Világgazdaság, 2016. június (48. évfolyam, 104-125. szám)

2016-06-03 / 106. szám

2 ÜZLET Hírsáv A Rusatom szervizelheti a paksi blokkokat Keretszerződést kötött a Rusatom Service és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a paksi atomerőmű fejlesztéséről és szervizéről Moszkvában. A paksi atomerőműben négy VVER-440 típu­sú (nyomottvizes) blokk üzemel. E létesítmény adja az országban termelt áram bő felét. A Rusatom Service a Roszatom orosz állami atomkonszern leányvállalata, amely az orosz technológiával épült külföldi erőműveket tartja karban, javítja és korszerűsíti. (VG) Vezetőváltás történt az OMV Hungária élén Balogh Tibor személyében új ügyve­zető igazgató vette át június elejétől az OMV Hungária Kft. irányítását és a magyar piacért felelős töltőállomás­üzletág igazgatói posztját Wilfried Gepptől, aki a jövőben az osztrák kiskereskedelmi hálózatot irányítja. Balogh Tibor 50 éves, 25 éves olajipa­ri múlttal rendelkezik. Az OMV magyarországi szervezetéhez 17 éve csatlakozott, s a Magyar Ás­ványolaj Szövetség alelnöki teendőit is ellátja. (MTI) Gyógyszeripar Triplázott a Human BioPlazma A vérplazmából előállított termé­kek egyedüli hazai gyártója, a Hu­man BioPlazma tavaly 12 milliárd forint árbevételt ért el, vagyis há­romszor nagyobbat, mint 2008- ban - jelentette be tegnap Tóth Ákos ügyvezető igazgató. Az anya­­vállalat, az olasz Redrion gyógy­szeripari csoport a cég 2008-as megvásárlása óta több mint 12 mil­liárd forintot fektetett be Magyar­­országon: négymilliárdot a régi gyártóhely modernizálására, nyol­cat a termelőkapacitás bővítésére és a kapcsolódó fejlesztésekre. A befektetések eredményeként a vállalat több mint háromszorosára növelte hazai gyártókapacitását, és új, korszerű gyógyszerekkel bő­vítette portfolióját. Ezzel párhu­zamosan a munkatársak létszáma triplájára, 300-ra emelkedett. A cég vérplazmakészítményeit évente mintegy 50 ezer életmentő beavat­kozáshoz és 4 ezer krónikus beteg kezelésére használják fel Magyar­­országon. A társaság a vérplazma gyűjtésé­ben is aktív: májusban 300 millió forintos beruházással nyitotta meg 30 új munkahelyet teremtő, ne­gyedik magyar plazmaközpontját Pécsett. A vállalat legutóbbi fejlesz­tése egy 100 százalékban magyar vérplazmából előállított, folyékony vérkészítmény, amelyet többek kö­zött súlyos és ritka betegségekben szenvedő páciensek kapnak kizá­rólag kórházi felhasználás során. „Magyarországon mintegy 20 éve nem került sor hasonló technoló­giai újításra ezen a téren” - hansú­­lyozta Tóth Ákos, M. E. HIRDETÉS Határtalanuu­s A Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola, és AMI erdélyi tanulmányi kiránduláshoz nyert támogatást Kalotaszeg gyöngysze­mei címmel a HATÁRTALANUL! pályázat keretén belül. Utazásunkat, szállásunkat az Emberi Erőforrás Támoga­táskezelő támogatja. 2016. június 4-6- ig 22 tanuló utazik Erdélybe 3 kísérőtanárral. A szállás Kalotaszentkirályon lesz, ahonnan bejárjuk a környék nevezetességeit. A tanulmányi kirándulás célja, hogy felkeltsük tanulóink érdeklődését a határon túli magyarok történelme, hagyományai iránt, és komplex irodalmi-történelmi- föld­rajzi-néprajzi ismereteket szerezve erősödjön bennük az összetartozás érzése. _____________ VILÁGGAZDASÁG 2016. június 3., péntek Hulladék Vagy a járulék szelektálja a cégeket, vagy ők a szemetet Drága mulatság lesz szeméthegyet építeni A terv szerint hamarosan megugrik a szeme­tescégek járulékterhe. Megúszhatják, ha ke­vesebb hulladékot visznek a lerakóba, és töb­bet adnak át újrahasznosításra. B. HORVÁTH LILLA Újabb extra terhet róhat a közszol­gáltatókra a hulladéklerakási járulék tervezett módosítása. E járulékból a költségvetésnek tavaly 9 milliárd forint bevétele származott, az idén csak 8 milliárd, mert a szelektív gyűjtés beindulása miatt kevesebb hulladék kerülhet a lerakókba. Bár a lerakás tonnánkénti tarifájá­nak 4000 forintról egységesen 6000 forintra való emelése nem érinti a közszolgáltatókat - mert eddig is a magasabb tarifa terhelte őket -, an­nál nagyobb érvágásnak ígérkezik, ha a lerakott elektronikai és műsza­ki szemét után is járulékot kell majd fizetniük. „Eddig csak a lakossági hulladék után fizettünk. A módosí­tás után összességében a jelenlegi­nél több mint háromszor nagyobb mennyiség lesz járulékköteles” - vá­laszolt a Világgazdaságnak a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. A cégnél nem látják, hogy e többletkiadást miből gazdálkodnék ki, ráadásul attól a költségcsökkentéstől is eles­nek, amit eddig a műszaki és a bio­lógiai hulladékok szétválogatásával értek el. Tapasztalatuk szerint hiába a szelektív gyűjtés, alig kerül keve­sebb hulladék a lerakóba. Az sem könnyebbség, hogy a terv szerint járulékmentesen lehet majd lerakni néhány további hulladék­­fajtát. Ez ugyanis nem vonatkozna a közszolgáltatásban begyűjtött hul­ladékra és az előkezelése során ke­letkező anyagokra sem. Viszont gond - erre az FKF Non­profit Zrt. hívta fel lapunk figyelmét­­, hogy a járulék nem áthárítható. E társaság is arra számít, hogy a módo­sítás után többet kell majd fizetnie a lerakott hulladék után, de reméli, hogy a szemét mennyisége csökken, mert a lakosság kicsit többet ad le belőle válogatottal (Az FKF tavalyi üzemi és adózott eredménye is né­­­hány százmilliós pluszt mutatott.) Sok hulladék-közszolgáltató feje fájhat amiatt, hogy az uniós pro­jekthez csatolt üzleti tervükben még nem szerepeltették a lerakási járulékot, mert az csak később je­lent meg, így viszont a kiadásaik ma nagyobbak az e tervben közöltnél. A Zöld Híd esetében 100 millió fo­rint lerakói járulék 5 százalék plusz­­költséget okoz. (A társaság 2015- ben 2,2 milliárd forintos árbevétel mellett 108 milliós üzemi vesztesé­get és 115 milliós adózott vesztesé­get szenvedett.) Egy lapunknak név nélkül nyilat­kozó közszolgáltató tartalékait telje­sen felemésztette a lerakási járulék és a többi új adónem, az útdíj és a felügyeleti díj. Nem jutott kellő for­rás a fejlesztésekre sem. Jelentős könnyebbség az lenne, ha kevesebb hulladék után kellene járulékoz­ni­ Hulladéklerakási járulék FORRÁS: CÉGKÖZLÉS tetnie. Ennek érdekében az idén KEOP-forrásból fejleszti a szelektív hulladékgyűjtő rendszerét, új hul­ladékgyűjtő szigetet helyez üzembe, és házhoz is megy a külön gyűjtött hulladékért, így az utóbbiból töb­bet adhat át a hasznosítóknak, és kevesebb után kell fizetnie. (Viszont a szelektíven eladott hulladékból származó bevétele mellett a Nem­zeti Hulladékgazdálkodási Igazga­tóságtól is kapott támogatást.) A Zöld Hídnak tavaly 933 millió forintja származott a szelektíven gyűjtött hulladék eladásából, az FKF-nek 88 millió. E bevételük ez évtől az országos hulladékholding­hoz folyik be, amely majd a nemrég közzétett szabályok szerint osztja nekik vissza a pénzt. Társaság A hulladékkezeléssel és -szállítással foglalkozó cégek elemi érdeke lesz a szelektív gyűjtés elterjesztése ILLUSZTRÁCIÓ MW Lerakott mennyi­ség (ezer tonna) Fizetett díj (millió forint) 2014 2015 2014 2015 FKF 254 147 1525 887 Zöld Híd 21 15 128 78 Esztergom Még kérdéses, hol gyártják majd az új SUV-modellt Rekorddöntésre készül a Suzuki Idén több mint 200 ezer Suzuki gyártását tervezik Esztergomban, vagyis növelik a tavalyi, 185 ez­res volument. A gyár kapacitása két műszakban a jelenlegi évi 208 ezer autó gyártását teszi lehető­vé - mondta a Világgazdaságnak Naoyuki Takeuchi, a Magyar Su­zuki Zrt. vezérigazgatója. Ameny­­nyiben a piac még több járműre tartana igényt, akkor beruházással, a létszám növelésével ennek eleget tudnánk tenni - tette hozzá a ve­zérigazgató. A Magyar Suzuki árbevétele ta­valy megközelítette az 1,98 milliárd eurót, ez a 2014-es 1,54 millió eu­róhoz képest 28,4 százalékos növe­kedés. Az autók meghatározó része külföldre került, immár 170 ország­ba jutnak el az esztergomi autók -mondta Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. értékesítési igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón. A Suzuki a 2016 márciusával zárult üzleti évben - a Magyarországon gyártottakkal együtt - 206 ezer új autót értékesített Európában, ezt a csoport középtávon évi 300 ezerre akarja bővíteni. A belföldi forgalom is nőtt: tavaly 7500 Suzukit adtak el Magyarorszá­gon, ami 9,7 százalékos piaci része­sedést jelentett. Emögött 58 szá­zalékos növekedés áll. A lendület folytatódik, a cég idén 9 ezer Suzuki eladásával számol, ami tízszázalé­kos részesedést jelentene számára - mondta Krisztián Róbert. A cég egy ideje minden évben előáll egy új modellel, ilyen volt 2014-ben az S-Cross, tavaly pedig a Vitara gyártása kezdődött el. Ennek népszerűségét jelzi, hogy idén már több mint 2700-at adtak el ebből a modellből. Folytatódik a modell­­frissítés, idén ezen az S-Cross esik majd át. Azt azonban nem árulta el a vezérigazgató, hogy mikor és milyen új modell készülhet Esz­tergomban, ahol jelenleg három típus készül: az S-Cross, a Vitara és a Swift. A márka előretörését jelzi, hogy a Baleno mostani bemutatója után jövőre egy újabb, városi terep­járó bevezetését tervezik az euró­pai piacra. D. J. A Suzuki az idén 9 ezer autót adhat el Magyarországon A Balenót tavasszal mutatták be

Next