Világgazdaság, 2016. június (48. évfolyam, 104-125. szám)
2016-06-01 / 104. szám
4 ÜZLET VILÁGGAZDASÁG 2016. június 1., szerda Rekord A jutalékok korlátozása még nem érződik az árazásban Visszatért a válság előtti szintre a lakáshitelezés Utoljára 2008 végén pörgött annyira a lakáshitelezés, mint most tavasszal. A közvetítői jutalékok korlátozása egyelőre nem tette sokkal olcsóbbá a kölcsönöket. HERMAN BERNADETT Sokéves rekordra ért a lakáshitelezés Magyarországon. Áprilisban 45,7 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hazai hitelintézetek, ennél többet utoljára 2012 januárjában adtak. Akkor viszont speciális helyzet volt, a kedvezményes végtörlesztés miatt vettek fel az adósok forintkölcsönt hitelkiváltásra. Ha ezt nem számítjuk, mostanra a válság előtti szintre került vissza a lakáshitelezés, utoljára 2008 végén adtak hasonló volumenű lakáshitelt a bankok, mint idén tavasszal. Az év első négy hónapjában a kiutalt lakáshitelek volumene megközelítette a 150 milliárd forintot, ez alapján pedig már egyáltalán nem tűnnek túlzónak azok az előrejelzések, amelyek szerint az idén az új lakáshitelek állománya az 500 milliárd forintot is elérheti. Ez annál is valószínűbb, mivel a lakáskölcsönök szerződéses öszszege is növekszik, áprilisban 41,5 milliárd forint volt. A piacot az sem vetette vissza, hogy a közvetítői jutalékot mérsékelték. A korábban szokásos 3-4 százalék helyett március közepétől már legfeljebb a folyósított hitel 2 százalékát tehetik zsebre az ügynökök. A bankok azzal érveltek, emiatt olcsóbbak lesznek a lakáshitelek, az árazásban azonban ennek egyelőre kevés jelét látni. A lakáshitelek átlagos kamata áprilisban csupán 0,03 százalékponttal 5,06 százalékra csökkent, az átlagos THM 0,04 százalékponttal 5,75 százalékosra mérséklődött - januárban ennél olcsóbbak voltak a kölcsönök. Annak egyébként, hogy az átlagos kamat nem csökken gyorsabban, más oka is lehet. A jegybanki adatok szerint egyre nagyobb arányban igényelnek az ügyfelek kiszámíthatóbb törjesztőrészletű, hosszabb kamatperiódusú kölcsönöket, ezek kamata pedig valamivel magasabb, mint az éven belüli kamatperiódusú hiteleké. A lakáshitelezés mellett a fogyasztási hitelek piaca is pörög. Áprilisban több mint 28 milliárd forintnyi fogyasztási hitelre kötöttek szerződést a háztartások, ez is rekordnak számít a végtörlesztés óta. Utóbbit nem számítva pedig hatéves csúcson áll az új fogyasztási hitelek volumene. A piacon egyre nagyobb a verseny, ezt jelzi a kamatok folyamatos csökkenése. Áprilisban már csupán 13,73 százalékos volt egy átlagos fogyasztási hitel kamata, ami négyéves mélypont. A jobb besorolású adósok azonban 10 százalék alatti kamattal is könnyen kaphatnak hiteleket - fedezet nélkül. A háztartások egyébként a jelek szerint egyre költségtudatosabban adósodnak el. A magas, évente csaknem 22 százalékos kamatozású folyószámlahitelek állománya ugyanis tovább csökkent, már a 394 milliárd forintot sem éri el, ami hatéves mélypont. A legdrágább, csaknem 31 százalékos éves kamattal ketyegő kamatozó kártyahitelek volumene is csökkent valamelyest, most 132 milliárd forint. Nem csupán ezeknek, de a régebbről megmaradt vagy forintosított devizahitelek törlesztésének is köszönhető, hogy - a fokozódó lakás- és személyihitel-folyósítások dacára - a háztartások hitelállománya még mindig csökken. Áprilisban is 16 milliárd forintnyival több kölcsönt fizetett vissza a lakosság, mint amennyi hitelt felvett, ennek köszönhetően a háztartási hitelállomány 5775 milliárd forint alá süllyedt. A CSOK bevezetése és az olcsó lakáshitelek nagy lökést adtak a keresletnek fotó:Reviczkyzsolt Háztartásoknak folyósított Autóipar Besegített az Audi és a Porsche Újra világelső a VW-csoport A VW-csoport luxusmárkái pótolták a tavaly szeptemberben károsanyag-kibocsátási botrányba keveredett Volkswagen miatt kiesett profitot. A konszern stabil évkezdetről számolt be, üzemi nyeresége 3,4 százalékkal 3,44 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, ebben közrejátszott egy 300 millió eurós egyszeri tétel is. A VW márka égisze alatt termelt 73 millió eurós eredmény eltörpül a 2015-ös félmilliárd euróhoz képest. A csoport eladásainak stabilan a felét hozó VW mind forgalmát, mind bevételét tekintve gyengébb adatokat tett közzé: 50 ezerrel kevesebb, 1,07 millió autót adott el, s ezekért 25,07 milliárd eurót kasszírozott, a kiesés ezen a soron 1,22 milliárd volt. A csoport a VW-botrányban érintett 11 millió autójának átalakítására és a bírságokra már tavaly félretett 16,2 milliárd eurót. Matthias Müller, a csoport vezérigazgatója, akit a botrány után neveztek ki, kiemelte, hogy nehéz körülmények közepette elismerésre méltó eredményeket tudtak felmutatni. Hozzátette: az idei átmeneti év lesz a konszern történetében, az újjászervezés és a stratégiaváltás jegyében telik el. A cél most a meghatározó márkájuk presztízsének helyreállítása és a marzs növelése, ezzel a profittermelésben élenjáró Audi és a Porsche tehermentesítése a csoporton belül. Érdekesség, hogy teljes VW-csoport eladásai - darabszám alapján - 0,8 százalékkal 2,5 millióra nőttek az első három hónapban, ami azt jelenti, hogy a 2,46 milliós adattal előálló Toyota ismét elveszítette globális piacvezető címét. K. B. AGEN LKSW AKKINCI $£U Matthias Müller vezérigazgatónak a VW márka miatt főhet a feje fotóalp Hozzájárulás a profithoz A VW-csoport főbb adatai (milliárd euró, első negyedév) 2015 2016 Árbevétel 52,735 50,0964 Üzemi eredmény 3,328 3,441 Adózott eredmény 2,932 2,365 Likviditás 20,772 25,964 Saját tőke 88,271 89,566 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS A Ferida Vizsgálat a közbeszerzések mellőzése miatt Teslából is bevásároltak az MNB-s alapítványok Május közepéig nagyjából 8,5 milliárd forintnak megfelelő értékben vásárolt nemzetközi banki papírokat és vállalati kötvényeket a 20 milliárd forint közpénzzel kibélelt Ferida - tudta meg a Magyar Narancs. A Magyar Nemzeti (MNB) Bank Pallas Athéné alapítványai által létrehozott befektetési társaság a pénz több mint felét a Barclays, a Commerzbank, az Erste, az RBS, a Raiffeisen és az UniCredit papírjaiba fektette, de egymillió dollár névértékben vásárolt be az elektromosautó-gyártó Tesla kötvényeiből, míg az idén Magyarországon is megjelent online videotéka, az amerikai Netflix kötvényeiből félmillió dolláros a Ferida állománya. A közreadott lista szerint 5 millió dollárért magyar államkötvényt, 1,5-1,5 millióért MFB- és Eximbank-kötvényeket vettek, de Molkötvényekből is betáraztak 1,2 milliárd forintért. A Ferida közleményében visszautasította, hogy milliárd forint értékben Mol-kötvényeket is vettek Matolcsyék tőzsdézne, netán brókerkedne a rábízott vagyonnal, ehelyett - mint hangsúlyozta - hosszú futamidőre vásárolva, tartós befektetésekkel kívánja növelni vagyonát. Az MNB által 2013 vége és 2014 vége között létrehozott Pallas Athéné alapítványoknál egyébként a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) vizsgálatot rendelt el amiatt, hogy azok mellőzték a közbeszerzési eljárást. A vizsgálatot maguk az alapítványok kérték azután, hogy az Alkotmánybíróság március végi döntése értelmében az MNB által nekik átadott vagyon megőrzi közpénzjellegét. Az alapítványok ezt követően úgy határoztak, hogy az új helyzethez kell igazítaniuk beszerzési gyakorlatukat, ezért fordultak a KDB-hez. Igaz ugyanakkor, hogy ilyen esetben a KDB a szerződéseket csak egy évre visszamenőleg veszi górcső alá, ám ha a vizsgálatot a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi, akkor a korábbi öt év kontraktusait tekintik át - mutatott rá az alapítványok önkéntességének lényegére a Transparency International. A KDB dönthet úgy, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a szerződések semmisek. Mivel azonban az eredeti állapotot aligha lehet visszaállítani, a bíróságnak kell döntenie, mit kell tenni. Ráadásként a KDB a szerződések értékének 15 százalékára rúgó bírságot is kivethet. VG