Világgazdaság, 2016. május (48. évfolyam, 83-103. szám)

2016-05-02 / 83. szám

4 ÜZLET Felvásárlás Amerikai gyógyszer­gyártót venne a Sanofi A venezuelai gyógyszerpiac össze­omlását a feltörekvő országokban növelt eladásaival tudta ellensú­lyozni a Sanofi. A magyar Chinoint az idén épp negyed százada meg­vásárló francia cég 1,11 milliárd eurós nyereséggel zárta az első ne­gyedévet az egy évvel korábbi 1,05 milliárd után. Az elemzői várakozá­soktól csekély mértékben elmaradó eredményt 8,8-ről 8,54 milliárdra zsugorodó bevétel mellett érték el. A cég háza táján a beszámolónál nagyobb izgalommal várták, mi­ként reagál a kaliforniai Medivation nevű, a daganatos megbetegedé­sek kezelésében élenjáró biotech gyógyszergyártó a 9,3 milliárd dol­láros felvásárlási ajánlatukra. A Sa­nofi az ellenségesnek minősített ajánlat révén rákgyógyszer-port­folióját szeretné erősíteni, s amint Olivier Brandicourt vezérigazgató kifejtette, remélik, hogy meg tud­nak egyezni az Xtandi gyártójával. A reménynél többre, inkább egy emelt ajánlatra lesz ehhez szükség, mivel az amerikaiak első körben el­utasították a franciák kezdeménye­zését. Brandicourt elmondta: azért tette közzé az ajánlatukat, hogy mindkét cég részvényesei elgon­dolkodhassanak azon. A Sanofi részvényeseit mindenesetre sok­kolta a hírrel, az árfolyam Párizsban 3,5 százalékot zuhant. A franciákat az idő is sürgeti, mivel most járt le az egyik legfontosabb gyógyszerük, a cukorbetegség kezelésére szol­gáló Lantus védettsége az Egyesült Államokban - írja a The Wall Street Journal. A Lantus eladásai rögtön 12 százalékkal vissza is estek. Ez is közrejátszott abban, hogy a csoport bevételének ötödét szolgáltató dia­béteszellenes termékcsalád az első negyedévben 6 százalékkal keve­sebb, 1,73 milliárd eurós bevételt ért csak el. K. B. A Sanofi árfolyama (euró) 100 Italipar Több vevő is jelentkezhet a közép-európai márkákra Eladó a Dreher kőbányai sörgyára A magyar Dreher is része annak a portfolió­nak, amelyet a SABMillerrel való fúziója érde­kében adna el az AB InBev. A teljes csomag 6 milliárd dollárba is­­kerülhet, az érdeklődők in * i / / • / G V ’ • JlU* közt dan és japán cég is van. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egy sor közép-európai sörmár­káról kész lemondani az Anheu­ser-Busch InBev (AB InBev) annak érdekében, hogy elnyerje az Euró­pai Bizottság jóváhagyását a SAB­­Miller tervezett felvásárlásához. Az érintett­­érdekeltségek között van a magyarországi Dreher Sörgyárak Zrt., ezenkívül a lengyel Kompá­nia Piwowarska, a román Ursus, a csehországi Plzensky Prazdroj és a szlovák Pivovary Topvar is. Az értékesítés egyben jó néhány, az érintett országokban beágyazott, tradicionálisnak tekinthető márka átadását is jelenti. A mintegy 107 milliárd dolláros AB InBev-SABMiller ügylet révén a világ legnagyobb sörgyártója jönne létre, 30 százalék körüli részesedés­sel, de ehhez az kell, hogy az egyes piacokon esetleg kialakuló mono­polhelyzet miatt aggódó verseny­­hatóságok ne gáncsolják el az ügy­letet. Az Európai Bizottság jelenleg az akvizíció felülvizsgálatának első fázisánál tart, várakozások sze­rint május 24-én teszi közzé ennek eredményét. Ennek érdekében a belgiumi szék­helyű AB InBev már elfogadta a ja­pán Asahi Group ajánlatát az olasz Peroni és a holland Grolsch sörgyár­tókra, valamint a kézművessörök közé sorolt brit Meantime brandre, az USA-ban pedig a Molson Coorsé lesz a Pilsner Urquell (utóbbi brand­­nek az USA-n kívüli jogai azonban a most eladósorba került cseh gyár­tónál vannak). Lapunk információi szerint azonban az említett értéke­sítések hírét követően az Európai Bizottság informálisan arról tájékoz­tatta az AB InBevet, hogy még így is túl nagy a maradék, összeolvadni kívánó cégcsoport. Mivel informá­cióink szerint a cég nem kívánja el­adni sem a Kanári-szigeteken lévő részlegét, sem a franciaországi ke­reskedelmi képviseletét - lévén itt nincs gyártása -, ezért nem maradt más hátra, mint a közép-európai sörgyárak eladása. Egyelőre korai lenne még talál­gatásokba bocsátkozni arról, hogy mely cég lehet a majdani vevő - mondta el a Világgazdaságnak a SABMiller londoni, médiakapcsola­tokért felelős munkatársa. Richard Farnsworth ugyanakkor hozzátette: az értékesítés eldöntött tény, nem csupán lehetőség. Farnsworth azt is hangsúlyozta: bár az érintett cégek a SABMiller tulajdonát képezik, ám ezeket az AB InBev ajánlja eladásra, és a tárgyalásokat is az utóbbi cég folytatja le az érdeklődőkkel. Hogy ki lehet majd végül a vevő, az ma még kérdés, ráadásul min­den szóba jöhető szereplő mellett és ellen is szólnak érvek. Adódik a már eddig is vevőként fellépő japán Asahi, ám szakértők szerint kérdé­ses, hogy a vállalat elegendő pénzt tud-e előteremteni a korábbi vásár­lásai után. Hasonló kérdés merül­het fel a Molson Coorsnál is, amely már Amerikában vásárol. Igaz, ná­luk kapóra jönne a közép-európai terjeszkedés, hiszen a Staropramen fölött rendelkező StarBev tulajdo­nosaként már jelen vannak a tér­ségben, Magyarországon például a nagy volumenben értékesített Bor­sodival. Szintén jelen van Magyar­­országon a tőkeerős Heineken is, ám terjeszkedése versenyhatósági akadályokba ütközhet Szóba jöhet még a dán Carlsberg, amely­­ugyan a közelmúltban azt közölte: egy időre leállt a felvásárlásokkal, ám lehetséges, hogy a mostani ajánlat hatására meggondolják magukat. Az Exane BNP Paribas egyébként 5 milliárd dollárra teszi az eladandó portfolió árát, de a Berenberg 6-6,9 milliárd dollárt sem tart kizártnak. Globális üzlet része lehet a kőbányai üzem fotó:teknősmiklós Az alapanyag-termelés marad A szóban forgó sörgyárak jellemzően helyben szerzik be az alap­anyagokat, így például a döntő sörárpa nagy részét. Ez várható­an az akvizíciót követően is így marad. Az eladni kívánt gyárak nagy múltú, népszerű márkákat főznek, amelyek receptúráján, alapanyag-összetételén változtatni alighanem „piaci öngyilkos­ság” lenne, ahogy várhatóan a márkák lecserélése sem jöhet szóba. Előfordulhat azonban, hogy a vevő hozza saját licenceit, vagyis akár új, különlegesebb márkák is megjelenhetnek a ma­gyar piacon is. VILÁGGAZDASÁG 2016. május 7. hétfő Energia Az ExxonMobil is kezd magához térni Kifizetődik az olajcégek garasoskodása Megtanultak takarékoskodni az olajvállalatok, ennek köszönhe­tően most már jóval nyugodtabban szemlélhetik a nyersanyagárak tőzs­dei mozgását, mint tették jó másfél évvel ezelőtt. Ráncsimítóként hatott rájuk az áprilisi 22 százalékos drá­gulás is, ám ennek a kedvező hatá­sai már a második negyedév száma­it szépítik majd meg. A nadrágszíj meghúzása, az olykor brutális költ­ségcsökkentések hosszú távon az olajtársaságok hasznára válnak, aki minél hamarabb alkalmazkodik a piaci helyzet változásához, az nyer­heti a legtöbbet - derül ki a The Wall Street Journal összeállításából. Az első negyedév kétségtelenül gyenge volt az olajtársaságok szempontjá­ból, de az egyes elemzők által vizio­nált „lenullázott nyereségjóslatok” nem jöttek be. A 13 éves mélypont­ra süllyedt olajárakkal szemben kü­lönösen az európai cégek fejtettek ki erős ellenállást. A BP 80 százaléknyit faragott a tavalyi évzáró negyedévé­nek veszteségéből, a francia Total és a norvég Statoil pedig visszatért a nyereségzónába. A pénteken je­lentő­srit 792 millió eurós veszte­ségének is örülni lehetett, hiszen a várakozásoknál messze jobb adattal jöttek ki az olaszok. A BP és a Sta­toil árfolyama azóta 4-4, a Totálé 2 százalékot erősödött, de az Eni is tartani tudta magát. Az Eni 13 mil­liárd eurós költségcsökkentésről és vagyoneladásról - ideértve a Tigázt - szóló programot hirdetett, ebben beruházásainak visszafogása és be­szállítói szerződéseinek újratárgya­lása is benne van, s a létszámszűkí­tés is elkerülhetetlennek látszik. A cég üzemi szinten még nyereséges, bár az egy évvel korábbinál 69 szá­zalékkal alacsonyabb, 472 millió eu­rós volt a plusz, amiből a következő negyedévek még tovább faraghat­nak. A kissé megkésett karcsúsítás lezárultával viszont visszanyerik majd rugalmasságukat és életerejü­ket az olaszok. Amerikában lassabban haladnak az alkalmazkodással, bár a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olaj­­társasága, az Exxon Mobil is meg­lepte az elemzőket a vártnál ked­vezőbb adataival. A cég nyeresége az előző évi ötmilliárd dollárról 1,8 milliárdra csökkent ugyan, de még ez is jobb a várakozásoknál. Ilyen, minimálisnak mondható profitot legutóbb 1999-ben mutattak ki, amikor a rivális Mobil 80 milliárd dolláros felvásárlásával letették a mai piacvezető cég alapjait. Az ár­bevétel 28 százalékkal 48,7 milliárd dollárra csökkent. A cég a kiterme­lésen 76 milliót vesztett, miközben a feldolgozásban elért 906 milliós nyereség a fele az egy évvel koráb­binak. Az ExxonMobil harmadával, 5,13 milliárd dollárra kurtította meg beruházási keretét a negyedévben. Rosszabb helyzetben van a so­rozatban második negyedévében veszteségről - ezúttal 725 millió dolláros - beszámoló Chevron. A második legnagyobb amerikai olajcég egy éve még 2,6 milliárdos pluszban volt. Számukra is a kiter­melés 1,46 milliárdos vesztesége okozta a legnagyobb problémát, de a finomításon elérhető haszonkulcs beszorulása is kedvezőtlenül érin­tette őket, nem is szólva arról, hogy az 54 milliárdos költséggel felépített ausztráliai LNG-állomások üzem­be helyezése is hónapokat csúszik. KRIVÁN BENCE Olajtársaságok első negyedéves adatai Exxon Mobil (milliárd dollár) Chevron (milliárd dollár) ENI (milliárd euró) 2015 2016 2015 2016 2015 2016 Ortumánus AIDBvétel 67,618 48,707 34,558 23,553 19,988 12,357 Adózott eredmény 4,941 1,811 2,567 -0,725 0,832 -0,792 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): dollár/euró 1,170 0,430 1,370 -0,390 0,230 -0,220 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS

Next