Világgazdaság, 2016. március (48. évfolyam, 42-61. szám)
2016-03-01 / 42. szám
2 ÜZLET Hír sáv Az új Astra az év autója Az Opel Astrát választották az év autójának - hirdették ki a 86. Genfi Autószalon megnyitása előtt. Az Astra 309 pontot kapott a zsűritől, míg a a második a Volvo XC90 lett 294 ponttal. A harmadik helyet a Mazda MX5 nyerte el, a roadster 202 pontot kapott. Az Audi A4189 ponttal lett a negyedik. Az 1964-ben alapított európai Év Autója díjat az ideivel együtt már ötször nyerte el az Opel. (VG) Futó Péter az év menedzsere Futó Pétert, a Futureal alapító-társtulajdonosát választotta az év menedzserének a Menedzserek Országos Szövetsége. Az év fiatal menedzsere Várkonyi Balázs, az Extreme Digital ügyvezető igazgatója lett. Az idén először adtak át életműdíjat az év menedzserének, ezt Mosonyi György, a Mal Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke kapta (VG). Eladta lengyel erőművét az Enefi Lezárult az Enefi Polska Sp. Zoo cég értékesítése - közölte tegnap az Enefi a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Az Enefi a tranzakció során megszabadult egy 28 millió zlotys (körülbelül 2 milliárd forint) hiteltől, amellyel leánycége a Bank Zachodninak tartozott, emellett 48,51 millió zloty (csaknem 3,5 milliárd forint) készpénzt is kapott. A tranzakció pénzügyi zárásával nagyjából 6 millió euróval nőhet a társaság saját tőkéje. A bejelentés hírére az Enefi árfolyama a napi 15 százalékos limitig, 202 forintig emelkedett, a forgalma is a többszöröse volt a szokásosnak. (VG) Új ügyvezető a DHL Express élén A DHL Express Magyarország ügyvezetői feladatait Bándli Zoltán veszi át március 1-jén. Bándli Zoltán csaknem húsz éve dolgozik a logisztikai és szállítmányozási iparágban, több mint 15 éve vezetőként. A DHL Expresshez 2009- ben csatlakozott mint a vállalat kereskedelmi és marketingosztályának igazgatója, vezetésével a DHL Express Magyarország a régió egyik dinamikusan növekvő vállalata lett a légi expreszsz-szolgáltatások terén. Elődje, John Lucas 2010 októbere óta vezette a vállalatot, ő a Dél-afrikai Köztársaságban a DHL Express johannesburgi központjának ügyvezetőjeként folytatja munkáját. (MTI) VILÁGGAZDASÁG 2016. március 1., kedd Munkaerő A pályakezdők is kaphatnak bruttó 400 ezres fizetést Pörögnek a hazai szolgáltató központok Az autóipar után a szolgáltató központok (SSC) pörgetik leginkább a magyar munkaerőpiacot, amelyek átlagon felüli jövedelmet és nemzetközi karriert kínálnak. MÁRK EDINA Tömegével toborozzák az embereket a szolgáltató központok (SSC) Magyarországon. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatbázisa szerint nagyjából 90 vállalat több mint 100 aktív SSC-t működtet, amelyek közel 37 ezer főnek adnak munkát, jellemzően az Y generációhoz tartozó, nyelveket beszélő, diplomás fiataloknak. A szektor a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata: 2015-ben a 67 pozitív befektetési döntés közül tizenkettőt ez az ágazat adott, ami a második legtöbb a járműipar után. A szektor az idén átlagosan 9 százalékos létszámnövekedést tervez, ami 3600 új munkahelyet jelent. A Magyarországban rejlő lehetőségeket néhány vállalat már rögtön a rendszerváltás után felismerte, de az igazi fejlődés a 2000-es évek második felében indult be. Ma már érett, jól bevált helyszínnek számítunk, ahová a projektek többsége Nyugat-Európából és az USA-ból érkezik - mondják a HIPA szakértői. „Pozitív trend, hogy a magyarországi SSC-szektorban egyre inkább eltolódik a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások (IT, pénzügy) iránt, ahol a költségek nem dominálnak - magyarázta Balázsik Péter, a SSC Heroes nevű közösségi és információs weboldal alapítója. - Az olyan árérzékenyebb tevékenységek számára, mint például az egyszerű ügyfélszolgálat, inkább keleten, például Indiában keresnek új helyszínt. A trendet jól mutatja, hogy 2014-ben a hazai központok 26,4 százaléka foglalkozott ügyfélszolgálati tevékenységgel, tavaly már a felére zsugorodott (12,2) az arányuk.” Így nem csoda, hogy az autóipart megelőzve, a szolgáltató szektor volt már tavaly is a legvonzóbb a magyar munkavállalók körében. Ebben nem kis szerepük van a szolgáltató központoknak: míg más ágazatok a munkaerőhiánytól szenvednek, ez az egyetlen olyan szektor ma Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges munkaerő itthon tartásában, de a külföldiek idecsábításában is jeleskedik” - mondja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A modern technológiák, a nemzetközi környezet és a gyors előrelépési lehetőségek mellett a szektorban elérhető jövedelem is rendkívül vonzó tényező. Az SSC-kben széles palettán mozog a kezdő fizetés, elsősorban az adott pozíciótól, a beszélt nyelvektől, illetve a munkarendtől függ, de pályakezdőként bruttó 230-400 ezer forintos fizetéssel lehet számolni. Egy olyan pozíció esetében, ahol fontos a diploma (például IT, pénzügy), magasabb a fizetés a szakirányú végzettséget nem igénylő, egyszerű ügyfélszolgálati pozíciókhoz képest. Utóbbiakhoz érettségi, illetve nyelvismeret is elegendő lehet. A speciális nyelvtudást (például holland) igénylő pozíciók is magasabb fizetést biztosítanak. Balázsik Péter ehhez még azt teszi hozzá, hogy egy tavaly készült felmérés szerint az SSC-knél elérhető havi átlagjövedelem bruttó 390 ezer forint volt Magyarországon, ezt csak a bank- és az IT-szektor előzte meg. Az SSC-k elsősorban a humán tőkére alapoznak, s ebben egy olyan kisebb méretű ország is versenyképes lehet, mint Magyarország. Az eddigi bővítési kedv alapján egyelőre úgy tűnik, hogy megfelelően biztosított a szektor számára a munkaerő-utánpótlás. Hosszabb távon azonban már problémásnak tűnik a helyzet. A 35 év alatti magyar munkavállalók fele például semmilyen idegen nyelvet nem beszél - mondja Baja Sándor. Balázsik Péter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az IT-szektorban mintegy 25 ezer betöltetlen álláshely van. Az IBM szolgáltató központja fotó : schmidtJános/archív MMMMflBgmWMMflflflMMBMBWWflmwmilMWBIMMBMMHMMBMgBMBflBMMBMMMIIttgIMMMWHj A legnagyobb magyarországi szolgáltató központok (ssc) ssc Létszám Anyavállalat Alapítás éve IT Services Hungary 4000 T-Systems 2006 IBM ISSC 2500 IBM 1997 GE Global Operations Center 2000 GE 2014 BT Global Services 1800 BT 2007 Tata Consultancy Services 1600 TATA 2001 HP Enterprise Services 1500 HP 1991 ExxonMobil BSC 1500 Exxon 2004 BP European BSC 1000 BP 2009 Vodafone Shared Services Budapest 1000 Vodafone 2014 FORRÁS: SSC HEROES (WWW.3SCHER0ES.COM) v Kivárás Az új létesítmények tervei is a fiókban maradnak Nem ez lesz a gázerőművek éve Hiába esett tavaly jelentősen a földgáz ára, nem váltak tőle életképessé a hazai gázüzemű erőművek, és még nem érdemes elővenni az új beruházások évekkel ezelőtt megfogalmazott terveit sem, derült ki a Világgazdaságnak adott válaszokból. Pedig voltak, vannak ígéretes jelek: 2015-ben már gyakrabban indították be az előző évben alig dolgoztatott gázerőműveket. Igaz, ezek 2015-ben sem elsősorban a piacra termeltek, hanem a villamosenergia-rendszer irányítójának adtak el úgynevezett kiegyenlítő - vagyis a piacinál drágább - energiát. A Mal által tervezett, 850 megawattos kombinált ciklusú (CCGT) gázturbinás erőműről az olajtársaságnál csak annyit mondtak, hogy a projekt továbbra is be van fagyasztva. Korábbi bejelentések szerint a létesítmény kereskedelmi üzemének kezdetét eredetileg 2014-re tervezték. A megromlott működési körülmények miatt azonban befékeztek a projektnek, amelyből a Mol csehországi partnere, a CEZ időközben ki is szállt. A szintén CCGT-típusú, Csepel III. erőmű 450 megawattos bővítéséről egyelőre nem kívánt nyilatkozni a tulajdonos Alpiq Csepel. Viszont a társaság beruházási döntésének hiánya miatt az FGSZ Földgázszállító Zrt. kérte az energiahivatalt, hogy törölhesse vagy elhalaszthassa a terveiben annak a csepeli vezetéki öszszeköttetésnek a létesítését, amelynek eredeti dátuma 2017 és 2018 volt. Pedig az Alpig mintegy 100 milliárd forintba kerülő Csepel III. erőművéhez már 2013-ban megvolt minden szakhatósági engedély, és végeztek a területrendezéssel is. Az erőműtervek azonban nem merültek feledésbe. „Nem zárjuk ki olyan piaci folyamatok lehetőségét, amelyek indokolhatják, hogy folytassuk az előkészületeket, így az engedélyeztetést. Ám nem várjuk, hogy az idén meg tudnánk hozni a végső befektetési döntést, és elérkezhetünk a projekt pénzügyi zárásához” - válaszolt lapunknak Szőcs Mihály, a Szegedre tervezett és szintén parkolópályán lévő, 920 megawattos CCGT-erőmű projektjének vezetője. Magyarázata szerint hiába esik a gáz ára, és hiába nőtt tavaly a hazai gázüzemű erőművek kihasználtsága a Mavir adatai alapján, a mai piaci helyzet még nem ösztönzi a befektetőket az érintett beruházási döntések meghozatalára. „Hisszük azonban, hogy közép- és hosszú távon a magyar erőműflotta igényli a magas hatásfokú, rugalmasan üzemeltethető új termelő kapacitásokat" -jelentette ki. Legfrissebb energiapiaci elemzésében a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is csak lehetőségnek tartotta, hogy a gázpiaci verseny erősödésével nő az érintett hazai erőművek kihasználtsága. „Európában évek óta tavaly októberben voltak először nyereségesek az érintett létesítmények. A hazai gázüzemű erőműveknek kedvezhet, hogy a hazai áramárak régiós szinten továbbra is kiemelkedően magasak” - mondta a napokban Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Ráadásul egyelőre nem is szükséges új földgázüzemű erőművet építeni az országban Stróbl Alajos, a Peyry Erőterv szakértője szerint. Mint a társaság tanulmányában rámutat: van bőven gázerőművünk, és ezek korszerűek is. B.H.L Várnak a beruházásokkal Nagyerőművek gázalapú energiatermelése (terajoule) 2013 2014 2015 V5-GRAFIKA FORRÁS: MEKH