Világgazdaság, 2016. február (48. évfolyam, 21-41. szám)

2016-02-01 / 21. szám

2 ÜZLET Hús Pánik a baromfiágazatban Sorban állnak az áfacsökkentésért A sertéshús áfacsök­kentésének sikerét látva több termékpá­lya igyekszik hasonló kedvezményt kihar­colni magának. A leg­inkább érintett barom­fiágazatban pedig már valóságos pánik van. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Látványosan csökkent az elmúlt hetekben a sertéstőkehúsok ára a boltokban, amellett, hogy az élő sertés ára is zuhant, a január else­jétől élő áfamérséklés is megtette a hatását. A láthatóan sikeres lépé­sen felbuzdulva, több más termék­pálya szereplői is lobbizni kezdtek, és szintén kedvezményes, 5 száza­lékos áfát szeretnének. A Baromfi Terméktanács (BTT) is lobbizik, ismerte el Csorbas Attila, a szervezet elnöke a Világ­­gazdaságnak. Elmondta: a ba­romfiágazaton „nem fog múlni”­­ egy esetleges áfacsökkentés sike­re. Ennek érdekében a szervezet elnöke kedden találkozik Czerván Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárával is. A jelek szerint lesz miről beszélgetniük. Csorbas Attila visszautasította, hogy az alig befejeződött janu­árra vonatkozóan számadatokat közöljön, ám a jelentősen növek­vő sertéshúsfogyasztást nem tart­ja biztató jelnek saját ágazatára nézve. Az elnök ugyanis biztosra veszi, hogy a megnövekedett ser­téshúsfogyasztás a baromfifélék fogyasztásából vett el. „A január végeztével a rendelkezésre álló adatokat korrekt módon értékelni fogjuk. Az már most látszik, hogy számokkal tudjuk bizonyítani, hogy a diszkriminatív áfacsök­kentés negatív hatást gyakorol a baromfiágazatra” - mondta la­punknak Csorbas Attila. Az elnök hozzátette: a teljes baromfiágazat érintett, ám a csirke- és a pulyka­termékpályák járnak a folyamattal a legrosszabbul. A halászati ágazat helyzetén adócsökkentéssel lehetne javí­tani, ezért a szakma szerint a ha­lászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra kellene mérsékelni - nyilatkozta a Magyar Időknek Lévai Ferenc a napokban. A Hal­termelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa korábbi elnöke ki­emelte: a lépés 2,5 milliárd forint­ba kerülne, mégsem járna rosszul a költségvetés. A halágazat azzal is indokolja a kérését, hogy az uniós támogatásokból nem részesül sú­lyának megfelelően, ezzel pedig hátrányba kerül a többi ágazattal szemben. Tény, hogy a halterme­lés jószerével csak gépészeti, beru­házási támogatásban részesülhet, a halgazdaságoknak nincs uniós területalapú, sem állatjóléti támo­gatásuk. A Tej Terméktanács szerint a tej­­ágazat megsegítéséhez az első és legfontosabb lépés a fogyasztói tej áfájának 5 százalékra csökkentése lenne - ezt már a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnö­ke mondta az M1 hírtelevíziónak kedden. Mélykúti Tibor hozzátet­te: ezt tartalmazza az a javaslat­­csomag is, amelyet már az elmúlt év novemberében átadtak a kor­mánynak. A szakmaközi szervezet azzal érvel, hogy előzetes számí­tásai alapján a fogyasztói tej áfá­jának csökkentése a költségvetés számára 12 milliárd forint kiesést okozna. Igaz, a tejtermékek zömét 18 százalékos áfa terheli, csak a desszertfélék adója 27 százalék. A tejesek állítják: az áfacsökkentés esetükben azért is fontos lenne, mert a magas adóteher következ­tében rendkívüli mértékben rontja a feketézés a tisztességes szerep­lők pozícióit. Aggódnak a baromfisok A sertéshúsok árcsökkenésének legnagyobb vesztesei alighanem valóban a baromfiágazat szereplői, akik helyettesítő termékeket kínálnak a karajjal, tarjával és más sertéshúsokkal szemben. A ba­romfiágazat már az intézkedés életbe lépése előtt, tavaly tiltakozott az egyoldalú áfacsökkentés ellen. A baromfisok mindannyiszor hozzátették: nem a sertéságazat sikerét irigylik, hanem egyenlő feltételeket szeretnének elérni. A január óta eltelt árzuhanást és a fogyasztási adatokat látva, információink szerint kisebb pánik ural­kodott el az ágazatban. Egyes szereplők úgy vélik: a baromfite­nyésztők egy része nem fog ilyen körülmények között éveket kibír­ni, ezért néhány hónapon belül döntést szeretnének elérni. A baromfitenyésztők hónapokon belül döntést akarnak fotó: kocsisbence/archív Finanszírozás Több vállalati kölcsönt helyeztek ki 2015-ben Élénkülés a céges hiteleknél Nagyjából 1700 milliárd forintnyi új forint-, illetve euróalapú hitelt vet­tek fel a vállalatok tavaly Magyaror­szágon, 8,9 százalékkal többet, mint a 2014-ben. A jegybank szezonáli­san igazított adatai szerint a növe­kedés egyértelműen a forinthitelek­nek köszönhető: a nem pénzügyi tevékenységet folytató cégek 1171,9 milliárdnyi forinthitelt vettek fel - folyószámlahitelek nélkül - egy év alatt, ez 28,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, miközben az euróban felvett kölcsönök 18,3 százalékkal, 524,8 milliárd forintra csökkentek. A forinthitelek növekvő dominanciája vélhetően a forintka­matok csökkenésének, illetve a nö­vekedési hitelprogram (NHP) élén­kítő hatásának köszönhető: a kis- és középvállalkozói kategóriába még beférő és az egyéb feltételeknek is megfelelő társaságoknak nyilván megérte a program kedvező kondí­ciói mellett eladósodni. A kihelyezések erősödése na­gyon kellett a piacnak, mert 2010 óta folyamatosan - és gyorsan - apad az újonnan folyósított válla­lati hitelek állománya. Ráadásul 2014 a megelőző évekhez képest is komoly mélypontnak számí­tott, hiszen még 2013-ban is közel 2600 milliárd forintnyi új forint- és eurókölcsön jelent meg a piacon -2010-ben a 3300 milliárdot is meg­haladták a kihelyezések. Emellett a vállalati hitelek állománya, ha nem is folyamatosan, de trend­szerűen csökkent az elmúlt évek­ben. Tavaly decemberre ráadásul - a meredek decemberi visszaesés nyomán - 6000 milliárd forint alá csúszott a kimutatott mennyiség, ami amellett, hogy 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, közel kilencéves mélypontot is je­lent. A tavalyi nagy állomány-visz­­szaesésben ugyanakkor nem ki­zárólag az játszott szerepet, hogy a vállalatok nettó hiteltörlesztők - vagyis az új kihelyezések nem érik el a visszafizetések mértékét ha­nem az is, hogy megindult a port­­fóliótisztítás a bankoknál. (Erre a statisztikákhoz mellékelt közlemé­nyében maga az MNB is felhívta fi­gyelmet.) A vállalati hitelpiac fejlődésé­hez viszont elengedhetetlen lenne, hogy az idén is sikerüljön fenntarta­ni az új kihelyezések növekedését, hiszen a 2014-es és a tavalyi meny­­nyiség közel sem lesz elég a piac méretének fenntartásához, annál is inkább, mert a portfóliótisztítások miatt rövid időn belül jelentős té­telek tűnnek majd el a mérlegekből. BARÁT MIHÁLY VILÁGGAZDASÁG 2016. február 1., hétfő Zuhanás Az elemzők jobb teljesítményre számítottak Százmilliárd dollár sem volt elég az Amazonnak A vártnál kisebb árbevételről és nyereségről számolt be a negye­dik negyedévre vonatkozóan az Amazon, ezért nem meglepő, ha a tőzsdezárás utáni kereskedés­ben több mint tíz százalékot zu­hant a cég részvényeinek értéke. Az elemzők előzetesen több mint másfél dolláros egy részvényre jutó nyereséggel számoltak, eh­hez képest csak egydolláros ered­ményt ért el a cég. A bevétel közel 300 millió dollárral maradt el a vá­rakozásoktól, igaz, a 35,7 milliárd dolláros forgalom így is 22 száza­lékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az Amazon utolsó negyedéves és egész éves üzleti adatai is arra utalnak, hogy a társaság, azon túl, hogy eredményesen használja ki az e-kereskedelem növekvő népsze­rűségét, sikeresen nyit új területek felé is. A vállalat bevételének több mint negyedét már a szolgáltatások adták az utolsó negyedévben - egy évvel korábban még csak alig vala­mivel 20 százalék fölött volt a része­sedésük-, ráadásul ez a terület igen látványos, 46 százalékot megha­ladó növekedést ért el éves össze­vetésben. Különösen a webalapú megoldásokat kínáló Amazon Web Services (AWS) részleg teljesített jól, a tavalyi utolsó negyedévben 2,4 milliárd dolláros bevételt ért el, ami 69 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A forgalom növelé­se az elmúlt években sem okozott nagyobb gondot az Amazonnak, de nagy kihívást jelentett a cég­nek a nyereséges működés. Tavaly ezen a területen is történt változás, a 2014-es 241 millió dolláros vesz­teség után közel 600 millió dolláros profitot ért el. Az Amazon árbevé­tele a múlt évben első alkalommal lépte át a százmilliárd dollárt, a cég 107 milliárd dolláros forgalommal zárta 2015-öt. VG Az eredmény hatására 10 százaléknál is többet esett az árfolyam Amazon (milliárd dollár) 2014 2015 Árbevétel 88,99 107,01 Üzemi eredmény 0,18 2,23 Adózott eredmény -0,24 0,59 Saját tők­e 10,74 13,38 Hosszú lej. köt. 15,68 18,17 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS

Next