Világgazdaság, 2016. május (48. évfolyam, 83-103. szám)
2016-05-02 / 83. szám
4 ÜZLET Felvásárlás Amerikai gyógyszergyártót venne a Sanofi A venezuelai gyógyszerpiac összeomlását a feltörekvő országokban növelt eladásaival tudta ellensúlyozni a Sanofi. A magyar Chinoint az idén épp negyed százada megvásárló francia cég 1,11 milliárd eurós nyereséggel zárta az első negyedévet az egy évvel korábbi 1,05 milliárd után. Az elemzői várakozásoktól csekély mértékben elmaradó eredményt 8,8-ről 8,54 milliárdra zsugorodó bevétel mellett érték el. A cég háza táján a beszámolónál nagyobb izgalommal várták, miként reagál a kaliforniai Medivation nevű, a daganatos megbetegedések kezelésében élenjáró biotech gyógyszergyártó a 9,3 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatukra. A Sanofi az ellenségesnek minősített ajánlat révén rákgyógyszer-portfolióját szeretné erősíteni, s amint Olivier Brandicourt vezérigazgató kifejtette, remélik, hogy meg tudnak egyezni az Xtandi gyártójával. A reménynél többre, inkább egy emelt ajánlatra lesz ehhez szükség, mivel az amerikaiak első körben elutasították a franciák kezdeményezését. Brandicourt elmondta: azért tette közzé az ajánlatukat, hogy mindkét cég részvényesei elgondolkodhassanak azon. A Sanofi részvényeseit mindenesetre sokkolta a hírrel, az árfolyam Párizsban 3,5 százalékot zuhant. A franciákat az idő is sürgeti, mivel most járt le az egyik legfontosabb gyógyszerük, a cukorbetegség kezelésére szolgáló Lantus védettsége az Egyesült Államokban - írja a The Wall Street Journal. A Lantus eladásai rögtön 12 százalékkal vissza is estek. Ez is közrejátszott abban, hogy a csoport bevételének ötödét szolgáltató diabéteszellenes termékcsalád az első negyedévben 6 százalékkal kevesebb, 1,73 milliárd eurós bevételt ért csak el. K. B. A Sanofi árfolyama (euró) 100 Italipar Több vevő is jelentkezhet a közép-európai márkákra Eladó a Dreher kőbányai sörgyára A magyar Dreher is része annak a portfoliónak, amelyet a SABMillerrel való fúziója érdekében adna el az AB InBev. A teljes csomag 6 milliárd dollárba iskerülhet, az érdeklődők in * i / / • / G V ’ • JlU* közt dan és japán cég is van. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egy sor közép-európai sörmárkáról kész lemondani az Anheuser-Busch InBev (AB InBev) annak érdekében, hogy elnyerje az Európai Bizottság jóváhagyását a SABMiller tervezett felvásárlásához. Az érintettérdekeltségek között van a magyarországi Dreher Sörgyárak Zrt., ezenkívül a lengyel Kompánia Piwowarska, a román Ursus, a csehországi Plzensky Prazdroj és a szlovák Pivovary Topvar is. Az értékesítés egyben jó néhány, az érintett országokban beágyazott, tradicionálisnak tekinthető márka átadását is jelenti. A mintegy 107 milliárd dolláros AB InBev-SABMiller ügylet révén a világ legnagyobb sörgyártója jönne létre, 30 százalék körüli részesedéssel, de ehhez az kell, hogy az egyes piacokon esetleg kialakuló monopolhelyzet miatt aggódó versenyhatóságok ne gáncsolják el az ügyletet. Az Európai Bizottság jelenleg az akvizíció felülvizsgálatának első fázisánál tart, várakozások szerint május 24-én teszi közzé ennek eredményét. Ennek érdekében a belgiumi székhelyű AB InBev már elfogadta a japán Asahi Group ajánlatát az olasz Peroni és a holland Grolsch sörgyártókra, valamint a kézművessörök közé sorolt brit Meantime brandre, az USA-ban pedig a Molson Coorsé lesz a Pilsner Urquell (utóbbi brandnek az USA-n kívüli jogai azonban a most eladósorba került cseh gyártónál vannak). Lapunk információi szerint azonban az említett értékesítések hírét követően az Európai Bizottság informálisan arról tájékoztatta az AB InBevet, hogy még így is túl nagy a maradék, összeolvadni kívánó cégcsoport. Mivel információink szerint a cég nem kívánja eladni sem a Kanári-szigeteken lévő részlegét, sem a franciaországi kereskedelmi képviseletét - lévén itt nincs gyártása -, ezért nem maradt más hátra, mint a közép-európai sörgyárak eladása. Egyelőre korai lenne még találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mely cég lehet a majdani vevő - mondta el a Világgazdaságnak a SABMiller londoni, médiakapcsolatokért felelős munkatársa. Richard Farnsworth ugyanakkor hozzátette: az értékesítés eldöntött tény, nem csupán lehetőség. Farnsworth azt is hangsúlyozta: bár az érintett cégek a SABMiller tulajdonát képezik, ám ezeket az AB InBev ajánlja eladásra, és a tárgyalásokat is az utóbbi cég folytatja le az érdeklődőkkel. Hogy ki lehet majd végül a vevő, az ma még kérdés, ráadásul minden szóba jöhető szereplő mellett és ellen is szólnak érvek. Adódik a már eddig is vevőként fellépő japán Asahi, ám szakértők szerint kérdéses, hogy a vállalat elegendő pénzt tud-e előteremteni a korábbi vásárlásai után. Hasonló kérdés merülhet fel a Molson Coorsnál is, amely már Amerikában vásárol. Igaz, náluk kapóra jönne a közép-európai terjeszkedés, hiszen a Staropramen fölött rendelkező StarBev tulajdonosaként már jelen vannak a térségben, Magyarországon például a nagy volumenben értékesített Borsodival. Szintén jelen van Magyarországon a tőkeerős Heineken is, ám terjeszkedése versenyhatósági akadályokba ütközhet Szóba jöhet még a dán Carlsberg, amelyugyan a közelmúltban azt közölte: egy időre leállt a felvásárlásokkal, ám lehetséges, hogy a mostani ajánlat hatására meggondolják magukat. Az Exane BNP Paribas egyébként 5 milliárd dollárra teszi az eladandó portfolió árát, de a Berenberg 6-6,9 milliárd dollárt sem tart kizártnak. Globális üzlet része lehet a kőbányai üzem fotó:teknősmiklós Az alapanyag-termelés marad A szóban forgó sörgyárak jellemzően helyben szerzik be az alapanyagokat, így például a döntő sörárpa nagy részét. Ez várhatóan az akvizíciót követően is így marad. Az eladni kívánt gyárak nagy múltú, népszerű márkákat főznek, amelyek receptúráján, alapanyag-összetételén változtatni alighanem „piaci öngyilkosság” lenne, ahogy várhatóan a márkák lecserélése sem jöhet szóba. Előfordulhat azonban, hogy a vevő hozza saját licenceit, vagyis akár új, különlegesebb márkák is megjelenhetnek a magyar piacon is. VILÁGGAZDASÁG 2016. május 7. hétfő Energia Az ExxonMobil is kezd magához térni Kifizetődik az olajcégek garasoskodása Megtanultak takarékoskodni az olajvállalatok, ennek köszönhetően most már jóval nyugodtabban szemlélhetik a nyersanyagárak tőzsdei mozgását, mint tették jó másfél évvel ezelőtt. Ráncsimítóként hatott rájuk az áprilisi 22 százalékos drágulás is, ám ennek a kedvező hatásai már a második negyedév számait szépítik majd meg. A nadrágszíj meghúzása, az olykor brutális költségcsökkentések hosszú távon az olajtársaságok hasznára válnak, aki minél hamarabb alkalmazkodik a piaci helyzet változásához, az nyerheti a legtöbbet - derül ki a The Wall Street Journal összeállításából. Az első negyedév kétségtelenül gyenge volt az olajtársaságok szempontjából, de az egyes elemzők által vizionált „lenullázott nyereségjóslatok” nem jöttek be. A 13 éves mélypontra süllyedt olajárakkal szemben különösen az európai cégek fejtettek ki erős ellenállást. A BP 80 százaléknyit faragott a tavalyi évzáró negyedévének veszteségéből, a francia Total és a norvég Statoil pedig visszatért a nyereségzónába. A pénteken jelentősrit 792 millió eurós veszteségének is örülni lehetett, hiszen a várakozásoknál messze jobb adattal jöttek ki az olaszok. A BP és a Statoil árfolyama azóta 4-4, a Totálé 2 százalékot erősödött, de az Eni is tartani tudta magát. Az Eni 13 milliárd eurós költségcsökkentésről és vagyoneladásról - ideértve a Tigázt - szóló programot hirdetett, ebben beruházásainak visszafogása és beszállítói szerződéseinek újratárgyalása is benne van, s a létszámszűkítés is elkerülhetetlennek látszik. A cég üzemi szinten még nyereséges, bár az egy évvel korábbinál 69 százalékkal alacsonyabb, 472 millió eurós volt a plusz, amiből a következő negyedévek még tovább faraghatnak. A kissé megkésett karcsúsítás lezárultával viszont visszanyerik majd rugalmasságukat és életerejüket az olaszok. Amerikában lassabban haladnak az alkalmazkodással, bár a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olajtársasága, az Exxon Mobil is meglepte az elemzőket a vártnál kedvezőbb adataival. A cég nyeresége az előző évi ötmilliárd dollárról 1,8 milliárdra csökkent ugyan, de még ez is jobb a várakozásoknál. Ilyen, minimálisnak mondható profitot legutóbb 1999-ben mutattak ki, amikor a rivális Mobil 80 milliárd dolláros felvásárlásával letették a mai piacvezető cég alapjait. Az árbevétel 28 százalékkal 48,7 milliárd dollárra csökkent. A cég a kitermelésen 76 milliót vesztett, miközben a feldolgozásban elért 906 milliós nyereség a fele az egy évvel korábbinak. Az ExxonMobil harmadával, 5,13 milliárd dollárra kurtította meg beruházási keretét a negyedévben. Rosszabb helyzetben van a sorozatban második negyedévében veszteségről - ezúttal 725 millió dolláros - beszámoló Chevron. A második legnagyobb amerikai olajcég egy éve még 2,6 milliárdos pluszban volt. Számukra is a kitermelés 1,46 milliárdos vesztesége okozta a legnagyobb problémát, de a finomításon elérhető haszonkulcs beszorulása is kedvezőtlenül érintette őket, nem is szólva arról, hogy az 54 milliárdos költséggel felépített ausztráliai LNG-állomások üzembe helyezése is hónapokat csúszik. KRIVÁN BENCE Olajtársaságok első negyedéves adatai Exxon Mobil (milliárd dollár) Chevron (milliárd dollár) ENI (milliárd euró) 2015 2016 2015 2016 2015 2016 Ortumánus AIDBvétel 67,618 48,707 34,558 23,553 19,988 12,357 Adózott eredmény 4,941 1,811 2,567 -0,725 0,832 -0,792 Egy részvényre jutó eredmény (EPS): dollár/euró 1,170 0,430 1,370 -0,390 0,230 -0,220 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS