Világgazdaság, 2015. október (48. évfolyam, 189/11698-209/11718. szám)
2015-10-01 / 189. (11698.) szám
2 HÍRSÁV Lázár csökkentené a bürokráciát KÖZIGAZGATÁSI BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉSRE tett javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésnek, Lázár János összesen 110 jogszabály módosítását indítványozta. A módosítás érinti a szociális ellátásokat, anyakönyvi- és gyámügyeket, a közlekedést, az illetékeket, a környezetvédelmet, a bányászatot és az örökségvédelmet. A miniszter új jogintézményt, a függő hatályú döntést is bevezetné, e szerint ha a hatóság két hónapon belül nem tud döntést hozni, a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság. ■ MTI Szerződést bontanak a Mahir Cityposterrel szerződést bont a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi önkormányzat - döntött a Fővárosi Közgyűlés a szerdai ülésén. A döntés szerint a szerződést október 31-ével mondja fel a Fővárosi Önkormányzat, és egyben felszólítja a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el a szerződés keretében telepített hirdetőoszlopokat. ■ MTI Elhalasztják Orbán Viktor iráni útját egyelőre nem utazik Iránba Orbán Viktor kormányfő, a programot a mekkai zarándoklaton történt tragédia miatt az iráni kérésre elhalasztják - erősítette meg Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A magyar miniszterelnök október 5-én utazott volna Iránba. ■ MTI Nőtt a magyar cégek árbevétele a magyar cégek árbevétele 1,47 százalékkal nőtt 2014- ben, a több mint 384 ezer beszámoló alapján összesen 82 ezer milliárd forint árbevételt termeltek. Tavaly csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget. A nagy iparágak közül a gépipar a legsikeresebb. ■ MTI Pályázati dömping zúdul az országra támogatás Idén több mint 900 milliárd forint érhető el gazdaságfejlesztésre Évek óta várják a gazdasági élet szereplői, hogy ismét érezhető nagyságrendben nyíljanak meg előttük az Európai Unió fejlesztési forrásai. Az elmúlt két évet ugyanis a 2007-2013-as időszak lefutása és a 2014-2020-as programok tervezése vitte el. Pályázatok atig jelentek meg, de amelyek megjelentek sem hoztak érezhető könnyebbséget a gazdaságnak. Végre változik a helyzet, s ahogyan Maróczi Imre, a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke mondta a szervezet tegnapi konferenciáján: „Most indul a roham, amire évek óta várunk.” Hogy mit jelent mindez számokban, arról Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa beszélt. Mint mondta, az egyik legfontosabb hír, hogy a kormány 74 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) 2015. évi keretét, amely így 902 milliárd forintra nőtt. Miközben a programon belül az év eddigi időszakában 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forintos pénzügyi kerettel, addig a következő három hónapban további harmincat hirdetnek meg. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos támogatása megnyílik a pályázók előtt. A Ginop módosítását több szempont is indokolta. Például hatalmas túljelentkezés volt a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásbővítéséről szóló pályázatra, így a pénzügyi keretet megemelték, hogy a tartalmilag és formailag is megfelelő pályázatok megkaphassák a támogatást. De ahogyan Boór Tamás mondta, húszról negyvenmilliárd forintra nőtt a jelenleg is futó kis- és középvállalatok kapacitásbővítő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás kerete. Ugyanakkor Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-hez eljuttatott mai közleményében az okok között említi azt is, hogy mivel késik a pénzügyi eszközökkel (visszatérítendő támogatások) kapcsolatos uniós szabályozás, az idén csak a pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos felhívások jelennek meg. A kombinált, hitel plusz támogatás termékek csak jövőre kerülnek a vállalkozások elé. Mint azt Boór Tamás mondta, összesen 730 milliárd forint visszatérítendő forrást lehet felhasználni. Ezen lehetőségek jellemzője, hogy vissza nem térítendő felhívásokkal lehet majd kombinálni őket, de nem önrészként, a saját tőke hiányának pótlásaként, hanem kapcsolódó fejlesztésként. ■ Sz. B. GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Mégiscsak bővül a kasszakör Jövőre mégis kiterjeszthetik az online pénztárgépek használatára kötelezett vállalkozók körét a vendéglátásról és a kereskedelemről egyes szolgáltatásokra is - jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban most sokkal szűkebb kört említett, mint amiről korábban hallani lehetett. Várkonyi Iván „A szolgáltató szektor számos szereplője használhat a jövőben online pénztárgépet, a jogszabály tervezetét már szövegezi a tárca. Az érintettek között lehetnek a szervizek, a gépjárműalkatrész-kereskedők, a pénzváltók, a masszőrök, de megvizsgáljuk annak lehetőségét is, érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát” - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek. A lapnak a miniszter hangsúlyozta, hogy az érintetteknek elegendő idejük van a készülékek beszerzésére, ám szavaiból az is kiderült: az őszre várt adócsomag részeként elfogadják majd az új szabályokat. Mint mondta, a cél az, hogy januárban már minden vállalkozás tudja, kell-e új kasszát vennie, és milyen határidővel. Azt azonban csak mérlegelendő szempontként említette, hogy az érintettek kapjanak állami segítséget az új gépek megvásárlásához. (A kereskedők egy része kapott.) A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már január óta tervezgette az online kassza használatára kötelezettek körének kiszélesítését, ám nyáron hirtelen le kellett állniuk. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki tájékoztatóinak egyikén egy kérdésre válaszolva be is jelentette, hogy az ügy lekerült a napirendről. Szavai szerint „volt ilyen javaslat, de a miniszterelnök leverte”, miután Orbán Viktor úgy vélte, a kiterjesztés nem indokolt és nem életszerű. Pedig az online kasszák hozták az eredményeket. A Világgazdaság kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál azt mondták, a pénztárgépek napi használatának folyamatos ellenőrzése, a pénztárgépekből érkező adatok rendszerezése, elemzése, időbeli összehasonlítása abban segít nekik, hogy már célirányosan ellenőrizzék a feltételezhető mulasztókat. Például több esetben indult vizsgálat olyan adózóknál, akiknek a pénztárgépek adatai alapján folyamatosan volt bevételük, de ezt a bevallásaikban nem vagy nem a valóságnak megfelelően szerepeltették. De már ellenőriztek az egy alkalmazottra jutó árbevétel alapján is: a bejelentett dolgozók számából kiindulva feltételezni lehetett, hogy nem ütnek be minden eladott tételt a gépbe, hiszen a vállalkozó a regisztrált pénzből szinte fizetést se tudott volna adni. A NAV ezen kívül képes az összegyűjtött adatokból informatikai úton vizsgálni a hasonló körülmények között azonos tevékenységet végző vállalkozásokat, és összehasonlító elemzésekkel kiválasztani azokat, amelyeknél fennáll a bevétel eltitkolásának gyanúja. Tudják, hogy ott van keresnivaló, ahol a kiállított nyugták száma rendszeresen és jelentős mértékben elmarad az ugyanazon tevékenységet hasonló körülmények között végző más adózók adataitól. A kibővítés ezért is lett volna életszerű azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél gyanakodni lehetett a bevétel eltitkolására. Ilyen szolgáltatásnak gyanítják a szervizek mellett a fodrászokat, a kozmetikusokat és még a taxisokat is - ezért első körben arról volt szó, rájuk terjesztik ki az online kasszák bevezetésének kötelezettségét. Ezzel azonban csak a baj volt: vita indult, hogy a fodrászoknál és a kozmetikusoknál lehetséges lesz-e közös kasszahasználatot engedélyezni (hiszen jellemzően több egyéni vállalkozó található meg egy üzletben), miközben a gépet az érintettek drágállották. Kiderült, hogy a taxisok szerint is felesleges lenne épp őket bekötni a NAV-hoz, hiszen szerintük a hivatal az óra adatait is le tudja kérni. Ezenkívül nem szerettek volna újabb mobilsugárzást kibocsátó gépet a kocsiba, és azt is hangsúlyozták, hogy nekik is másfajta kasszára lenne szükségük. A tiltakozásokat követte a határozott miniszterelnöki döntés, igaz, a rossz nyelvek szerint ennek meghozatalában szerepet játszott, hogy a miniszterelnök az egyik, neki szolgáltatást nyújtó vállalkozóval is elbeszélgetett a kérdésről. A nemzetgazdasági miniszter most mindenesetre láthatóan kerüli a problémás pontokat: a fodrászok és a szépségipar nem is szerepel a listán, ahogyan a taxisok is kimaradtak a felsorolásból. A pénzváltók maguk kérték, hogy lehessenek az online kasszakor része, rajtuk kívül is olyan szolgáltatások szerepelnek a listán, amelyeknek az esetében nincs szükség a már meglévő gépek módosítására. Ez leginkább azoknak a pénztárgépes cégeknek kedvez, amelyeknél nagyobb raktárkészlet halmozódott fel. (Tipikusan ilyen az Alt Cash, amelyre a gépeinek engedélyei körül kialakult hercehurca miatt ragadt több kassza.) Mindez persze jól jön a kormánynak is, hiszen - miután a gépek megvannak, az engedélyek készek - viszonylag rövid határidővel előírhatja a bekötést az érintett vállalkozásoknak. Az online kasszák szakértők szerint hozzájárultak a gazdaság kifehéredéséhez Mindent bekötnének az étel-és italautomatákat is bekötnék az adóhivatalhoz - árult el a még szóban forgó elképzelések közül néhányat Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint két további javaslatot is vizsgálnak: a cégek számlázási rendszereinek adóhivatali bekötése és a készletnyilvántartások becsatolása is napirenden van. Varga Mihály azonban azzal nyugtatott mindenkit, hogy nem várhatók sokkszerű intézkedések, és az új elektronikus rendszerek bevezetése „kellő előkészítés után és a fokozatosság elvét szem előtt tartva képzelhető el”. Még gyorsabban nőtt a magyar gazdaság KSH Megszépült az egyéként is rózsás múlt - legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) revíziója miatt kiderült, hogy még nagyobb volt a gazdasági növekedés tavaly és tavalyelőtt, mint ahogy eddig hittük. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője a hivatal háttérbeszélgetésén közölte, hogy 2014-ben 3,7 százalékkal nőtt a GDP, ami 0,1 százalékponttal jobb az előző adatnál. Ez 32 180 milliárd forintos GDP-t jelent, az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 3 millió 262 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson számolva 18 662 euró. Ennél is nagyobb változást láthattunk a 2013-as számban: tavalyelőtt 1,9 százalékkal nőtt a gazdaság, az eddigi adat 1,5 százalék volt. A legnagyobb változást a GDP-növekedésre az jelentette a rutinrevízió mellett, hogy az áfaelkerülés hatását már nemcsak a háztartásokra, hanem a vállalati szektorra is megbecsülte a KSH. A csempészet becslését is finomhangolták, ami picit magasabb GDP-hez vezetett. Az is lehetséges, hogy az idei adatokat is feljebb húzza majd a KSH. Az viszont biztos, hogy a revízió érinti a kormányzati szektor tavalyi és azelőtti adatait is, vagyis a GDP-arányos államadósságot és a költségvetési hiányt, amely alacsonyabb lesz az eddig kalkuláltnál. ■ H. J.