, 3 százalékkal keveseb­bet az egy évvel korábbinál. Júliusban 7,1 százalékos volt az eladások éves csökkené­se, júniusban pedig 2,3 szá­zalékos. ■ MTI Rövidesen pénteken a Közgép eljárás A bíróság fel is függesztheti a közbeszerzésektől eltiltó határozat végrehajtását Szokatlanul gyorsan lépett a bíróság a Közgép beadványá­nak kapcsán, október 1-jére kitűzte a tárgyalást, és jogilag az is lehetséges, hogy a tes­tület még azelőtt felfüggeszti a megtámadott határozat végrehajtását, a jogerős ítélet megszületéséig. Ez pedig azt jelentené, hogy a Közgép még­is részese lehetne a közbe­szerzési pályázatoknak. Diószegi József Október 1-jére tűzte ki a bíró­ság a Közgép beadványának tárgyalását a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - tudta meg a Világgazdaság. Ha figye­lembe vesszük, hogy nemrég ért véget az ítélkezési szünet, akkor szokatlanul gyorsnak tű­nik a bíróság lépése. A közbe­szerzési pályázatoktól három évre eltiltott Közgép azt kez­deményezte, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálja felül a koráb­bi - szerintük jogsértő - köz­­igazgatási határozatot, és sem­misítse meg azt. Emellett a vál­lalkozás azt is kezdeményezte a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, hogy a döntés meg­hozataláig függesszék fel az eltiltó közigazgatási határozat végrehajtását. Erre adott a jogi lehetőség, és amennyiben ezzel élne a bíróság, akkor a Közgép lehetőséget kapna arra, hogy már ősszel részese lehessen a futó közbeszerzési pályázatok­nak, és - a jogerős ítélet meg­születéséig - később is indul­hatna a tendereken. A Közgép azon a pályáza­ton szenvedett „vereséget”, amelyet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írt ki a Győr-Gönyű Országos Közfor­galmú Kikötő infrastrukturá­lis továbbfejlesztésére. Ezen három másik pályázó mellett a Közgép és a Kötiviép’B Kft. közösen indult. A páros adta a legalacsonyabb ajánlatot, még­sem a Közgép nyert, sőt a céget és bevonni tervezett külföldi partnerét hamis adatközléssel is megvádolták. A Közgép ezért a KDB-hez fordult, amely - bár több ponton elfogadta az érvelé­süket - elutasította a társaság jogorvoslati kérelmét, és ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy hamis adatokat szolgáltatott. A Közgép már az eredeti jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is tételesen bebizo­nyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el ajánlatának benyújtásakor. A társaság most arra számít, hogy a többek között igazság­ügyi szakértői véleménnyel együtt benyújtott, újabb kérel­mének nyomán a független ma­gyar bíróság már az első fokon számára kedvezően dönt, de ha nem így lenne, akkor kész továbblépni, és akár európai fórumokon is eljárást indítana. Ennek az eljárásnak viszont nincs halasztó hatálya, ezért fordulhatott elő, hogy a közbe­szerzési pályázat a napokban hivatalosan lezárult, miután az Európai Unió lapjában, a TED-ben megjelent az eljárás eredményéről szóló tájékozta­tó. Ez pedig azt eredményezte, hogy a nyertesek, vagyis Mé­száros Lőrincék és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások meg­kezdhették a munkálatokat a Győr-Gönyű kikötőben. Egy német cég 30 milliárd forint értékű beruházást hajt végre a kikötőben, és ehhez kapcsolódik az említett álla­mi infrastruktúra-beruházás. Mészárosék 6,89 milliárd fo­rintos megbízása magában foglalja egyebek között a hajó­szervizállás épületének terve­zését, kivitelezését, a rakpart­építést, a mederből az iszap­­eltávolítást. Ezek mellett út és vasút építése is szerepelt a pályázatban, valamint például a térvilágítás kialakítása is a nyertesre vár. A teljes beruhá­zásnak a jövő év végéig be kel­lene fejeződnie. Közgépes paraván egy munkaterületen: védik magukat HIRDETÉS | Időt fi i 11 'FESZ 2015 mgmTkulturális központ OKTOBER 2­3.1 FABIAN JULI­SZDOHACKER * .r-tiplik Ék CHI­MII ■SZTÁRVENDÉG ■babos gyula JEGYEK ELŐVÉTELBEN A JEGK.KU OLDALON : enHome mOmkUtt . A « ‘ ' V' xi 'T. trhIo \’i Net Zrt: jól jön a pluszkvóta adósság A lakások nagy részénél az eszközkezelő a vevő Jól jön az adósoknak az a ren­deletmódosítás, amely szerint 2017 végéig tízezerrel több in­gatlant vehet majd át a Nem­zeti Eszközkezelő (Net) Zrt., hiszen a végül kényszer-érté­­kesített, jelzáloggal terhelt in­gatlanok eladásánál az esetek többségében a társaság a ve­vő - derül ki a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank által nyilvántartott adatok szerint 2015 második negyedévében 2014 jelzálog­gal terhelt lakóingatlant ér­tékesítettek országosan, ám ezek 71,5 százalékát - 1439 lakást - az eszközkezelő vett át. Maguk az adósok 545 la­kás értékesítését oldották meg önként, míg a pénzügyi szolgáltatók mindössze 30 in­gatlant adtak el a tartozások miatt. Az első fél évet vizsgál­va is hasonlóak az arányok: a 4133, összesen eladott lakás­ból háromezret a Net Zrt. vett át, valamivel több mint ezret az adósok adtak el, és csak 71 ingatlant árvereztek el a hite­lezők. A jegybank adataiból az is jól látszik, hogy az eladott fedezeti lakóingatlanok száma alapján a keleti megyék állnak rosszab­bul. A második negyedévben Hajdú-Bihar megye állt az élen, összesen 223 eladott lakással, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok kö­vetkezett 166, illetve 158 ingat­lannal. Ehhez képest a főváros­ban „csak” 210 ingatlant kellett értékesíteni, Vas megyében pedig mindössze 31 érintett la­kást tart nyilván a statisztika. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló rende­let módosítása szerint - amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben - a társaság 35 ezer ingatlant birtokolhat majd 2017 végén, miközben az ed­dig hatályos szabályok 2015 végéig engedélyeztek 25 ezer ingatlant. A módosítással ki­bővült azoknak a köre is, akik a szervezethez fordulhatnak. Eddig a lehetőség a gyermekes családok előtt volt nyitva, de részesülhettek a segítségben a nyugdíjasok is. Mostantól azon­ban a szervezethez mindazok fordulhatnak, akiknél az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát - ez ma 71 250 forintot jelent. A jogszabály a jövedelemkiszámításra is kü­lön képletet tartalmaz. Ennek eredményeként azonban min­den bajba jutott, alacsony jöve­delmű háztartáson is segíthet az állami szervezet, függetle­nül attól, hogy a családon belül nevelnek-e éppen kiskorú gyer­meket, vagy van-e nyugdíjas. A társaság augusztus végéig 22 593 ingatlanfelajánlást foga­dott be, mintegy 102 ezer sze­mély lakhatását biztosították ezzel. A társaság 85,3 milliárd forint jelzálogtartozást váltott ki mintegy 40 milliárd forint felhasználásával - a kölcsön folyósításakor átlagosan 8 mil­liós értékűre becsült ingatla­nokat 3,6 millióért vásárolták meg, az ott élő adósoknak pe­dig méltányos bérleti díjat aján­lottak: átlagosan 9800 forintot kell fizetniük. ■ B. M.

Next