Világgazdaság, 2016. július (48. évfolyam, 126-146. szám)

2016-07-01 / 126. szám

2 ÜZLET Hírsáv Francia vezér az UniCredit élén A francia Jean-Pierre Mustier lesz az olasz UniCredit bankcsoport új vezér­­igazgatója az igazgatóság egybehang­zó döntése értelmében. Az 54 éves bankár 2011-2014 között a bank vállalati és befektetési banki egységé­nek vezetője volt - azóta a svájci Tikehau Capitalnél dolgozott partner­ként és egy ideje már a vezérigazga­tói poszt esélyesei között emlegették. Mustier korábban a francia Société Générale vagyonkezelő részlegének vezérigazgatója volt (az ő idejében zajlott a Jerome Kerviel nevéhez kötő­dő, 5 milliárd eurós veszteséget okozó kereskedési botrány). A legnagyobb olasz banknál több mint 40 napig tartott a vezérigazgatói casting azt követően, hogy Federico Ghizzoni bejelentette távozását. Mustier-t erő­sen támogatták az UniCredit nagy külföldi részvényesei - írta honlapján az Il Sole 24 Ore című gazdasági napi­lap. Az UniCredit szenvedte meg talán legjobban a rossz kölcsönökkel terhelt olasz bankrendszer vesszőfutását, az év eleje óta több mint 60 százalékot veszített piaci értékéből. Mustier kine­vezésének hírére tegnap 2,3 százalé­kos emelkedéssel zárt a bankpapír a milánói tőzsdén. (VG) MNB: 200 milliós bírság jogosulatlan szolgáltatásnyújtásért A Magyar Nemzeti Bank (MNB) enge­dély nélkül végzett befektetési szol­gáltatási tevékenység és bejelentés hiányában végzett közvetítői tevé­kenység miatt 195,8 millió forint bírsá­got szabott ki a Seychelle-szigeteken, illetve Belize-ben bejegyzett, egyaránt 5Gulden Corporation Ltd. elnevezésű társaságokra. A megbírságolt társasá­goknak azt is megtiltotta a jegybank, hogy engedély vagy bejelentés hiá­nyában befektetési szolgáltatási, illet­ve függő ügynöki tevékenységet végezzenek. Az MNB megállapította, hogy sem a Seychelle-szigeteken, sem a Belize-ben bejegyzett vállalkozás nem rendelkezett pénzügyi tevékeny­ség végzésére vonatkozó jegybanki tevékenységi engedéllyel. (MTI) A magyar tőzsdén jegyzett cégek mutatkoztak be Párizsban Hat magyar vállalat is részt vett Párizs­ban azon a kétnapos befektetői konfe­rencián, amelyen 50 európai tőzsdén jegyzett cég képviselői találkoztak 120 érdeklődő intézményi befektetővel. A június 29-30-án megrendezett eseményen a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) már jegyzett öt vállalat (Alteo, ANY, CIG Pannónia, Graphisoft Park, Magyar Telekom) és a 2016-os tőzsdé­re lépési terveit megerősítő Duna House vezetőivel folytattak kétoldalú megbeszéléseket a European Midcap Event elnevezésű rendezvény látoga­tói. Az eseményen 120 nyugat-euró­pai befektetési alapkezelő találkozott 50 európai tőzsdén jegyzett vállalat képviselőjével. A magyar cégek iránt nagy érdeklődést tapasztalok a nem­zetközi intézményi befektetők részé­ről, előzetesen félszáz befektetői meg­beszélést rögzítettek a kibocsátók naptárában. (MTI) Jean-Pierre Mustier fotóajo #■....Mii !­r . VILÁGGAZDASÁG 2016. júliusi, péntek Bevásárlás Vasútépítők közös érdekkörben Simicska-céget vehet át Mészáros Lőrinc Piaci hírek szerint az osztrák Swietelsky, illetve a felcsúti pol­gármester, Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került a Közgép fénysebességgel nö­vekvő vasúti érde­keltsége. VITÉZ F. IBOLYA Valójában már nem Simicska Lajos érdekkörébe tartozik a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. - ezt kész tényként keze­lik a mélyépítőpiacon. Ezt állította a Világgazdaság által megkérdezett három független forrás is, annak ellenére, hogy a cégnyilvántartás­ban lapzártánkkor még nem volt nyoma a tulajdonosváltásnak. Ab­ban a szombathelyi központú cég úgy szerepelt még, mint amelyet a Transdanuvius 2000 Kft.-n keresz­tül birtokol a Közgép Zrt. Simicska Lajos egykori nyerő épí­tőipari cége 2011-ben szerezte meg a Dunántúli Kft.-t, amely akkor is, most is ugyanazért kívánatos ak­vizíciós célpont: a vasúti biztosító­­berendezések piacán hasonlóan értékes referenciájú cég nincs a piacon, sőt hasonló profilú sem sok akad. Nem véletlen, hogy Mészá­ros Lőrinc is beszállt az üzletágba, és 2013-ban megszerezte az R-Kord Kft.-t. A kilátások pedig jónak ígér­keznek, hiszen az uniós pénzekből támogatott vasútfelújítások az épí­tőipari cégeken kívül a biztosító- és távközlési berendezéseket, a váltó­fűtést, illetve áramellátó rendszerei­ket kiépítő vállalkozásoknak is sok­­milliárdos megrendelést jelentenek. A 2020-ig tartó ciklusban pedig akár 700 milliárd forint is juthat vasútfej­lesztésre, aminek egy része a bizto­sító-távközlési berendezésekre jut majd. Célszerű mindkettőt lefedni, ahogy a Közgép tette annak idején: a Gyoma-Békéscsaba vasútvonal építése mellé például a Dunántúli révén - a Thales Austria GmbH-val közösen - elnyerte a szakaszra a 23,9 milliárdos biztosítóberendezé­si és távközlési munkát is. A Dunántúli eredményei egyéb­iránt már most is szépen alakulnak, tavaly két és félszeresére, 25,6 milli­­árdra növelte az árbevételét, és két év alatt 2,6 milliárd forint osztalé­kot fialt. Vagyis az R-Kord Kft.-nél is többet hozott a konyhára, bár a Mészáros-cég gyorsabban, 1,3 mil­­liárdról 6,5 milliárdra tornázta fel a bevételét, de csak 750 millió forint osztalékot fizetett a múlt évben. Az R-Kord a cégátvétel után gyors egy­másutánban több közpénzes meg­rendeléshez is hozzájutott. A Máv Zrt.-től több mint egymilliárdos munkát kapott a Felsőzsolca-Hi­­dasnémeti szakaszon, illetve ré­szese a GYSEV Zrt. 13,5 milliárdos, Szombathely-Zalaszentiván sza­kasz vasútvillamosítási munkálatai­nak is. Ezzel együtt az R-Kord közel sincs olyan jól eleresztve referenci­ákkal, mint Dunántúli - magyaráz­za a konkurencia, mi szükség van a Simicska-cég megszerzésére. A Simicska-Mészáros-üzletről több változat terjedt el. Az egyik sze­rint a vevő az osztrák Swietelsky, és így kötik az üzletet a felcsúti polgár­­mesterhez. A Swietelskyt ugyanis a Közgép kegyvesztése óta a Mészá­ros Lőrinccel összenőtt vasútépítő partnernek tekintik. Közös munká­juk valóban akad, mindjárt a legna­gyobb futó vasúti projekt, a dél-ba­latoni 72 milliárd forintos építkezés az R-Kord Kft.-vel és a V-Híd Zrt.-vel közösen. Személyi szálakon is erős a kapcsolat, a piacon a Swietelsky Vasúttechnika Kft. vezetője és Mé­száros lányának barátságát tekintik köteléknek. Más verzió egyenesen arról szól, hogy a Swietelsky és Mé­száros felosztotta a Dunántúli Kft.-t, egy része az R-Kordhoz kerül, más része az osztrák építőhöz. Bármelyik verzió áll is közelebb a valósághoz, utóbbinak biztosan lesz biztosító­­berendezéses cége. A linzi központú Swietelsky Baugesellschaft gmbH áprilisban jegyeztetett be egy társa­ságot Swietelsky Távközlés- és Biz­tosítóberendezés Építő Kft. néven. Ez utóbbi nem szerzett részesedést a Dunántúli Kft.-ben - ennyit vála­szolt a Swietelsky Vasúttechnika Kft. a Világgazdaságnak. Az érdekkör­változást firtató kérdésre nem rea­gált sem a Közgép szóvivője, sem az R-Kord ügyvezetője, Halmi Tamás, illetve a cégvezető Csűrös Sándor. Nem kívánták kommentálni a pi­káns üzlet hírét, amely ha közvetet­ten is, de a kegyvesztetté vált Simics­ka Lajos és a közpénzes tendereken jelenleg taroló Mészáros Lőrinc kö­zött köttetett. Sok tíz milliárdos üzletet jelentenek a biztosító berendezések FOTÓ:LÉNÁRT MÁRTON Pályázat Bőven lenne mit fejleszteni Vasút: 250 milliárdos támogatás jön Új távközlési és elektronikus bizton­sági berendezései révén a székes­­fehérvári lett Magyarország egyik legmodernebb vasútállomása. A nemrég átadott, mintegy nyolc­­milliárd forintos fejlesztést a Tha­les Kft. és a Dunántúli Kft. alkotta konzorcium végezte. „Az állomás az V. számú európai korridor része, de utoljára a második világháború után korszerűsítették” - mutattak rá a Világgazdaságnak a Thalesnél. A fejlesztés után megnőtt - a teljes egészében 2017. június 30-ra fel­újítandó­­ állomás átbocsátókapa­citása, lerövidültek rajta keresztül a menetidők. Persze a vasúthálózat más részein is biztonságosabb és rövidebb me­netidőre lenne szükség. Az ezt célzó fejlesztések egyik fő forrása az uni­ós Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), amelyből Magyar­­ország közlekedési infrastruktúrára 1,08 milliárd euróra (337 milliárd forintra) pályázhat. Ebből az érin­tett projektek költségeinek 85 szá­zalékát fedezheti, a többit magának kell előteremtenie. Az első, tavalyi pályázati körben nettó 86 milliárd forintot nyert 16 közlekedésfejlesz­tési projekthez, ezek közé tartozik a Kelenföld-Pusztaszabolcs vagy a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakasz megújítása és 59 elővárosi motorvo­nat ETCS2 vonatbefolyásoló rend­szerrel való ellátása. A második körben beadott, 250 milliárd forintnyi, 19 pályázatról a közeli napokban várható döntés. Ezzel már teljesen lefednénk az or­szág keretösszegét a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium (NFM) adatai szerint, de az őszi, harmadik körben is juthatunk pénzhez a más orszá­gok által fel nem használt források terhére. Az NFM már készül. Győrik Balázs, a vasúti beruhá­zások többségét (is) végző Nemzeti Infrastruktúra Zrt. koordinációs fő­mérnöke a napokban tájékoztatta a vasúti szakmát tömörítő Hungrailt a folyamatban lévő és a várható vas­úti fejlesztésekről, tervezett megva­lósulásuk idejéről, de arról is, hogy azokból 2020-ig - pénzszűke miatt - melyekre számíthatunk kevésbé. Ne nagyon várjuk például a Bia­­torbágy-Tata szakasz felújítását, a Kelenföld és Hegyeshalom ország­határ között vonal ETCS 2-vel való ellátását, de a Székesfehérvár-Boba szakasz kétvágányúsítását sem. Az egyesület a napokban meg­küldte a fejlesztési miniszternek azt a koncepcióját, amely szerint a hazai vasúti áruszállítás versenyké­pességét főleg az infrastruktúrához való hozzáférés könnyítésével és a vasutasképzés korszerűsítésével, ál­lami támogatásával lehetne javítani. A Hungrail szerint a vasúti árufuva­rozás változatlanul számára hátrá­nyos versenyfeltételek között harcol a közúttal. B. H. L. Tavaly 86 milliárdot osztottak ki

Next