Világgazdaság, 2016. június (48. évfolyam, 104-125. szám)

2016-06-01 / 104. szám

4 ÜZLET VILÁGGAZDASÁG 2016. június 1., szerda Rekord A jutalékok korlátozása még nem érződik az árazásban Visszatért a válság előtti szintre a lakáshitelezés Utoljára 2008 végén pörgött annyira a la­káshitelezés, mint most tavasszal. A köz­vetítői jutalékok korlá­tozása egyelőre nem tette sokkal olcsóbbá a kölcsönöket. HERMAN BERNADETT Sokéves rekordra ért a lakáshite­lezés Magyarországon. Áprilisban 45,7 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hazai hitelintézetek, ennél többet utoljára 2012 január­jában adtak. Akkor viszont speciális helyzet volt, a kedvezményes vég­törlesztés miatt vettek fel az adó­sok forintkölcsönt hitelkiváltásra. Ha ezt nem számítjuk, mostanra a válság előtti szintre került vissza a lakáshitelezés, utoljára 2008 végén adtak hasonló volumenű lakáshitelt a bankok, mint idén tavasszal. Az év első négy hónapjában a kiutalt lakáshitelek volumene megközelí­tette a 150 milliárd forintot, ez alap­ján pedig már egyáltalán nem tűn­nek túlzónak azok az előrejelzések, amelyek szerint az idén az új lakás­hitelek állománya az 500 milliárd forintot is elérheti. Ez annál is valószínűbb, mivel a lakáskölcsönök szerződéses ösz­­szege is növekszik, áprilisban 41,5 milliárd forint volt. A piacot az sem vetette vissza, hogy a közvetítői ju­talékot mérsékelték. A korábban szokásos 3-4 százalék helyett már­cius közepétől már legfeljebb a fo­lyósított hitel 2 százalékát tehetik zsebre az ügynökök. A bankok azzal érveltek, emiatt olcsóbbak lesznek a lakáshitelek, az árazásban azonban ennek egyelőre kevés jelét látni. A lakáshitelek átlagos kamata ápri­lisban csupán 0,03 százalékponttal 5,06 százalékra csökkent, az átlagos THM 0,04 százalékponttal 5,75 szá­zalékosra mérséklődött - januárban ennél olcsóbbak voltak a kölcsönök. Annak egyébként, hogy az átlagos kamat nem csökken gyorsabban, más oka is lehet. A jegybanki ada­tok szerint egyre nagyobb arányban igényelnek az ügyfelek kiszámítha­tóbb törjesztőrészletű, hosszabb kamatperiódusú kölcsönöket, ezek kamata pedig valamivel magasabb, mint az éven belüli kamatperiódu­sú hiteleké. A lakáshitelezés mellett a fogyasz­tási hitelek piaca is pörög. Április­ban több mint 28 milliárd forintnyi fogyasztási hitelre kötöttek szerző­dést a háztartások, ez is rekordnak számít a végtörlesztés óta. Utóbbit nem számítva pedig hatéves csú­cson áll az új fogyasztási hitelek vo­lumene. A piacon egyre nagyobb a verseny, ezt jelzi a kamatok folya­matos csökkenése. Áprilisban már csupán 13,73 százalékos volt egy át­lagos fogyasztási hitel kamata, ami négyéves mélypont. A jobb beso­rolású adósok azonban 10 százalék alatti kamattal is könnyen kaphat­nak hiteleket - fedezet nélkül. A háztartások egyébként a jelek szerint egyre költségtudatosab­­ban adósodnak el. A magas, évente csaknem 22 százalékos kamatozá­sú folyószámlahitelek állománya ugyanis tovább csökkent, már a 394 milliárd forintot sem éri el, ami hat­éves mélypont. A legdrágább, csak­nem 31 százalékos éves kamattal ketyegő kamatozó kártyahitelek volumene is csökkent valamelyest, most 132 milliárd forint. Nem csu­pán ezeknek, de a régebbről meg­maradt vagy forintosított devizahi­telek törlesztésének is köszönhető, hogy - a fokozódó lakás- és szemé­­lyihitel-folyósítások dacára - a ház­tartások hitelállománya még min­dig csökken. Áprilisban is 16 milliárd forintnyival több kölcsönt fizetett vissza a lakosság, mint amennyi hi­telt felvett, ennek köszönhetően a háztartási hitelállomány 5775 milli­árd forint alá süllyedt. A CSOK bevezetése és az olcsó lakáshitelek nagy lökést adtak a keresletnek fotó:Reviczkyzsolt Háztartásoknak folyósított ­ Autóipar Besegített az Audi és a Porsche Újra világelső a VW-csoport A VW-csoport luxusmárkái pótol­ták a tavaly szeptemberben káros­anyag-kibocsátási botrányba ke­veredett Volkswagen miatt kiesett profitot. A konszern stabil évkez­detről számolt be, üzemi nyeresége 3,4 százalékkal 3,44 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbihoz ké­pest. Igaz, ebben közrejátszott egy 300 millió eurós egyszeri tétel is. A VW márka égisze alatt termelt 73 millió eurós eredmény eltörpül a 2015-ös félmilliárd euróhoz képest. A csoport eladásainak stabilan a fe­lét hozó VW mind forgalmát, mind bevételét tekintve gyengébb adato­kat tett közzé: 50 ezerrel kevesebb, 1,07 millió autót adott el, s ezekért 25,07 milliárd eurót kasszírozott, a kiesés ezen a soron 1,22 milliárd volt. A csoport a VW-botrányban érintett 11 millió autójának átala­kítására és a bírságokra már tavaly félretett 16,2 milliárd eurót. Matthias Müller, a csoport vezér­­igazgatója, akit a botrány után ne­veztek ki, kiemelte, hogy nehéz kö­rülmények közepette elismerésre méltó eredményeket tudtak felmu­tatni. Hozzátette: az idei átmene­ti év lesz a konszern történetében, az újjászervezés és a stratégiaváltás jegyében telik el. A cél most a meg­határozó márkájuk presztízsének helyreállítása és a marzs növelése, ezzel a profittermelésben élenjáró Audi és a Porsche tehermentesítése a csoporton belül. Érdekesség, hogy teljes VW-csoport eladásai - darab­szám alapján - 0,8 százalékkal 2,5 millióra nőttek az első három hó­napban, ami azt jelenti, hogy a 2,46 milliós adattal előálló Toyota ismét elveszítette globális piacvezető cí­mét. K. B. AGEN LKSW AKKINCI $£U Matthias Müller vezérigazgatónak a VW márka miatt főhet a feje fotóalp Hozzájárulás a profithoz A VW-csoport főbb adatai (milliárd euró, első negyedév) 2015 2016 Árbevétel 52,735 50,0964 Üzemi eredmény 3,328 3,441 Adózott eredmény 2,932 2,365 Likviditás 20,772 25,964 Saját tőke 88,271 89,566 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS A Ferida Vizsgálat a közbeszerzések mellőzése miatt Teslából is bevásároltak az MNB-s alapítványok Május közepéig nagyjából 8,5 mil­liárd forintnak megfelelő értékben vásárolt nemzetközi banki papí­rokat és vállalati kötvényeket a 20 milliárd forint közpénzzel kibélelt Ferida - tudta meg a Magyar Na­rancs. A Magyar Nemzeti (MNB) Bank Pallas Athéné alapítványai ál­tal létrehozott befektetési társaság a pénz több mint felét a Barclays, a Commerzbank, az Erste, az RBS, a Raiffeisen és az UniCredit papír­jaiba fektette, de egymillió dollár névértékben vásárolt be az elekt­­romosautó-gyártó Tesla kötvényei­ből, míg az idén Magyarországon is megjelent online videotéka, az amerikai Netflix kötvényeiből fél­millió dolláros a Ferida állománya. A közreadott lista szerint 5 millió dollárért magyar államkötvényt, 1,5-1,5 millióért MFB- és Exim­­bank-kötvényeket vettek, de Mol­­kötvényekből is betáraztak 1,2 milliárd forintért. A Ferida közle­ményében visszautasította, hogy milliárd forint érték­ben Mol-kötvényeket is vettek Matolcsyék tőzsdézne, netán brókerkedne a rábízott vagyonnal, ehelyett - mint hangsúlyozta - hosszú futamidőre vásárolva, tartós befektetésekkel kí­vánja növelni vagyonát. Az MNB által 2013 vége és 2014 vége között létrehozott Pallas Athé­né alapítványoknál egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) vizsgálatot rendelt el amiatt, hogy azok mellőzték a közbeszer­zési eljárást. A vizsgálatot maguk az alapítványok kérték azután, hogy az Alkotmánybíróság március végi döntése értelmében az MNB által nekik átadott vagyon megőrzi köz­pénzjellegét. Az alapítványok ezt követően úgy határoztak, hogy az új helyzethez kell igazítaniuk beszer­zési gyakorlatukat, ezért fordultak a KDB-hez. Igaz ugyanakkor, hogy ilyen esetben a KDB a szerződése­ket csak egy évre visszamenőleg veszi górcső alá, ám ha a vizsgála­tot a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi, akkor a korábbi öt év kontraktusait tekintik át - mu­tatott rá az alapítványok önkéntes­ségének lényegére a Transparency International. A KDB dönthet úgy, hogy a közbeszerzési eljárás mellő­zése miatt a szerződések semmisek. Mivel azonban az eredeti állapotot aligha lehet visszaállítani, a bíró­ságnak kell döntenie, mit kell tenni. Ráadásként a KDB a szerződések értékének 15 százalékára rúgó bír­ságot is kivethet. VG

Next