Világgazdaság, 2015. október (48. évfolyam, 189/11698-209/11718. szám)

2015-10-01 / 189. (11698.) szám

2 HÍRSÁV Lázár csökkentené a bürokráciát KÖZIGAZGATÁSI BÜROKRÁCIA­CSÖKKENTÉSRE tett javaslatot a Miniszterelnökséget ve­zető miniszter az Ország­­gyűlésnek, Lázár János összesen 110 jogszabály mó­dosítását indítványozta. A módosítás érinti a szociális ellátásokat, anyakönyvi- és gyámügyeket, a közleke­dést, az illetékeket, a kör­nyezetvédelmet, a bányásza­tot és az örökségvédelmet. A miniszter új jogintézményt, a függő hatályú döntést is bevezetné, e szerint ha a hatóság két hónapon belül nem tud döntést hozni, a kérelmezőt megilleti a kérel­mezett jogosultság. ■ MTI Szerződést bontanak a Mahir Cityposterrel szerződést bont a több mint hétszáz budapesti hirdető­oszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi önkormányzat - döntött a Fővárosi Közgyűlés a szer­dai ülésén. A döntés szerint a szerződést október 31-ével mondja fel a Fővárosi Önkor­mányzat, és egyben felszólít­ja a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó érte­­­sítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el a szerződés kereté­ben telepített hirdetőoszlopo­kat. ■ MTI Elhalasztják Orbán Viktor iráni útját egyelőre nem utazik Iránba Orbán Viktor kormányfő, a programot a mekkai zarán­doklaton történt tragédia mi­att az iráni kérésre elhalaszt­ják - erősítette meg Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A magyar miniszterelnök október 5-én utazott volna Iránba. ■ MTI Nőtt a magyar cégek árbevétele a magyar cégek árbevétele 1,47 százalékkal nőtt 2014- ben, a több mint 384 ezer be­számoló alapján összesen 82 ezer milliárd forint árbevételt termeltek. Tavaly csupán a pénzügyi szektor és a bányá­szat könyvelt el veszteséget. A nagy iparágak közül a gép­ipar a legsikeresebb. ■ MTI ­ Pályázati dömping zúdul az országra támogatás Idén több mint 900 milliárd forint érhető el gazdaságfejlesztésre Évek óta várják a gazdasági élet szereplői, hogy ismét érezhető nagyságrendben nyíljanak meg előttük az Európai Unió fejlesz­tési forrásai. Az elmúlt két évet ugyanis a 2007-2013-as idő­szak lefutása és a 2014-2020-as programok tervezése vitte el. Pályázatok atig jelentek meg, de amelyek megjelentek sem hoz­tak érezhető könnyebbséget a gazdaságnak. Végre változik a helyzet, s ahogyan Maróczi Im­re, a Pályázati Tanácsadók Or­szágos Szövetségének (Pátosz) elnöke mondta a szervezet tegna­pi konferenciáján: „Most indul a roham, amire évek óta várunk.” Hogy mit jelent mindez szá­mokban, arról Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium munkatársa beszélt. Mint mondta, az egyik legfontosabb hír, hogy a kormány 74 milliárd forinttal megemelte a Gazdaság­­fejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) 2015. évi kere­tét, amely így 902 milliárd forint­ra nőtt. Miközben a programon belül az év eddigi időszakában 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forintos pénzügyi kerettel, addig a következő há­rom hónapban további harmin­cat hirdetnek meg. A tervek sze­rint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos támogatása megnyílik a pályázók előtt. A Ginop módosítását több szempont is indokolta. Például hatalmas túljelentkezés volt a mikro-, kis- és középvállalko­zások termelési kapacitásbőví­téséről szóló pályázatra, így a pénzügyi keretet megemelték, hogy a tartalmilag és formailag is megfelelő pályázatok meg­kaphassák a támogatást. De ahogyan Boór Tamás mondta, húszról negyvenmilliárd forint­ra nőtt a jelenleg is futó kis- és középvállalatok kapacitásbővítő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás kerete. Ugyanakkor Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium európai uniós források felhasználásáért felelős állam­titkára az MTI-hez eljuttatott mai közleményében az okok között említi azt is, hogy mivel késik a pénzügyi eszközökkel (visszatérítendő támogatások) kapcsolatos uniós szabályozás, az idén csak a pénzügyi közve­títők kiválasztásával kapcsola­tos felhívások jelennek meg. A kombinált, hitel plusz támogatás termékek csak jövőre kerülnek a vállalkozások elé. Mint azt Boór Tamás mond­ta, összesen 730 milliárd forint visszatérítendő forrást lehet felhasználni. Ezen lehetőségek jellemzője, hogy vissza nem té­rítendő felhívásokkal lehet majd kombinálni őket, de nem ön­részként, a saját tőke hiányának pótlásaként, hanem kapcsolódó fejlesztésként. ■ Sz. B. GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Mégiscsak bővül a kasszakör Jövőre mégis kiterjeszthetik az online pénztárgépek használatára kötelezett vál­lalkozók körét a vendéglá­tásról és a kereskedelemről egyes szolgáltatásokra is - jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban most sokkal szű­­kebb kört említett, mint ami­ről korábban hallani lehetett. Várkonyi Iván „A szolgáltató szektor számos szereplője használhat a jövőben online pénztárgépet, a jogsza­bály tervezetét már szövegezi a tárca. Az érintettek között lehetnek a szervizek, a gép­járműalkatrész-kereskedők, a pénzváltók, a masszőrök, de megvizsgáljuk annak lehetősé­gét is, érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát” - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter a Magyar Időknek. A lapnak a miniszter hangsúlyoz­ta, hogy az érintetteknek ele­gendő idejük van a készülékek beszerzésére, ám szavaiból az is kiderült: az őszre várt adócso­mag részeként elfogadják majd az új szabályokat. Mint mondta, a cél az, hogy januárban már minden vállalkozás tudja, kell-e új kasszát vennie, és milyen határidővel. Azt azonban csak mérlegelendő szempontként említette, hogy az érintettek kapjanak állami segítséget az új gépek megvásárlásához. (A kereskedők egy része kapott.) A Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) már január óta tervezgette az online kassza használatára kötelezettek köré­nek kiszélesítését, ám nyáron hirtelen le kellett állniuk. Lá­zár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki tájékoztatóinak egyikén egy kérdésre válaszolva be is jelen­tette, hogy az ügy lekerült a na­pirendről. Szavai szerint „volt ilyen javaslat, de a miniszter­­elnök leverte”, miután Orbán Viktor úgy vélte, a kiterjesztés nem indokolt és nem életszerű. Pedig az online kasszák hoz­ták az eredményeket. A Világ­­gazdaság kérdésére a Nemze­ti Adó- és Vámhivatalnál azt mondták, a pénztárgépek napi használatának folyamatos el­lenőrzése, a pénztárgépekből érkező adatok rendszerezése, elemzése, időbeli összehason­lítása abban segít nekik, hogy már célirányosan ellenőrizzék a feltételezhető mulasztókat. Például több esetben indult vizsgálat olyan adózóknál, akiknek a pénztárgépek adatai alapján folyamatosan volt bevé­telük, de ezt a bevallásaikban nem vagy nem a valóságnak megfelelően szerepeltették. De már ellenőriztek az egy alkal­mazottra jutó árbevétel alapján is: a bejelentett dolgozók szá­mából kiindulva feltételezni lehetett, hogy nem ütnek be minden eladott tételt a gépbe, hiszen a vállalkozó a regiszt­rált pénzből szinte fizetést se tudott volna adni. A NAV ezen kívül képes az összegyűjtött adatokból in­formatikai úton vizsgálni a hasonló körülmények között azonos tevékenységet végző vállalkozásokat, és összehason­lító elemzésekkel kiválasztani azokat, amelyeknél fennáll a bevétel eltitkolásának gyanúja. Tudják, hogy ott van keresni­való, ahol a kiállított nyugták száma rendszeresen és jelentős mértékben elmarad az ugyan­azon tevékenységet hasonló körülmények között végző más adózók adataitól. A kibővítés ezért is lett volna életszerű azoknál a vállalko­zásoknál, amelyeknél gyana­kodni lehetett a bevétel eltitko­lására. Ilyen szolgáltatásnak gyanítják a szervizek mellett a fodrászokat, a kozmetikusokat és még a taxisokat is - ezért el­ső körben arról volt szó, rájuk terjesztik ki az online kasszák bevezetésének kötelezettségét. Ezzel azonban csak a baj volt: vita indult, hogy a fodrászoknál és a kozmetikusoknál lehetsé­ges lesz-e közös kasszahaszná­latot engedélyezni (hiszen jel­lemzően több egyéni vállalkozó található meg egy üzletben), miközben a gépet az érintettek drágállották. Kiderült, hogy a taxisok szerint is felesleges len­ne épp őket bekötni a NAV-hoz, hiszen szerintük a hivatal az óra adatait is le tudja kérni. Ezenkívül nem szerettek vol­na újabb mobilsugárzást kibo­csátó gépet a kocsiba, és azt is hangsúlyozták, hogy nekik is másfajta kasszára lenne szük­ségük. A tiltakozásokat követ­te a határozott miniszterelnöki döntés, igaz, a rossz nyelvek szerint ennek meghozatalában szerepet játszott, hogy a minisz­terelnök az egyik, neki szolgál­tatást nyújtó vállalkozóval is el­beszélgetett a kérdésről. A nemzetgazdasági minisz­ter most mindenesetre látható­an kerüli a problémás pontokat: a fodrászok és a szépségipar nem is szerepel a listán, aho­gyan a taxisok is kimaradtak a felsorolásból. A pénzváltók ma­guk kérték, hogy lehessenek az online kasszakor része, rajtuk kívül is olyan szolgáltatások szerepelnek a listán, amelyek­nek az esetében nincs szükség a már meglévő gépek módo­sítására. Ez leginkább azok­nak a pénztárgépes cégeknek kedvez, amelyeknél nagyobb raktárkészlet halmozódott fel. (Tipikusan ilyen az Alt Cash, amelyre a gépeinek engedélyei körül kialakult hercehurca mi­att ragadt több kassza.) Mindez persze jól jön a kormánynak is, hiszen - miután a gépek meg­vannak, az engedélyek készek - viszonylag rövid határidővel előírhatja a bekötést az érintett vállalkozásoknak. Az online kasszák szakértők szerint hozzájárultak a gazdaság kifehéredéséhez Mindent bekötnének az étel-és italautomatákat is bekötnék az adóhivatalhoz - árult el a még szóban forgó elképzelések közül néhányat Varga Mihály. A nemzetgaz­dasági miniszter szerint két további javaslatot is vizsgál­nak: a cégek számlázási rendszereinek adóhivatali bekötése és a készletnyilván­tartások becsatolása is napi­renden van. Varga Mihály azonban azzal nyugtatott mindenkit, hogy nem várha­tók sokkszerű intézkedések, és az új elektronikus rend­szerek bevezetése „kellő elő­készítés után és a fokozatos­ság elvét szem előtt tartva képzelhető el”. Még gyorsabban nőtt a magyar gazdaság KSH Megszépült az egyéként is rózsás múlt - legalábbis a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) revíziója miatt kiderült, hogy még nagyobb volt a gazdasági növekedés tavaly és tavalyelőtt, mint ahogy eddig hittük. Sző­kéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője a hivatal hát­térbeszélgetésén közölte, hogy 2014-ben 3,7 százalékkal nőtt a GDP, ami 0,1 százalékponttal jobb az előző adatnál. Ez 32 180 milliárd forintos GDP-t jelent, az egy főre jutó bruttó hazai ter­mék összege 3 millió 262 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson számolva 18 662 euró. Ennél is nagyobb változást láthattunk a 2013-as számban: tavalyelőtt 1,9 százalékkal nőtt a gazdaság, az eddigi adat 1,5 százalék volt. A legnagyobb változást a GDP-növekedésre az jelentette a rutinrevízió mellett, hogy az áfaelkerülés hatását már nem­csak a háztartásokra, hanem a vállalati szektorra is megbecsül­te a KSH. A csempészet becslé­sét is finomhangolták, ami picit magasabb GDP-hez vezetett. Az is lehetséges, hogy az idei adato­kat is feljebb húzza majd a KSH. Az viszont biztos, hogy a revízió érinti a kormányzati szektor ta­valyi és azelőtti adatait is, vagy­is a GDP-arányos államadóssá­got és a költségvetési hiányt, amely alacsonyabb lesz az eddig kalkuláltnál. ■ H. J.

Next